Szabad Szó, 1969. október-december (26. évfolyam, 7656-7734. szám)
1969-10-09 / 7663. szám
Kiaknázatlan tartalékok a termelékenység növelésében Nicolae Ceauşescu elvtársnak, az RKP X. kongresszusán elhangzott jelentése és a kongresszus határozatai alapvető feladatként jelölték meg a termelékenység növelését, melyért a munkaközösségeknek, mérnököknek és technikusoknak minden erőfeszítést meg kell tenniük. Temes megye iparvállalatainak korszerű gép- és szerszámellátása, a termelés és munka jobb megszervezése, a dolgozók szakképzettségének emelése és más intézkedések évről évre fokozták a munka termelékenységét, ami 1968-ban 93,3 százalékkal volt magasabb, mint 1960-ban, vagyis az évi átlagos növekedés elérte a 8,6 százalékot. Ugyanakkor az idei elmúlt időszak 68,5 százalékos többlettermelését, 1968 hasonló időszakához viszonyítva, szintén a munkatermelékenység növelésével érték el. Kétségtelenül szép eredmények ezek, de rá kell mutatnunk arra, hogy egyes igazgató bizottságok nem fordítottak kellő figyelmet e fontos célkitűzés teljesítésére. Az elmúlt 9 hónap alatt a ter-NICOARA IOAN, az RKP Temes megyei gazdasági bizottságának aktivistája telékenység tervszerű növekedését nem érték el a Modern, a Solventus, az Electro-Banat, a Mélyhűtő Vállalat, a Temesi Tejipar, a Cukorgyár és a lugosi Mondial munkaközösségei. Az „objektív“ nehézségekre való hivatkozás mellett, ha alaposan elemezzük az említett vállalatok tevékenységét, sőt a többiekben végzett részletes felmérés alapján is kijelenthejük: a termelékenység a műszaki felszerelés nyújtotta lehetőségekhez, valamint a dolgozók munkaképességének jobb szerzésével elérhető felhasználásához viszonyítva nem érte elaz előirányzott szintet. Ugyanakkor nem tartották be a műszakiszervezési intézkedések tervét más vonatkozásban sem. A hiányosságok egyik könnyen megszüntethető oka a munkaerő ésszerűtlen felhasználása. Az Electro-Banatban, a Harisnyagyárban, a Tebában, a Modernben, a Gyapjúiparban, a Victoriában, a dettai IPROFIL-ban, a zsombolyai Ceramicában, a lugosi Erdőgazdálkodási Vállalatnál és másutt előforduló sok eltávozás, fizetés nélküli szabadság és igazolatlan hiányzás következtében megyénkben idén 6,1 millió munkaóra esett ki a termelésből. Annyi idő, amely alatt 33 millió lej értékű többlettermelést érhettek volna el. A munkaidő ésszerű kihasználása nem tűri ezeket a jelenségeket, mert 480 perces tényleges munkára van szükség a tervfeladatok sikeres teljesítéséhez. A munkafegyelem megszilárdítására vonatkozó 1967-es minisztertanácsi határozatot az RKP KB határozata is alátámasztotta, pontosan meghatározva a munkaidőt és a vállalatokon belül szükséges fegyelmet. Nem hagyhatjuk szó nélkül azt sem, hogy a Temesvári Mechanikai Üzemekben, a Modernben, a (Folytatás a 3. oldalon) « A társadalmi tevékenységben elfoglalt emberek számára óriási előnyt, időmegtakarítást jelent, hogy az utóbbi időben a Temesi Húsipar nagy mennyiségű félkész húsipari terméket bocsát forgalomba. A temesvári OCL Alimentara vezetőséginél az iránt érdeklődtünk : KERESIK-E A VÁSÁRLÓK A FELKÉSZ, HÚSIPARI TERMÉKEKET ? Válaszol DANCIU MIHAI, az OCL Alimentara kereskedelmi osztályának vezetője. Körülbelül másfél hónapja üzemel a Temesi Húsipar félkész termékeket készítő új részlege. Azóta naponta átlag 11 különböző választékból küldenek terméket élelmiszerüzleteinkbe is. Kezdetben a vásárlók kissé idegenkedtek a félkész árutól, de az utóbbi időben egyre nagyobb a kereslet a nyers disznókolbász, az őrölthús, a mititeipaszta, a bundázásra kész bécsiszelet, a különféle, majonézes hideg saláták iránt. Sokan vásárolják a félkész töltöttkáposztát, paprikát, valamint a kész kolozsvári káposztát, bécsiszeletet sültkrumplival stb. is. Az eltelt másfél hónap alatt, csupán a mi egységeinkben közel 18 000 kiló ilyen termék fogyott el. A félkész termékeket nyolc egységben, a Rapid, a 2-es, a 16-os, a 24-es önkiszolgáló élelmiszerüzletekben, a December 30 körúti húskészítményeket árusító szaküzletben, a Párizs utcai, a Ştefan Furtună téri mészárszékekben, az új belvárosi piac húsüzletében árusítják. A kezdeményezés tehát jól bevált, s reméljük a hűvösebb hónapokban még nagyobb kereslet nyilvánul meg az új termékek iránt. S reméljük, áruban sem lesz hiány, mert az év utolsó negyedében mintegy 66 tonna félkész terméket hozunk forgalomba. Lejegyezte : Szecskó Magda NAPRÓL NAPRA Amíg az egyiket javítják... (2. oldal) Gazdasági szemle (3. oldal) KÜLFÖLDI ESEMÉNYEK (4. oldal) VILÁG PROLETÁRJAI,EGYESÜLJETEK! AZ RKP TELYZES MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI NÉPTANÁCS NAPILAPJA XXVI. évfolyam, 7663. szám 4 oldal, ára 30 bani Csütörtök, 1969. október 9. , * s v«i4 * ' * &■ %■· -t - •• ■ " . ... ? A» T\m . A temesvári új belvárosi piacon is nagy keresletnek örvend a kiváló minőségű, ropogós szemű szőlő, amelyből az utóbbi napokban több mint 100 tonna érkezett az elárusító egységekhez A gépgyártók takarékossági számláján... Egyre jobb eredményekkel jár a gépgyártó üzemeinkben folyó nagyszabású fémtakarékossági kampány. A resicai gépgyárban például a percenként 15,30 és 45 köbméteres teljesítőképességű kompresszorok korszerűsítésével 332 tonna fémet takarítottak meg. A bukaresti Timpuri Noi üzemben a D-12 és D-30-as motorok modern változatánál átlag 435 kiló fémet takarítanak meg. Az erre az évre előirányzott motorgyártásnál a vállalat évi mintegy 600 tonna fém megtakarítására számít Az ötéves terv első három esztendejében gépgyártóiparunk, több mint 125 000 tonna fémet takarított meg. Minisztertanácsi határozatok az új bérezési rendszer kikísérletezésének általánosításáról és a bérek emeléséről a mezőgazdaságban A Minisztertanács a napokban két határozatban hagyta jóvá — november 1-i kezdettel — az új bérezési rendszer kikísérletezésének általánosítását és a bérek emelését az állami mezőgazdasági vállalatok, a mezőgazdasággépesítési vállalatok és más állami mezőgazdasági egységek , dolgozói, valamint a mezőgazdasági termelőszövetkezetekben működő szakemberek számára. A határozatoknak megfelelően az állami mezőgazdasági egységekben dolgozók fizetését átlag 9 százalékkal emelik; a kisfizetések 1967-ben történt emelésével együtt ez összesen 12,6 százalékos átlagemelkedést jelent. A mezőgazdasági termelőszövetkezetekben működő szakemberek fizetése átlag 20,6 százalékkal emelkedik, s így jobb lesz az arány a szövetkezeti és az állami mezőgazdasági vállalati szakemberek fizetése között. Több mint 425 000 mezőgazdasági alkalmazott részesül fizetésemelésben, évi jövedelmük mintegy 725 millió lejjel lesz nagyobb, mint 1967 augusztus előtt. Az új bérezési rendszer szem előtt tartja a sajátos mezőgazdasági munkaviszonyokat, s rugalmas bérezési formákkal biztosítja e fontos nemzetgazdasági szektor dolgozóinak nagyobb anyagi érdekeltségét abban, hogy mind az állami mezőgazdasági szektor, mind pedig a szövetkezeti szektor jobb hozamokat érjen el gabonából, zöldségféléből, ipari növényekből, tejből, húsból, tojásból és más termékekből. Ily módon az állami mezőgazdasági egységek dolgozóinak és a mezőgazdasági termelőszövetkezetek szakembereinek fizetése szorosabban kapcsolódik saját munkájuk és munkahelyük eredményeihez. Az új bérezési rendszer szerint a fizetést a megjelölt termelési feladatok megvalósításának arányában folyósítják. Tekintettel a mezőgazdaság sajátos viszonyaira , a termelőmunka eredményei csak a mezőgazdasági év végén ismeretesek teljes egészében — a mezőgazdasági dolgozók tarifáris fizetése két részből áll: az egyik részt, amely 80—90 százalékot teszi ki, havonta folyósítják, a másik részt az év végén, a termelési terv megvalósítása arányában. A farmok dolgozóinak jövedelme közvetlenül kapcsolódik a farm termelési eredményeihez, s független a mezőgazdasági vállalat összességében elért eredményektől.A mezőgazdasággépesítési vállalatok (MGV) dolgozóinak jövedelmei egyrészt a munkálatok értéktervének teljesítésétől, másrészt attól függnek, hogy a vállalatok által kiszolgált mezőgazdasági termelőszövetkezetek milyen mértékben valósítják meg a tervezett hozamokat a főbb növényekből, így érdekeltek abban, hogy minél jobb minőségben és idejében végezzék el a munkákat a mezőgazdasági termelőszövetkezetekben. Az állami mezőgazdasági egységek dolgozói a tarifáris fizetésen kívül jutalomban részesülnek az év folyamán kiváló munkaeredményekért és juttatásban az év végén, a farm nettó jövedelmének, illetve a vállalat tervezett nyereségének túlteljesítése arányában. A mezőgazdasággépesítési vállalatok dolgozói jutalmat kaphatnak a vállalat jövedelmi tervének túlteljesítéséért. Jutalmazhatók akkor is, ha a kiszolgált mezőgazdasági termelőszövetkezetek túlszárnyalják az előirányzott termelést a főbb növényekből. A mezőgazdasági termelőszövetkezetek e célból jutalmazási alapot létesítenek, ami a mezőgazdasággépesítési vállalatok közreműködésével termesztett főbb növényekből a terven felüli termelés volumenének 20 százalékáig terjedhet; a jutalmazási kvótát, valamint a jutalmak folyósításának feltételeit a szövetkezetek és a gépesítési vállalatok munkaszerződéseiben megjelölik. Az állami mezőgazdasági egységekre vonatkozó fizetésemelési határozat rendelkezéseket tartalmaz, amelyek a mezőgazdaság sajátos körülményeire való tekintettel kibővítik a farmok vagy részlegek vezetőinek hatáskörét az állandó alkalmazottak besorolása, az idénymunkások javadalmazása stb. tekintetében. A mezőgazdasági termelőszövetkezetekben működő szakemberek javadalmazására vonatkozó határozat ajánlja a Mezőgazdasági Termelőszövetkezetek Országos Szövetségének, tegyen javaslatot a mezőgazdasági termelőszövetkezetek vezetőtanácsának, hogy részesítsék az MTSZ mezőgazdasági szakembereit az elnöknek járó munkanapok értéke 15 százalékának megfelelő juttatásban a szövetkezet tervének megvalósításához való hozzájárulásért, a termelési feladatok túlteljesítése esetén pedig részesítsék őket az elnöknek adott pótjavadalmazásnak megfelelő juttatásban. Az új bérezési rendszer bevezetése és az állami mezőgazdasági egységekben működő összes alkalmazottak és termelőszövetkezeti szakemberek fizetésének emelése azoknak a rendelkezéseknek a valóra váltását jelenti, amelyeket a IX. pártkongresszus a dolgozók életszínvonalának emelésére és az RKP Központi Bizottsága 1967 októberi plenáris ülésének határozatai a bérezési rendszer javítására és a fizetések emelésére jelöltek ki. Ez ugyanakkor erőteljes ösztönzés e fontos nemzetgazdasági szektor öszszes egységes alkalmazottainak számára. Reflektorfényben az országút Gyorsan lehulló őszi szürkületben indultunk útnak a megyei milícia szolgálatos gépkocsiján, hogy reflektorvégre kapjuk az Európa 94-es főút Temesvár— Lugos közötti szakaszát. Nem „vadásztuk“ a szabálytalanságokat, mégis elég sokan kerültek be a kihágásijegyzőkönyvbe, s az újságíró jegyzetfüzetébe, mert a sötétség bár itt-ott „takar“ egyegy szabálytalanságot, de annál nagyobb veszélyt rejt magában. Alig hagytuk el a város kapuját, Giroda felől gyorsan közeledő, rendkívül erős sugárnyaláb csapott a szemünkbe. Az előttünk haladó járművek hiába „kérték“, hogy tompítsa le a fényt, a szemközt jövő sofőr fittyet hányt erre a forgalmi szabályzatra. Megállítottuk. — Kérem, én észre sem vettem, hogy szemközt jönnek — mentegetőzött Stefanovics Alexandru, az ITM-3203-as rendszámú személygépkocsi tulajdonosa az igazoltatásnál. — Reflektoraim fényénél üresnek láttam az utat, önök alig világíthattak valamicskét. Részben, igazat adhatunk Stefanovics Alexandrunak, mert 125- ös Fiatjának négy fényszórójával szemben, a mi szabályos, tompított világításunk alig jelentett valamicskét. (De kizárt dolog, hogy ne lehetett volna észrevenni!) A közlekedési szabályzat azonban nem a gyenge fényt, hanem éppen a szembejövők vakítását tartja rendkívül veszélyesnek. Előírja, hogy már 200 méterrel találkozás előtt el kell oltani a hosszú fázist. Az értelmetlen fénypárbajok sok bajt, szerencsétlenséget okoztak. Ezt próbáljuk megértetni Stefanovics Közlekedési ankét Alexandruval is, aki az imént, miközben erős fényszóróival kérkedett, saját kihágását erősítette meg. A súlyos szabálysértés egyébként 125 lej pénzbírságba került, s a vétséget bejegyezték a jogosítványba is. Viszonylag enyhe elbírálás! — Még mindig sokat kellemetlenkednek a lámpa nélküli kerékpárok — panaszkodnak a gépkocsivezetők, s tegyük mindjárt hozzá, jogosan. Mindenütt találkozni lehet velük, de különösen nagy veszélyt jelentenek a forgalmas E 94-es főútvonalon. Nagyremete előtt is találkoztunk egyik „képviselőjükkel“. — Nagy könnyelműség ilyen kerékpárral az úttestre merészkedni. Se lámpa, se macskaszem, de még sárhányó sincs rajta. — Na ugye, nincs ezen semmi. Maguk is láthatják, hogy csak közönséges mezei kerékpár. Nem használom csak a dülőutakon .. Higgyük el, legyen hát „mezei“ kerékpár — ha már Nagyremetén feltalálták. A baj csak az, hogy Isopescu Vasile a műúton karikázott rajta. Ezzel a saját és mások biztonságát veszélyeztette. S rajta kívül még nagyon sokan használják a kerékpárnak ezt a rendhagyó, továbbfejlesztett — pontosabban levetkőztetett — típusát. Izvinen, Békáson, Nagytopolovácon, szinte egymást érik. Jó lenne, ha az időnkénti közlekedési őrjáratok mellett, a helyi milícia őrsök is nagyobb ügybuzgalommal segítenék a káros, rendbontó jelenség felszámolását. Döcögött előttünk a 21--TM- 2968-as rendszámú tehergépkocsi. Nyomában haladva, arra figyeltünk fel, hogy gyanús füstfoszlányok csapnak ki a vezetőfülkéből. Elébe álltunk. Fiatal, alig kétnapos sofőr ült a volánnál. Buziásra és Lugosra küldte a Modern cipőgyár áruért, és indulás előtt Ivanchiu Cornel elfelejtette ellenőrizni az olajszintet. Útközben, a kikopott motor „megitta“ a kevés olajat. A tapasztalatlan vezető megpróbálta csak benzinnel eljuttatni járművét a garázsig. S az izzó motor ontotta magából a benzinpárát, égett rajta a festék, a kenőanyag. Szinte félő volt a közelében tartózkodni. Ez alkalommal nemcsak a sofőrt marasztaljuk el a közvagyon megrongálásáért, a felelősség a Modern cipőgyár garázsfőnökét is terheli, aki nem ellenőrizte, milyen járművel indult útnak a kezdő járművezető. Világítás nélkül jött szembe velünk a 21-TM-478-as rendszámú tehergépkocsi. Megállítottuk. Igazoltatás közben, másik súlyos kihágásra bukkantunk. Kiderült, hogy Labă Gruia sofőrnek nincs fuvarlevele a szállítmányra. Fűrészáru hulladékkal igyekezett Lustrára, egy kis „mellékes“ reményében, pedig jól tudja, hogy a Temesvári Autószállítási Vállalatnál szigorúan büntetik az efféle „fekete utakat“. Egy bírságolás helyett, saját hanyagsága miatt — egyszerűen elfelejtette meggyújtani a lámpákat — kétszeresen fizetett rá. Nem vadásztuk a szabálytalanságokat. Megszokott útját végezte a közlekedési őrjárat. Mégis sokan kerültek reflektorunk fényébe, ami azzal magyarázható, hogy elég szép számban akadnak járművezetők, akik könnyelműen áthágják a forgalmi szabályzat előírásait. S ezt még a sötétség leple alatt sem lehet büntetlenül elkövetni. Dumitrescu Ioan hadnagy Sípos János Megyénk egyik legnagyobb állami mezőgazdasági vállalatában, a bánlakiban aszfaltsimára döngölt dülőutakon járművek tucatjai hordják az ősz, aranyát, s a hatalmas kiterjedésű táblákon pirosló traktorok tárcsái, hengerei aprítják, zúzzák a rögöt, hogy minél porhanyósabb ágyba hulljon a mag. — Ezen a 60 hektáros táblán — mondja Marinescu Laurenţiu igazgató — kukorica után akartunk vetni. A föld azonban annyira száraz, hogy nem tudtuk porhanyósra művelni, s feladtuk a küzdelmet. Emitt azonban — mutat a dűlő másik oldalára — a szója betakarítása után a szántást ötszöri tárcsázással, hengereléssel sikerült az agrotechnikai követelményeknek megfelelően megművelni. A példa érzékelteti, milyen nagy küzdelmet folytatnak a bánlakiak, hogy az előirányzott 3100 hektáron jövőre valóban gazdagon teremjen a kenyérgabona. De, keddig csak 1615 hektár területen került földbe a mag. Mi lesz, ha még adódnak olyan területek, ahol feladják a küzdelmet? — Valószínűleg még lesz ilyen táblánk, de minthogy még ezer hektár előkészített terület várja a magot, elegendő idő áll rendelkezésünkre, hogy erők átcsoportosításával megoldjuk az előttünk álló feladatokat. Egyes farmokon, mint a 9., 10. és 11. számúban vontatottabban haladnak a búzavetéssel, így aztán nem csoda, hogy jelentős területen a föld még várja a magot, s még nagyon sok kukoricát kell elszállítani. A 16 kombájn, s a nagyszámú kézi munkaerő naponta 70 hektár termését töri le, s ha ezt megszorozzuk az eddigi átlaggal, a hektáronkénti 2400 kiló szemeskukoricával, számottevő mennyiséget jelent. El lehetne szállítani ezt a terményt, hiszen a gazdaság járművein kívül a resicai és az oravicai gépkocsiszállítási vállalat 30 teherautót küldött ide. De míg az oravicaiak lelkiismeretesek, a resicai sofőrök csak „dolgozgatnak“. A magyarázata ennek az, hogy a resicaiak munkáját senki sem ellenőrzi, s az ÁMV igazgatója, úgy tűnik, hiába vitatkozik velük, hiába kérleli őket gyorsabb munkára, rá sem hederítenek. Ezen túlmenően azonban felmerül az a kérdés is, hogy az ÁMV-ék temesvári trösztje miért tartja célszerűbbnek Temesvárra szállíttatni a kukoricát, vagyis oda-vissza 120 kilométert utaztatni a terményt, amikor Bánlakhoz közel két átvevőközpont is van, Csákován és Deltán? Vajon kinek volt az „ötlete“ ilyen intézkedéssel „segíteni“ a bánlakiakat? Mingesz József Fényképezőgép kattan a Temesvári Talajjavító és Vízgazdálkodási Igazgatóság udvarán. Bucsuj elvételre, kedves emlékül. A csoport közepén ott áll meghatódva a 62 éves, nyugdíjba vonuló Keller Ferenc. Szemlátomást tartja magát, hogy kék szeméből ne bugygyanjon ki a könny. Nem illik most elérzékenyülni, gyengének lenni, mégha a háttér is a búcsút, az idő múlását jelképezi a szirmukat, levelüket hullató virágokkal... Búcsúztatják Franci bácsit, a karbantartó osztály népszerű, veterán vezetőjét, azt az embert, akit mindenki szeret, kedvet. Meleg szívével, egyenes jellemével, állandó segítőkész szándékával, a fiatalok tanításával, nevelésével — hisz a nagy távolságokon elszórt munkatelepeken sűrűn megfordult — vég kedélyével osztatlan tiszteletet, megbecsülést vívott ki. Búcsúztatják Franci bácsit. Cosma Mircea mérnök, az intézet igazgatója és más munkatársak, kollégák meleg hangon köszönik meg áldozatkész munkáját. Egyszerű, keresetlen, szívből fakadt szavakkal. Nem illene az alkalomhoz a hivatalos, kimért beszéd, a pózoló szónoklás. ■...Megüresedett egy munkakör, de ''franci bácsi nem szakadt el ett&l- ■ az intézettől. Párás tekintettel^ fojtott hangon mondogatja:\ — Köszönöm^ barátaim, s ha nincs kifogásuk} {diene, ezután is el-ellátogatok idA{ Nem ülhetnék nyugodtan ottt^ön, hogy ne tudjam, mi újság mi hogy megy a munka.. . Megkapó, felemelő pitlaanv A Talajjavító és Vízgazdálkodási Igazgatóság munkaközössége átnyújtja a figyelem és megbecsülés szimbólumát a lelépő veterán kollégának. A Doxa karórát, a könyveket és egyebeket, igazgató és takarítónő, főmérnök és tisztviselőnők közös ajándékát. S a munkaidő utáni falatozással egybekötött bucsuzási pohárkoccintásra is mindenkit meghívtak. Gondja volt erre Franci bácsinak. Este fél hét. Es száll még a dal, sűrűn ismétlődik a refrén: Éljen soká!... Emlékezetes nap volt a Temesvári Talajjavítási és Vízgazdálkodási Igazgatóságnál Emberségből vizsgázott munkaközössége. Kitűnőre. Hogy egy szívnek könnyebb legyen a bucsu, mély elégtételü az elválás. .. Deme János „MINDENTUDÓ“ MÜKAR Edinburgh (Agerpres) Az angliai Edinburgh Egyetem egyik orvoscsoportja David Simpson vezetésével olyan tökéletes műkart állított elő, amely az emberi kar minden mozdulatát el tudja végezni, sőt, tapintással meg tudja különböztetni egy anyag lágyságát vagy keménységét. A „SZÓRAKOZOTT EMBEREK“ RÓMAI MÚZEUMÁBAN... Róma (Agerpres) Rómában a talált tárgyak hivatalában egyre több elvesztett holmi hever, anélkül, hogy gazdája jelentkezne érte. A raktárban az esernyők, táskák, személyi iratok, fényképezőgépek, kalapok mellett még mankók, sőt koporsók is vannak. Tíz elveszített tárgy közül alig egyért jelentkezik a tulajdonos. Az idén csaknem 3 300 000 lírát is találtak, de ennek sincs gazdája. Az elvesztett tárgyaknak több mint a felét a közúti járművekben találják. FELBONTATOTT A „VILÁGSZÉP ASSZONY“ ÉS A „MESEBELI HERCEG“ HÁZASSÁGA Genf (Agerpres) A St. Moritz-i bíróság kimondta Günther Sachs nyugatnémet gyáriparos és Brigitte Bardot, az ismert francia filmszínésznő válását. A házasság, legalábbis látszólag, három évet tartott. Házasságkötésükkor a gyáriparos Brigitte Bardot-t tekintette a világ legszebb asszonyának a színésznő számára pedig férje valóságos „mesebeni herceg“ volt. A 34 éves B. B.-nek ez volt a harmadik házassága. Első férje a francia Roger Vadim rendező volt aki a színésznőt felfedezte, a második pedig Jacques Charrier színész. ’.iffliiiniumiilHillltilimmiitüKülfiffllumdüüülülfdfl!