Szabad Szó, 1970. július-szeptember (27. évfolyam, 7887-7962. szám)

1970-09-27 / 7960. szám

i ' 'A Román Kom­­munista Párt Szervezeti Sza­bályzata, vala­mint pártunk Központi Bizotts­­­­sága Titkárságá­nak intézkedései az idén október 1. értelmében, és decem­ber 15. között a vállalatok, intéz­mények, tervező- és kutatóintéze­tek, iskolák és egyetemek, lakó­negyedek stb. pártcsoportjaiban és alapszervezeteiben, továbbá a vál­lalati és intézményi pártbizottsá­gok vezette pártszervezetekben és a községi és városi pártszerveze­tekben beszámoló és választási közgyűléseket és konferenciákat tartanak. A pártszervezetek beszámoló és választási közgyűlései ebben az évben is különleges alkalmat nyújtanak a pártszervezetek veze­­tőszervei tevékenységének és an­nak elemzésére, ahogyan a kom­munisták harcolnak a párt- és kormányhatározatokból és doku­mentumokból reájuk háruló fela­datok teljesítéséért. Lehetőség nyí­­lik a pártmunnka további javítását szolgáló intézkedésekre a gazda­sági vezetésben, társadalmi-kultu­rális és politikai-ideológiai téren, az új pártszervek és a felsőbb pártszervezet konferenciája kül­dötteinek megválasztására, vala­mint jelöltek kijelölésére a köz­vetlenül fölöttes pártszervekbe. Pártunk mélységes demokratiz­musának, a Szervezeti Szabályzat elvei következetes alkalmazásá­nak jeléül a közgyűlések és kon­ferenciák előkészítése és levezeté­se hozzá kell hogy járuljon a pártszervezetek vezető szerepének fokozásához, a belső demokrácia és fegyelem tényleges fejlesztésé­hez, a kritika és önkritika szelle­mének ösztönzéséhez, a párt szer­vezeti és politikai erősítéséhez, sorainak egységéhez és összefor­­rottságához, a tömegkapcsolatok szilárdításához, az egész gazdasá­gi és társadalmi tevékenység ve­zetési formáinak és módszereinek tökéletesítéséhez. E célkitűzések megvalósítása minden területen és különösen az anyagi javakat termelő részlegekben a pártmun­ka mélyreható elemzését, a kri­tikai és önkritikai szellem meg­honosítását, a pozitív tapasztala­tok általánosítását, a hiányossá­gok bátor, objektív feltárását és a kommunisták ösztönzését köve­teli meg, hogy még hatékonyab­ban vegyenek részt a pártszerve­zet és az egész munkaközösség jövőbeni tevékenységére vonatko­zó kérdések megvitatásában. Több mint egy esztendő telt el az RKP X. kongresszusa óta, ame­lyen történelmi jelentőségű hatá­rozatokat hoztak hazánk fejlesz­tése, a nép anyagi és életszínvo­nala szüntelen emelése érdeké­ben. Éppen ezért a közgyűléseken és konferenciá­kon alaposan ele­mezni kell, ho­gyan hajtották végre a párt­­szervek és pártszervezetek a kongresszus Irányelveiből, a Köz­ponti Bizottság plenárisai ha­tározataiból, valamint a különbö­ző alkalmakkor N­I­C­O­L­A­E CEAUŞESCU elvtárs által tartott beszédekből reájuk há­ruló feladatokat. A kommunisták, és — nemzetiségre való tekintet nélkül — minden dolgozó óhaja, hogy a Román Kommunista Párt megalakulása 50. évfordulóját ú­­ja­bb, jelentős munkasikerekkel köszöntsék. Ennek érdekében a közgyűlések és konferenciák hiva­tottak irányítani az erők összefo­gását és mozgósítását az idei terv­feladatok példás teljesítésére s a következő ötéves terv legjobb kö­rülmények közötti előkészítésére és megkezdésére. A választásokat megelőző idő­szak tartalmában gazdag és meg­újító előkészületei érdekében a megyei pártbizottság, a munici­­piumi, városi és községi bizottsá­gok az utóbbi időben számos po­litikai és szervezeti akciót kez­deményeztek a kommunisták be­vonására a minél gyümölcsözőbb gazdasági, politikai és társadalmi­­művelődési tevékenységben. Kü­lönböző szinteken, az ipari kom­binátokban és a felsőfokú tanin­tézetekben tanulmányozták és tö­kéletesítették a párt szervezeti felépítését, ellenőrizték a párt­szervek tagnyilvántartását. A me­gyei pártbizottság bürójának köz­vetlen irányításával a megyei pártbizottság apparátusának, a municipiumi, városi és községi bi­zottságok titkárainak kiképzése után rátértek a municipiumi, vá­rosi és községi pártalapszerveze­­tek büróinak felkészítésére is. Más szóval a megye minden párt­­szervezetében megkezdődött a be­számoló és választási közgyűlések és konferenciák előkészítése, min­den anyagi és emberi erőforrás mozgósítása annak érdekében, hogy a kommunisták életében ezt a jelentős eseményt különleges sikerekkel köszöntsék. Különösen falvakon, a pártszervezetek jelen­legi erőfeszítései arra irányulnak, hogy minden szántóföldi dolgozót az őszi termények minél gyor­sabb betakarítására és a jövő évi búza elvetésére összpontosítsanak. E célkitűzést a megyei pártbizott­ság aktívája, a mezőgazdaság szo­cialista egységeiben dolgzó min­den kommunista erőteljesen tá­mogatja. (Folytatás a 2. oldalon) ION DANEŞ, az RKP Temes megyei bizottságának titkára VILÁG PROLETÁRJAI.EGYESÜLJETEK! AZ RKP TEM­­ES MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI NÉPTANÁCS NAPILAPJA Az őszi kampány gyors intézkedéseket követel — Ankét Facsád környékén . A Facsád környéki mezőgazdasági termelőszövetkezetek­ben még a síkvidéki egységeknél is sürgetőbb az árpa- és búzavetés. Itt hamarabb váltja az őszt a tél, kevesebb időt ad a traktorosoknak. Ennek tudatában vizsgáltuk meg a környék termelőszö­vetkezeteinek kampány­tevékenységét. A tények ismeretében néhány figyelemre méltó következtetés adódik. A GÉPKEZELŐK MUNKÁJA A facsádi MTSZ elnöke nem panaszkodik — kezdetben — a kampány folyására. — Jól megy a munka, nincsen fennakadás. A 45 hektár őszi ár­pa már a földben van s időköz­ben megkezdtük a San Pastore vetését is. 350 hektár búzából 35 hektárt vetettünk, hogy ezáltal is némi előnyt szerezzünk arra az időre, amikor a kapások után kezdünk dolgozni. Ott több idő kell a terület felszabadítására, a talaj előkészítésére... A magtárban 91 tonna vetőmag áll — ellátva a magvizsgáló labo­ratórium jóváhagyó cédulájával — s a facsádi begyűjtő központba megérkezett a 10 tonna Bezosztá­­ja vetőmag is, amit cserélni akar az MTSZ. — És a traktorosok­? — Itt nincsen éppen minden rendben. Sajnos akadnak gépek vezető nélkül is. A négy helyi traktoros mellett vannak frissen végzett gépkezelők, akiket bizony fokozottabban kell ellenőrizni. Hol elcsellengenek, nem dolgoz­nak, hol pedig rossz munkát vé­geznek. Sok vakbarázda marad utánuk. Pedig itt igazán gondoskodik a gazdaság ellátásukról, szálláshe­lyükről . ők mégis így viszonyul­nak a termelőszövetkezet érdekei­hez. A meleg ételt naponta kivi­szik a munkahelyükre, ők pedig látszatmunkát végeznek. A fennálló helyzetben a mező­­gazdaság-gépesítési vállalat veze­tőségének, KISZ-bizottságának is akadna tennivalója. VETNI KELL — DE MIT? A meglátogatott termelőszövet­kezetek mindenikében nyilvánva­lónak tartották azt a feladatot, hogy most már halaszthatatlanul vetni kell. Sőt az árpának már a földben lenne a helye! De nincs. A begamonostori mezőgazda­­sági termelőszövetkezetben példa- Gödör Károly (Folytatás a 2. oldalon) Az igazfalvi MTSZ-ben az utolsó hektárokon vetik az őszi árpát A képen Sándor József a vetőgépbe önti a magot Sugárzás-higiéniai szimpoziont tartottak Kolozsváron Kolozsváron szombaton befeje­ződött a sugárzás-higiéniai szim­­pozion. E nagy jelentőségű tudo­mányos összejövetelen számos egészségügyi kutató, orvosi, főis­kolai és egyetemi tanerő, gazda­sági szakértő vett részt. A csak­nem száz közlés és előadás nagy tudományos és gyakorlati jelen­tőségű, időszerű problémákat tag­lalt: a környezet természetes rá­dióaktivitása, a sugárzásdózis meghatározásának módszerei, su­gárvédelem az egészségügyi egy­ségekben, a rádióaktivitás a tu­domány és a technika különböző területein, a nukleáris energia terjedő használata és a kötelező sugárzás-higiénia hazai viszonyok közötti A műszaki haladástól idegen a vidékiesség A szakmai önképzés a nadrág! Ciocanul Üzemben sem lehet csupán szolgálati ügy A mesternek, mérnöknek köz­ismerten fontos­ szerepe van a termelés megszervezésében, ve­zetésében és irányításában. De mivel foglalkozik a mindennapi megszokott rutin­munkán kívül? Megelégszik-e az elért színvonal­lal, kielégíti-e a feladatok végre­hajtása vagy tovább keres, kutat, tanul? Ismerkedik-e a munkakö­réhez tartozó új eljárásokkal, hogy holnap hatékonyabban dol­gozhasson, mint tegnap? Minden iparvállalatban napirenden sze­replő kérdések ezek. Legutóbb a nadrági Ciocanul Fémipari Üzem­ben kerestünk rájuk feleletet. Bár elég gazdag s évről évre gyarapodó műszaki könyvtár áll a dolgozók rendelkezésére, az ön­képzésről mégis különböznek a vélemények. Bota Gheorghe, a lemezhenger­­de főmestere, tizenkét éve dolgo­zik az üzemben, Vajdahunyadon végezte a mesteriskolát. — Megelégszik-e a rendelkezé-­­­sére álló önképzési lehetőségek­kel? — Igen. A műszaki könyvtár­ban találtam egy kézikönyvet a vékonylemez hengerléséről. Ezt tanulmányozom és rendszeresen olvasom a Metalurgia és az în­drumătorul laminatorului című szakfolyóiratot. — Több mint egy évtizede hengerész­mester. Milyen újítást, új eljárást vezetett be? — Sokat nem. De már régóta foglalkoztat bennünket a lemez hűtésének az eddiginél korszerűbb eljárása. Reméljük, ezt hamaro­san bevezethetjük. — Alig harmincnégy éves. A mesteriskola után nem gondolt a líceum elvégzésére? Vágsz az fi­gyelemre? — Ez már nehezebb nekem. Ki­estem a tanulásból. Az üzemben sok a munkám, elfoglalt ember vagyok ... Sidoreanu Eugen, a­ közszük­ségleti cikkeket gyártó részleg vezetője. — Két éve vezetem ezt a részleget, de csaknem húsz esztendeje itt dolgozom az üzem­ben. Elmondhatom, hogy a zo­máncozásban szinte semmit sem nyújt műszaki könyvtárunk, de még a szakfolyóiratok is csak hellyel-közzel foglalkoznak ilyen kérdésekkel. — Az ország hasonló jellegű ü­zemeit ismeri? Járt már tapasz­talatcserén? — Nem. Pedig nagyon szeret­ném megismerni, tanulmányozni a szatmári és a medgyesi üzem ter­melési gyakorlatát. — Tartanak-e a zománcozók­­nak előadásokat, megbeszélése­ket? — Nem. — Tizenkét évvel ezelőtt vé­gezte el a líceumot. További al­­m­érnöki vagy mérnöki képzett­ségre nem gondol? — Foglalkoztat a gondolat, de latolgatom, van-e értelme elvégez­ni például az almérnökit? Szerin­tem, nagy előnyöm nem származ­na belőle.. Arra a kérdésre, hogy az ü­­zemben lehetne nagyobb érdeklő­désre számot tartó műszaki pro­pagandát kifejteni, egyöntetű vá­laszt kaptunk. A csoportveze­tők, mesterek és részlegvezetők i­­génylik az érdekes, jól dokumen­tált előadásokat, kötetlen beszél­getéseket. . Hasonlóképpen a mű­szaki könyvtár is többet tehetne. Először is az üzem jellegének megfelelően, több technikai köny­vet szerezhetne be a szakmába vágó írásokat fordíthatná le szak­folyóiratokból. Gyakrabban ..szer­vezhetnének tapasztalatcseréket, tanulmányi kiszállásokat is az or­szág azonos­­profilú üzemeibe. Ugyanakkor a műszaki könyvtár, az üzem vezetőségével vagy a te­mesvári Politechnikai Intézettel karöltve, szimpozionokat, tudomá­nyos ülésszakokat, megbeszélése­ket rendezhetne. Vagy túlzott követelmény len­ne ez a nadrági üzem esetében? Véleményünk szerint, semmikép­pen sem, úgy gondoljuk, min­den alkalmat fel kell használni a mesterek, technikusok és mér­nökök önképzésének ösztönzésé­re, hogy a termelési feladatok el­végzésén túl, felszítsák bennük kutatás iránti — egyelőre szuny­­nyadó — érdeklődést, a cselekvő részvételt. E téren sok függ üzem főmérnökétől is. — Kutatási munkáról egyelőre nem beszélhetünk — mondotta Serban Petrica főmérnök. — Né­hány kérdést azonban megol­dottunk, ezek szerintem már kö­zel állnak a kutatáshoz. Ilyen volt például az új elektródák kivitelezése, ami be is vált. Kezdetnek, jó indulásnak ne­vezhetnénk ezt. De az üzem veze­tőségének az eddiginél sokkal többet kellene tennie az önképzés serkentése érdekében. — Figyelembe kell venni, hogy Nadrág mégsem Temesvár... Ez a felfogás lenne a nadrági műszakiak önképzésének kerék­kötője? Ha netán így van, sür­gősen szembe kell nézniük a va­lósággal, hogy itt, ebben a hegyek közé ékelt községben se gondol­kozzanak egyes mesterek és mér­nökök „vidéki módon“, ne eléged­jenek meg azzal, amit készen kapnak, ami lényegében szolgá­lati feladatuk. A nadrági szak­emberek is cselekvőbben kap­csolódjanak be a műszaki hala­dásért országszerte folyó hatalmas arányú akcióba.­ Ennek elenged­hetetlen feltétele, hogy az önkép­zésnek szabad utat nyissanak a nadrági Ciocanul Fémipari Üzem­ben­­ is. Minden igyekezettel, együttes munkával, a főmérnök­­­­től valamennyi­­mesterig, techni­kusig, Raffai György XXVII. évfolyam, 7960. szám, Vasárnap, 1970. szeptember 27. 4 oldal, ára 30 bank Az RKP KB Bizottsága a hatvan éves Vasile Vilcu elvtárs tiszteletére Végrehajtó ebédet adott Az RKP KB Végrehajtó Bizott­sága szombat délben elvtársi ebé­det adott Vasile­ Vilcu elvtárs, az RKP KB Végrehajtó Bizottságá­nak tagja, az Államtanács alelnö­­ke 60. születésnapja alkalmából. Az ebéden részt vettek a következő elvtársak : Nicolae Ceauşescu, Ion Gheorghe Maurer, Emil Bodnaraş, Paul Niculescu- Mizil, Gheorghe Pană, Gheorghe Rădulescu, Hie Verdeţ, Maxim Berghianu, Florian Dănulache, Constantin Dragan, Emil Drago­nescu, Fazekas János, Dumitru Popescu, Leonte Răutu, Ştefan Voitec, Iosif Banc, Miron Con­­stantinescu, Ion Iliescu, Ion Io­­niţă, Vasile Patilineţ, Ion Sta­­nescu, Mihai Marinescu, Ion, Păţan, Chivu Stoica, Constantin Pirvulescu, Gheorghe Vasilichi. A párt- és állam­vezetők mele­gen üdvözölték Vasile Vilcu elv­társat, jó egészséget, hosszú életet és újabb sikereket kívántak neki a pártunk és szocialista államunk által rábízott feladatok teljesítésé­­b­en. Az ebéden Nicolae Ceauşescu elvtárs pohárköszöntőt mondott. A párt főtitkára részletesen ki­tért pártunk széles körű munká­jára és sikereire az RKP X. Kong­resszusán kidolgozott nagyszerű, sokoldalú országépítő program valóra váltásában, beszélt pártunk és államunk külpolitikájáról, a­­melynek vezérelve a barátság és a szövetség a szocialista országok­kal, a szolidaritás és az egység a kommunista mozgalommal, az enyhülés, az együttműködés és a béke ügye a világon, majd rá­mutatott, hogy az egész párt- és államvezetőség oldalán mindeb­ben része volt és része van Vasile Vilcu elvtársnak is. A szocialista építőmunka további nagy felada­tainak taglalása után Nicolae Ceauşescu elvtárs erőt, egészséget kívánt Vasile Vilcu elvtársnak, hogy továbbra is hozzájárulhasson a párt és az állam tevékenységé­hez. Ezután Vasile Vilcu elvtárs mondott köszönő szavakat. Hang­súlyozta, hogy egész életét a pártnak szentelte, megköszönte Nicolae Ceauşescu elvtárs meleg, elismerő szavait, a hozzá intézett jókívánságokat és megfogadta, minden erőfeszítést megtesz, hogy minél inkább hasznára váljon a pártunk, a szocialista építés ügyének országunkban. Vasile Vilcu elvtárs kijelentette, szilárd meggyőződése, h­ogy pártunk, élen főtitkárával, a biztoskezű, a nép­hez, a szocializmus ügyéhez mély­ségesen hű marxista-leninista ve­zetővel, a jövőben is becsülettel teljesíti a Románia jólétének biz­tosításában rá háruló nagyszerű történelmi küldetést. Az ebéd meleg, elvtársi légkör­ben folyt le. (Agerpres) A fővárosban megkezdte munkálatait a Nemzetközi Fogászati Szövetség ülésszaka Ion Gheorghe Maurernek, a Minisztertanács elnökének üdvözlete (4. oldal) Bartók emlékünnepségek Temes megyében Szeptember 26-án világszerte meghitt ünnepségek keretében hangzott el a nagy zeneköltőnek, a népek közötti testvériség és ba­rátság nagyszerű harcosának, a humanizmus szószólójának, a né­pi kultúra avatott tolmácsolójá­­nak neve. Bartók Béla szellemét idézték, emlékének tisztelegtek ezen a napon. A 25 évvel ezelőtt elhunyt ze­neszerző és zenetudós, Nagy­­szentmiklós szülötte rendkívül gazdag és sokrétű tudományos és művészi tevékenységével írta be nevét az egész világ művészet­történetébe. Útja végigvezet nem­csak hazája, hanem Európa és az egész világ zenekultúráján. A népek zenéjét, a „tiszta forrást“ emelte rendkívül magas művészi szintre és tolmácsolta máig is maradandó tudományos formá­ban az egész világ előtt. ★ Nagyszentmiklós: A zeneszerző halálának 25. évfordulóján a vá­ros lakosai szülőháza előtt adóz­nak kegyelettel Bartók Béla em­lékének. A pillanat megható, ünnepélyes. Mintha a borongós idő, a las­san, bánatosan szemerkélő eső is arra a szomorú pillanatra emlé­keztetne, amikor a befejezetlen életmű nyugtalanságával Bartók Béla örökre elbúcsúzott az élettől. „Született Nagyszentmiklóson 1881 március 25-én, meghalt 1945 szeptember 26-án New York-ban. Élettörténetét emlékbeszédek sora eleveníti fel“. Schütz Anton elvtárs, a Nagy­­szentmiklós városi pártbizottság első titkára, a város polgármeste­re egyszerű, őszinte szavakkal emlékezik meg a város nagy szü­löttéről. Ezt követően Sencu Tra­ian, a Temes Megyei Művelődés-és Művészetügyi Bizottság alelnö­­ke, az embert, a nagy­­ alkotót, kora eszméinek haladó harcosát, a minden népek Bartókját mél­tatta. „Mindannyiunk büszkesége az, h­ogy e nagy hagyaték ápolá­sa megyénk kulturális kötelezett­ségei közé tartozik. Ez az alkalom mindennél jobban bizonyítja ha­ladó hagyományaink ápolása iránti érdeklődésünket, amely a múltban gyökerezik és a jövőbe nyúlik át.“ Elhangzik Románia Szocialista Köztársaság Zeneszerző Szövetsé­gének emlékbeszéde. Dr. Ghirco­­iaşiu Romeo egyetemi tanár, a zeneszerző szövetség alelnöke, a kolozsvári Gheorghe Dima Zene­konzervatórium rektora tanul­mánynak­ is beillő, meghitt han­gú Bartók méltatása a jelenlévők őszinte csodálatát váltotta ki, s a zeneszerző munkássága megisme­résének elmélyítését szolgálta. Pop Mária Vajda Sándor (Folytatás a 3. oldalon) & .C .: ív! SÄSTökBa, A Cerbului 3 szám alatti házon elhelyezett Bartók emléktábla Meghívottak a nagyszentmiklósi Bartók-kiállításon. Előtérben Fuchs Sándor Bartók bronz mellszobra Fogadás a megyei pártbizottságnál Szombaton MIHAI TELESCU elvtárs, az RKP Központi Bizott­ságának tagja, a Temes megyei pártbizottság első titkára, a me­gyei néptanács végrehajtó bizott­ságának elnöke fogadta Martin Ferenc elvtársat, a Magyar Nép­­köztársaság bukaresti nagyköve­tét, aki Bartók Béla halála 25. évfordulójának Temes megyei rendezvényei alkalmából érkezett A fogadáson jelen volt­, a kö­vetkező elvtársak: dr. Ioan Zahm, az RKP Temes megyei bizottságá­nak titkára, Ioan Beligăr, a me­gyei néptanács végrehajtó bizott­ságának titkára, Traian Sencu, a Temes Megyei Művelődés- és Művészetügyi Bizottság alelnöke. A fogadás meleg elvtársi lég­körben folyt le.

Next