Szabad Szó, 1969. július-szeptember (26. évfolyam, 7577-7655. szám)

1969-09-19 / 7646. szám

­ Itt az ősz, örömeivel és gond­jaival. Falun más jellege van e nyárbúcsúztató évszaknak, mint városon. Szebb, romantikusabb, változatosabb. Az esztendő utolsó mezőgazdasági kampánya is me­rőben különbözik az előbbiektől. Az őszben sűrűsödik össze egy év gyümölcse. Számadás is ez az időszak. Most körvonalazódik igazán, hogyan gazdálkodtak a földművesek a közös földeken, s az őszi hónapok a jövő évi ter­més megalapozásának a hónap­jai is. Előzetesen elmondhatjuk, hogy falvaink dolgozói, vezetői és mér­nökei tovább erősítették az egy­ségeket, szívós munkát bontakoz­tattak ki a tervek életrehívá­­sáért. Ez az átlagtermésekben tükröződik a legjobban. Több búzánk, fehérebb kenyerünk van mint tavaly. A kapásnövények is biztató eredményekkel kecsegtet­nek. A gyümölcs- és szőlőtermés is jobb, mint az elmúlt évben. Az őszi kampányt megyénkben is alapos számvetés, felmérés és tanácskozás előzte meg. A megyei tanácskozásnak az volt a rendel­tetése, hogy a műszaki káderek, egységvezetők, a megyei szervek a számvételen túlmenően részle­tesen megvitassák mezőgazdasá­gunkra háruló azonnali és távlati feladatokat, népszerűsítsék a leg­jobb egységek tapasztalatait, s a­­jánlásokat dolgozzanak ki és hagyjanak jóvá. Ebben az évszakban temérdek a tennivaló falun. A földművesek és a gépkezelők aránylag rövid idő alatt nagy volumenű munká­latokat kell elvégezzenek. A kam­pány egyre nagyobb méretekben bontakozik ki. Újabb csatarend­be sorakozott fel a falu. Törik a kukoricát, vágják a napraforgót, szüretelik a zöldséget, gyümöl­csöt, szántanak s egyes dombvidé­ki gazdaságokban vetik az őszi kalászosokat. Fontossági sorrend­ben egyik sürgősebb, mint a má­sik. Mindegyik munkafázis rend­kívül fontos a lakosság ellátá­sa szempontjából. Nem célunk, hogy e cikkben előadást tartsunk a földművesek­nek, műszaki kádereknek és az egységvezetőknek az őszi vetés­ről, a koronálásról és más, álta­luk nagyon jól ismert agrotech­nikai kérdésekről. Évtizedes gya­korlattal rendelkező mérnökök, földművesek, elnökök, igazgatók hívják életre a tervet, akik a munka mezején nem egyszer ki­állták a próbát, megvolt a tudá­suk, erejük ahhoz, hogy megyénk mezőgazdaságát országos viszony­latban a rangos második helyre fejlesszék. Csupán a kampány bizonyos vonatkozásaira szeret­nénk felhívni a figyelmet. Az eddigi eredmények ígérete­sek. A földművesek és a gépke­zelők hozzáláttak a közel száz­ezer hektár kukorica betakarítá­sához. Vöröscsárdán, Békáson, Dragsinán s több más gazdaság­ban a termés egy része már ko­­zárkába került. A megyei pa­rancsnokság legutóbbi munka­­ü­lésén azonban kitűnt, hogy egyes ÁMV-ekben és MTSZ-ek­­ben kissé nehézkesen bontakozik ki a kampány. Legfontosabb ten­nivalóként a kapásnövények be­takarításának a meggyorsítását jelölték meg a munkaülésen. Érthető ez, hisz a búza jelentős hányadának kapásnövény az elő­­veteménye, s ha a terület letaka­­rításával késlekednek, akkor a jövő évi búzatermés sorsa forog kockán. Szorgalmazni kell a ku­korica, cukorrépa, napraforgó be­takarítását, hogy a gépkezelők ütemesen dolgozhassanak. Alig egy hónap leforgása alatt közel százezer hektár földet kell be­vetni búzával. Ennek kapcsán azt is elmondjuk, hogy megyénk­ben háromszáz kilós hektáron­kénti búzanövekedést irányoztak elő 1970-re. Az idei példa azt bizonyítja, hogy az agrotechnikai módszerek láncolatának tökélete­sítésével lényegesen növelhető a búzatermelés. Igaz, szép számmal akadnak olyan gazdaságok is, a­­melyekben a tervezett és a tény­leges búzahozam között lényeges különbség volt. Elsősorban ezek­ben az egységekben indokolt szi­gorúan betartani a búzatermesz­tési tanácskozás ajánlásait. A szakmai hivatás, a gazdabecsület, a növekvő igény követeli ezt. Az „őszi nyár“ arra is jó al­kalom, hogy az egységekben nö­veljék a takarmánykészletet, a­­melyre égetően szüksége van ál­lattenyésztésünknek. Most még sokat lehet javítani a mérlegen. A legtöbb gazdaságban ki is használják a kedvező alkalmat: vágják a sár­ját, hordják, szecs­kázzák, silózzák a­­zöldtakar­mányt. Az elért eredmények biztatóak, de figyelmeztetnek is: itt-ott még baj van a gépkihasz­nálással és a szervezéssel. A hi­bából vonjuk le a tanulságot, amíg nem késő. A zöldségkertekben, gyümöl­csösökben, szőlőkben is napról napra változik az ültetvények színskálája. A legtöbb gazdaság­ban jó a termés, csak szüretelni, értékesíteni kell. Sokhelyütt von­­tatottság jellemzi ezt a munkát. Ezekben a belterjes termelési ágakban is gyors és folyamatos munkát igényel az ősz. Hogy az egységek teljesíthessék szerződé­ses kötelezettségeiket s a pénzbe­vételi tervet, amely a további előrehaladás, gazdagodás fontos feltétele. Itt az ősz, örömeivel és gond­jaival. Sokat ad, de sokat is kö­vetel: rátermettséget, kitartó munkát, szakmai tudást és fe­gyelmet. Megvan annak a lehe­tősége, hogy falvaink földműve­sei, gépkezelői idejében eleget tehessenek az ősz szigorú paran­csának, annak a követelménynek, hogy a tömérdek termést idejében és jó körülmények között tárol­hassák, s a vetéssel október 20-ig végezhessenek. A községi párt­­bizottságok eleven, változatos po­litikai munkával járulnak hozzá e sokrétű és komplex feladat si­keres teljesítéséhez. Az eddig megtett út, a csokorba gyűjtött eredmények biztosítékát képezik annak, hogy falvaink dolgozói, mérnökei, egységvezetői, gépke­zelői e nehéznek ígérkező őszi kampányban is rangjukhoz, hír­nevükhöz méltóan fognak mun­kálkodni. VILÁG PROLETÁRJAI.EGYESÜLJETEK! AZ RKP TEMES MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI NÉPTANÁCS NAPILAPJA Naponta mintegy 4000 kiló Grisinet készítenek ezzel a berendezéssel a Temesvári Sütőipari Vállalatban korszerű Hét évszázad krónikájából Áhítattal nyitjuk fel nagy­­multú városunk történetének könyvét. Évszázadok szíve-dobba­­nása rezdül át rajtunk. Régi okiratok sárguló lapjain felgyű­­rűz a múlt: kutató szemünk e­­lőtt feltárulkozik a mind fonto­sabb közigazgatási, kereskedelmi, ipari és művelődési központtá felnövekvő város történetének egy-egy fontos állomása. Temesvár a múlt század ele­jén elnyerte a szabad királyi város címet. Kezdetét veszi ezzel az urbanizálás folyamata; mező­város-jellege lassan-lassan eltű­nik, s mindjobban fellendül az ipar, a kereskedelem. Idáig nem hatol el a napóleoni háborúk vihara. Ezért is állítanak fel városunkban 1808-ban polgár­őrséget, a zűrzavaros időkben Bécsből idemenekített kincstár őrzésére. Ez egyben őrszolgálatot teljesít a főhadiszálláson és vi­gyázza a várkapukat. ... De a háborúnál is gyilko­sabb kolerajárvány elérkezik ide is és végigpusztít a városon. 1811-ben 1361, 1836-ban 1028 ál­dozatot szed. Ijesztő arányok e­­zek, hiszen a város lélekszáma ekkor még alig nyolcezer. Viharos esztendő az 1848-as, a forradalom, a szabadságharc esz­tendeje. Március 18-án forró hangulatú népgyűlés színhelye a városháza tanácsterme. Közbiz­tonsági választmány alakul, fel­állítják a nemzetőrséget. Lázas hirtelenséggel követik egymást az események. Felbolydul a szó-sfj. Rusu Alexandru, az Országos Történettudományi Társaság temesvári fiókjának titkára h­o kereskedőváros megszokott, mindennapos rendje. Március 19-én délután tüntetők népes se­rege vonul végig az utcákon és lelkes forradalmi felbuzdulásában megváltoztatja a terek, utcák ne­veit. Ezután a Disz-terei Szabad­ság-térnek, a tüzérségi szertár (a mai Banatul Muzeum) környékét Hunyadi-térnek hívják. Október 10-én kimondják az ostromállapotot. A császári vár­parancsnokság kezében a hata­lom. Az október 12-én megtar­tott városi közgyűlés — hosszú ellenkezés után — kénytelen ha­tározatba hozni a nemzetőrség le­fegyverzését és a közgyűlések beszüntetését. A városi tanács e­­zentúl a várparancsnok elnökle­te alatt álló haditanács rendele­teinek engedelmeskedik. A forradalmi csapatok Temes­vár felé nyomulnak. Az össze­csapás elkerülhetetlen, Temes­vár helyőrségét és a lakosságot — minden eshetőségre felkészül­ve — ellátják élelemmel. 1849 április 25-én bezárulnak a városkapuk. 26-án már megszáll­ják a Józsefváros külső negyedét az előnyomuló honvédek, szabad­ságharcosok ostromgyűrűje fogja körül a várost. Május 18-án tü­zérségi bombazápor zúdul a vár­ra. Június 11-től 17-ig éjjel-nap­pal 30 és 60 fontos ágyúgolyók­kal lövik a várat. Július 6-án a honvédsereg 30 ágyújának tüze összpontosul a vár ellen. Au­gusztus 9-én a várost ostromló Bem és Dembinsky seregeire döntő csapást mér a Temesvár felé vonuló Haynau császári ge­nerális, a szabadságharc csillaga ezzel leáldozott. Augusztus 10-én újra megnyílnak a vár kapui. A város élete visszatér régi med­rébe. ... A szabadságharcot megelő­zően 18 103 lakosa volt Temes­várnak. A lélekszám az utolsó 150 év leforgása alatt tízszeresé­re növekedett. Tekintetbe kell azonban vennünk, hogy ez idő alatt a német birodalom déli ré­széből és Közép-Ausztriából is sok német család települt ide. A szabadságharcot követő években már 20 560 lakosa van Temesvár­nak — a katonaságot leszámítva. Nem jelentéktelen növekedés ez, hiszen az 1718-as népszámlálás­kor még csak 6178 főt tartottak nyilván. Fellendül a művelődési élet. Egy évszázada alakultak meg az első népiskolák: a Major-külvá­rosban 1758-ban, a Gyárváros 3­ külső negyedében 1762-ben. Most,­­ a polgárosodás diktálta ütemben , fokozatosan kiépül az iskolaháló- £ zat. 1870-ben nyílik meg a fő- 3 reáliskola, jelentékeny költség- 5 gél, azon a helyen építtette föl a £ város, ahol 1780-ig a szerb ma­­s­gisztrátus és 1865-ig a városi 3 színház állott. (Ma ebben az épü­ £ letben a 2. számú liceum műkö- 5 dik.) 1861-ben kereskedelmi szak- 3 iskola nyilik, mely néhány év­­ múltán polgári és felsőbb keres- £ kedelmi középiskolává fejlődik. 3 Virágzik az ipar, a kereskedő- £ sem. 1824-ben holland olajprése- £ két állítanak föl a mai Gyárvá-­á­rosban. Olyan olajat sajtolnak itt. 3 (Folytatás a 2. oldalon) ­ Temesvár — a grafikus szemével KAZINCZY GABOR rajza XXVI. évfolyam, 7646. szám Péntek, 1969. szeptember 19. 4 oldal, ára 30 bani Alkotó véleménycserék, hatékony intézkedések a gazdasági tevékenység tökéletesítésére KULCSKÉRDÉS: az anyagellátás megoldása A TEMESVÁRI Építőanyag­­gyártó Helyiipari Vállalat­­ kül­döttei megvitatták az elmúlt nyolchavi munka eredményeit és a jövő évi feladatokat. Tiberiu Serafin mérnök, a vállalat igaz­gatója terjedelmes beszámoló­ban elemezte az elért sikereket, a még fennálló hiányosságok o­­kait és ismertette a tervezett mű­szaki-gazdasági intézkedéseket. A közgyűlésen a küldötteken kívül jelen voltak a felettes szervek képviselői is. Tehát, minden fel­tétel megvolt arra, hogy alapo­san meghányják-vessék azokat a jelenségeket, amelyek az elmúlt időszakban gyakran veszélyez­tették a termelési terv határidő­beni teljesítését, néhány esetben pedig veszteséget is okoztak. Több mint félmillió lejre rúg a selejtes termékek értéke, a te­­rakotta részleg veszteséggel dol­gozik, elég nagy a munkaerő­hullámzás, hiányos az anyagellá­tás stb. Erről az utóbbiról, a gyengén megszervezett anyagellátásról, a­­mely nagyon sok fejtörést okozott az elmúlt nyolc hónapban, há­rom felszólaló beszélt. Stefan Mo­­roaica modellező, a terakotta részlegről, bírálta az anyagbe­szerző osztály dolgozóit, mert fontos munkájukat nem szervez­ték meg jól. Egy példa a sok kö­zül. A modellezők sokszor álltak gipsz­hiány miatt, s a végén o­­lyan minőségű gipszet kaptak, a­­mely nem felel meg a minőségi követelményeknek. Igaza, volt Stefan Moroaicának, amikor azt mondta: ha biztosítják a rend­szeres anyagellátást, valóra tud­ják váltani a tervet, sőt, túl is teljesítik feladataikat. Vasile Filote, a rékási részleg vezetője is úgy értékelte, hogy gyökeresen meg kell javítani az anyagellátást. Ők például, szinte állandóan szénhiányban szen­vednek, és nem tudják teljes egészében kihasználni a kemen­céket. — Mit tettek anyagbeszer­zőink? — kérdezte a részlegveze­tő. — Többszöri szénigénylé­sünket csak részben elégítették ki. Ezen sürgősen változtatni kell... Daróczi Ede, a vállalat közpon­ti műhelyének esztergályosa na­gyon helyesen mutatott rá azok­ra a nehézségekre, amelyekkel meg kellett küzdeniük, de saj­nos, nem mindig sikerrel. — Fél évig kellett várnunk — mondotta az esztergályos —, míg végre új köszörűkövet kaptunk. Hiányzik a videó­kés. Nem is beszélve a cserealkatrészekről, a­­melyeket hiába kérünk. Ilyen kö­rülmények között pedig nem tu­dunk rendesen dolgozni... MÁS FELSZÓLALÓ is elma­­rasztalta az anyagbeszerzés terén mutatkozó hiányosságokat. Nem véletlenül, mert az ütemes ter­melés alapfeltétele a zavartalan anyagellátás. Ezt bizonyára tud­ja Iuliu Seleacu is, az anyagbe­szerzési osztály vezetője. Tisztá­ban vannak ezzel Liviu Draghici és Petru Românu is, akiknek u­­gyancsak az a feladatuk, hogy biztosítsák a vállalat részlegeinek rendszeres anyagellátását. Különös az, hogy az említett elvtársak, bár részt vettek a köz­gyűlésen, mégsem szólaltak fel Mert, hogy lett volna mondaniva­lójuk, abban nem kételkedünk. Furcsa egy helyzet. Komoly a­­nyagellátási gondokkal küzd a vállalat, s azok, akik ezért fe­lelnek, még csak szavukat sem hallatják. Úgy látszik, valami nincs rendben ezen az osztályon. Vártuk emellett, hogy Vasile Atanasescu mérnök, a Megyei Helyiipari Igazgatóság küldötte felszólalásában kitér az annyira égető kérdésre. Nem ez történt, így aztán a közgyűlés résztvevői s mi is azt a következtetést vonhat­juk le, hogy ezután is minden úgy marad, ahogy eddig volt A részlegek pedig oldják meg a­­hogy tudják anyagellátási gond­jaikat. VÉGÜL CSUPÁN egy meg­­jegyzést a Temesvári Építőanyag­­gyártó Helyiipari Vállalat köz­gyűlésével kapcsolatban. Nem sokat ér az, ha felelős beosztású elvtársak csak jelenlétükkel kép­viseltetik magukat egy olyan köz­gyűlésen, ahol mérlegelik az el­végzett munkát és kijelölik egy új esztendő, jelen esetben döntő fontosságú év feladatait. Kétség­telen, a közgyűlés küldöttei nem ilyen részvételt vártak és várnak. Raffai György A Temesvár 700 Ünnepi rendezvények Temesvár fennállá­sának 700. évfordu­lója alkalmából pén­teken, szombaton és vasárnap események­ben gazdag rendez­vénysorozatot tarta­nak az ünnepelt vá­rosban. Ma déle­lő­tt — mint arról már hírt ad­tunk — az Egyetem aulájában tudomá­nyos ülésszakot, dél­után pedig szimpo­­ziont tartanak TE­MESVÁR TÖRTÉ­NETÉBŐL, illetve TEMESVÁR, HA­ZÁNK FONTOS T­U­DOM­ÁNYOS KÖZPONTJA cím­mel. Eseményekben gaz­dag a szombati nap. 8.30 órakor nyitják meg a Bánát Mú­zeumban a TEMES­VÁR AZ ÉVSZÁ­ZADOK SORÁN ki­állítást, majd a gyártott egy órával később a TEMES­VÁRI KEPZOMŰ­VESZET címü retro­spektív kiállítás nyí­lik meg. Délelőt 10 órakor a Liberia­nis téri teremben a TEMESVÁR KÉPEK­BEN címü fénykép­­kiállítás megnyitásá­ra kerül sor. 11 ó­­rakor a régi sport­­csarnokban a TE­MESVÁR A SZO­­CIALIZMUS ÉVEI­BEN címü nagysza­bású kiállítás nyitja meg kapuit, 12 óra­kor pedig ünnepé­lyes keretek között a Pírvan körúton le­rakják a készülő Temesvár 700 obe­­liszk alapkövét. Az ünnepi rendez­vények vasárnap folytatódnak. A mu­­nicipiumi néptanács jubiláris ülésszaká­ra délelőtt 11 óra­kor kerül sor az O­­pera termében, majd a Május 1 stadionban 17 órakor kezdődő tornabemutatóval s ifjúsági karnevállal zárul a Temesvár fennállásának 700. évfordulója alkalmá­ból rendezett ünnep­ség-sorozat. i Mai számunkban ■ NAPRÓL NAPRA ■ Heti televízióműsor ■ Filmművészet ■ Sport (2. oldal) ■ MINDENRŐL MINDENKINEK: ■ A könyv­világ liliputjai ■ Barkácsoljunk... ■ Láto­gatóban a kovácsoltvas nagyváradi meste­rénél ■ A kriminológia hőskorából ■ Csak nőknek (3. oldal) JÉGHEGYEK A SIVATAG ÖNTÖZÉSÉRE? Két amerikai tudós, dr. William Weeks és dr. William Campbell eredeti módszert javasol az emberiség egyik legré­gibb álmának megvalósítására, a sivatagok ligetté változtatá­sára. Cambridge-ben, neves gleccser-kutatók összejövetelén Weeks és Campbell értekezést terjesztett elő, s abban azt ál­lítják, hogy jéghegyek felhasználhatók sivatagok öntözésére. A két tudós szerint az óriási jégtömbök szállítása nem okoz megoldhatatlan technikai problémát. Olyan sima felületű jéghegyeket ajánlanak erre a célra, amelyek könnyebben vontathatók, de ugyanakkor elég nagyok ahhoz, hogy a szál­lítás közben bekövetkező olvadás ne okozzon számottevő veszteséget. MINI TÉLI SPORTTELEP LÉTESÍTÉSÉT TERVEZIK AZ EIFFEL-TORONYNÁL Tervek készültek téli sporttelep létesítésére az Eiffel­­toronynál. A híres párizsi műemlék igazgatósága engedélyt kért a városi hatóságoktól, hogy műanyagból 200 méter hosszú sípályát építhessen a torony 57 méter magas első emeletétől a földig. A tervek szerint korcsolyapályát létesí­tenek a torony alatt és parányi hegyi üdülőt az első eme­leten. VALAHOL A FÜLÖP-SZIGETEKEN... A Fülöp-szigetek Iiocos tartományának fővárosában, San Domingoban véres verekedés zajlott le két rivális politi­kai csoport között, amelyeknek egyike a képviselőház egyik tagját, a másik pedig ennek ellenfelét támogatta. A vereke­dés során tűzfegyverek is előkerültek. Az összetűzés követ­keztében többen meghaltak vagy megsebesültek — közli a a fülöp-szigeti hírügynökség. TOVÁBBRA IS ÁLDOZATOKAT KÖVETEL • A dél-koreai kolerajárvány­ t Szöulban az egészségügyi hatóságok szigorú elkülönítési­­­­ intézkedései ellenére csütörtökön újabb koleraesetek fordul­­a­t­tak elő. A járványellenes központ jelentése szerint a dél- 3­8 koreai főváros kilenc kerülete közül hétben újabb megbete­ e­­­gedések voltak. Az ország más vidékein 21 kolerabeteget­­ szállítottak kórházba. A betegek száma 760-ra emelkedett, s 3­3 ezek közül 70-en meghaltak.­­

Next