Szabad Szó, 1949. augusztus (6. évfolyam, 176-201. szám)

1949-08-03 / 177. szám

, a Román Minokáspárt, demokratikus kormányunk képviselőji s a ma®Yarorsíági vendégek részvételével folyt Le a IPetöfi“en®iéÍ£noiie|»éle Bukarest — Petőfi Sándornak, az 1848—1849-es eza* bidgág-harc nagy költője és szabadságharcosa eltűnésének ban a nagy költőhöz méltő mű, ICO ik évfordulóját Népköztár,ben tartották meg jóságunk városaiban és fauvai. Bukaestben, a RNK Athentumában szombaton délután Petőfi,ünnepélyt tartottak. Az ünnepélyen megjelentek a Román Munkáspárt és a kormány képviselői, a Petőfi-csrtenárium alkalmából fővárosunkba érkezett magyarországi küldöttség tagjai, valamint a kulturális élet képviselői. A Petőfi babér kosmonkus arcképével és dobogókkal diszító termet 113-Syfiltó*mműi közönség töltötte meg ünnepélyt a rádió zenekara a Román Népköztársaság, a Magyar Köztársaság és a Szovjetunió himnuszával nyitotta meg, majd Bímiuc Mihály, az RNK írószövetségének titkára mondott ünnepi böszédet. Mariéti Sandu színművésznő, a ,,Respublika” című költő 3eményt szavalta el, majd Kovács György szinmüvész magyar nyelven ©3 George Vraca szinművész román nyelven az ,,Egy gondolat bánt engemet ’ című költeményt adta elő. Az emlék,ünnepélyt a Rádió zenekara Liszt Ferenc második Magyar Rapszódiájának, Andrea második Szimfóniájának és Gyer ,,A népek barátsága” című zenedarabjának előadásával zárta be. Petőfi-ünnepélyt tartott a RNK írószövetsége Bukarest. Az RNK írószövetség központi székházában Petőfi emlékülést tartottak a fővárosrói. Az emlékülésen megjelentek Andics Erzsébet, a Magyar Dolgozók Pártja Politikai Bürójának tagja, egyetemi tanár, Zelk Zoltán költő, a Szabad Nép szerkesztője és Kuckó Péter költő, a Petőfi centenárium magyarországi küldöttégének tagjai, Széll Jenő de., a Magyar Köztásaság bukaresti követe, meghatalmazott minisztere, valamint a magyar követség tagjai. Megjelentek az országunkban időző szovjetukrajnai tanári küldöttég tagja , élükön Novácsiskomakritikussal, továbbá Takács Lajos dr.., nemzetiségügyi alminszter. Kacsó Sándor, a MNSz országos elnöke (S az irodalmi élet képviselői. Laharia Síneu, az író, szövetség elnökének megnyitója után Aszódy János író méltatta Petőfi Sándort a nagy magyar forradalmár költőt. „Petőfi a mi kötőnk is — mondotta — és minden szabadságáért küzdő népé, ezért szeretik és ünnepük a szabadság hazája,b.n, a Szovjetunióban is.” A magyarországi vendégek nevében Zelk Zoltán rámutatott arra, hogy Petőfi a helyes nemzetiségi politika képviselőjével, a népek egyenjogúságáért és feszabadlásáért harcolt. ,,Ha hazamegyek Magyarországra — mondotta Zek Zoltán — elmondhatom én is, hogy láttam feltűnni Petőfi Sándort a román nép szívében.” Nagyszabású ünnepség keretében áldoztak Temesvár dolgozói Petőfi Sándor, a halhatatlan forradalmár-költő emlékének, halálának 100-ik évfordulóján Temesvár. A Román Munkáspárt megyei szervezetének vezetésével a Magyar Népi Szövetség temesmegyei szervezete, a Romániai Írók Szövetségének temesvári fiókja és a Szakszervezeti Tanács megyei szervezetének tagjaiból alakult Petőfi ünnepséget előkészítő bizottság, a Capítop mozi kertjében vasárnap délelőtt Petőfi emlékünnepélyt rendezett. Az ünnep végén a temesvári dolgozók százai vettek részt, hogy Petőfi halhatatlan emlékének áldozzanak. Az arcokon ünnepélyes figyelem, a szivekben az igazi megindulság érzése. Nincs a megjelentek között senki, aki a vasárnapi megemlékezést ne a közösség s egyben önmaga legszemélyesebb ügyének tekintené. A Párt összefogó s az eszme együgyéolvasztó ereje mutatkozott meg abban, hogy a magyarokon kívül románok, szerbek, zsidók, németek, bolgárok — jellegzetes bánsági csokor, — egyformán a maguk gyásznrmes pólyának tartották a magyar ’költő halálozási napját. Az ünnepélyt Belcsug János, a MNSz közművelődési ügy osztályának tagja, nyitotta meg s előterjesztésére ünnepi vezető I bizottságot választottak, amelynek e következők lelek tagj v: Goda Joan, a Román Munkapárt megyei bizottságának tagja, Petre Josif, a Román Munnkáspárt sajtó és propaganda irodájának tagja s a Romániai írószövetség központi megbízott fia, Asztalos István író, a RNK ’írószövetsége központi bizottságának kiküldötte, Moise Aldan, a RNK írószövetsége temesmegyei fiókjának vezetője. Dortmuth Antal, a MNSz temesmegyei szervezetének közművelődési felelőse. Ma él igazán Petőfi — Mindenütt: városokban, falvakon, kulturotthonok ezreiben egy emberre emlékeznek a mai napon, — kezdte beszédét Petcre Iosif, az írószövetség központi kiküldötte. — De nemesik e hazában és Magyarországon, hanem messze túl az országhatárokon, mindenütt, ahol szabad emberek, vagy szabadság után áhítozó emberek élnek, tíz, és tízmilliói emlékeznek a szabadság, a testvériség és a béke énekesének, Petőfi Sándornak, 100 esztendővel ezelőtt történt hősi haláláról. — Szabadon ég igazi értéke szerint, — folytatta a továbbiakban Petre Jcsif, — csak néhány éve beszélhetünk róla. Petőfi sohasem volt előbb, mint éppen ma, amikor a béke és a szabadság, melyért életét áldozta, ismét veszélyben vám. Hogyan látjuk mi Petőfi Sándort? Csodáljuk, szeretjük, elismerjük. Miért? Csak a költészetéért? Nem. Azért is, mert a népek testvériségéért szállt síkra, mert az elnyomók enén harcolt tollal és karddal, mert gyűlölte a Koronát a feudalizmust, a kizsákmányolókat s mindez több mint — Petőfit, — mondotta, — a dolgozó, haladó szellemü világ a magáénak vallja. Petőfiben maga a dolgozó nép jelentkezett mind politikai, mind irodalmi formában. A hangja uj volt s ma is az, mert a nép hangja s a népértés népnek szóló hang. Nem kívülről, hanem belülről nézte népét s életét vele együtt élte. Igazi, harcos forradalmár, szenvedélye nem túlzott, szeretete nem elvont, hanem mindenkor emberi. Soha meg nem alkuvó természet. Amíg a pozsonyi Nemzetgyűlés azon rágódik, mit kellene tenni, addig ő a márciusi ifjakkal cselekszik. Nemzeti kérdést nem ismer, mert a jogegyenlőség ezt a kérdést kiküszöböli. A dolgozókért, a szegényekért, a kisemmizettekért dobog a szive. Jogot követel a nép számára, tudja, ahol joga, ott hazája van a népnek, amely ilyenformán minden belső és száz év távlatából elébünk vetítődő fény, intés ég tanulság. Petőfi teljes szívéből gyűlöli a rosszat és szereti az igazat. Mi szépítjük őt s gyűlöljük, akiket ő gyűlölt. Tudjuk, hogy a kapitalista társadalom csak azért nem igyekezett kisé javítani a kettőt, mert ezzel önmagát tette volna nevetségessé, így csak eltenni igyekezett, elhomályosítani, a jelentéktelenebbet kidomborítani. Kritikusai azt mondották, hogy egyszerű „nép, költő”. Az idő bebizonyította, hogy a népből kikerült költő valóban a nép költője s mint ilyen egyike a ennagyobbaknak. Ésejtjük őt, mert Dózsa György követője, Varga Katalin, Horda, Eftimiu Murgu, Nicolae Balcescu kor, és küzdő, társa a szabadságért és a testi réségért az elnyomók ellenfolyó küzdelemben. Ezután a Román írószövetség másik kiküldötte, Asztalos István író tartott magyarnyelvű beszédet: külső támadás ellen vértezett, mint ahogy sok évtizeddel később ez a Szovjetunióban bebizonyosodott. — Azon a helyen — hangsúlyozta Asztalos István, — ahol elesett, más, diadalmas harc győzedelmeskedett az emberi gonoszság és a sötétség felett. Száz évvel ezelőtt a cári hadsereg a bécsi császár rabláncát segített ráverni a magyar népre, — száz évvel később az uj szellem hadserege, a Szovjetunió csapatai törték szét a bilincseket. A népi demokráciák országaiban uj, jobb, igazságos világ van kialakulóban. A Párt építi a jövőt, nevel bennünket, hogy az igazság szépségét meglássuk s telkünkbe vési,a gyakorlati igazságot, amelly egyedül a munkát teszi a jólét c. alapjául. Petőfi megálmodta ezt a kort, küzdött és meghalt érte. Ezért örökké élő a mienk, s egyben az egész világé. A két kiküldött beszéde után művészi műsor következett. A MNSz. 111. kerületi dalárdája Petőfi megzenésített verseit énekelte, míg Petőfi verseit magyarul Pataki Tibor, Szabadkai Lajos, román nyelven Kis Katinka és Popa Petre, szerbül Miloszavljevics Ludmila, németül Chan Rudolf, az Állami Opera művésze, szavalták.. A bensőséges ünnepély az Internacionálé eléneklésével fejeződött be. A szabadfalusi Petőfi-emlékműre helyezett márványtábla a dolgozóknak a forradalmárköltő iránti örök szeretetét hirdeti Szabadfalu. A tenesvári Gapici-kertben rendezett Petőfis ünnepély után küldöttség utazott Szabadfalura, és a Petőfi emlékműre helyezte a Román Munkáspárt, a MNSz, a Szakszervezeti Tanács, a Demokrata Nőszövetség és az Ekész font koszorúit. . A Magyar Népi Szövetség nevében Fiorkievcz István, a MNSz központi szervező főizottsságának tagja, méltatta a „Respublika” költőjének, a nép fiának bátor életét, hősi halálát és halhatatlan művét, amely példa és Útmutatás minden idők minden igaz emberének. „Mint költő és mint forradalmár, — mondotta Florkievicz, — minden kor a nemzetiségek teljes egyenjogúságát hangoztatta s ebben látta a magyar forradalom győzelmének biztositékát. Sokkal közelebb áll hozzánk napjainkban Petőfi, mint all az elmúlt évszázad folyamán bármikor, mert az ő eszméi hálunk már valósággá váltak. Ezért ünnepeljük nemzetiségbe való tekintet nélkül s hitet teszünk a haladás, a béke megvédése és a szocializmus , eszméje mellett, amely a boldogságot biztosítja számunkra.” Josif Moise Aldan a Romániai Író Szövetség temesvári fiókja, arak idegenes elnöke, Petőfi költői és ember nagyságáról s az együttélő népek barátságáról emlékezett meg emelkedett szellemű, mély hatást, kiváltó beszédében. Az ünnepség után az emlékmű é, a nagy évfordulót hirdető, márvány táblát helyezték el, a következő szöveggé. ..A Világs szabadság nagy költőjérek emlékére, halálának 100-de évfordulóján, 1949 július 31. „Petőfi örökké él, a mienk s egyben az egész világé is Megalakult Temes megyében az első kollektív gazdaság (Folytatás az első oldalról)jele a Román Munkáspárt Központi Vezetőségéhez és a kormányhoz, amelyben köszönetüket fejezték ki, hogy lehetővé tették számukra a kollektív gazdálkodásra való áttérését. Ezután a kollektív gazdaság tagjai egymás után írták alá belépési nyilatkozatukat. Kötelezettséget vállaltak, hogy gondosan megőrzik a közös javakat és fejlesztik, gyarapítják azokat. A városi dolgozók ajándékai a kollektív gazdaságnak . Délután villámgyűlés volt, amelyen részt vett a Román Munkáspárt Központi Bizottsága részéről Stanciu Emil, a megyei bizottság részéről Scortea Vasile, a Magyar Népi Szövetség részéről Gyurcsik Imre, a S. M. T. részéről Tripa Gheorghe. A gyűlés keretében átnyújtották a temesvári gyárak és üzemek ajándékait a kollektív gazdaság számára. A Gyapjúipar és a Teba gyárak dolgozói kukoricavetőgépet, a SET szecskavágót, az Electro-Banat rádiót, a Dózsa György gyár szappant, az Atlanta, CFR, Ocskó Teréz, Solidaritatea, Partizánul, Hús, Cukorgyár, Ambalajus gyárak munkásai ekéket, ásókat és kapát adtak a kollektív gazdaság dolgozóinak. A temesvári gyárak munkássága ezzel járult hozzá a megy© első kollektív gazdasága sikeres működései) biztosításához. Uj könyvek NICULESCU: Az első orosz forradalom 1905—1907 12 lej. KONSZTANTEVOV: A haladó eszmék szerepe a társadalom fejlődésében 24 lej. LEONTJEV: A szocializmus politikai gazdaságtana Lenin és Sztálin műveiben 20 lej. MOLOTOV: A külpolitika kér. késel 396 lej. Dr. ANDICS: Ellenforradalom és a bethleni konszolidáció 86 lej. TRAVEN: Rabszolgák útja 211 fej. BARANDA: Molnári»«» lelke 10 lej. Fenti könyvek kaphatók: TIBRARIA NO ASTRA 1 LIBRARIA NOSATRA 2. GARTEA RUSA NASA KNTGA könyvkereskedőtekben.