Szabad Szó, 1949. augusztus (6. évfolyam, 176-201. szám)

1949-08-03 / 177. szám

A Nagy Nemzetgyűlés Elnöki Tanácsa és a miniszter­e­m­ás jóváhagyta a kollektív gazdaságok létes­­tését A Román Népköztársaság Nagy Nemzetgyűlésének Elnöki Tanácsa az alkotmány 44 és 45 szakaszai értelmében törvény­rendeletet adott ki, amely jóváhagyja a kollektív gazdaságok szervezését. Kollektív gazdaságok a földművelés­ügyi minisztérium javas­latára a min­sztertanács határozata­ alapján létesíthetők. A Nagy Nemzetgyűlés Elnöki Tanácsának a kollektiv gaz­daságok létesítésére vonatkozó törvényrendelete alapján a mi­nisztertanács az alábbi kollektív gazdaságok létesítését és meg­szervezését engedélyezte: — A kolozsmegyei Kendilona községbeli „Vörös traktor’­ kol­lektiv gazdaságot. — A nagyküküllőmegyei Szászszentlászló községbeli „Vö­­rös szántóföld” kollektiv gaz­daságot. — A szebenmegyei Kistorony községbeli „Hajnal” kollektiv gazdaságot. — Az aradmegyei Zábrány községbeli „Uj ut” kollektiv gazdaságot. — A vaslui megyei Rascani községben lévő „A szocializmus győzelme” kollektiv gazdaságot A minisztertanács a kollektiv gazdaságba tömörült szegény- és középparasztok megsegítésé­­re, valamint az első kollektív gazdaságok támogatására, hogy azok mintagazdaságokká fejlőd­hessenek, elhatározta, hogy az állami javakból szántóföldet, épületeket és mezőgazdasági felszerelést juttat nekik. Ezeket a javakat hozzácsatol­ják a kollektív gazdaság leltá­rához (szarvasmarhák, szerszá­mok, föld), amely a szegény- és középparasztok összefogásából származó javakat foglalja ma­gában. A minisztertanács hatá­rozata az alábbiakat tartalmaz­za: Az állam tulajdonából (föld­művelésügyi minisztérium) a kollektív gazdaságok örök hasz­nálatába mennek át a gazdasá­gok részére kijelölt javak. A kolozs megyei Kendilona községben levő „Vörös traktor” kollektív gazdaság tulajdonába megy át 65,30 hektár szántóföld és 3 szobából, raktárból és mel­lékhelyiségekből álló épület a kollektív gazdaságok ügykeze­lése részére, továbbá lakásra és műhelyek részére alkalmas 3 szobás garázzsal, konyhával és mellékhelyiségekkel rendelkező épület, virágültetvén­yek részére szolgáló melegház, gabonarak­tár, szarvasmarha-istálló és sertésól.­­ A n­agyküküllő megyei Szász­­szentlászló községben levő „Vö­rös szántóföld” használatába megy át. 2.270 négyzetöl szán­tóföld, amelyből 612 négyzetös kiterjedésű területet épületek és berendezések foglalnak el, a­­melyek mind állami vagyonból származnak. A szeben megyei Kistorony községbeli „Hajnal” kollektív gazdaság használatába megy át: 36 hektár szántóföld, egy épület és az állam tulajdonát képező és a faluban fekvő 5 gazdaság összes épületeivel, istállóival és mellékhelyiségeivel. Az arad megyei Zábrány köz­ségbeli „Új út” kollektív gazda­ság részére átengednek: egy in­gatlant 8 szobával és mellékhe­lyiségekkel, három istállót, négy raktárt, két csűrt és két pincét. Továbbá: egy ingatlant 6 szobá­val és mellékhelyiségekkel, is­tál­­­lót, egy ólat, egy raktárt, teát csűrt és két kocsiszint, azonkí­vül még egy épületet öt szobá­val és mellékhelyiségekkel, egy istállót, egy disznóórát, három csűrt, egy pincét és 20 ezer tég­lát. A vaslui megyei Rascani köz­ségben levő „A szocializmus győzelme” nevű kollektív gaz­daság részére: 33 hektár terme­lőidőt, az állami tartalékból és 34 hektárt a „Scanteia” állami gazdaság földjéből, az összes épületekkel, ültetvényekkel és az egész mezőgazdasági, szőlőgaz­dasági, gyümölcsészeti fölszere­léssel és bútorberendezéssel együtt. Szörér­y.negyébar­ és megkezdődött a cséplés Lugos. Szörényme­gyében az aratás javában foly­k. Bálinc község hatá­rban az árpát már teljesen ).?.rstták.. Radamane­­i községben, ahol egy évvel ez,­előtt a legtöbb kis és közép, paraszt kötött a mezőgazdasági gép, és traktorál­omá­sit szer­ződést az egész megyében, a búzát már 9 nappal ezelőtt le* aratták és már behordták a közös sz­é­­kre. A lugcsi és l'acsídi állami gazdaság birto­kán már ju­ius 20-án megkez­­­uklött a csáplés. Az orsovai járás t'­bb községében is már javába­n­ folyik a cséplés az áll­ami gép, és traktorál­lomások fipingi é­zet­et. lezsúffttva cloreczó föl­művesei az élen járnak az aratási munkálatokban A községi­­deig­lines b­rorsdg fordítson nagyobb ligyt.met a katászszedő csoportok beszervezésére Mercyfalva. — A mezőn hosszú, végeláthatatlan scrolu­bs-n gabonaosztagok púposod­nak. Egymás után érkeznek a gabona­kévéknél megrakott s­ep­keink. A mercyf­ali dolgozó földműv­­­k az aratás nagy, részét már elvégezték is meg, kezdték a gabona behordását a s­­zé­­kre. A búza, árpa, rozs fe­ratását a múlt hét közepén fejezték be. A zabot eddig mintegy 80 szá­zalékban aratták le. Azt, hogy a mercyfalvi dol­­gozó földművesek megyei vi­­szonylatban is ennyire kitünjet­nek az aratási munkálatokban, a Román Munkáspárt helyi szervezetének és a tömegsie *­­­ez. t.hu.de felvlágos­itó és i á, i.y-to munkáján kívül az arató­­gépek segítsége döntötte el. Az orezyfalvi gép, és tr k­ora tor­máéról 5 avatógép­nek.nőtt a késségre. Nyolc nap alatt több min­t 200 társbérlő-Csoportba tömörült dolgozó földműves­­-er­­mését aratták le. A szérürő hordás az ideigle­­nes bizottság irányításival terv­szerűen történ­t. Akiknek nin­­csen igavonójuk, azoknak gabo­náját a fogatos gazdák szállít­sák el. A községi ideiglenes bizo­tt­ság minden ébersége most arr­a összpontosul, hogy a közös szél­­­ün biztosítsák a gabona őrzé­­sét. Idejekorán meg­ít­­éli az elővigyázati intézkedéseket. Minden asztag me­n­­t vízzel teli hordók sorakoznak. Két víz­tartály, egy ciszterna, fecskén,­dők teszik telje­ssé­ a tűzbizton­­sági intézkedések­­. Egy szérn­­ők­ vezetésével minden ékes 20 gazda tart önkéntes szolgálatot a szérűn, így véd­i meg, így Lkt­i­iják az új kényer­et a maguk és Népköztársaságunk többi dolgozója számára. A Román Munkáspárt helyi szervezetének irányítási nyo­­mán tehát a mercyfalvi dolgo­­zó földművesek az élenjárók kö­­zé tartoznak megyénkben az aratási és ho­dási munka tok­ban. Mindezen kiemelkedő ered­mények mellett azonban a köz­­ségi ideiglenes bizottságot mu­­lasztás terheli. Nem tulajdonít kellő fontosságot a kalás­­sze­­ál csoportok kese­rvezéséve­l. A tar­ón maradt, elhullott ka- ramzokat nem gyűjtötték össze. Pedig nemzetgazdaságunk szempontjából nagy fontossága van annak, hogy egyetlen gabonaszem se vé­szén kárba. A községi ideiglenes b­zottság egyik legfontosa­bb feladata le­gyen, a tömegszar vezetékkel szo­­ros egy­ü­­ttm­űködésben, a ka­­lász­szedő csoportok megszerve­­zése. Ilyen módon járulnak hoz­­zá még tőkéje es­őbbe­n a dolgo­­zók új kenyerének biztos támá hoz. Népköztársaságunk gazda­sági életének megerősítéséhez. A PIRUL ROSU-szalagszövőgyár albuma unalmában nem tudta mit csináljon. Hetek óta nem foglalkoztak már vele, s mindig kevesebb lett azoknak a száma, akik szefikbe vertek, fellapoztak. Most is egyedül volt a folyosó kis asztalkáján és rettentően unatkozott. Aztán eszébe jutott az az idő, amikor ide került. Emlékezi­k, jeltette magának a kérdést, „várjon mire használnak?“ Aggodalma hamarosan eloszlott, mert nem remélt megtiszteltetés un. k­ultolta, amint az üzemi bizottság elnöke az igazgatóval együtt elhatározta, lapjaira az élmunkások fényképei kerülnek, feltüntetve azt is, hogy milyen munkamódszerek elhasználásával dolgoznak el, milyen ered­ményeket értek el. Vörös vászonkötéses fedele mintha élénkeb­ben csillogott volna, boldog volt, mert kézről-kézre fúrt, min­denki szemügyre vette. Amikor pedig egymásután kerültek lap­­jaira az ét munkások fényképei, szinte leugrott örömében a kis usztalkáról. Lám, neki is része van az Állami Terv célkitűzései­nek megvalósításáért folyó harcban. De azóta nyugalma nem volt teljes. Alert vastag, vörös­­színű fedezet között kitört a háború. A fényképes tápok civakod­tak, gúnyolták az üres lapokat, megvetették őket, mondván, hogy ők semmirekellők, mert üresek. De az üres lapok sem hagyták magukat. Visszautasították a támadásokat. „Halljátok a gépek zúgását? Ott benn verseny folyik és ebből a versenyből újabb élmunkások kerülnek ki, akiknek a fényképei egy napon itt fognak díszes égni rajtunk, ezzel hátat fordítottak a kelle­metlenkedő lapoknak. Egy júliusi délután az albumot felrázták álmodozásaiból. Felemelték a kis asztalról és bevitték az irodába. Az asztalon fényképek feküdtek. Az album érdeklődve figyelt. Eddig nem látott arcokat fedezett fel. „Ni­nt csak, itt van Kruze Teréz, aki azelőtt soha nem érte el a normáját, de aki fogadalmat tett, hogy az élmunkások közé küzdi fel magát és...“ Nem folytat­hatta, mert felcsapták fedelét. Három üres lap büszkén tűrte, hogy beillesszék a fényképeket. Vágyuk teljesült, többet nem fogják őket lenézni. Nevet kaptak és értelmet, pontosan így: „Bárányi Aurora 80 százalékkal haladta túl a normáját’’. A másik lapon ez állt: „Kruze Teréz szövőnő, aki azelőtt alig érte el a normáját, júniusban 46 százalékkal haladta azt túl“. S a harmadik: „Weinhardt Ferenc szövő két szövőgépen dolgo­zik, júniusban 76 százalékkal termelt többet a normánál.“ Az album ismét ott pihent a folyosó kis asztalkáján. Teljes mértékben meg volt elégedve magával. Hisz fontos szerepe van. Élénk és mozgósító módon népszerűsíti az élmunkásokat, azok eredményeit a termelésben. Narosínsky Lajos szolgáló fö­ldm­ék­es teljesítette Hazafias kötelességét Örömmel adta le a beszolgáltatási mennyiséget és családja részére még több mint 21 mázsa búzája maradt B­­ 11 é­v.­­ Aznap hajnalban a szokottnál­ is mozgalmasabb volt a község. A nap alig bukkant fel a láthatáron, a­ tarlókon azonban már élénk sürgé£,forgás volt. A farm felöl üres szekerek érkeztek, mások már súlyosan ,megrakva igyekeztek a 4. számú­­szérű í.lé.­­ ... A nap már megtett útjának negyed részét az égen, megkezdő­döt a csillés. A traktor szakadá­­zott pöfögését simulékonyan kiséri a cséplőgép erösbödő,halkuló bu­gása. A községi néptanács id.igle­­r.cs bizottságának kiküldöttje fellap p­zza a .cséplési nyilvántatást. i'Aa­rosinsky balos, u.gazda leple­zetlen érdeklődéssel figyeli, amint a cséplőgépben eltűnnek az első búzakévék. - , — Jó termés, jó kenyér lesz be­lőle — állapítja meg eléged.(fen. — 1 hektáron és 73 áron 3970 kiló, gramm buza ^naett. íme. ITT AZ EREDMÉNYE a gépesített munkának Trrkforr­»l s/.ántatfjiu, géppel ve­tették il a búzámat, l'elmérhetet­­l«i az­ a segítség, amelyet az ál­lami m­ezőgazdasági gépközpontok nekünk dolgozó paraszt kiv­é nyúj­tanak. Közben telnek a zsákok, a­ mér­leg'­­zelő 1564 kilogrammot mért Ív eddig, külön. Ez M.­r°sinsky La, lés beszolgáltatás! mennyisége, aki ennyivel járul hozzá az Állami Terv célkitűzéseinek megvalósítá­sához, a munikás,paraszt szövetség megerősítéséhez, a szocialista tár­­sadalom felépítéséhez. 278 kilog r­ra­mmot pedig­­a gépközpont ré­­szre, cséplési díjként, mérnek ki. Me­rodnsky Lajos papirt és cern­­át vesz elő.­­ — 3970 kilogramm termésből 1564 kilogrammot adtam ]„, az any. nyl.mint, ízen ... marad 2406 kilo­­gramm. Ebből a cséplési dijat ke­vonom, az 278 kilogramm, marad ... mar­d! tiszt­án 2128 kHograsum búzám, azaz huszonegy mázsa 28 kiló. Ez az enyém, azt leszek ver­, amit akarok. Marosinsky Lajos egy pillanatig örömteljes mosollyal nézi a gyű­rött Papírlapot és mintha nem akarna hinni saját számításának. Ezt kétszer—háromszor is ellenőr­­zi. D. nem tévedett, a számítása jó, egyezik azzal a számítással, amelyet időközben az ideiglenes bizottság kiküldöttje is elkészített. — Látjátok most már, — mond­ja — hogy mindaz a híresztelés, amit napok óta terjesztete­k a fa­luban, szemem szedet, hazugság. Meggyőződhettetek val­­ami ennyien, hogy kormányunk és a Román Muna­káspárt igazságosan h£'iár°zfa meg a beszolgáltatás« mennyiségeket. TERMÉSEMBŐL BŐVEN MA­­RADT CSALÁDOM RÉSZÉRE AZ EGÉSZ ÉVRE. VALAMINT VETŐMAG AZ ŐSZI MUNKAÁ­LATOKRA Marosinszky Lajos véleménye ele­venen tapintott rá a valóságra. A község kizsákmányolói, a nép el­lenségei által­­terjesztett rémhírek, csúfosan megbuktak. A billédi dol­­gozó földművesek bizalommal te­kintenek a cséplési munkálatok elé és a larcinabeszolgáltatással telje­­sítik hazafias kötelességüket Nép,­köztársaságunk iránt, amely gon­doskodik ez ország dolgozóinak szükségéteiről. SZIMONISZ FERENC Szerda, 1949 aulius/tu.'»­3­3 Leleplezték a gyapj­ubeszolgáltatást kijátszó kurcákat Lugos. — Susani községben Usanescu Juliu zsirosparaszt addig törte a fr.'et azon, miképpen játsz, hatná ki a gyapjubeszolgáltatás rendeletét, míg végre a­z a ,,remek” ötlete támadt, h­ogy 24 juha közül négyet Caldarus Vasile és négyet Carpaci Julius m­ezőgizdasási imi.­­k.s".k r­­ állítólagos munkálatok elvégzéséért — „fizetségként“. — Szám.tis.i roppant egyszerű volt. Négy juh után nem k.is beszolgál, t­t is semmi gyapjút sem, fieki vi­­szont 16 juh gyapjával kell csupán elszámolnia. Remélte, hogy­­ Cal­­darasnak és Carpacinak ,,hő­­ nyolc juh gyapját majd megszerzi. Martin N., a községi ideiglenes bizottság titkárnő] éberségén l’.ajótörést szenvedett a kulák furfangos terve. Ma­rtin tikárnő addig-addig tago­gatta­ a két ,,julu­s gazdát”, íníg végül beismerték, hogy cs­ak iszkí's­zei voltak Isfanescu kuláknak. IK­CV annak nyolc juh gyapjával keve­sebbe­t kelljen beszolgálta­tni­ az államnak. A kulák és segítő tár­sas ftit-r megindult sz. eljárás. SMULTER 1. teve|ez?

Next