Szabad Szó, 1969. július-szeptember (26. évfolyam, 7577-7655. szám)
1969-09-19 / 7646. szám
Itt az ősz, örömeivel és gondjaival. Falun más jellege van e nyárbúcsúztató évszaknak, mint városon. Szebb, romantikusabb, változatosabb. Az esztendő utolsó mezőgazdasági kampánya is merőben különbözik az előbbiektől. Az őszben sűrűsödik össze egy év gyümölcse. Számadás is ez az időszak. Most körvonalazódik igazán, hogyan gazdálkodtak a földművesek a közös földeken, s az őszi hónapok a jövő évi termés megalapozásának a hónapjai is. Előzetesen elmondhatjuk, hogy falvaink dolgozói, vezetői és mérnökei tovább erősítették az egységeket, szívós munkát bontakoztattak ki a tervek életrehívásáért. Ez az átlagtermésekben tükröződik a legjobban. Több búzánk, fehérebb kenyerünk van mint tavaly. A kapásnövények is biztató eredményekkel kecsegtetnek. A gyümölcs- és szőlőtermés is jobb, mint az elmúlt évben. Az őszi kampányt megyénkben is alapos számvetés, felmérés és tanácskozás előzte meg. A megyei tanácskozásnak az volt a rendeltetése, hogy a műszaki káderek, egységvezetők, a megyei szervek a számvételen túlmenően részletesen megvitassák mezőgazdaságunkra háruló azonnali és távlati feladatokat, népszerűsítsék a legjobb egységek tapasztalatait, s ajánlásokat dolgozzanak ki és hagyjanak jóvá. Ebben az évszakban temérdek a tennivaló falun. A földművesek és a gépkezelők aránylag rövid idő alatt nagy volumenű munkálatokat kell elvégezzenek. A kampány egyre nagyobb méretekben bontakozik ki. Újabb csatarendbe sorakozott fel a falu. Törik a kukoricát, vágják a napraforgót, szüretelik a zöldséget, gyümölcsöt, szántanak s egyes dombvidéki gazdaságokban vetik az őszi kalászosokat. Fontossági sorrendben egyik sürgősebb, mint a másik. Mindegyik munkafázis rendkívül fontos a lakosság ellátása szempontjából. Nem célunk, hogy e cikkben előadást tartsunk a földműveseknek, műszaki kádereknek és az egységvezetőknek az őszi vetésről, a koronálásról és más, általuk nagyon jól ismert agrotechnikai kérdésekről. Évtizedes gyakorlattal rendelkező mérnökök, földművesek, elnökök, igazgatók hívják életre a tervet, akik a munka mezején nem egyszer kiállták a próbát, megvolt a tudásuk, erejük ahhoz, hogy megyénk mezőgazdaságát országos viszonylatban a rangos második helyre fejlesszék. Csupán a kampány bizonyos vonatkozásaira szeretnénk felhívni a figyelmet. Az eddigi eredmények ígéretesek. A földművesek és a gépkezelők hozzáláttak a közel százezer hektár kukorica betakarításához. Vöröscsárdán, Békáson, Dragsinán s több más gazdaságban a termés egy része már kozárkába került. A megyei parancsnokság legutóbbi munkaülésén azonban kitűnt, hogy egyes ÁMV-ekben és MTSZ-ekben kissé nehézkesen bontakozik ki a kampány. Legfontosabb tennivalóként a kapásnövények betakarításának a meggyorsítását jelölték meg a munkaülésen. Érthető ez, hisz a búza jelentős hányadának kapásnövény az előveteménye, s ha a terület letakarításával késlekednek, akkor a jövő évi búzatermés sorsa forog kockán. Szorgalmazni kell a kukorica, cukorrépa, napraforgó betakarítását, hogy a gépkezelők ütemesen dolgozhassanak. Alig egy hónap leforgása alatt közel százezer hektár földet kell bevetni búzával. Ennek kapcsán azt is elmondjuk, hogy megyénkben háromszáz kilós hektáronkénti búzanövekedést irányoztak elő 1970-re. Az idei példa azt bizonyítja, hogy az agrotechnikai módszerek láncolatának tökéletesítésével lényegesen növelhető a búzatermelés. Igaz, szép számmal akadnak olyan gazdaságok is, amelyekben a tervezett és a tényleges búzahozam között lényeges különbség volt. Elsősorban ezekben az egységekben indokolt szigorúan betartani a búzatermesztési tanácskozás ajánlásait. A szakmai hivatás, a gazdabecsület, a növekvő igény követeli ezt. Az „őszi nyár“ arra is jó alkalom, hogy az egységekben növeljék a takarmánykészletet, amelyre égetően szüksége van állattenyésztésünknek. Most még sokat lehet javítani a mérlegen. A legtöbb gazdaságban ki is használják a kedvező alkalmat: vágják a sárját, hordják, szecskázzák, silózzák azöldtakarmányt. Az elért eredmények biztatóak, de figyelmeztetnek is: itt-ott még baj van a gépkihasználással és a szervezéssel. A hibából vonjuk le a tanulságot, amíg nem késő. A zöldségkertekben, gyümölcsösökben, szőlőkben is napról napra változik az ültetvények színskálája. A legtöbb gazdaságban jó a termés, csak szüretelni, értékesíteni kell. Sokhelyütt vontatottság jellemzi ezt a munkát. Ezekben a belterjes termelési ágakban is gyors és folyamatos munkát igényel az ősz. Hogy az egységek teljesíthessék szerződéses kötelezettségeiket s a pénzbevételi tervet, amely a további előrehaladás, gazdagodás fontos feltétele. Itt az ősz, örömeivel és gondjaival. Sokat ad, de sokat is követel: rátermettséget, kitartó munkát, szakmai tudást és fegyelmet. Megvan annak a lehetősége, hogy falvaink földművesei, gépkezelői idejében eleget tehessenek az ősz szigorú parancsának, annak a követelménynek, hogy a tömérdek termést idejében és jó körülmények között tárolhassák, s a vetéssel október 20-ig végezhessenek. A községi pártbizottságok eleven, változatos politikai munkával járulnak hozzá e sokrétű és komplex feladat sikeres teljesítéséhez. Az eddig megtett út, a csokorba gyűjtött eredmények biztosítékát képezik annak, hogy falvaink dolgozói, mérnökei, egységvezetői, gépkezelői e nehéznek ígérkező őszi kampányban is rangjukhoz, hírnevükhöz méltóan fognak munkálkodni. VILÁG PROLETÁRJAI.EGYESÜLJETEK! AZ RKP TEMES MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI NÉPTANÁCS NAPILAPJA Naponta mintegy 4000 kiló Grisinet készítenek ezzel a berendezéssel a Temesvári Sütőipari Vállalatban korszerű Hét évszázad krónikájából Áhítattal nyitjuk fel nagymultú városunk történetének könyvét. Évszázadok szíve-dobbanása rezdül át rajtunk. Régi okiratok sárguló lapjain felgyűrűz a múlt: kutató szemünk előtt feltárulkozik a mind fontosabb közigazgatási, kereskedelmi, ipari és művelődési központtá felnövekvő város történetének egy-egy fontos állomása. Temesvár a múlt század elején elnyerte a szabad királyi város címet. Kezdetét veszi ezzel az urbanizálás folyamata; mezőváros-jellege lassan-lassan eltűnik, s mindjobban fellendül az ipar, a kereskedelem. Idáig nem hatol el a napóleoni háborúk vihara. Ezért is állítanak fel városunkban 1808-ban polgárőrséget, a zűrzavaros időkben Bécsből idemenekített kincstár őrzésére. Ez egyben őrszolgálatot teljesít a főhadiszálláson és vigyázza a várkapukat. ... De a háborúnál is gyilkosabb kolerajárvány elérkezik ide is és végigpusztít a városon. 1811-ben 1361, 1836-ban 1028 áldozatot szed. Ijesztő arányok ezek, hiszen a város lélekszáma ekkor még alig nyolcezer. Viharos esztendő az 1848-as, a forradalom, a szabadságharc esztendeje. Március 18-án forró hangulatú népgyűlés színhelye a városháza tanácsterme. Közbiztonsági választmány alakul, felállítják a nemzetőrséget. Lázas hirtelenséggel követik egymást az események. Felbolydul a szó-sfj. Rusu Alexandru, az Országos Történettudományi Társaság temesvári fiókjának titkára ho kereskedőváros megszokott, mindennapos rendje. Március 19-én délután tüntetők népes serege vonul végig az utcákon és lelkes forradalmi felbuzdulásában megváltoztatja a terek, utcák neveit. Ezután a Disz-terei Szabadság-térnek, a tüzérségi szertár (a mai Banatul Muzeum) környékét Hunyadi-térnek hívják. Október 10-én kimondják az ostromállapotot. A császári várparancsnokság kezében a hatalom. Az október 12-én megtartott városi közgyűlés — hosszú ellenkezés után — kénytelen határozatba hozni a nemzetőrség lefegyverzését és a közgyűlések beszüntetését. A városi tanács ezentúl a várparancsnok elnöklete alatt álló haditanács rendeleteinek engedelmeskedik. A forradalmi csapatok Temesvár felé nyomulnak. Az összecsapás elkerülhetetlen, Temesvár helyőrségét és a lakosságot — minden eshetőségre felkészülve — ellátják élelemmel. 1849 április 25-én bezárulnak a városkapuk. 26-án már megszállják a Józsefváros külső negyedét az előnyomuló honvédek, szabadságharcosok ostromgyűrűje fogja körül a várost. Május 18-án tüzérségi bombazápor zúdul a várra. Június 11-től 17-ig éjjel-nappal 30 és 60 fontos ágyúgolyókkal lövik a várat. Július 6-án a honvédsereg 30 ágyújának tüze összpontosul a vár ellen. Augusztus 9-én a várost ostromló Bem és Dembinsky seregeire döntő csapást mér a Temesvár felé vonuló Haynau császári generális, a szabadságharc csillaga ezzel leáldozott. Augusztus 10-én újra megnyílnak a vár kapui. A város élete visszatér régi medrébe. ... A szabadságharcot megelőzően 18 103 lakosa volt Temesvárnak. A lélekszám az utolsó 150 év leforgása alatt tízszeresére növekedett. Tekintetbe kell azonban vennünk, hogy ez idő alatt a német birodalom déli részéből és Közép-Ausztriából is sok német család települt ide. A szabadságharcot követő években már 20 560 lakosa van Temesvárnak — a katonaságot leszámítva. Nem jelentéktelen növekedés ez, hiszen az 1718-as népszámláláskor még csak 6178 főt tartottak nyilván. Fellendül a művelődési élet. Egy évszázada alakultak meg az első népiskolák: a Major-külvárosban 1758-ban, a Gyárváros 3 külső negyedében 1762-ben. Most, a polgárosodás diktálta ütemben , fokozatosan kiépül az iskolaháló- £ zat. 1870-ben nyílik meg a fő- 3 reáliskola, jelentékeny költség- 5 gél, azon a helyen építtette föl a £ város, ahol 1780-ig a szerb masgisztrátus és 1865-ig a városi 3 színház állott. (Ma ebben az épü £ letben a 2. számú liceum műkö- 5 dik.) 1861-ben kereskedelmi szak- 3 iskola nyilik, mely néhány év múltán polgári és felsőbb keres- £ kedelmi középiskolává fejlődik. 3 Virágzik az ipar, a kereskedő- £ sem. 1824-ben holland olajprése- £ két állítanak föl a mai Gyárvá-árosban. Olyan olajat sajtolnak itt. 3 (Folytatás a 2. oldalon) Temesvár — a grafikus szemével KAZINCZY GABOR rajza XXVI. évfolyam, 7646. szám Péntek, 1969. szeptember 19. 4 oldal, ára 30 bani Alkotó véleménycserék, hatékony intézkedések a gazdasági tevékenység tökéletesítésére KULCSKÉRDÉS: az anyagellátás megoldása A TEMESVÁRI Építőanyaggyártó Helyiipari Vállalat küldöttei megvitatták az elmúlt nyolchavi munka eredményeit és a jövő évi feladatokat. Tiberiu Serafin mérnök, a vállalat igazgatója terjedelmes beszámolóban elemezte az elért sikereket, a még fennálló hiányosságok okait és ismertette a tervezett műszaki-gazdasági intézkedéseket. A közgyűlésen a küldötteken kívül jelen voltak a felettes szervek képviselői is. Tehát, minden feltétel megvolt arra, hogy alaposan meghányják-vessék azokat a jelenségeket, amelyek az elmúlt időszakban gyakran veszélyeztették a termelési terv határidőbeni teljesítését, néhány esetben pedig veszteséget is okoztak. Több mint félmillió lejre rúg a selejtes termékek értéke, a terakotta részleg veszteséggel dolgozik, elég nagy a munkaerőhullámzás, hiányos az anyagellátás stb. Erről az utóbbiról, a gyengén megszervezett anyagellátásról, amely nagyon sok fejtörést okozott az elmúlt nyolc hónapban, három felszólaló beszélt. Stefan Moroaica modellező, a terakotta részlegről, bírálta az anyagbeszerző osztály dolgozóit, mert fontos munkájukat nem szervezték meg jól. Egy példa a sok közül. A modellezők sokszor álltak gipszhiány miatt, s a végén olyan minőségű gipszet kaptak, amely nem felel meg a minőségi követelményeknek. Igaza, volt Stefan Moroaicának, amikor azt mondta: ha biztosítják a rendszeres anyagellátást, valóra tudják váltani a tervet, sőt, túl is teljesítik feladataikat. Vasile Filote, a rékási részleg vezetője is úgy értékelte, hogy gyökeresen meg kell javítani az anyagellátást. Ők például, szinte állandóan szénhiányban szenvednek, és nem tudják teljes egészében kihasználni a kemencéket. — Mit tettek anyagbeszerzőink? — kérdezte a részlegvezető. — Többszöri szénigénylésünket csak részben elégítették ki. Ezen sürgősen változtatni kell... Daróczi Ede, a vállalat központi műhelyének esztergályosa nagyon helyesen mutatott rá azokra a nehézségekre, amelyekkel meg kellett küzdeniük, de sajnos, nem mindig sikerrel. — Fél évig kellett várnunk — mondotta az esztergályos —, míg végre új köszörűkövet kaptunk. Hiányzik a videókés. Nem is beszélve a cserealkatrészekről, amelyeket hiába kérünk. Ilyen körülmények között pedig nem tudunk rendesen dolgozni... MÁS FELSZÓLALÓ is elmarasztalta az anyagbeszerzés terén mutatkozó hiányosságokat. Nem véletlenül, mert az ütemes termelés alapfeltétele a zavartalan anyagellátás. Ezt bizonyára tudja Iuliu Seleacu is, az anyagbeszerzési osztály vezetője. Tisztában vannak ezzel Liviu Draghici és Petru Românu is, akiknek ugyancsak az a feladatuk, hogy biztosítsák a vállalat részlegeinek rendszeres anyagellátását. Különös az, hogy az említett elvtársak, bár részt vettek a közgyűlésen, mégsem szólaltak fel Mert, hogy lett volna mondanivalójuk, abban nem kételkedünk. Furcsa egy helyzet. Komoly anyagellátási gondokkal küzd a vállalat, s azok, akik ezért felelnek, még csak szavukat sem hallatják. Úgy látszik, valami nincs rendben ezen az osztályon. Vártuk emellett, hogy Vasile Atanasescu mérnök, a Megyei Helyiipari Igazgatóság küldötte felszólalásában kitér az annyira égető kérdésre. Nem ez történt, így aztán a közgyűlés résztvevői s mi is azt a következtetést vonhatjuk le, hogy ezután is minden úgy marad, ahogy eddig volt A részlegek pedig oldják meg ahogy tudják anyagellátási gondjaikat. VÉGÜL CSUPÁN egy megjegyzést a Temesvári Építőanyaggyártó Helyiipari Vállalat közgyűlésével kapcsolatban. Nem sokat ér az, ha felelős beosztású elvtársak csak jelenlétükkel képviseltetik magukat egy olyan közgyűlésen, ahol mérlegelik az elvégzett munkát és kijelölik egy új esztendő, jelen esetben döntő fontosságú év feladatait. Kétségtelen, a közgyűlés küldöttei nem ilyen részvételt vártak és várnak. Raffai György A Temesvár 700 Ünnepi rendezvények Temesvár fennállásának 700. évfordulója alkalmából pénteken, szombaton és vasárnap eseményekben gazdag rendezvénysorozatot tartanak az ünnepelt városban. Ma délelőtt — mint arról már hírt adtunk — az Egyetem aulájában tudományos ülésszakot, délután pedig szimpoziont tartanak TEMESVÁR TÖRTÉNETÉBŐL, illetve TEMESVÁR, HAZÁNK FONTOS TUDOMÁNYOS KÖZPONTJA címmel. Eseményekben gazdag a szombati nap. 8.30 órakor nyitják meg a Bánát Múzeumban a TEMESVÁR AZ ÉVSZÁZADOK SORÁN kiállítást, majd a gyártott egy órával később a TEMESVÁRI KEPZOMŰVESZET címü retrospektív kiállítás nyílik meg. Délelőt 10 órakor a Liberianis téri teremben a TEMESVÁR KÉPEKBEN címü fényképkiállítás megnyitására kerül sor. 11 órakor a régi sportcsarnokban a TEMESVÁR A SZOCIALIZMUS ÉVEIBEN címü nagyszabású kiállítás nyitja meg kapuit, 12 órakor pedig ünnepélyes keretek között a Pírvan körúton lerakják a készülő Temesvár 700 obeliszk alapkövét. Az ünnepi rendezvények vasárnap folytatódnak. A municipiumi néptanács jubiláris ülésszakára délelőtt 11 órakor kerül sor az Opera termében, majd a Május 1 stadionban 17 órakor kezdődő tornabemutatóval s ifjúsági karnevállal zárul a Temesvár fennállásának 700. évfordulója alkalmából rendezett ünnepség-sorozat. i Mai számunkban ■ NAPRÓL NAPRA ■ Heti televízióműsor ■ Filmművészet ■ Sport (2. oldal) ■ MINDENRŐL MINDENKINEK: ■ A könyvvilág liliputjai ■ Barkácsoljunk... ■ Látogatóban a kovácsoltvas nagyváradi mesterénél ■ A kriminológia hőskorából ■ Csak nőknek (3. oldal) JÉGHEGYEK A SIVATAG ÖNTÖZÉSÉRE? Két amerikai tudós, dr. William Weeks és dr. William Campbell eredeti módszert javasol az emberiség egyik legrégibb álmának megvalósítására, a sivatagok ligetté változtatására. Cambridge-ben, neves gleccser-kutatók összejövetelén Weeks és Campbell értekezést terjesztett elő, s abban azt állítják, hogy jéghegyek felhasználhatók sivatagok öntözésére. A két tudós szerint az óriási jégtömbök szállítása nem okoz megoldhatatlan technikai problémát. Olyan sima felületű jéghegyeket ajánlanak erre a célra, amelyek könnyebben vontathatók, de ugyanakkor elég nagyok ahhoz, hogy a szállítás közben bekövetkező olvadás ne okozzon számottevő veszteséget. MINI TÉLI SPORTTELEP LÉTESÍTÉSÉT TERVEZIK AZ EIFFEL-TORONYNÁL Tervek készültek téli sporttelep létesítésére az Eiffeltoronynál. A híres párizsi műemlék igazgatósága engedélyt kért a városi hatóságoktól, hogy műanyagból 200 méter hosszú sípályát építhessen a torony 57 méter magas első emeletétől a földig. A tervek szerint korcsolyapályát létesítenek a torony alatt és parányi hegyi üdülőt az első emeleten. VALAHOL A FÜLÖP-SZIGETEKEN... A Fülöp-szigetek Iiocos tartományának fővárosában, San Domingoban véres verekedés zajlott le két rivális politikai csoport között, amelyeknek egyike a képviselőház egyik tagját, a másik pedig ennek ellenfelét támogatta. A verekedés során tűzfegyverek is előkerültek. Az összetűzés következtében többen meghaltak vagy megsebesültek — közli a a fülöp-szigeti hírügynökség. TOVÁBBRA IS ÁLDOZATOKAT KÖVETEL • A dél-koreai kolerajárvány t Szöulban az egészségügyi hatóságok szigorú elkülönítési intézkedései ellenére csütörtökön újabb koleraesetek fordulattak elő. A járványellenes központ jelentése szerint a dél- 38 koreai főváros kilenc kerülete közül hétben újabb megbete egedések voltak. Az ország más vidékein 21 kolerabeteget szállítottak kórházba. A betegek száma 760-ra emelkedett, s 33 ezek közül 70-en meghaltak.