Szabad Szó, 1970. július-szeptember (27. évfolyam, 7887-7962. szám)
1970-09-27 / 7960. szám
i ' 'A Román Kommunista Párt Szervezeti Szabályzata, valamint pártunk Központi Bizottssága Titkárságának intézkedései az idén október 1. értelmében, és december 15. között a vállalatok, intézmények, tervező- és kutatóintézetek, iskolák és egyetemek, lakónegyedek stb. pártcsoportjaiban és alapszervezeteiben, továbbá a vállalati és intézményi pártbizottságok vezette pártszervezetekben és a községi és városi pártszervezetekben beszámoló és választási közgyűléseket és konferenciákat tartanak. A pártszervezetek beszámoló és választási közgyűlései ebben az évben is különleges alkalmat nyújtanak a pártszervezetek vezetőszervei tevékenységének és annak elemzésére, ahogyan a kommunisták harcolnak a párt- és kormányhatározatokból és dokumentumokból reájuk háruló feladatok teljesítéséért. Lehetőség nyílik a pártmunnka további javítását szolgáló intézkedésekre a gazdasági vezetésben, társadalmi-kulturális és politikai-ideológiai téren, az új pártszervek és a felsőbb pártszervezet konferenciája küldötteinek megválasztására, valamint jelöltek kijelölésére a közvetlenül fölöttes pártszervekbe. Pártunk mélységes demokratizmusának, a Szervezeti Szabályzat elvei következetes alkalmazásának jeléül a közgyűlések és konferenciák előkészítése és levezetése hozzá kell hogy járuljon a pártszervezetek vezető szerepének fokozásához, a belső demokrácia és fegyelem tényleges fejlesztéséhez, a kritika és önkritika szellemének ösztönzéséhez, a párt szervezeti és politikai erősítéséhez, sorainak egységéhez és összeforrottságához, a tömegkapcsolatok szilárdításához, az egész gazdasági és társadalmi tevékenység vezetési formáinak és módszereinek tökéletesítéséhez. E célkitűzések megvalósítása minden területen és különösen az anyagi javakat termelő részlegekben a pártmunka mélyreható elemzését, a kritikai és önkritikai szellem meghonosítását, a pozitív tapasztalatok általánosítását, a hiányosságok bátor, objektív feltárását és a kommunisták ösztönzését követeli meg, hogy még hatékonyabban vegyenek részt a pártszervezet és az egész munkaközösség jövőbeni tevékenységére vonatkozó kérdések megvitatásában. Több mint egy esztendő telt el az RKP X. kongresszusa óta, amelyen történelmi jelentőségű határozatokat hoztak hazánk fejlesztése, a nép anyagi és életszínvonala szüntelen emelése érdekében. Éppen ezért a közgyűléseken és konferenciákon alaposan elemezni kell, hogyan hajtották végre a pártszervek és pártszervezetek a kongresszus Irányelveiből, a Központi Bizottság plenárisai határozataiból, valamint a különböző alkalmakkor NICOLAE CEAUŞESCU elvtárs által tartott beszédekből reájuk háruló feladatokat. A kommunisták, és — nemzetiségre való tekintet nélkül — minden dolgozó óhaja, hogy a Román Kommunista Párt megalakulása 50. évfordulóját újabb, jelentős munkasikerekkel köszöntsék. Ennek érdekében a közgyűlések és konferenciák hivatottak irányítani az erők összefogását és mozgósítását az idei tervfeladatok példás teljesítésére s a következő ötéves terv legjobb körülmények közötti előkészítésére és megkezdésére. A választásokat megelőző időszak tartalmában gazdag és megújító előkészületei érdekében a megyei pártbizottság, a municipiumi, városi és községi bizottságok az utóbbi időben számos politikai és szervezeti akciót kezdeményeztek a kommunisták bevonására a minél gyümölcsözőbb gazdasági, politikai és társadalmiművelődési tevékenységben. Különböző szinteken, az ipari kombinátokban és a felsőfokú tanintézetekben tanulmányozták és tökéletesítették a párt szervezeti felépítését, ellenőrizték a pártszervek tagnyilvántartását. A megyei pártbizottság bürójának közvetlen irányításával a megyei pártbizottság apparátusának, a municipiumi, városi és községi bizottságok titkárainak kiképzése után rátértek a municipiumi, városi és községi pártalapszervezetek büróinak felkészítésére is. Más szóval a megye minden pártszervezetében megkezdődött a beszámoló és választási közgyűlések és konferenciák előkészítése, minden anyagi és emberi erőforrás mozgósítása annak érdekében, hogy a kommunisták életében ezt a jelentős eseményt különleges sikerekkel köszöntsék. Különösen falvakon, a pártszervezetek jelenlegi erőfeszítései arra irányulnak, hogy minden szántóföldi dolgozót az őszi termények minél gyorsabb betakarítására és a jövő évi búza elvetésére összpontosítsanak. E célkitűzést a megyei pártbizottság aktívája, a mezőgazdaság szocialista egységeiben dolgzó minden kommunista erőteljesen támogatja. (Folytatás a 2. oldalon) ION DANEŞ, az RKP Temes megyei bizottságának titkára VILÁG PROLETÁRJAI.EGYESÜLJETEK! AZ RKP TEMES MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI NÉPTANÁCS NAPILAPJA Az őszi kampány gyors intézkedéseket követel — Ankét Facsád környékén . A Facsád környéki mezőgazdasági termelőszövetkezetekben még a síkvidéki egységeknél is sürgetőbb az árpa- és búzavetés. Itt hamarabb váltja az őszt a tél, kevesebb időt ad a traktorosoknak. Ennek tudatában vizsgáltuk meg a környék termelőszövetkezeteinek kampánytevékenységét. A tények ismeretében néhány figyelemre méltó következtetés adódik. A GÉPKEZELŐK MUNKÁJA A facsádi MTSZ elnöke nem panaszkodik — kezdetben — a kampány folyására. — Jól megy a munka, nincsen fennakadás. A 45 hektár őszi árpa már a földben van s időközben megkezdtük a San Pastore vetését is. 350 hektár búzából 35 hektárt vetettünk, hogy ezáltal is némi előnyt szerezzünk arra az időre, amikor a kapások után kezdünk dolgozni. Ott több idő kell a terület felszabadítására, a talaj előkészítésére... A magtárban 91 tonna vetőmag áll — ellátva a magvizsgáló laboratórium jóváhagyó cédulájával — s a facsádi begyűjtő központba megérkezett a 10 tonna Bezosztája vetőmag is, amit cserélni akar az MTSZ. — És a traktorosok? — Itt nincsen éppen minden rendben. Sajnos akadnak gépek vezető nélkül is. A négy helyi traktoros mellett vannak frissen végzett gépkezelők, akiket bizony fokozottabban kell ellenőrizni. Hol elcsellengenek, nem dolgoznak, hol pedig rossz munkát végeznek. Sok vakbarázda marad utánuk. Pedig itt igazán gondoskodik a gazdaság ellátásukról, szálláshelyükről . ők mégis így viszonyulnak a termelőszövetkezet érdekeihez. A meleg ételt naponta kiviszik a munkahelyükre, ők pedig látszatmunkát végeznek. A fennálló helyzetben a mezőgazdaság-gépesítési vállalat vezetőségének, KISZ-bizottságának is akadna tennivalója. VETNI KELL — DE MIT? A meglátogatott termelőszövetkezetek mindenikében nyilvánvalónak tartották azt a feladatot, hogy most már halaszthatatlanul vetni kell. Sőt az árpának már a földben lenne a helye! De nincs. A begamonostori mezőgazdasági termelőszövetkezetben példa- Gödör Károly (Folytatás a 2. oldalon) Az igazfalvi MTSZ-ben az utolsó hektárokon vetik az őszi árpát A képen Sándor József a vetőgépbe önti a magot Sugárzás-higiéniai szimpoziont tartottak Kolozsváron Kolozsváron szombaton befejeződött a sugárzás-higiéniai szimpozion. E nagy jelentőségű tudományos összejövetelen számos egészségügyi kutató, orvosi, főiskolai és egyetemi tanerő, gazdasági szakértő vett részt. A csaknem száz közlés és előadás nagy tudományos és gyakorlati jelentőségű, időszerű problémákat taglalt: a környezet természetes rádióaktivitása, a sugárzásdózis meghatározásának módszerei, sugárvédelem az egészségügyi egységekben, a rádióaktivitás a tudomány és a technika különböző területein, a nukleáris energia terjedő használata és a kötelező sugárzás-higiénia hazai viszonyok közötti A műszaki haladástól idegen a vidékiesség A szakmai önképzés a nadrág! Ciocanul Üzemben sem lehet csupán szolgálati ügy A mesternek, mérnöknek közismerten fontos szerepe van a termelés megszervezésében, vezetésében és irányításában. De mivel foglalkozik a mindennapi megszokott rutinmunkán kívül? Megelégszik-e az elért színvonallal, kielégíti-e a feladatok végrehajtása vagy tovább keres, kutat, tanul? Ismerkedik-e a munkaköréhez tartozó új eljárásokkal, hogy holnap hatékonyabban dolgozhasson, mint tegnap? Minden iparvállalatban napirenden szereplő kérdések ezek. Legutóbb a nadrági Ciocanul Fémipari Üzemben kerestünk rájuk feleletet. Bár elég gazdag s évről évre gyarapodó műszaki könyvtár áll a dolgozók rendelkezésére, az önképzésről mégis különböznek a vélemények. Bota Gheorghe, a lemezhengerde főmestere, tizenkét éve dolgozik az üzemben, Vajdahunyadon végezte a mesteriskolát. — Megelégszik-e a rendelkezé-sére álló önképzési lehetőségekkel? — Igen. A műszaki könyvtárban találtam egy kézikönyvet a vékonylemez hengerléséről. Ezt tanulmányozom és rendszeresen olvasom a Metalurgia és az îndrumătorul laminatorului című szakfolyóiratot. — Több mint egy évtizede hengerészmester. Milyen újítást, új eljárást vezetett be? — Sokat nem. De már régóta foglalkoztat bennünket a lemez hűtésének az eddiginél korszerűbb eljárása. Reméljük, ezt hamarosan bevezethetjük. — Alig harmincnégy éves. A mesteriskola után nem gondolt a líceum elvégzésére? Vágsz az figyelemre? — Ez már nehezebb nekem. Kiestem a tanulásból. Az üzemben sok a munkám, elfoglalt ember vagyok ... Sidoreanu Eugen, a közszükségleti cikkeket gyártó részleg vezetője. — Két éve vezetem ezt a részleget, de csaknem húsz esztendeje itt dolgozom az üzemben. Elmondhatom, hogy a zománcozásban szinte semmit sem nyújt műszaki könyvtárunk, de még a szakfolyóiratok is csak hellyel-közzel foglalkoznak ilyen kérdésekkel. — Az ország hasonló jellegű üzemeit ismeri? Járt már tapasztalatcserén? — Nem. Pedig nagyon szeretném megismerni, tanulmányozni a szatmári és a medgyesi üzem termelési gyakorlatát. — Tartanak-e a zománcozóknak előadásokat, megbeszéléseket? — Nem. — Tizenkét évvel ezelőtt végezte el a líceumot. További almérnöki vagy mérnöki képzettségre nem gondol? — Foglalkoztat a gondolat, de latolgatom, van-e értelme elvégezni például az almérnökit? Szerintem, nagy előnyöm nem származna belőle.. Arra a kérdésre, hogy az üzemben lehetne nagyobb érdeklődésre számot tartó műszaki propagandát kifejteni, egyöntetű választ kaptunk. A csoportvezetők, mesterek és részlegvezetők igénylik az érdekes, jól dokumentált előadásokat, kötetlen beszélgetéseket. . Hasonlóképpen a műszaki könyvtár is többet tehetne. Először is az üzem jellegének megfelelően, több technikai könyvet szerezhetne be a szakmába vágó írásokat fordíthatná le szakfolyóiratokból. Gyakrabban ..szervezhetnének tapasztalatcseréket, tanulmányi kiszállásokat is az ország azonosprofilú üzemeibe. Ugyanakkor a műszaki könyvtár, az üzem vezetőségével vagy a temesvári Politechnikai Intézettel karöltve, szimpozionokat, tudományos ülésszakokat, megbeszéléseket rendezhetne. Vagy túlzott követelmény lenne ez a nadrági üzem esetében? Véleményünk szerint, semmiképpen sem, úgy gondoljuk, minden alkalmat fel kell használni a mesterek, technikusok és mérnökök önképzésének ösztönzésére, hogy a termelési feladatok elvégzésén túl, felszítsák bennük kutatás iránti — egyelőre szunynyadó — érdeklődést, a cselekvő részvételt. E téren sok függ üzem főmérnökétől is. — Kutatási munkáról egyelőre nem beszélhetünk — mondotta Serban Petrica főmérnök. — Néhány kérdést azonban megoldottunk, ezek szerintem már közel állnak a kutatáshoz. Ilyen volt például az új elektródák kivitelezése, ami be is vált. Kezdetnek, jó indulásnak nevezhetnénk ezt. De az üzem vezetőségének az eddiginél sokkal többet kellene tennie az önképzés serkentése érdekében. — Figyelembe kell venni, hogy Nadrág mégsem Temesvár... Ez a felfogás lenne a nadrági műszakiak önképzésének kerékkötője? Ha netán így van, sürgősen szembe kell nézniük a valósággal, hogy itt, ebben a hegyek közé ékelt községben se gondolkozzanak egyes mesterek és mérnökök „vidéki módon“, ne elégedjenek meg azzal, amit készen kapnak, ami lényegében szolgálati feladatuk. A nadrági szakemberek is cselekvőbben kapcsolódjanak be a műszaki haladásért országszerte folyó hatalmas arányú akcióba. Ennek elengedhetetlen feltétele, hogy az önképzésnek szabad utat nyissanak a nadrági Ciocanul Fémipari Üzemben is. Minden igyekezettel, együttes munkával, a főmérnöktől valamennyimesterig, technikusig, Raffai György XXVII. évfolyam, 7960. szám, Vasárnap, 1970. szeptember 27. 4 oldal, ára 30 bank Az RKP KB Bizottsága a hatvan éves Vasile Vilcu elvtárs tiszteletére Végrehajtó ebédet adott Az RKP KB Végrehajtó Bizottsága szombat délben elvtársi ebédet adott Vasile Vilcu elvtárs, az RKP KB Végrehajtó Bizottságának tagja, az Államtanács alelnöke 60. születésnapja alkalmából. Az ebéden részt vettek a következő elvtársak : Nicolae Ceauşescu, Ion Gheorghe Maurer, Emil Bodnaraş, Paul Niculescu- Mizil, Gheorghe Pană, Gheorghe Rădulescu, Hie Verdeţ, Maxim Berghianu, Florian Dănulache, Constantin Dragan, Emil Dragonescu, Fazekas János, Dumitru Popescu, Leonte Răutu, Ştefan Voitec, Iosif Banc, Miron Constantinescu, Ion Iliescu, Ion Ioniţă, Vasile Patilineţ, Ion Stanescu, Mihai Marinescu, Ion, Păţan, Chivu Stoica, Constantin Pirvulescu, Gheorghe Vasilichi. A párt- és államvezetők melegen üdvözölték Vasile Vilcu elvtársat, jó egészséget, hosszú életet és újabb sikereket kívántak neki a pártunk és szocialista államunk által rábízott feladatok teljesítésében. Az ebéden Nicolae Ceauşescu elvtárs pohárköszöntőt mondott. A párt főtitkára részletesen kitért pártunk széles körű munkájára és sikereire az RKP X. Kongresszusán kidolgozott nagyszerű, sokoldalú országépítő program valóra váltásában, beszélt pártunk és államunk külpolitikájáról, amelynek vezérelve a barátság és a szövetség a szocialista országokkal, a szolidaritás és az egység a kommunista mozgalommal, az enyhülés, az együttműködés és a béke ügye a világon, majd rámutatott, hogy az egész párt- és államvezetőség oldalán mindebben része volt és része van Vasile Vilcu elvtársnak is. A szocialista építőmunka további nagy feladatainak taglalása után Nicolae Ceauşescu elvtárs erőt, egészséget kívánt Vasile Vilcu elvtársnak, hogy továbbra is hozzájárulhasson a párt és az állam tevékenységéhez. Ezután Vasile Vilcu elvtárs mondott köszönő szavakat. Hangsúlyozta, hogy egész életét a pártnak szentelte, megköszönte Nicolae Ceauşescu elvtárs meleg, elismerő szavait, a hozzá intézett jókívánságokat és megfogadta, minden erőfeszítést megtesz, hogy minél inkább hasznára váljon a pártunk, a szocialista építés ügyének országunkban. Vasile Vilcu elvtárs kijelentette, szilárd meggyőződése, hogy pártunk, élen főtitkárával, a biztoskezű, a néphez, a szocializmus ügyéhez mélységesen hű marxista-leninista vezetővel, a jövőben is becsülettel teljesíti a Románia jólétének biztosításában rá háruló nagyszerű történelmi küldetést. Az ebéd meleg, elvtársi légkörben folyt le. (Agerpres) A fővárosban megkezdte munkálatait a Nemzetközi Fogászati Szövetség ülésszaka Ion Gheorghe Maurernek, a Minisztertanács elnökének üdvözlete (4. oldal) Bartók emlékünnepségek Temes megyében Szeptember 26-án világszerte meghitt ünnepségek keretében hangzott el a nagy zeneköltőnek, a népek közötti testvériség és barátság nagyszerű harcosának, a humanizmus szószólójának, a népi kultúra avatott tolmácsolójának neve. Bartók Béla szellemét idézték, emlékének tisztelegtek ezen a napon. A 25 évvel ezelőtt elhunyt zeneszerző és zenetudós, Nagyszentmiklós szülötte rendkívül gazdag és sokrétű tudományos és művészi tevékenységével írta be nevét az egész világ művészettörténetébe. Útja végigvezet nemcsak hazája, hanem Európa és az egész világ zenekultúráján. A népek zenéjét, a „tiszta forrást“ emelte rendkívül magas művészi szintre és tolmácsolta máig is maradandó tudományos formában az egész világ előtt. ★ Nagyszentmiklós: A zeneszerző halálának 25. évfordulóján a város lakosai szülőháza előtt adóznak kegyelettel Bartók Béla emlékének. A pillanat megható, ünnepélyes. Mintha a borongós idő, a lassan, bánatosan szemerkélő eső is arra a szomorú pillanatra emlékeztetne, amikor a befejezetlen életmű nyugtalanságával Bartók Béla örökre elbúcsúzott az élettől. „Született Nagyszentmiklóson 1881 március 25-én, meghalt 1945 szeptember 26-án New York-ban. Élettörténetét emlékbeszédek sora eleveníti fel“. Schütz Anton elvtárs, a Nagyszentmiklós városi pártbizottság első titkára, a város polgármestere egyszerű, őszinte szavakkal emlékezik meg a város nagy szülöttéről. Ezt követően Sencu Traian, a Temes Megyei Művelődés-és Művészetügyi Bizottság alelnöke, az embert, a nagy alkotót, kora eszméinek haladó harcosát, a minden népek Bartókját méltatta. „Mindannyiunk büszkesége az, hogy e nagy hagyaték ápolása megyénk kulturális kötelezettségei közé tartozik. Ez az alkalom mindennél jobban bizonyítja haladó hagyományaink ápolása iránti érdeklődésünket, amely a múltban gyökerezik és a jövőbe nyúlik át.“ Elhangzik Románia Szocialista Köztársaság Zeneszerző Szövetségének emlékbeszéde. Dr. Ghircoiaşiu Romeo egyetemi tanár, a zeneszerző szövetség alelnöke, a kolozsvári Gheorghe Dima Zenekonzervatórium rektora tanulmánynak is beillő, meghitt hangú Bartók méltatása a jelenlévők őszinte csodálatát váltotta ki, s a zeneszerző munkássága megismerésének elmélyítését szolgálta. Pop Mária Vajda Sándor (Folytatás a 3. oldalon) & .C .: ív! SÄSTökBa, A Cerbului 3 szám alatti házon elhelyezett Bartók emléktábla Meghívottak a nagyszentmiklósi Bartók-kiállításon. Előtérben Fuchs Sándor Bartók bronz mellszobra Fogadás a megyei pártbizottságnál Szombaton MIHAI TELESCU elvtárs, az RKP Központi Bizottságának tagja, a Temes megyei pártbizottság első titkára, a megyei néptanács végrehajtó bizottságának elnöke fogadta Martin Ferenc elvtársat, a Magyar Népköztársaság bukaresti nagykövetét, aki Bartók Béla halála 25. évfordulójának Temes megyei rendezvényei alkalmából érkezett A fogadáson jelen volt, a következő elvtársak: dr. Ioan Zahm, az RKP Temes megyei bizottságának titkára, Ioan Beligăr, a megyei néptanács végrehajtó bizottságának titkára, Traian Sencu, a Temes Megyei Művelődés- és Művészetügyi Bizottság alelnöke. A fogadás meleg elvtársi légkörben folyt le.