Szabad Szó, 1946. augusztus (3. évfolyam, 171-196. szám)
1946-08-03 / 173. szám
lgabadogó Julia kérdését Róma és Belgrád között közvetlen tárgyalások útján simítsák el. Az olasz kormány ily irányban kezdeményez most lépéseket. Jugoszlávia a trieszti döntés messeremistését követeli Párizs. Belgrádból jelentik, hogy a jugoszláv parlament egyhangulag határozati javaslatot fogadott el, amely kéri a békekonferenciát, semmisítse meg a íj külügyminiszterek tanácsának Triesztre és Venezia Júliára vonatkozó döntését. * A jugoszláv parlament ezt a döntést Jugoszláviára érdemtelenül mért büntetések minősíti. Jugoszlávia szövetséges hatalom és súlyos áldozatokat hozott, a fasizmus elleni győzelemért. A külügyminiszteri kiöntés ezzel szemben Olaszországot jutalmazná meg, amely a közelmúltban még ellenséges ország volt, — hangsúlyozzák Belgrádban. Csehszlovákia határkiigazítást követel Pozsonytól délre Párizs. Az AFP francia hírszolgálati iroda ismerteti Clementis csehszlovák külügyminiszterhelyettes nyilatkozatát a magyar békerendezésre vonatkozóan. Clementis igényt jelentett be a Pozsonnyal szemben fekvő öt magyar flunaparti falura, illetve az öt falut felölelő területsávra. Csehszlovákia ezt a területi követelést Pozsony városának fejlődési igényeivel indokolja. Molotov a nagyhatalmak együttműködése mellett Párizs. A békekonferencia eljárásügyi szabályzatát megszerkesztő bizottság ülésén Molotov szovjet külügyminiszter a leghatározottabban visszautasította az egyszerű szavazattöbbségre vonatkozó javaslatokat, hangsúlyozva, hogy érvényes határozathoz kétharmad szavazattöbbség szükséges. Molotov rámutatott arra, hogy az egyszerű szavazattöbbséget szorgalmazók a nagyhatalmak között szeretnének ellentéteket támasztani, ennek a kísérletnek azonban meg kell törnie az őszste békepulitika híveinek állásfoglalásán. Fényes Petőfi-ünnepség Bukarestben Bukarest. A Magyar Népi Szövetség bukaresti szervezete fényes külsőségek között ünnepelte meg Petőfi Sándor halálának 97. évfordulóját. Az ünnepségek a volt szenátus épületében, a letűnt idők reakciósainak fellegvárában zajlottak le. A vakítóan megvilágított terem köröskörül zászlókkal volt. A nézőtérrel szemben Petőfi életnagyságú képét román és magyar nemzetiszinű szalagok díszítették A külföldi képviseletek részéről megjelentek a jugoszláv, a demokrata spanyol és a magyar követség bukaresti tagjai. A román főváros szellemi vezetői közül megjelent Eftimiul Victor Roman Írók Szövetsége részéről, aki előadással méltatta Petőfi nagyságát, hangsú- l lyozva, hogy Petőfi nemcsak a magyar nép, hanem a költészetében hirdetett szabadságeszme alapján a román nép költője is. Előadást tartott N. D. Cocea író, a színházak országos versérfelügyelője, Corél Costa neves költő saját fordítású Petőfi verseket adott elő. Todor professzor a Román-magyar Társaság nevében emlékezett meg Petőfi Sándor halhatatlanságiról. Ezután Nagy Csaba „Petőfi az ember" címen tartott előadást, végül Nagy István kolozsvári író a Romániai Magyar Írók Szövetségének alelnöke. Petőfi politikai költészetét ismertette Páll Magda , szavalóművésznő Petőfi két versét szavalta, Fülöp István pedig a magyar ifjúság figyel- l mét hívta fel Petőfi példájára, akit az ifjúságnak követnie kell. A mindvégig lelkes hamgulatú előadást székely leányok énekkara fejezte be, amelyen a MNSz-et a központi végrehajtó bizottság részéről Antal Dániel dr. országos alelnök és Rapp Károly lelkész, az MNSz bukaresti tagozatának elnöke jelentek meg. " . Szombat, 1945 augusztusa Petőfi-ünnepségek a Bánságban Bensőséges emlékünnepélyt rendezett a MNSz temestorontál megyei szervezete Temesvár. Másodszor áldozhatott szabadon az igazi Petőfi emlékének Temesvár magyarsága. Vasárnap délután a Magyar Népi Szövetség központi székes házának tágas kerthelyiségében folyt le az emlékünnepély. A nézőtér árnyat adó fáinak törzsét Petőfi örökérvényű igazságot hirdető verssorai díszítették, a sznpad hátterét majdnem teljes egészében elfoglalta a költő hatalmas arcképe. Az ünnepséget néhány szóval Lieblich Etel nyitotta meg, majd Kiss Pál, a MNSz megyei elnöke lépett a függöny elé. Beszédében párhuzamot vont a 97 év előtti történések és a mai események között s rámutatott arra, hogy a választásoknak a demokratikus erők győzelmével való befejezése az egyedik eszköz annak megakadályozására, hogy a népelnyomó erők kerüljenek előtérbe, mint Petőfi idején. A román írók nevében Banuta Ion temesvári költő méltatta Petőfi személyét, gondolatait és eszméit, aki mint a legnagyobb magyar Urai költő és a világ szabadságharcosainak egyik legkiválóbbja hullt névtelen sírba Fehéregyháza mellett. — A szabadságharc elbukott — mondotta Banuta —, s az Itt élő népek számára a habsburgi elnyomás nehéz esztendei következtek, Petőfi versei pedig, amelyekkel a költőóriás nemcsak a magyar népet, hanem a világ urnáén elnyomott népét megmozgatta, betiltották. Utóbb, a kiegyezés után, Petőfit a misztikum légkörével vétették körül, műveből az igazi lényeget kivonták, amivel magát Petőfit hamisították meg. — Petőfi élete, harca példakép a szabadságszerető népek számára. Emlékét a legjobban úgy tiszteljük, ha harci kötelezettséget vállalunk annak megvalósításáért, amiért a "költő h hancvenhat évvel ezelőtt élt, irt és harcolt tollal és fegyverrel a kézben. Laza Gizi Petőfi „Minek nevezzelek“ C. versét szavalta, majd Jovanovics Dobrivot, a romániai szlávság legőszntébb üdvözletét hozta és szívből való csatlakozását jelentette be az itt élő magyarság nagy ünnepéhez, hogy közösen hódoljanak a nagy forradalmi költő emlékének. — A szabadságeszmék egyik legméltóbb harcosa és legbecsületesebb képviselője a magyar nép legnagyobb költője, Petőfi Sándor volt, — mondotta. — Személyében csodálatosan párosult a költő és a harcos forradalmár. Páratlan egyéniségében a szabadság eszméje valóban testet öltött, amilyet következetesen, fiatal életének utolsó órájáig’ követett s amelynek megvalósításáért életét is odaadta. — A világszabadság eszméiért való bátor kiállása és ez eszmék megvalósításáért folyó hősi harca — irodalmi alkotásai mellett — a szabadságszerető népek költőjévé avatták, dicsőséget szerezve népének széles e világon. Más népek irodalmára való hatástól eltekintve Petőfi költérzete és eszméi nagy hatással voltak a irodalomra, különösen forradalmi tárgyú versei, amelyek a szerb nép közismert szabadságszeretetében erős visszhangra találtak. Egyik legnevezetesebb fordítója, Gyura Jaks is, aki gondolatv Jogában is legközelebb állt Petőfihez, fájdalmasan idáll fi a világszabadság eszmélek ignerissebb képviselője korai eltávozáskor: Petőfink is elesett... de ne csüggedjünk, holnap majd megerősödünk és akkor újból harcbaszállunk.. Megzenésített Petőfi-verseket énekelt cigányzene-kiséretel Rádai Imre. Óriási sikere volt Péter Jánosnak, aki a „Szeptember végén“-t és az „Egy gondolat bánt engem ez“ című Petőfi-verseket szavalta, majd ez utóbbi költeményt saját fordításában Mann Erik olvasta fel. Az ünnepi előadást Petőfiről Szobotka András, a Romániai Magyar Írószövetség tagja mondotta, aki valóban nagyszerűen felépített előadásában a hallgatóság elé tárta a „népi“ vagy „népies“ jelző lírai mákonyitól megszabadított költőt. — Hogy teljes egészében megértsük azokat a hatóerőket, amelyek Petőfi forradalmiságát kialakították, hogy költői és politikai megnyilatkozásait ne elvonatkoztatva, mintegy megmerevítve lássuk, hanem a társad°lom forrongó erői közepette, ahhoz elsősorban az szükséges, hogy a történelmi adottságokból levezessük ezeket a hatóerőket. — Petőfi már első költői meglátásait a maga és elnyomott néptestvérei sorsából,szabadságvágyából merítette. És hogy ezt a forradalmi vágyat egyetemesen és olyan magas hőfokon tudta kifejezn , azt annak köszönhette, hogy olyan tört tíídmi pi'anítaa jelentésrtt, amikor fajtája a belső válság csúcspontjához közeledett. Petőfi politikai éleslátásával ■ megértette a társadalmi eszmeáramlatok és alapmozgások jelentőségét. Felismerte a magyarság átkos sorsát és népének fájdalmát. Lázadó szenvedését sűrítette össze, énekelte költészetében. Költői és emberi egyedül valóságát nem közelíthetüik meg hasonlatokkal, sem a szépirodalom értékítéleteivel, hanem abból a hatalmas erejű szabadságvágyból kell kiindulnunk, amely egész lelkiségét uraim. És ez a vágy, a szabadságra törő ősi akarat, a legkritikusabb pillér,atban találkozott a magyar lélek 43 a magar vers mélyében érjedő szabadságvággyal. A tömeglélek vágya és a költő vágya forrott elválaszthatatlan egységbe, igtudott a nép megszólalni Petőfi keresztül és mint a dinarait, vetette szét a tespedés szürke falait. A Petőfi-emlékünnepély Orbek Attila „Költő“ című életképével fejeződött be, majd Bayer Géza énekelt néhány magyar dalt cigányzenekari kísérettel. ünnepség a szabadfalui Petőf-emlékmímél Vasárnap délelőtt 11 órakor a szabadfalusi Petőfi-emlékműnél kegyeletes ünnepség zajlott le, amelynek során az emlékművet megkoszorúzták. A szép számban megjelent közönség előtt Boór József, a MNSz. szabadfalusi tagozatának elnöke nyitotta meg az ünnepséget, utána az újkissodai MNSz. dalárdája énekelt. Egri Kiss Juci Petőfinek a „Szabadsághoz“ című versét szavalta. A MNSz. temestorontálmegyei kiküldöttjeként Koszi Béla emlékezett meg Petőfről, a világszabadság nagy költőjéből. Szabadfalu lakosságának kegyeletét Lipo van Aurél községi bíró hozta, az ottani sportegyesület részéről Gheneran Gheorghe beszélt, a Kommunista Párt temestorontálmegyei szervezete megbízásából Braun Andrei mondott ünnepi beszédet. Dózsi Évi a „,Bincs“ című verset, Böhm Arnold pedig Cosbuc „Vrera paraant“ című versét szalta. Az ünnepséget a dalárda éttke zárta be, majd a koszorúk elhelyezése következett. Koszorút helyezett el az emlékművön a MNSz. újszabadfalusi tagozata és az ifjúság, a MISz. tunestorontál megyei szervezete, valamint a Bánsági Írók Szervezete. Petőfi-ünnepély a Hallatában A MISz. mehalai és Breskovics-telepi szervezete is jól sikerült Petőfi-ünnepélyt rendezett a volt Szlávik-féle vendéglő kerthelyiségében, amelyet a környék magyarsága zsúfolásig megtöltött. A gazdag műsort Lázár József, a MNSz. temestorontál megyei alelnöke nagyhatású előadása nyitotta meg Petőfi harcos életének és költészetének történelmi és népi jelentőségéről, rámutatva ama feladatok teljesítésére, amelyekre Petőfi szelleme kötelezi a magyarságot. Varomirávlusi magyar táncot adott elő nagy sikerrel, majd Huszár Katalin, Klein Dezső, Köböl Gábor, Hech I János és Tarjány Vilmos falusi bohózatot adtak elő dicséretes felkészültséggel. Petőfi magyar és világirodalmi jelentőségéről a Bánsági Magyar Írók Szervezete részéről Fenyves László mondott emlékbeszédet, míg Török Mara a „Szabadság“ című Petőfi-költeményt szavalta megérdemelt nagy sikerrel. Gordian Stefan a román-magyar barátság jegyében a halhatatlan „E°,r* gondolat, bánt engemet...“ remekbe készült Beniuc-fordítását adta elő. Nagy István Petőfi-nótákat énekelt szűnni nem akaró tapsok közepette, mg Kovács Veronica, Bakos Mariska, Köböl Gábor, Birka Boriska, Tarjány Vilmos, Magyar Ilonka, Török Mara, Weindorfer Baba, Menyhárt Károly és Gémes Gyurka bohózatokat adtak elő. Műsor után a közönség a késő reggeli órákig a legjobb hangulatban szórakozott. A gondos és szakavatott renélésért Nagy Istvánt illeti elismerés. Nagy jelentőségű jóvátételi engedményt adok a Szovjeunió Magyarországnak Egyharmaddra csökkent Magyarország ezévi jóvátételi kötelezettsége Budapest. Rövid jelentés már beszámolt arról, hogy a SzovjetUnió a magyarországi gazdasági stabilizáció támogatásra elfogadta a magyar kormány részéről májusban a jóvátétel szállítások progresszív teljesítésére vonatkozó javaslatát. Eszerint az 1946, 1947 és 1948 évek elmaradt teljesítményeit 1953-ig lehet teljesíteni. A Vörös Hadsereg magyarországi lapja, a budapesti Uj Szó ezzel kapcsolatban a következő részleteket közli: Magyarország a Szovjet Uniónak 1946-ban 21,8, 1947-ben 23, 1948-ban 25, 1949- től 1953-ig pedig évenként 30 milló dollár értékű árut köteles fizetésül szállítani. A Szovjet Unió kormánya elengedte Magyarországnak azt a 6 milló dollár értékű szállítást, amikre az 1945-ben esedékes szállítások nem teljesítése miatt késedelmi kamat címén lett volna kötelezve. Végül hozzájárult a Szovjet Unió kormánya ahhoz — folytatja az Új Szó —, hogy Magyarország a petrozsényi kőszénbányák magyar tulajdonban lévő részvényérdekeltségét a jóvátételi kötelezettségbe való beszámítás mellett átadja a Szovjet Uniónak. A részvények felét az 1946 évi, másik felét pedig az 1947 évi jóvátételbe számítják be. A Szovjet-Unió elhatározásának az óriási jelentősége abból tűnik ki, hogy a fegyverszüneti egyezmény szigorú értelmezése mellett Magyarországnak 1946- ban 64 miló dollár értékű árut kellett volna szovjet jóvátételre szállítania, az 1945 évről elmaradt szállásokat és a késedelmi kamatot is beleértve. Ez a kötelezettség éppen egyharmadára csökkent, de a petrozsényi részvények beszámításával még további jelentős öszszeggel fog csökkenni. Az Új Szó megjegyzi, remélhető, hogy a magyar jóvátételben érdekelt másik két ország, Csehszlovákia és Jugoszlávia is követni fogja a Szovjet Unió példáját. A nyugati hatalmak részéről is döntő jelentőségű intézkedés történt a magyar gazdasági szanálás érdekében: az elhurcolt javak kormánybiztosa kézhez kapta az illetékes amerikai hatóságoktól a magyar aranykézzet átvételire jogosító utalványt, — állapítja meg befejezésül az Új Szó