Szabad Szó, 1946. augusztus (3. évfolyam, 171-196. szám)
1946-08-03 / 173. szám
_ / _ OfitiTrtttt. 1947 augttMftfsmrrrTmn rrn in i ■ - ■ iri mrei i mrnmmi naMmmuu^mwmmmmmm3____ I Kire ül egy hógolyó a Wha _ 37 fokos hőségben A V I L L A M O S O N ... És ami utána következik, illetve, ami előtte volt Temesvár. Harminchét fokot mutat a hőmérő. A tikkasztó koradélutáni forróságban, amikor villamos utasai szinte ütemesen lihegnek a nagy hőségben, két kisdiák beszélget vidáman egymással. Elég hangosan folyik a társalgás, nyilván megtanulták már a felnőttektől, akik a villamosban levegőnek nézik az egész utazóközönséget, vagy legalább is úgy vélik, hogy mindenki kiváncsi arra, amiről ők fennhangon véleményt mondanak. Az ember odafigyel vagy nem figyel oda, a szerint, hogy ki milyen természetű. A két kisdiák csevegésire ügyet sem vetettünk, csak akkor fordult feléjük — szinte varázsszóra — több utas, amikor az egyik bőldogan felkiáltott: — És tudod, milyen csudáját hógolyozhatunk!... Alaposan szemügyire veszem most már őket Az egyik alacsony, barna, sovány kisfiú, a másik valamivel nyurgább, valamivel barnább is, de szintoly sovány. Ruhájukról ítélve — nem hinném, hogy a Retyezáton nyaraltak volna — és hátramarad az egyetlen valószínű feltételezés, hogy t. i. téli emlékeiket elevenítik fel az öcskösök. A hógolyózást — a kánikulában.. Kiderül, hogy mégis a Retyezáton voltak... A továbbiak során azonban kiderül, hogy mégis a Retyezátról van szó , kiderült az is, hogy nem ketten, hárman, hanem több mint húszan járták meg nemrég a Retyezátot. A katolikus fiúgimnázium huszonegy növendéke ... A sajtóban az idén nincsen „ugorkaszezon“, sőt a béketárgyalások megkezdésével és a választási hadjárat megindultával nagyon is takarékosan kell gazdálkodnunk a lapban rendelkezésre álló oldallal, — az embernek tehát az első pillanatban eszébe sem ötlik, hogy lehetne valamit írni arról, amit ez a huszonegy diák látott és átélt... De aztán mégis elfog a kísértés. Azon kapom rajta magam, hogy már faggatom a kis retyezeti kirándulót. —■ Meddig voltatok oda? — Egy hétig. — Mi tetszett a legjobban? ! — Szép volt minden... az érdekes autózás... a hegymászás... a fürdés a tengerszemekben ... vacsorát főztünk a forrás mellett, szamócát szedtünk ... láttunk sast, meg zergét... este pedig föl kellett venni a szvettert, olyan jó hűvös volt... — És hallom, jót hógolyóztatok is ... — Az volt a legérdekesebb. Fürdőnadrágban hógolyóztunk... Külön nagy eseményként említi, hogy egy helyen ők javították meg a kis fahidat is, hogy átmehessenek rajta. — És nem történt semmi baj sem a kiránduláson? — kérdeztem végül, mert szinte hihetetlen, hogy ennyi örömbe ne vegyült volna üröm is. — Senki sem volt beteg. Nekem is csak a nadrágom szakadt el, de — tetszik tudni — vittünk tűt és cérnát is... Most láttak először hegyet Nem kellett túlságosan igénybe vennem magánnyomozói tudományomat, hogy megtudjam néhány nap múlva a következő részleteket is. A temesvári római katolikus fiúgimnázium Vajda Ernő igazgató vezetésével jól sikerült tanulmányi kirándulást rendezett, a Retyezáthegységbe. Az utat tehergépkocsin tették meg odáig, az utolsó útszakaszon lelket kirázó, görgeteges úton. (Amiről azt mondta villamosbeli informátorom, hogy „érdekes autózás" volt.) A diákcsoport megmászta a 2511 méter magas Pereágát, a 2484 méter magas Retyezátcsúcsot, felkapaszkodott a Curmatura-nyergen át a Bucura-tóhoz, Erdély legnagyobb tengeri szeméhez. Volt a Gales-tónál, a Stanisoara-tónál, a nagy vízesésnél. Megcsodálta a szédita meredélyeken akrobata-ügyességgel száguldó zergét, a csodás szinpompájú, virágos havasi réteket, a karminpiros havasi rózsákkal, sötét- kék genciánával borított lejtők szinpompáját . Hempergőztek és hólabdáztak a helyenkénti két méter magasságot is elérő hórétegen. A* shik egy része most látott először hegyet, de jól bírták a szokatlan, fárasztó erőlködéseket a görgeteges kapaszkodókon. A Retyezát-hegység egy külön kis világ, a-J )*ot Ősi eredetiségében ismerkedhettek meg a •■ermészettel. Az emberi kéz csak most kezd belenyúlni ebbe az ősi világba, ahol még otthona van a medvének, a hiúznak, nyestnek, zergének, s az erősen megfogyatkozott kőszáli sasnak. A kövek között sütkérező viperát ütöttek agyon, boldogan szekták az áfonyát és a szamócát a dúsan termő napos lejtőkön, bemerészkedtek a hatalmas robajjal alázúduló vízesés sodrába, amelynek óriási energiaforrása ma még kiaknázatlan. Megfigyelték az egykori gleccserek nyomait a sziklafalakon: a jégkorzak üzenetét. Végigpillantottak a csúcsokról a végtelenségbe vesző láthatáron, maguk alatt látták az egymás mögött felsorakozó hegyláncokat, mint valami megmerevedett, hatalmas tengerhullámokat. Távolabb a hátszegi sík, távcsővel kivehetők az apró házikók. És Szarmiszegetuza int másfelől, amelynek kiásott romjait aztán közelebbről is megszemlélték ... „Csak a benzin került pénzbe...“ S ebbe a csodálatos mesevilágba — mesébe illő olcsó áron látogathattak el. Pár ezer lejbe került fejenként... Persze, hinni sem akarjuk, — de ragyogó diákszemek tanusítják. A magyar gimnázium egyik volt növendékének édesapja, Binder Dezső vitte el őket odáig tehergépkocsin: „kedvezményesen“. Azaz: „csak a benzin került pénzbe“. Elemózsiát hazulról vittek, szállást pedig mindenütt örömmel adott nekik, akihez fordultak... Úgy gondolnak vissza most, a rekkenő augusztusi hőségben, a város füst- és portengeré- ről, mint valami tündér, álomra, a retor,száti kirándulásra. Pedig csak kis leleményesség, kis szervezés kellett hozzá, no meg egy lelkes pártfogó, aki „csak a benzin árát fizetteti meg“. Az önkéntes pártfogó helyébe szeretnék odaképzelni a mielőbbi hivatalos pártfogást, a hivatalos tényezők részéről megkönnyített tanulmányi kirándulásokat, melyekből végezetül is nemcsak a diáknak, hanem a közösségnek is jelentős erkölcsi haszna lenne... (k. s.) Mentesítés a CASBI ellenőrzéstől Rendeletileg teremtettünk lehetőséget a földreform kapcsán a magyar földműves társadalmat ért visszaélések orvoslására. Most őrködnünk kell, hogy a gyakorlati megvalósítás igazságosan menjen végbe. A Magyar Népi Szövetség és a Groza -kormány közbenjárására a Szovjetunió engedélyezte, hogy a legszélesebb néprétegek vagyonát mentesítsék a CAibl ellenőrzése alól. A vonatkozó rendelet a hivatalos lapban meg is jelent. Végrehajtása most van folyamatban. (2 MNSz választási kiáltványából.) impozánsan népes taggyűlésen tisztújítást tartott a tt.N.z Temesvár erzsébbetvárosi tagozata Temesvár. A MINSz erzsébetvárosi tagozata most tartott évi taggyűlésén Kurcz József részletes beszámolót adott az elmúlt évi működésről, amelynek legkiemel-kedőbb mozzanata az, hogy a tagok létszáma száz százalékkal emelkedett. Idősebb Kubán Endre a MNSz kulturális feladatairól szólt. Hangsúlyozta, hogy a magyar közművelődési tevékenységnek és a magyar népi politikának egymást kell szolgálnia és támogatnia. Sárga Gyula ismertette a választási törvény főbb rendelkezéseit. A választás a romániai magyarság erőpróbája lesz és megmutatja majd, hogy milyen nagy magyar tömeg követel magának teljes egyenlőséget és törvényadta jogot. Kurcz József azután bejelentette a vezetőség megbízatásának lejártát és felmentést kért. A nagygyűlés ezt megadta, majd Orbán Balázs javaslatára egyhangúlag a következőképpen ejtette meg a tisztújítást: kerületi vezető Kurcz József, helyettese idősebb Póka Zsigmond, titkár és pénztáros Barta Bála, közművelődési felelős Gábriel Rezső, ifjúsági felelős Póka Imre, szervezési felelős Kovács Imre, női felelős Horváth Mária, gazdasági felelős idősebb Póka Zsigmond. Kurcz József a vezetőség nevében megköszönte a választást és fogadalmat tett, társai nevében is, hogy az új munkaévben még serényebben fognak dolgozni mint eddig. Benkő Mária a nők problémáiról beszélt és kiemelte annak a fontosságát, hogy most már a nők is szavaznak és így beleszólásuk van a közügyekbe. Tódor Sándorné kifejtette a különböző női kérdéseket, amelyek megoldásra bírnak. Borbély István a méhészet előnyeiről, Korparich Ede a szövetkezésről, valamint a szövetkezeti gyűjtő és elosztó állomások fontosságáról beszélt. Nagy hatást váltott ki Orbán Balázs központi kiküldött politikai beszéde, amelyben rámutatott a MNSz eddigi eredményeire és a követelésekre, melyekért küzd. Felhívta az értelmiséget, hogy kapcsolódjék bele a közös munkába. GÁBOR ANDOR: Unokám, Jtf Madeleine, aki ugyan már teljesen elfelejtett franciául, de megőrizte Descartes kutató szellemét fekete kis fejében, hirtelen váratlan megkérdezi tőlem: — Bandicska, mondd, mert volt az olyan sürgős, hogy az oroszok Iránból kimenjenek? Mert nem tudtam, hogy Madeleine szabad óráiban külpolitikával is foglalkozik, a kérdés nagyon meglepett. — Hogy jut eszedbe Irán? — adtam vissza a kérdést. — Nézd, —felelte Madeleine — Irán a perzsa öböl partján fekszik, de vannak más országok is, amik öblök partján feküsznek. Nem igaz? — Például, Madeleine? — No, mondjuk Görögország, vagy Egyiptom. Ott nincs tenger? — De van. Tenger az van. — Akkor van ott öböl is, majd, megnézem a térképen, hogy ott milyen öblök vannak. (Őszintén szólva, Madeleine kicsit gyönge Európa földrajzában, mert ott sok ország van és az utóbbi öt év alatt, melyek Madeleine földrajzi évei gyorsan változtatták nevüket is, területüket is.) Bemondom a megfelelő öblöket, a korintusit és a szuezit, mert nekem annak idején könnyebb ,volt megtanulnom az akkor értékálló földrajzot. Madeleine megcsodálja tudományos képzettségemet és — jaj! — folytatja eszmei rcitét. — Bandicska, ezek se rosszabb öblök, mint a perzsa. Mért nem kell ezek melől is kimenni? Szerencse, hogy beszélgetésünk a nagy zivatarban kezdődött, s mikor Madeleine ehhez a kérdéshez ért, akkor a villám se-szó-se-beszéd, beütött a szobába, falon lévő áramdobozból lángnyelv csapott ki, ez még a perzsa öbölnél is jobban érdekelte Madeleinet.. . miközben a villámot, amely ilyen jókor jelentkezett, de magyaráztam . Tamás Eprivel a háztulajdonos maturáns fiával, a megolvadt vezetéket a falból kihúztuk, Madeleine ezzel a legbelsőbb belpolitikával volt elfoglalva s a külpolitikáról egyelőre megfeledkezett. Mert... Mert én nem tudtam volna megmondani neki, hogy Iránból az oroszoknak mért kellett haladéktalanul kimenni s mért kell másoknak a többi területekről csak haladékkal vagy meg úgyse kimenni? A klímával függne ez össze? Éppen Iránnak volna olyan kimenős klímája? Meg kell néznem a lexikont. Szabadté □mxaMBDBMHfli kitelepítik a magyarokat, ezért van szükség ugyebár arra a jelentkezésre, amely a városházán most folyik a nemzetiségi hovatartozandóság bevallására.“ Ezzel a kérdéssel állított be a minap a szerkesztőségbe egy idős férfi. Felvilágosítást kért, — mondotta — de messzire kiáltóan látszott az arcán, hogy ennél többet kivár.: megnyugtatást. Miről van szó tulajdonképen?A múlt év augusztus 6-án rendelettörvény jelent meg e hivatalos lapban a nemzetiségi hovatartozandóság bevallásáról. A rendelettörvényleszögezi, hogy annak kell nyilatkozatott tennie nemzetiségi hovatartozandóságáról aki az 1916. évi népszámlálás során nemzetiségét nem vallotta be, illetve ha bevallotta, most más nemzetiséghez tartozónak tekinti magát. Még azt is leszögezi a törvény, hogy ha iratokból, vagy más ténybeli körülményből a nemzetiség nem állapítható meg, s az illető hivatalos nyilatkozatot nemzetiségi hovatartozandóságáról nem tesz, hivatalból román nemzetiséginak írják be. A nyilatkozat megtételére a törvény egy éves határidőt tűzött ki. A Magyar Népi Szövetség bukaresti jogvédő irodája éppen a MNSz temestorontál megyei jogi osztálya kérdésére azt válaszolta, hogy csakis az idegen hangzású névvel bíró magyarok jelentkezzenek, ha egyébként az előbb emltett után magyar nemzetiségű'? nem tűnik ki. A magyarellenes sovinizmus is reakció nem lenne sovinizmus és reakció is nem lenne hű önmagához, ha ezt az alkalmat kihasználatlanul hagyná. Hiszen éppen a MNSz székely ■ udvarahelyi országos nagygyűlésnek idején jelent meg a Bratianu-féle liberális párt hivatalos lapjában cikk arról, hogy a nemzetiségi kérdés egyedüli helyes megoldása a magyarság kitelepítése (minden bizonnyal, néhány kilós batyuval). Kapóra jött tehát a rendelkezés a nemzetiségi hovatartozandóság megjelöléséről. Nagyszerű alkalomnak tekintette a magyarellenes sovinizmus arra, hogy a magyrság körében ideges pszichózist teremtsen. Elvégre nem mindenki várja meg a kitelepítést, lesz aki jószántából előbb elmegy, vagyonát persze elkótyavetyéli. Lehet keresni rajta, így gondolkoztak. A nemzetiségi egyenjogúság teljes megvalósítására törekvő demokrata román partnerek azonban nem így gondolkodnak és nem így cselekszenek. Becsületesen törekednek a demokrácia sarkkövét képező egyenjjogúság megteremtésére. Szó sincsen tehát arról, hogy az a jelentkezés, amely néhány napon belül véget ért, a kitelepítés előkészülete lenne. Alávalóan gonosz híresztelés, amelynek ne üljön fel senki. Mert mi, magyarok, itt akarunk élni és itt fogunk élni ezen a földön demokratikus rendszerben. És hogy a demokrácia megszilárdításához magunk részéről is hozzájáruljunk, ha már jelentkezésről esett szó, minden magyar, érezze kötelességének azt, hogy a választói névjegyzékbe magát felvétesse. Ennyit a kitelepítésről“. ' fai Kilencszáz tonnás uszályhajó készítit Galacban Galac. A napokban bocsátották vizre ünnepélyes körülmények között azt a 900 tonna űrtartalom uszályhajót, amely teljes egészében a galaci hajógyárban készült. A vízrebocsátási ünnepségen jelen volt Gorodin őrnagy, a Szövetséges Ellenőrző Bizottság részéről, Apostol Gheorghe, az Országos Szakszervezti Tanács elnöke és többen mások. A hajógyár munkásai avégből, hogy az uszályhajót elkészítsék, 200 százalékkal növelték a termelést. A legközelebb hozzákezdenek egy kétolaj-szállító hajó és két másik nagy usznyhajó munkájához Magyarok, ne feledkezzetek meg a választási névjegyzékbe való felvételről ! Augusztus 1-én, 2-án és 3-án 02 A és B kezdőbetűs választópolgárok jelentkeznek kerületenként a városháza kirendeltségénél (sectorul administrativ). . ................. i