Szabad Szó, 1946. augusztus (3. évfolyam, 171-196. szám)

1946-08-03 / 173. szám

­lgabadogó Julia kérdését Róma és Belgrád között közvetlen tárgyalások útján simítsák el. Az olasz kormány ily irányban kezde­ményez most lépéseket. Jugoszlávia a trieszti döntés messeremis­tését követeli Párizs. Belgrádból jelentik, hogy a jugoszláv parlament egyhang­ulag hatá­­­rozati javaslatot fogadott el, amely kéri­­ a békekonferenciát, semmisítse meg a íj külügyminiszterek tanácsának Triesztre­­ és Venezia­ Júliára vonatkozó döntését. * A jugoszláv parlament ezt a döntést Ju­goszláviára érdemtelenül mért büntetés­ek minősíti. Jugoszlávia szövetséges hatalom és súlyos áldozatokat hozott, a fasizmus el­leni győzelemért.­­ A külügyminiszteri kiöntés ezzel szemben­­ Olaszországot jutalmazná meg, amely a közelmúltban még ellenséges ország volt, — hangsú­lyozzák Belgrádban. Csehszlovákia határk­iigazítást követel Pozsonytól délre Párizs. Az AFP francia hírszolgá­lati iroda ismerteti Clementis csehszlo­vák kü­lügyminiszterhelyettes nyilatko­zatát a magyar békerendezésre vonat­kozóan. Clementis igényt jelentett be a Pozsonnyal szemben fekvő öt magyar flunaparti falura, illetve az öt falut fel­ölelő területsávra. Csehszlovákia ezt a területi követelést Pozsony városának fejlődési igényeivel indokolja. Molotov a nagyhatalmak együttműködése mellett Párizs. A békekonferencia eljárás­­ügyi szabályzatát megszerkesztő bizott­ság ülésén Molotov szovjet külügyminisz­ter a leghatározottabban visszautasította az egyszerű szavazattöbbségre vonatkozó javaslatokat, hangsúlyozva, hogy érvé­ny­es határozathoz kétharmad szavazat­­többség szükséges. Molotov rámutatott arra, hogy az egyszerű szavazattöbbsé­get szorgalmazók a nagyhatalmak között szeretnének ellentéteket támasztani, en­nek a kísérletnek azonban meg kell tör­nie az ősz­ste békepulitika híveinek ál­lásfoglalásán. Fényes Petőfi-ünnepség Bukarestben Bukarest. A Magyar Népi Szövetség bukaresti szervezete fényes külsőségek között ünnepelte meg Petőfi Sándor halálának 97. évfordulóját. Az ünnepségek a volt szenátus épületében, a letűnt idők reakciósainak felleg­várában zajlottak le. A vakítóan megvilágí­tott terem köröskörül zászlókkal volt­­.­ A nézőtérrel szemben Petőfi életnagyságú képét román és magyar nemzetiszinű szalagok dí­szítették A külföldi képviseletek részéről megjelentek a jugoszláv, a demokrata spanyol és a magyar követség bukaresti tagjai. A román főváros szellemi vezetői közül megjelent Eftimiul Victor Roman Írók Szövetsége részéről, aki­­ előadással méltatta Petőfi nagyságát, hangsú- l lyozva, hogy Petőfi nemcsak a magyar nép, hanem a költészetében hirdetett szabadság­eszme alapján a román nép költője is. Előadást tartott N. D. Cocea író, a színházak orszá­­gos versérfelügyelője, Corél Costa neves költő saját fordítású Petőfi verseket adott elő. T­o­d­o­r professzor a Román-magyar Tár­saság nevében emlékezett meg Petőfi Sándor halhatatlanságiról. Ezután Nagy Csaba „Pe­tőfi az ember" címen tartott előadást, végül Nagy István kolozsvári író a Romániai­­ Magyar Írók Szövetségének alelnöke. Petőfi­­ politikai költészetét ismertette Páll Magda , szav­alóművésznő Petőfi két versét szavalta,­ F­ü­l­ö­p István pedig a magyar ifjúság figyel- l mét hívta fel Petőfi példájára, akit az ifjú­­ságnak követnie kell. A mindvégig lelkes ham­­­gulatú előadást székely leányok énekkara fe­­­jezte be, amelyen a MNSz-et a központi vég­­­rehajtó bizottság részéről Antal Dániel dr. országos alelnök és R­a­p­p Károly lelkész, a­z MNSz bukaresti tagozatának elnöke jelentek meg. " . Szombat, 1945 augusztus­a Petőfi-ü­nnepségek a Bánságban Bensőséges emlékünnepélyt rendezett a MNSz temestorontál megyei szervezete Temesvár. Másodszor áldozhatott szabadon az igazi Petőfi emlékének Te­mesvár magyarsága. Vasárnap délután a­­ Magyar Népi Szövetség központi székes házának tágas kerthelyiségében folyt le az emlékünnepély. A nézőtér árnyat adó fáinak törzsét Petőfi örökérvényű igaz­ságot hirdető verssorai díszítették, a sz­npad hátterét majdnem teljes egészé­ben elfoglalta a költő hatalmas arcképe. Az ünnepséget néhány szóval Lieb­lich Etel nyitotta meg, majd Kiss Pál, a MNSz­ megyei elnöke lépett a függöny elé. Beszédében párhuzamot vont a 97 év előtti történések és a mai események között s rámutatott arra, hogy a választásoknak a demokratikus erők győzelmével való befejezése az eg­yed­­ik­ eszköz annak megakadályozá­­sára, hogy a népelnyomó erők kerülje­nek előtérbe, mint Petőfi idején. A román írók nevében Banuta Ion temesvári költő méltatta Petőfi szemé­lyét, gondolatait és eszméit, aki mint a legnagyobb magyar Urai költő és a világ szabadságharcosainak egyik legkiválóbb­­ja hullt névtelen sírba Fehéregyháza mellett. — A szabadságharc elbukott — mon­dotta Banuta —, s az Itt élő népek szá­mára a habsburgi elnyomás nehéz esz­tendei következtek, Petőfi versei pedig, amelyekkel a költőóriás nemcsak a ma­gyar népet, hane­m a világ urnáén elnyomott népét megmozgatta, betiltották. Utóbb, a ki­egyezés után, Petőfit a misztikum lég­körével vétették körül, műve­ből az igazi lényeget kivonták, amivel magát Petőfit hamisították meg. — Petőfi élete, harca példakép a sza­­badságszerető népek számára. Emlékét a legjobban úgy tiszteljük, ha harci kö­telezettséget vállalunk annak megvaló­sításáért, amiért a "költő h hancvenhat évvel ezelőtt élt, irt és harcolt tollal és fegyverrel a kézben. Laza Gizi Petőfi „Minek nevezzelek“ C. versét szavalta, majd Jovanovics Dobrivot, a romániai szlávság leg­ősz­n­­tébb üdvözletét hozta és szívből való csatlakozását jelentette be az itt élő ma­gyarság nagy ünnepéhez, hogy közösen hódoljanak a nagy forradalmi költő em­lékének. — A szabadságeszmék egyik legmél­tóbb harcosa és legbecsületesebb képvi­selője a magyar nép legnagyobb költője, Petőfi Sándor volt, — mondotta. — Személyében csodálatosan párosult a költő és a harcos forradalmár. Páratlan egyéniségében a szabadság eszméje va­lóban testet öltött, amilyet következe­tesen, fiatal életének utolsó órájáig’ kö­vetett s amelynek megvalósításáért éle­tét is odaadta. — A világszabadság eszméiért való bátor kiállása és ez eszmék megvalósí­tásáért folyó hősi harca — irodalmi al­kotásai mellett — a szabadságszerető népek költőjévé avatták, dicsőséget sze­rezve népének széles e világon. Más né­pek irodalmára való hatástól eltekintve Petőfi költérzete és eszméi nagy hatás­sal voltak a irodalomra, különösen forradalmi tárgyú versei, amelyek a szerb nép közismert szabadságszereteté­­ben erős visszhangra találtak. Egyik legnevezetesebb fordítója, Gyura J­a­k­­s i­­­s, aki gondolatv Jogában is legköze­lebb állt Petőfihez, fájdalmasan idáll f­i a világszabadság eszmélek i­gneris­­sebb képviselője korai eltávozáskor: Petőfink is elesett... de ne csüggedjünk, holnap majd meg­­erősödünk és akkor újból harcbaszál­­lunk.. Megzenésített Petőfi-verseket énekelt cigányzene-kiséretel R­á­d­a­i Imre. Óriási sikere volt Péter Jánosnak, aki a „Szeptember végén“-t és az „Egy gon­dolat bánt engem ez“ című Petőfi-verse­­ket szavalta, majd ez utóbbi költeményt saját fordításában Mann Erik olvasta fel.­­ Az ünnepi előadást Petőfiről Szo­­b­ot­k­a András, a Romániai Magyar Írószövetség tagja mondotta, aki való­ban nagyszerűen felépített előadásában a hallgatóság elé tárta a „népi“ vagy „népies“ jelző lírai mákonyitól meg­szabadított költőt. — Hogy teljes egészében megértsük azokat a hatóerőket, amelyek Petőfi for­­radalmiságát kialakították, hogy költői és politikai megnyilatkozásait ne elvo­natkoztatva, mintegy megmerevítve lás­suk, hanem a társad°lom forrongó erői közepette, ahhoz elsősorban az szüksé­ges, hogy a történelmi adottságokból le­vezessük ezeket a hatóerőket. — Petőfi már első költői meglátásait a maga és elnyomott néptestvérei sorsá­ból,­­szabadságvágyából merítette. És hogy ezt a forradalmi vágyat egyeteme­­sen és olyan magas hőfokon tudta kife­­jezn , azt annak köszönhette, hogy olyan tört tíídmi pi'an­ítaa jelentésrtt, ami­­­kor fajtája a belső válság csúcspontjához közeledett. Petőfi politikai éleslátásával ■ megértette a társadalmi eszmeáramlatok és alapmozgások jel­entős­égét. Felismerte a magyarság átkos sorsát és népének fájdalmát. Lázadó szenvedését sűrítette össze, énekelte költészetében. Költői és­­ emberi egyedül valóságát nem közelíthet­­üik meg hasonlatokkal, sem a szépiroda­lom értékítéleteivel, hanem abból a ha­talmas erejű szabadságvágyból kell ki­indulnunk, amely egész lelkiségét uraim. És ez a vágy, a szabadságra törő ősi akarat, a legkritikusabb pillér,atban ta­lálkozott a magya­r lélek 43 a mag­ar vers mélyében érjedő szabadságvággyal. A tömeglélek vágya és a költő vágya forrott elválaszthatatlan egységbe, ig­­tudott a nép megszólalni Petőf­i keresz­tül és mint a dinarait, vetette szét a tes­­pedés szürke falait. A Petőfi-emlékünnepély Or­bek At­tila „Költő“ című életképével fejeződött be, majd Bayer Géza énekelt néhány magyar dalt cigányzenekari kísérettel.­ ­ünnepség a szabadfalui Petőf-emlékmímél Vasárnap délelőtt 11 órakor a szabad­falusi Petőfi-emlékműnél kegyeletes ün­nepség zajlott le, amelynek során az em­lékművet megkoszorúzták. A szép szám­ban megjelent közönség előtt B­o­ó­r József, a MNSz. szabadfalusi tagozatá­nak elnöke nyitotta meg az ünnepséget, utána az újkissodai MNSz. dalárdája­ énekelt. Egri Kiss Juci Petőfinek a „Szabadsághoz“ című versét szavalta. A MNSz. temestorontálm­egyei kiküldöttje­ként Koszi Béla emlékezett meg Pető­­f­ről, a világszabadság nagy költőjéből. Szabad­falu lakosságának kegyeletét Li­po van Aurél községi bíró hozta, az ottani sportegyesület részéről G­h­e­n­e­­­­ran Gheorghe beszélt, a Kommunista Párt temestorontálmegyei szervezete megbízásából Braun Andrei mondott ünnepi beszédet. D­ó­z­s­i Évi a „,Bi­ncs“ című verset, Böhm Arnold pedig Cos­­buc „Vrera paraant“ című versét sz­­­alta. Az ünnepséget a dalárda éttke zárta be, majd a koszorúk elhelyezése következett. Koszorút helyezett el az emlékművön a MNSz. újszabadfalusi ta­gozata és az ifjúság, a MISz. tunes­­torontál megyei szervezete, valamint a Bánsági Írók Szervezete. Petőfi-ünnepély a Hallatában A MISz. mehalai és Breskovics-telepi szervezete is jól sikerült Petőfi-ünnepélyt rendezett a volt Szlávik-féle vendéglő kerthelyiségében, amelyet a környék magyarsága zsúfolásig megtöltött. A gazdag műsort Lázár József, a MNSz. temestorontál megyei alelnöke nagyhatá­sú előadása nyitotta meg Petőfi harcos életének és költészetének történelmi és népi jelentőségéről, rámutatva ama fel­­­­adatok teljesítésére, amelyekre Petőfi szelleme kötelezi a magyarságot. V­a­ro­mi­r­á­v­lusi magyar táncot adott elő nagy sikerrel, majd Huszár Katalin, Klein Dezső, Köböl Gábor, H­e­c­h I János és Tarjány Vilmos falusi bohó­zatot adtak elő dicséretes felkészültség­gel. Petőfi magyar és világirodalmi je­lentőségéről a Bánsági Magyar Írók Szervezete részéről Fenyves László mondott emlékbeszédet, míg Török Mara a „Szabadság“ című Petőfi-költe­ményt szavalta megérdemelt nagy siker­rel. Gordian Stefan a román-magyar barátság jegyében a halhatatlan „E°,r* gondolat, bánt engemet...“ remekbe ké­­szült B­e­n­i­u­c-fordítását adta elő. Nagy István Petőfi-nótákat énekelt szűnni nem akaró tapsok közepette, mg Kovács Veronica, Bakos Mariska, K­ö­b­öl Gábor, B­i­r­k­a Boriska, T­a­r­­j­á­n­y Vilmos, Magyar Ilonka, T­ö­­r­ö­k Mara, Weindorfer Baba, Meny­hárt Károly és Gémes Gyurka bohó­zatokat adtak elő. Műsor után a közön­ség a késő reggeli órákig a legjobb han­gulatban szórakozott. A gondos és szak­avatott renélésért N­a­g­y Istvánt illeti elismerés. Nagy jelentőségű­ jóvátételi engedményt adok a Szovje­unió Magyarországnak Egyharmaddra csökkent Magyarország ezévi jóvátételi kötelezettsége Budapest. Rövid jelentés már be­számolt arról, hogy a Szovjet­Unió a ma­gyarországi gazdasági stabilizáció támo­gatásra elfogadta a magyar kormány részéről májusban a jóvátétel szállítá­sok progresszív teljesítésére vonatkozó javaslatát. E­szerint az 1946, 1947 és 1948 évek elmaradt teljesítményeit 1953-ig lehet teljesíteni. A Vörös Hadsereg magyarországi lap­ja, a budapesti U­j S­z­ó ezzel kapcsolat­ban a következő részleteket közli: Ma­gyarország a Szovjet­ Uniónak 1946-ban 21,8, 1947-ben 23, 1948-ban 25, 1949- től 1953-ig pedig évenként 30 mill­ó dol­lár értékű árut köteles fizetésül szállí­tani. A Szovjet­ Unió kormánya elenged­te Magyarországnak azt a 6 mill­ó dollár értékű szállítást, amikre az 1945-ben ese­dékes szállítások nem teljesítése miatt késedelmi kamat címén lett volna köte­lezve. Végül hozzájárult a Szovjet­ Unió kor­mánya ahhoz — folytatja az Új Szó —, hogy Magyarország a petrozsényi kő­­szénbányák magyar tulajdonban lévő részvényérdekeltségét a jóvátételi köte­lezettségbe való beszámítás mellett át­adja a Szovjet­ Uniónak. A részvények felét az 1946 évi, másik felét pedig az 1947 évi jóvátételbe számítják be. A Szovjet-Unió elhatározásának az óriási jelentősége abból tűnik ki, hogy a fegyverszüneti egyezmény szigorú értel­mezése mellett Magyarországnak 1946- ban 64 miló dollár értékű árut kellett volna szovjet jóvátételre szállítania, az 1945 évről elmaradt száll­­ásokat és a késedelmi kamatot is beleértve. Ez a kö­telezettség éppen egyharmadára csök­kent, de a petrozsényi részvények be­számításával még további jelentős ösz­­szeggel fog csökkenni. Az Új Szó megjegyzi,­ remélhető, hogy a magyar jóvátételben érdekelt másik két ország, Csehszlovákia és Ju­goszlávia is követni fogja a Szovjet­ Unió példáját. A nyugati hatalmak részéről is döntő jelentőségű intézkedés történt a magyar gazdasági szanálás érdekében: az elhur­colt javak kormánybiztosa kézhez kapta az illetékes amerikai hatóságoktól a ma­gyar aranyké­zzet átvételire jogosító utalványt, — állapítja meg befejezésül az Új Szó

Next