Szabad Szó, 1966. július-szeptember (23. évfolyam, 6647-6724. szám)

1966-09-16 / 6712. szám

VILÁG PROIF TÁRJAI EGYESÜLJETEK! AIN­ÉP BÁNÁT TARTOMÁNYI BIZOTTSÁGA |­ A TARTOMÁNYI NÉPTANÁCS NAPILAPJA XXIII. évfolyam, 6712. szám * 4 oldal ára 25 báni * Péntek, 1966 szeptember 16 I­FNIT­­ES IlliniEZEIII ItlOilIISI tlHC lllllHIilHlB Galac tartományi látogatásuk második napján Nicolae Ceauşescu, Ion Gheorghe Maurer, Gheor­­ghe Apostol, Leonte Răutu, Vasile Patilineţ elvtársak Tecuci és Focşani városok lakosainak, a Pechea községi szövetkezeti tagoknak és a coteşti-i állami gazdaság dolgozóinak vendégei voltak, s jártak a Mărăşeşti-i Mauzóleumban, valamint a focşani-i Egyesülési Múzeumban. Csütörtök este gyűlést tartott Galacon a tartományi pártaktiva, kifejlesztenek a jövőben. Ilyen pél­dául a leendő hajótervezőket ki­képző tagozat. Az intézeti laboratórium megte­kintése után a párt- és államveze­tők az egyik amfiteátrumban talál­koztak Galac város értelmiségével. A találkozó alkalmat nyújtott arra, hogy a galaci tudományos és kul­turális dolgozók kinyilvánítsák a párt iránti meleg szeretetüket és ragaszkodásukat. Iosif Egri professzor, a Politech­nikai Intézet rektora hangsúlyoz­ta, hogy a párt- és államvezetők látogatása újabb eleven bizony­ságtétele a figyelemnek és a gon­doskodásnak, amelyet pártunk és kormányunk a felsőoktatás, a ha­zai tudomány és kultúra előrehala­dása iránt tanúsít. Rámutatva, hogy e különleges figyelem ered­ményeként Galac város a szocia­lizmus építésének esztendeiben ro­hamosan fejlődő egyetemi központ­tá lett, a szónok hangsúlyozta, hogy a tanárok és a diákok kedvező lehetőségekkel rendelkeznek a mai tudományos és műszaki követelmé­nyek színvonalán álló minőségi oktatás megvalósításához. Megem­lítette, hogy az intézet eddig már több mint 3000 végzett mérnököt adott az országnak, majd hangoz­tatta, hogy a tanárok és a diákok minden igyekezetüket, hozzáérté­süket és ismeretüket, minden ere­jüket latba vetik, hogy teljesítsék a IX. kongresszus határozataiból, a gyors városfejlődés követelményei­ből fakadó feladataikat. Dr. Ion Teodorescu egyetemi előadótanár, a Pedagógiai Intézet rektora többek között ezeket mon­dotta: Örömmel tölt el, hogy al­kalmunk nyílik közvetlenül kinyil­vánítani teljes hálánkat a párt- és államvezetőségnek a megteremtett munkafeltételekért. A Pedagógiai Intézet tágas előadó- és szemináriu­mi termekkel rendelkezik, jól fel van szerelve anyagi eszközökkel. A diákoknak is jó életkörülménye­ket teremtettek. Mindent elköve­tünk majd — mondotta a szónok —, hogy méltóknak bizonyuljunk pár­tunk és államunk atyai gondosko­dására és szeretetére. Úgy fogunk dolgozni, hogy az itt kiképzett ta­nárok példaképül szolgáljanak az ifjúság számára, odaadással dolgoz­zanak, s a szocialista Románia hasznos honpolgáraivá neveljék a tanulókat. Nekünk, diákoknak szilárd el­határozásunk, hogy mindent elkö­vetünk az előadott ismeretek mi­nél alaposabb elsajátításáért, s így jó szakemberekké váljunk — mon­dotta Elena Toader, a mechanikai fakultás IV. éves hallgatója. Ily­­képpen becsülettel eleget tehetünk az egyre növekvő igényeknek, a­­melyeket az összes műszaki szak­emberek elé állít a szocialista épí­tés kiteljesítésének programja sze­retett hazánkban. tanárok csak így teljesíthetik nagy kötelességeiket, amelyek mind a gazdasági építésben, mind a kul­turális,, tudományos és­­oktatási tevékenységben hárulnak rájuk. A szocializmus megköveteli a leg­magasabb színvonalon álló tudo­mányt és kultúrát. Csak ezen az alapon lehet felépíteni a szocializ­must és a kommunizmust, s pár­tunk ezért tulajdonít oly nagy je­lentőséget társadalmi életünk e fontos területeinek. Azért hangsúlyozom ezt — mon­dotta a továbbiakban a szónok —, hogy ismét kidomborítsam azt a fontos szerepet, amely önökre, tan­erőkre hárul a fiatal nemzedék oktatásában és olyan szellemű ne­velésében, hogy megismerjék és becsüljék a román nép harcos múltját, ezt a nagyszerű, gazdag múltat, amely érdemes arra, hogy egész ifjúságunk megismerje és becsülje és amelyet egész ifjúsá­gunknak meg kell ismernie és be­csülnie kell. Az ifjúság csak így értékelheti mélyen a mai valósá­got, értheti meg jobban, hogy a szocialista építésben elért sikerek a nemzeti és társadalmi szabad­ságért vívott nehéz harcok ered­ményei, egész népünk megfeszített munkájának az eredményei; né­pünknek a párt vezetésével sok nehézséggel kellett megbirkóznia, de mindenkor el volt szánva arra, hogy legyőzze a nehézségeket, hogy mindig előre haladjon, hogy boldog jövőt biztosítson magának, sorsának urává legyen és a román nemzetnek olyan életet teremtsen, olyan fejlődést biztosítson, amilyent a román nemzet óhajt. Az RKP KB főtitkára a továb­biakban ezt mondotta: Népünknek olyan értelmiségiekre, a szocializ­mus olyan építőire van szüksége, akik urai tevékenységi területük (Folytatás a 3. oldalon). Nicolae Ceauşescu elvtárs elvágja a vastaglemez-hengermű a galaci Kohászati Kombinát első üzembehelyezett egysége szalagját. — felavató Egyre magasabb műszaki színvonalú hajók Nicolae Ceauşescu, Ion Gheorghe Maurer, Gheorghe Apostol, Leonte Răutu és Vasile Patilineţ elvtár­sak a kohászati kombináttól a hajógyár felé vezető úton áthalad­nak a háborús pusztítások hamvai­ból újjáéledt Galac­us városne­gyedein. Az új városképet feltáró első utcát mintegy jelképesen Strada Siderurgiştilor-nak (Kohá­szok utcájának) hívják. Az új la­kónegyedek és tömbházcsoportok egy modern nagyváros építészeti és urbanisztikai arculatát kölcsönzik a Duna-menti városnak. Csak elis­meréssel lehet szólni a galaci épí­tőművészek és építőmunkások e­­redményeiről az építőművészeti formák változatosságáért és dina­mizmusáért, amellyel a természeti környezetet kiemelték, a tömbhá­zak homlokzatának díszítő motí­vumainál, a különböző építőanya­gok felhasználásánál tapasztal­ható ötletességükért és fantá­ziájukért. A hajógyár bejáratánál két jel­kép tanúskodik a szorgalmas galá­ti kollektíva fejlődésének történel­mi szakaszairól: a 4500 tonnás Galaţi teherhajó és a 12 500 ton­nás Petroşani ércszállító hajó ki­csinyített mása. A párt- és állam­vezetőket itt nagyszámú munkás, technikum és mérnök várja. Jelen van Mihai Marinescu gépgyártó­ipari miniszter és Panait Melisara­­tos, a vállalat vezérigazgatója. A sólyatéren jelenleg öt hajó gépeit és fedélzeti berendezéseit szerelik. E hajók emlékezetbe idé­zik a különböző típusú 36 tengeri hajót, amelyeket e hajógyár hoz­záértő és szorgalmas dolgozói ké­szítettek és amelyek az utóbbi hat évben innen indultak el a nagy utazásokra a világ tengerein és óceánjain. A vendégek megtekintik a prototípusként szolgáló Petroşani ércszállító hajót. A hajó méretei lenyűgözőek: a hatalmas acél test súlya meghaladja a 4000 tonnát, hossza pedig a 150 métert. A hajó­híd magasságából jól látszanak az új ércszállító hajónak — a Petro­şani ikerhajójának — még állvány­zattal borított körvonalai. A párt- és államvezetők elbeszélgettek a hajógyár ötéves fejlődési kilátásai­ról, megemlítve, hogy a galaci hajó­gyártóknak 1970-ig 50 különböző teherhajót kell átadniuk. Arra buz­dították a szorgalmas hajóépítőket, hogy szüntelenül növeljék az épí­tett hajók minőségi jellegzetessé­geit. A vendégek a következőket írták be a vendégkönyvbe: „Szív­ből gratulálunk a galaci hajógyár munkás-, technikus- és mérnöki kollektívájának, azt kívánjuk ne­kik, hogy érjenek el újabb sikere­ket lendületes munkájukban. Épít­senek és adjanak az országnak magas műszaki színvonalú modern hajókat, amelyek becsülettel hor­dozzák a román zászlót a világ tengerein és óceánjain­. Találkozás Galac értelmiségével Szerda este a galaci Politechni­kai Intézet és Pedagógiai Intézet tanerői és diákjai látták vendégül a párt- és államvezetőket. A ven­dégeket itt a Gaudeamus igitur, a tanulóifjúság himnusza köszöntöt­te. Már az első percektől kezdve meleg szeretettel vették körül őket a diáknegyedben — ahogyan a ga­laciak büszkén nevezik a taninté­zetekből, diákotthonokból, műve­lődési házból és a stadionból álló épületkomplexumot. Az ifjúság e „városkájának“ jellegét Jean Li­­vescu oktatásügyi miniszterhelyettes és a Politechnikai Intézet rektora vázolta. Többek között kiemelték, hogy egyes tagozatokat különösen — COŞBUC NAPOK — Gazdaságosabb takarmányellátást (2. oldal) — Külföldi események (4. oldal) Mai számunkban Tudományos ülésszak Románia Szocialista Köztársaság Akadé­miáján George Coşbuc emléke (2. oldal) Jól felkészült, alapos ismeretekkel rendelkező káderek Ezután élénk és lelkes taps közepette NICOLAE CEAUŞESCU elvtárs emelkedett szólásra. Az RKP KB főtitkára beszéde kezdetén kiemelte, mennyire fon­tos Galac városa, az ország gazda­sága és kultúrája szempontjából a két felsőoktatási intézet — a poli­technikai és a pedagógiai intézet — létrehozása, és gratulált a tantes­tületnek és a diákoknak az eddigi eredményekhez. A tudomány, a kultúra, az okta­tás — mondotta a szónok — je­lentős helyet foglal el társadal­munk fejlesztésének programjában. A párt és a kormány a következő évekre előirányozta az oktatás a­­nyagi alapjának bővítését, a szük­séges feltételek biztosítását ahhoz, hogy a főiskolai hallgatók és a ta­nulók minél jobban elsajátíthassák az általános műveltség körébe tar­tozó ismereteket és a szakismere­teket, hogy a szocializmus ráter­mett építőivé, magas tudományos felkészültségű emberekké váljanak. A holnapi mérnökök, a holnapi A rajoni mezőgazdasági tanácsok és állami gazdasági trösztök bővített plenáris ülései A rajoni mezőgazdasági taná­csok és az állami gazdasági trösztök szeptember 13-án, 14-én és 15-én, a rajoni székhelyeken, bővített plenáris üléseket tartot­tak. A résztvevők, a Mezőgazda­sági Főtanácsnak, valamint a tartományi mezőgazdasági ta­nácsnak a közelmúltban megtar­tott bővített plenáris ülésének a­­jánlásai és az előterjesztett be­számolók alapján, elemezték az 1955-1966 között a búzatermesz­tésben elért eredményeket s megvitatták azokat az intézkedé­seket, amelyeknek célja növelni a termelést 1967-ben és az elkö­vetkező években. Az üléseken részt vettek a rajoni mezőgazdasági tanácsok és a termelőszövetkezetek rajoni szövetségei tanácsainak tagjai, a trösztök vezetőkáderei, a terme­lőszövetkezetek elnökei, mérnö­kei, brigádvezetői, az állami gaz­daságok igazgatói, főmérnökei, brigádvezetői, a gépállomások i­­gazgatói, főmérnökei, a traktoros­brigádok vezetői, a rajoni párt­­bizottságok első titkárai, párt­os állami aktivisták. Jelen vol­tak az üléseken a tartományi mezőgazdasági tanács, a terme­lőszövetkezetek tartományi szö­vetségének küldöttei, valamint a mezőgazdasági kisérleti állomá­sok szakemberei. .,, Keresztes mezőgazdasági termelőszövetkezetében az újpécsi gép­állomás XIII. számú traktorosbrigádjának gépesítői az előirány­zott napi 2,5 helyett 3,5—4 hektáron is előkészítik a talajt a ve­tésre. Bakos Pál, Deák József, Berta András, Simon András, Lá­­badi András és a többiek jó munkáját dicséri az a tény, hogy szeptember 14-ig az előirányzott terület több mint felén elvégez­ték a vetőszántást. fölcsengetés Nagy-és kisdiákok Több mint ezer tanuló gyűlt össze a temesvári 1. sz. líceum udvarán a tanévnyitás reggelén. Eljöttek a szülők is, akiknek ta­lán éppen olyan kellemes pilla­natokat szerzett az ünneplőbe öl­tözött iskola, a tarka virágcsok­roktól díszes fiatalság, mintha ők is egy külön évjáratot képeztek volna. A sort a legfiatalabb ge­neráció, az elsősök nyitották meg, akik csodálkozó tekintettel, még kicsit bátortalanul, de égő kíván­csisággal vették körül az iskolát, a helyet, ahol tanulni fognak. Elhangzott a szokásos köszöntő, a tanácsokat, figyelmeztetést és munkára hívást tartalmazó meg­nyitó beszéd. Bălan Trandafir, a líceum igazgatója az elmúlt tan­év eredményeire alapozva vi­lágította meg az új időszakban fokozott igénnyel fellépő követel­ményeket. Ezt követően Plavosin Vasile, a Temesvár városi párt­bizottság titkára szólott a tanu­lókhoz. , Köszöntőt mondott a szülői bizottság elnöke és fel­szólaltak a diákok képviselői is. Néhány meleg, baráti pillanat , virágátadás, az első tanköny­vek birtokba vétele ... a párt­ról, a hazáról szóló szavalatok. Aztán a sorok lassan osztályokká csoportosultak és elindultak a „tanteremfoglalásra“. Az osztály­­főnökök megnyitották az első ó­­rát... Amikor a kisdiákok még csak otthon, a mama segítségével készülődtek az­ első iskolanapra, a tartományi néptanács környékén már nagy volt a forgalom. Cso­portokba verődve jöttek, özön­­lötték el az UMT szakiskolájá­nak udvarát a jövő szakemberei: esztergályosok, marósok, hegesz­tők, villanyszerelők, közöttük Halpac Valeriu, Gligor Fran­­cisc, Fenyvesi Ferdinánd és Ti­­nesz Miklós, a múlt tanév élta­nulói és persze az itteni „kicsi­nyek“, az elsőéves ipari tanulók. Ünnepélyes tanévnyitásra ke­rült sor, sőt többre annál, hi­szen a­­ párt gondoskodása nyo­mán a szakiskola régi címe mel­lé idén még egy kerül: Gépgyár­tóipari líceum. Ebben az épület­ben kezdi meg tevékenységét álla­mi oktatásunknak e várva-várt új formája, amely széleskörű ál­talános műveltség mellett tech­nikusi képesítést nyújt a tanuló­nak a gépgyártási szakmában. ... Elhallgat a tanulók fúvós­­zenekara , s a gyermekek és a jelenlevő szülők szorosabb kört alkotnak a díszelnökség asztala előtt. Dalea Trandafir tanár, a Te­mesvári Mechanikai Üzemek szakiskolájának igazgatója nyitja meg a tanévkezdeti ünnepi gyű­lést. „ ... A gyermek hazánk nap­sugara, segítsük elő együttes munkánkkal, hogy e napsugár e­­gész hazánkat beragyogja ...“. Élénk érdeklődéssel hallgatták a jelenlevők Boşneac Gheorghe mérnöknek, az UMT igazgató­jának beszédét. A szónok rámuta­tott, hogy az új technika kezelé­se, továbbfejlesztése az egybe­­gyűlt tanulókra is hárul. De az alapos, szakismeret sok odaadást, elmélyült tanulást követel meg. Az ünnepélyes tanévnyitás után a másod- és harmadévesek gya­korlati munkára mentek, az első­évesek pedig a beosztás és egyéb évkezdeti szervezési kérdések o­­peratív megoldása után már a meghatározott órarend szerint ta­nultak. Hasonlóképpen a gépgyár­tóipari líceum tanulói is. (Folytatás a 2. oldalon) iinum­im­iimummi­mm­u­m A friss szeptemberi reggel ezen a napon az iskolásokkal ébredt. Egyenruhák fehér-kék színfoltokkal tarkították az utcákat s mint­egy útjelzőként vezettek az iskolák felé. A zárt kapuk bejáratánál virágfüzérrel keretezett feliratok fogadták újból második otthonuk­ba a szünidőről újult erővel visszatért tanulókat. Megnyílt az új tervekkel, feladatokkal, megnövekedett igényekkel terhes 1966-67- es iskolai év. antimiliiiid A jövő szakmunkásai, technikusai imm­iminTimuman ­ A vasúti vontatás dicselesí­­tésével, villamosításával, a forgalomirányítás automatizá­lásával párhuzamosan, pár­tunk, államunk nagy gondot fordít a gördülőanyag-állo­mány — a vasúti kocsipark — modernizálására is. A leg­nagyobb feladat ezzel kapcso­latban az aradi Vagongyárra hárul, melynek termelése je­lenlegi ötéves tervünk idősza­kában 40 százalékkal emelke­dik. De e mennyiségi növe­kedésnél lényegesebb a minő­ségi növekedés, az, hogy a va­gongyártóknak a fokozott igé­nyeket kielégítő gördülőanya­got kell tervezniük és kivite­lezniük. E minőségi feladatok­ról beszélgettünk BAKO­NYI KÁLMÁNNAL, az üzem k­oncepciós főmérnökével. — Mit mondhat főmérnök elvtárs az üzemükben a kon­cepciós munka elé állított mi­nőségi követelményekről, fel­adatokról? — Elöljáróban le szeretném szö­gezni, hogy üzemünkben, a ter­vezőmunka során, évről évre mind nagyobb igényesség nyilvá­nul meg. Fő törekvésünk o­­lyan vagonok megszerkesztése, melyek az előrehaladott vagon­­építési technika kifejezői, meg­felelnek a fejlett országok szint­jének. Igen nagy lendületet ad­tak koncepciós tevékenységünk­nek a IX. pártkongresszus Irány­elvei. Törekvéseink eredményes­­ségét bizonyítják a vasútvona­lainkon már forgalomban levő, modern szerkesztésű, magas mű­szaki-gazdasági jellemzőjű sze­mély- és teherkocsik szá­zai. Ilyenek: az ismert II. osztályú személykocsi, a nagy kapacitású önkiürítő kocsik (érc­nek, gabonának stb.), a por­­szerű áruk pneumatikus kira­kására szolgáló felszereléssel el­látott vagon, a gondola típusú vagon és így tovább. Megemlíte­ném, hogy a folyamatosan gyár­tásban levő vagontípusoknál is minden esztendőben bizonyos szá­mú változtatásokat, műszaki tö­kéletesítéseket hajtunk végre az alváz, a forgózsámoly szerkezeté­ben, a gördülőapparátusban, a rugózásban. — Ezt a törekvést talán szemléltetné néhány friss pél­dával ... — Áttanulmányoztuk például az önürítő kocsi, meg a fedett te­herkocsi terveit s megerősítettük a falakat, változtattunk a fék­­berendezésen. A legfontosabb vál­toztatás azonban az, hogy egyes ko­csiknál rátérünk központi össze­kapcsoló szerkezetek felszerelé­sére. Ezt a következő időszak­ban általánosítanunk kell, mi­vel néhány év múlva az egész kontinensen rendszerré válik a Lejegyezte: PATAKI GÉZA (Folytatás a 2. oldalon). Modern gördülőanyag­­állomány kialakításáért

Next