Szabad Szó, 1968. január-március (25. évfolyam, 7113-7189. szám)
1968-02-14 / 7149. szám
Halász Ferenc temesvári tanár és két lelkes tanítványa a növények titkait kutatja A napokban zajlott le a tartományi művelődés- és művészetügyi bizottságnak — a kórusmozgalom néhány kiváló szakemberének, valamint a helyi sajtó és rádió kulturális kérdésekkel foglalkozó munkatársainak részvételével megtartott — ülése, amelyen az énekkarok jelenlegi helyzetét, de főleg ezek soron levő feladatait vitatták meg. Az ott felvetett témához szeretnénk alább röviden hozzászólni. Mindenekelőtt a lugosi, a kiszetói és néhány más, nagymulta és fényes jelenti énekkar legfőbb tapasztalatát kell összegeznünk. Nevezetesen azt, hogy ezeknek az énekkaroknak a mai felvirágzáshoz vezetett állandó tevékenységét hosszú évtizedeken át a kóruskultúra iránti igényesség biztosította. Volt s akadt mindig egy-egy jó karvezetője ezeknek az énekkaroknak! Azért említjük éppen a karvezetőt első helyen, mert a kórusmozgalom továbbfejlesztésének más tényezői tartományunk sok más helységében is — ma sokkal inkább mint valaha — adva vannak. Nem szorul semmiféle bizonyításra, hogy a „daloló Bánát“ helységeiben valóban nagyon szeretik az éneket és így minden nagyobb községben, sőt, nem egy faluban is összeverbuválódhat egy-egy énekkar. Csak az a kérdés, hogy színvonalát tekintve milyen lesz ez a dalegyüttes. S e kérdés nem is annyira a jelen, mint inkább a jövő szempontjából merül fel. Mert — miként bármely művészi munka esetében — itt is éppen a művészi színvonal dönti el végső fokon, hogy maradandó lesz-e az alkotás (ez esetben az énekkari újraalkotási próbák és előadások sorozata), kelt-e minden idők műkedvelőjében és közönségében azigényekre viszszaható esztétikai kielégülést vagy sem. Mert ha igen, akkor már megint csak a közönség vágyaitól, a műkedvelők óhajától, törekvésétől és tanulásától függ az énekkar — tehát nem mindig csupán más természetű rendezvények kiegészítését szolgáló — önálló élete. Vagyis: ebben az esetben egyáltalán nem kell aggódnunk az énekkarok jövőjéért. De mit bizonyítottak a kétévenként lezajlott eddigi országos versenyek is? Azt, hogy egy-egy nagy erőpróba előtt hiába „pumpáljuk fel“ tartományi segítséggel valamely községi énekkar színvonalát, ha a kórus saját erejéből aztán ismét csak képtelen a már elért — tehát a műkedvelőktől és a közönségtől is megízlelt — színvonalat megtartani. Pedig az elkedvetlenedés legbiztosabb ellenszere éppen a színvonal alá-nem zuhanásában s leginkább a művészi igényesség fokozott kielégítésében rejlik! így tehát az igényesség és maradandóság (értjük ezalatt az állandó tevékenységet, de a legjobb színvonal állandósítását is) kölcsönösen feltételezi egymást, és A munka ilyenformán történő állandósítása viszont megköveteli, hogy az adott község vagy falu énekkarának helyi dirigense legyen. S méghozzá :nem is akármilyen! (Hiszen láttuk: a tevékenység állandósításának éppen a színvonal a legfőbb záloga). Persze, a jó énekkari vezető fogalmába a jó pedagógus is beletartozik. Tanítókról, tanárokról lévén szó, a gyermeknél sokszor nem kevésbé érzékeny felnőtt műkedvelőkkel való „bánni tudással“ nagyjából meg is lehetünk elégedve. De jól képzett karvezetőink a jövőben is csak úgy lesznek, ha alapos körültekintéssel válogatjuk ki továbbképző tanfolyamokra és a népi művészeti iskolákba az erre a munkára legtehetségesebbeket, legérdemesebbeket. Kivételképpen se ismétlődhessék meg az ami sajnos, a múltban előfordult: zenei dilettánsok tettek ajánlást arra, hogy egy hosszabb-rövidebb ideig tartó karmesteri tanfolyam elvégzése után kinek is kerüljön majd a kezébe a karmesteri pálca. A jó karmesternek való „anyag“ kiválogatása időt, kiképzése pedig hosszú időt (éveket) vesz igénybe. Éppen ezért ne késlekedjünk a karvezető-képzés — főleg néhány év múlva gyümölcsöző — feladatának megoldásával. De a sietés ne jelentsen azonnali számszerű eredményekre való törekvést — ez egyértelmű volna a kapkodással. Miként a cikk elején említett gyűlés részvevői is egyhangúlag megállapították, jelenleg a kórusmozgalom jövője az elsődleges. Gyakorlatilag: a szervezett dalkultúra — ha szabad így neveznünk — minőségi mutatóinak emelése fontosabb. Emellett, persze, jó volna, ha már a közeljövőben több énekkarunk lenne. Nos, azokban a községekben, amelyekben megfelelő karvezetők vannak, s kivált, ha az énekkarnak is vannak már bizonyos hagyományai, kezdjük el újra. De ezekben a helységekben a karvezetői továbbképzés feltételeit és a továbbképzés várható eredményeit kell előbb felmérni. A műkedvelők vezetőjének karmesteri pálcája jelentse azt, hogy az illető valóban kedveli a karéneklést, amelynek vezetésével való megbízatását képessége, odaadása elismeréseként, megtisztelő feladat gyanánt kapta. A kórusmozgalom felvirágzásának természetesen számos tényezője van még, amelyekre a terjedelmesebb méretű írásokat is közölni tudó szakfolyóiratok vagy egy szakkiadvány szerkesztői vállalkozhatnak. Azt azonban bizton elmondhatjuk, hogy az énekkarok interpretációs igényessége és tevékenységük állandó jellege: csak e kettő párhuzamosában születhet meg bármilyen ötlet, javaslat, kezdeményezés a vokálkultúra felvirágoztatására. Az ehhez vezető útnak pedig sok tehetséges karvezető jó kiképzése révén vághatunk neki... És akkor már az énekkarok „jó“ jelzője mellé a „számost“ is méltán odatehetjük. S. L li BIIIIRI1IIBIIIIII1IRBIII világ proletárjai, egyesüljetek. AZ RKP BANAT TARTOMÁNYI BIZOTTSÁGA ÉS A TARTOMÁNYI NÉPTANÁCS NAPILAPJA XXV. évfolyam, 7149. szám 4 oldal, ára 25 báni Szerda, 1968 február 14 ROMÁNIA SZOCIALISTA KÖZTÁRSASÁG ÁLLAMTANÁCSÁNAK ÜLÉSE 1968 február 13-án a Köztársasági Palotában ülést tartott Románia Szocialista Köztársaság Államtanácsa Nicolae Ceauşescu elvtársnak, az Államtanács elnökének elnökletével. Részt vettek a következő elvtársak: Constanţa Crăciun és Péteri István, az Államtanács alelnökei, Constantin Stătescu, az Államtanács titkára és Anton Breitenhofer, Ion Cosma, Vasile Daju, Constantin Dragan, Suzana Gâdea, Nicolae Hudiţeanu, Athanase Joja, Ion Popescu-Puţuri, Cristofor Simionescu, Gheorghe Stoica, Takács Lajos és Iacob Teclu, az Államtanács tagjai. Az Államtanács megvizsgálta a Nagy Nemzetgyűlés elé terjesztendő törvénytervezeteket. Megvitatták az Alkotmány egyes szakaszainak módosítására vonatkozó törvénytervezetet, valamint a Románia Szocialista Köztársaság területének közigazgatási megszervezésére vonatkozó törvénytervezetet. A vitákat követően az Államtanács elhatározta, hogy ezeket a törvénytervezeteket megvitatás végett, a Nagy Nemzetgyűlés elé terjeszti. Tartalmas életút Végre sikerült szóba állnom Bota Zoltán igazgatóval. Azaz, még nem beszélgethettünk, mert a titkárnő elhalmozta aláírni valókkal. A középmagas, élénk tekintetű ember türelmet kért: — ők is nehezen kapnak el — intett a könyvelőség felé. Hát igen — gondoltam. A terület nagy, tízezer hektáros, s ilyenkor télen is van elég tennivaló. Várkányon éltetésre készítik elő a juhokat, tízezernél több bárányra számítanak. Óbébán pedig megkezdték a búza felültrágyázását repülőgépről. A hosszú asztal mellett ülök abban a helyiségben, mely múlt ősz óta — amióta megalakult a Dudeştii Vechi-i állami mezőgazdasági vállalat — hosszas viták, termelést lendítő ötletek, kezdeményezések színhelye. Itt határozták el, hogy a tavalyi két és félmillió lejes veszteség helyett idén közel egymillió lej nyereséggel zárják az esztendőt. Ha talán az alakulás előtti gárda, a régi szakemberek ültek volna az asztalnál, megmosolyogják az igazgató eltökéltségét. Hiszen itt elérhetetlen álomnak tűnt a tiszta jövedelem! A kételkedők azonban továbbálltak, s új, fiatal szakemberek vették át a farmok vezetését. Az ősszel épp itt jártam, amikor az egyik helybeli MTSZ agronómusa kérvénnyel lépett az igazgatóhoz. Az keményen a szemébe nézett a jövevénynek: — Ott akarja hagyni a kényelmes állását, s vállalja a küszködést, gondokat, megkockáztatja, hogy esetleg kevesebb fizetést kapjon? Mert, ha nem valósítjuk meg a tervezett hozamokat, akkor fizetünk, zsebünkből pótolhatjuk! Nálunk küzdeni kell, s a harc kitartást követel... A mérnök egy darabig farkasszemet nézett az igazgatóval, aztán elmosolyodott. — Ön is fiatal ember. Úgy tudom, senki sem akarta vállalni ezt a nehéz gazdaságot. Ha ön idejött, hátha másokat is ösztönöz a példa ... Minket fiatalokat hajt a törekvés, hogy alkossunk valamit. Nos, itt van lehetőség arra, hogy megmutassuk, lehet magas terméshozamokat elérni ... ... Épp itt tartottam gondolataimban, mikor az igazgató felpillantott az egyik aktacsomóból. — A vállalás kimaradt a jelentésből — mondta. — S már hivatta is a szakszervezeti bizottság elnökét. — Tervmegvitató gyűlésünkön értékes javaslatok hangzottak el. Milliós összegről van szó, feltétlenül bele kell írni a jegyzőkönyvbe. Nem azért tettek felajánlást a dolgozók, hogy mi megfeledkezzünk róla. Kérem, szövegezzék újra! Jellemző rá, hogy nem ismeri a megalkuvást, még aprónak tűnő kérdésben sem. Közben eszembe jutott, mit hallottam róla Keresztúron, meg Keglevichházán. Süli Mihály, a keresztúri MTSZ alelnöke mesélte, hogy voltak náluk olyan tagok, akik azt hangoztatták, előbb az egyént kell gazdaggá tenni, máskülönben miként bizonyítanák, hogy a szövetkezet jobb életlehetőségeket biztosít, mint az egyéni gazdaság. Bota Zoltán agrármérnök — 1955-ben Keresztúron dolgozott — egyenként elbeszélgetett azokkal akik a „mindent kiosztani“ elvet vallották. Meggyőzte őket, elsősorban a közös vagyont kell gyarapítani, máskülönben saját maguknak ártanak. Egyébként ő kezdeményezte, hogy fejlesszék az állatenyésztést, s ezen belül a szarvasmarha-hizlalást. 1956-ban helyezték Keglevichházára, a környék leggyengébb MTSZ-ébe. Az ottani vezetőtanács csáky szalmájaként kezelte a közös vagyont, s így közel sem tudtak olyan jövedelmet biztosítani a tagoknak, mint a hasonló adottságokkal rendelkező más egységek. A tagság a mérnök mellé állt, aki a tűrhetetlen állapot miatt összehívott közgyűlésen hangsúlyozta: „Becsületes, dolgos, a közös ügyeit szívvel-lélekkel intéző emberekre van szükség a vezetőségben!“ S a felszólalók kereken a szemébe mondták a basáskodó elnöknek: „Nem bízunk többé benned, s a vezetőtanácsi tagokban sem, akik elnézték a hibákat!“ Azóta Zmolea Petru, a keglevichházi MTSZ elnöke, Szilágyi István, Bucholtz Mihály és a többi szövetkezeti tag úgy emlékszik arra az esztendőre, mint az előreugrás évére. Az új vezet Mingess József (Folytatás a 2. oldalon) Franz Muhri elvtárs elutazott Bukarestből Kedd reggel elutazott a fővárosból Franz Muhri elvtárs, az Ausztriai Kommunista Párt elnöke, aki az RKP KB meghívására baráti látogatást tett országunkban. Az elutazó vendéget a Baneasa repülőtéren Nicolae Ceauşescu elvtárs, a Román Kommunista Párt Központi Bizottságának főtitkára, Manea Mănescu elvtárs, az RKP KB Végrehajtó Bizottságának póttagja, a KB titkára, pártaktivisták köszöntötték. (Agerpres) A Lengyel Népköztársaság bukaresti nagykövete bemutatta megbízólevelét Nicolae Ceauşescu elvtárs, Románia Szocialista Köztársaság Államtanácsának elnöke folyó év február 13-án fogadta Jaromir Ocheduszkot, a Lengyel Népköztársaság bukaresti rendkívüli és meghatalmazott nagykövetét, aki bemutatta megbízólevelét. Ez alkalomból Nicolae Ceauşescu és Jaromir Ocheduszko beszédet mondott. A megbízólevél bemutatása után Nicolae Ceauşescu, az Államtanács elnöke szívélyes megbeszélést folytatott Jaromir Ocheduszkoval, a Lengyel Népköztársaság nagykövetével. A megbízólevél bemutatási ünnepségén és a megbeszélésen részt vett Constantin Stătescu, az Államtanács titkára és George Macovescu, a külügyminiszter első helyettese. A Lengyel Népköztársaság nagykövetének kíséretében volt a nagykövetség több tagja. (Agerpres) egy Nyílt levél édesanyához A napokban egy anya ideges kitörésének voltam a tanúja. Mivel akkor, helyben, nem bírtam meggyőzni felfogásának téves, mélységesen hibás voltáról — nem engedett szóhoz jutni —, ezúton kívánnám megtenni néhány észrevételemet a gyermeknevelésről, arról, hogy hol hibázik. Úgy gondolom, más édesanyák is okulhatnak ebből a példából. Anyának lenni nagy, felemelő dologa, de egyben felelősség is. Szép az, ha biztosítjuk a gyermek testi fejlődéséhez szükséges feltételeket, dehát ez elemi valami; ezen túlmenően — s ezt szinte fontosabbnak tartom — a gyermek erkölcsi fejlődését is elő kell mozdítani. Minden ember társadalmi lény (másképp nem is volna ember) s ezért olyan magatartásbeli tulajdonságokkal kell felruháznunk, arra kell nevelnünk, hogy tudjon beilleszkedni a társadalomba, becsülje meg a környezetében élő embereket, társait, ne legyen önző, tudjon érdek nélkül közeledni másokhoz, igaz barátságból, tisztelje az idősebbeket, ne ítélkezzen elhamarkodottan mások cselekedetei felett, tartsa tiszteletben, óvja a köz javait, szeresse a hazát, amelyben él és még sorolhatnám azon erkölcsi tulajdonságokat, melyek a mai embert kell jellemezzék. Igen, erkölcsi kérdés ez, s ezt a társadalom alakítja, formálja, és végtelenül sok függ attól, vajon hogyan formáltuk az illetőt már zsenge gyermekkorától: az erkölcsi tulajdonságokat az iskola a családdal, a környezettel karöltve oltja be az emberpalántákba már a legfiatalabb kortól kezdve. Mint szülőnek, tudnunk kell, hogy amilyennek neveljük gyermekünket, olyan lesz nemcsak embertársai, hanem velünk szemben is, s a hibás nevelés bizony megbosszulja magát később ... Kedves édesanya, tudnod kell azt, hogy a legjobb nevelési módszer a példamutatás, az, hogy a környezet, s természetesen a tantestületi tagok is, azonban elsősorban Te magad, milyen példát adsz. De hogyan kívánhatnád, hogy gyermeked tiszteljen valakit, s tisztelettel beszéljen másokról, ha Te magad sem beszélsz a legszebb szavakkal az illetőről a gyermeked előtt? Nem gondolsz arra: a gyermeked is hajlamos lesz arra, hogy kövesse ezt a „példát“?! De térjek rá az esetre. Elhiszem, rosszul esett, hogy a kislányod a valóban szép kézimunkájára nem fizes jegyet, hanem Béres Margit óvónő (Folytatás a 2. oldalon) Nicolae Ceausescu elvtárs y fogadta V. Koucky eivtársat V. Koucky elvtárs, a Csehszlovákiai Kommunista Párt Központi Bizottságának titkára február 12-én és 13-án az RKP KB meghívására, baráti látogatást tett országunkban. Kedd reggel Nicolae Ceauşescu elvtárs, az RKP KB főtitkára Paul Niculescu-Mizil elvtárssal, az RKP KB Végrehajtó Bizottságának és Állandó Elnökségének tagjával, a KB titkárával és Mihai Dalea elvtárssal, az RKP KB titkárával együtt fogadta a vendéget. A fogadáson részt vett dr. Cesimir Cisar, a Csehszlovák SZK bukaresti nagykövete és J. Sedivy, a Csehszlovákiai KP KB nemzetközi osztályának helyettes vezetője. V. Koucky elvtárs romániai látogatása során megbeszéléseket folytatott Paul Niculescu-Mizil elvtárssal és Mihai Dalea elvtárssal. A megbeszéléseken részt vettek a következő elvtársak: Vasile Vlad, az RKP KB külügyi osztályának vezetője, dr. Cesimir Cisar, a Csehszlovák SZK bukaresti nagykövete, J. Sedivy, a Csehszlovákiai KP KB nemzetközi osztályának helyettes vezetője és E. Ujvary, a Csehszlovákiai KP KB nemzetközi osztályának aktivistája. A meleg, elvtársi légkörben lefolyt találkozók során eszmecserét folytattak a két párt és a két állam baráti kapcsolatainak fejlődéséről, valamint a nemzetközi kommunista és munkásmozgalom, időszerű kérdéseiről. Kedd délután V. Koucky társ visszautazott Prágába. elv- A Japán KP küldöttségének érkezése Kedden a fővárosba érkezett a Japán Kommunista Párt küldöttsége. A delegáció a Román Kommunista Párt Központi Bizottságának meghívására látogatást tesz országunkban. A küldöttségben részt vesz Tomio Nishizawa elvtárs, a Japán Kommunista Párt KB Elnökségének és Titkárságának tagja és Hiroshi Ide elvtárs, a Japánn KP „Nemzetközi dokumentumok“ című folyóirata kollégiumának tagja. A küldöttséget érkezésekor a következő elvtársak fogadták: Chivu Stoica, az RKP KB Végrehajtó Bizottságának és Állandó Elnökségének tagja, a KB titkára, Ştefan Voicu, az RKP KB tagja, a Lupta de clasă folyóirat főszerkesztője, pártaktivisták. KRÓNIKA 0 A kolozsvári építő- és szerelő vállalatok könyvelősége új rendszert alkalmaz a közvetlenül a termelésben dolgozó alkalmazottak járandóságainak kiszámítására. Az akkordmunkalapot, a bérlapot, az állami gyermekpótlék kimutatását és más néhány nyomtatványt, amelyeknek kitöltése sok időt vett igénybe, egyetlen űrlapba egyesítették, így sok munkát takarítanak meg, a bérek kiszámítása és fizetése is sokkal gyorsabban végezhető. Az új rendszer alapján lehetővé válik, hogy a normázókat mentesítsék a kereset kiszámításától és kiosztásától. A normázók és a mesterek csak a normákat és a végrehajtott munkamennyiséget, továbbá a tervteljesítés százalékarányát tartják nyilván. In A laşi-i Politechnikai Intézet fémtechnológiai tanszékének szakemberei tökéletesített készüléket szerkesztettek a hegesztések hőkezelésének automata programozására. Az új készülék jobb az importáltnál, súlya kisebb és kevesebb villamosenergiát fogyaszt. EB A comarnici cementgyár megkezdte újabb színes — zöld és fekete — cementfajták ipari méretű termelését. Az országunkban először gyártott, gyorsan kötő cementfajtákat a homlokzatok kiképzésére és díszítésére használják fel, elsősorban a lakásépítkezéseknél. Itt ismét megkezdődött a folyami hajózás. A Duboaca-Orsován teleltetett 60 folyami hajó a napokban megkezdi járatait. Ezeknek több mint a fele külföldi utakat tesz meg. Az uszályhajók kivontatására Dilboacaról és a konvojok gyors összeállítása céljából az öszszes hajókat rendbehozták és egy új vontatóhajót is beállítottak. (AGERPRES) Korszerű eszközökkel folyik a szállítmányok ki- és berakodása a temesvári Északi Pályaudvaron SZICÍLIÁBAN ISMÉT RENGETT A FÖLD Palermo (Agerpres) A keddre virradó éjjel négy újabb heves földrengés volt Szicíliában. A Marcalli skála szerint, ezek erőssége több mint 6 fokos volt. A pánikba esett lakosság az utcákra menekült. Áldozatokról és anyagi kárról nem érkezett jelentés. Palermóban kedd reggel közölték, hogy a január 15-i katasztrofális erejű földrengés újabb két áldozatát ásták ki a romok alól Gibelinában. Ezzel 235-re emelkedett a halálos áldozatok száma. Trapani térségében, amelyet a legsúlyosabban érintett a földrengés, 123 volt a halottak száma, Agrigentóban pedig 105. JELENTKEZETT A HÍVOTT „FÉL” Pasadena (Agerpres) A Surveyor-7 amerikai holdszonda kibírta a holdéjszaka alacsony hőmérsékletét (mínusz169 Celsius fok), s hétfőn válaszolt a pasadenai űrkutatási laboratórium jelzéseire — közölte a NASA szóvivője. Az amerikai szakemberek remélik, hogy ismét működésbe hozzák a felvevőkamerát. Ez ideig csak három amerikai Surveyor típusú holdszonda folytatta működését a holdéjszaka letelte után, nevezetesen a Surveyor-1, a Surveyor-5 és a Surveyor-6. KÖZKEDVELT JÁRMŰ Amszterdam (Agerpres) A kerékpár még most is a hollandok kedvelt járműve. Egy nemrégi kimutatás adatai szerint Hollandia közúti forgalmának több mint felét kerékpáron és robogókon bonyolítják le. 1966-ban Hollandia 12 millió lakosára 6 millió kerékpár jutott, s azóta a kétkerekű járművek száma 8 millióra emelkedett. -ifî!I!fîlinnnîiiniîin!lîl!!!!!innillllll!lîlll!!!!!ll!lll!!!!l{!!lllll!l!!l!ÎII!lj!UII!liil!Qllil i