Szabad Szó, 1971. január-március (28. évfolyam, 8043-8116. szám)
1971-02-26 / 8088. szám
AZ RKP TEMES MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK ÉS A MEGYE NÉPTANÁCSÁNAK LAPJA Az állami mezőgazdasági vállalatok dolgozói országos tanácskozásának munkálatai Csütörtökön a Köztársasági Palota termében folytatta munkáját az állami mezőgazdasági vállalatok dolgozóinak első országos tanácskozása, amelyet a párt- és államvezetőség kezdeményezett. A plenáris ülés munkálatai Nicolae Ceauşescu, Emil Bodnaraş, Manea Mănescu, Ilie Verdeţ, Iosif Banc, Gere Mihály elvtársak jelenlétében folytak. Az állami mezőgazdasági vállalatok munkásai, technikusai, mezőgazdasági és állattenyésztési mérnökei, állatorvosai és közgazdászai megvitatták a termelés- és munkaszervezés legmodernebb technológiáinak és formáinak azokat a nagy fontosságú kérdéseit, amelyek hozzájárulhatnak ahhoz, hogy az állami mezőgazdasági vállalatok szüntelenül és lényegesen hozzájáruljanak szocialista mezőgazdaságunk, az egész nemzetgazdaság fejlődéséhez. Az első munkanapon a tanácskozás a következő szakosztályokban folyt: szántóföldi növénytermesztés; zöldség és burgonya; gyümölcstermesztés, szőlőtermesztés, fejőstehenek, vágómarha, juh, sertés, szárnyas és kisállat. Széles körű véleménycsere folyt a tevékenység további tökéletesítéséről az összes munkaterületeken azoknak az irányelveknek a szellemében, amelyeket a szocialista mezőgazdaság magasabb fejlődési fokra emelése érdekében fogadott el pártunk. A tanácskozás részvevői csütörtökön egész nap plenáris ülésen folytatták a gyümölcsöző vitát e nemzetgazdasági ág megoldásra váró problémáiról. A plenáris ülést megnyitva, Iosif Banc elvtárs, mezőgazdasági, élelmiszeripari, erdőgazdálkodási és vízügyi miniszter hangsúlyozta, hogy az összejövetel hozzátartozik pártunk és államunk vezetőségének ahhoz a következetes gyakorlatához, hogy a nemzetgazdaság különféle szektorainak dolgozóival és szakembereivel széleskörűen tanácskozik abból a célból, hogy behatóan elemezze a gazdasági és társadalmi élet különféle területein , folyó tevékenységet, hogy megtalálja a munka hatékonysága szüntelen növelését célzó tartalékok hasznosításának módozatait és eszközeit. A felszólaló hangsúlyozta: meggyőződése, hogy a tanácskozás vitája, amely a Nicolae Ceauşescu elvtársnak a tavaly novemberében a párt Központi Bizottságánál lezajlott munkaülésen, a Ialomiţa megyei mezőgazdasági káderekkel tartott tanácskozáson, valamint a párt Központi Bizottságának legutóbbi plénumán elhangzott beszéde értékes útmutatásainak fényében folyt le, fontos következtetésekhez és határozatokhoz vezet a további munkát illetően, az összes belső tartalékok teljesebb kiaknázása, az állami mezőgazdasági vállalatok, mezőgazdasági termelőszövetkezetek és élelmiszeripari vállalatok közötti együttműködés fejlesztése tekintetében, hogy az állami mezőgazdasági farmok és vállalatok a jövőben becsülettel teljesítsék a párt által kijelölt felelősségteljes feladatokat. Szintén a csütörtöki plénumon Angelo Miculescu elvtárs, miniszteri rangú államtitkár előterjesztette a Mezőgazdasági, Élelmiszeripari, Erdőgazdálkodási és Vízügyi Minisztérium vezetőségének jelentését az állami mezőgazdasági vállalatok tevékenységéről és a további feladatok teljesítéséhez szükséges intézkedésekről. (Folytatás a 6. oldalon) Angelo Miculescu elvtárs jelentése (AZ 5. OLDALON) Közvéleménykutatás - pedagógiai újdonságokkal — Bukaresti levél — Az oktatás technológiája, pontosabban a tanítás, a pedagógiai módszerek és eszközök korszerűsítése ma már olyan világjelenség, amely egyaránt foglalkoztatja a tanárokat és mérnököket. Hiszen nem kevesebbről van szó, mint arról, hogy rohamosan fejlődő világunkban a tanítás forradalmát is a kor szintjén hajtsuk végre. A pedagógia megújulását pedig új tudományos megoldások és technikai eszközök nélkül szinte nem is lehet elképzelni. Befejeződött az a korszak, amikor a tanítás csakis előadást megfeleltetést jelentett. Amikor a tanár kizárólag a szavak erejével akarta az új nemzedék fejébe tölteni az ismereteket. Már jónéhány évtizede felmerült az audiovizuális eszközök alkalmazása a tanítás meggyorsítására, mint ahogy sok évtizede folyik a harc az iskolai laboratóriumok, fizikai szertárak forradalmasítására. Most, úgy látszik, világszerte és nálunk is, beérettek a feltételek a pedagógia teljes megújulására. Dános Miklós Új berendezések, új mandemek, új szellem a kiállításon (Barcă Vasile felvétele. (Folytatás a 4. oldalon) XXVIII. évfolyam, 8088. szám Péntek, 1971. február 26. 8 oldal, ára 30 bani A VEGYIPARI TERMELÉS NÖVEKEDÉSE Meddig vár szállításra 80000 pár cipő? — kérdezzük a Modern Gyár és a Bőr- és Cipőipari Kombinát vezetőségétől Több mint nyolcvanezer pár lábbelit tárolnak a temesvári Modern Gyár termelőrészlegein és más arra nem alkalmas helyen. A helyzet nem újkeletű. Szóvá tettük tavaly novemberben is, hogy nagy mennyiségű, félkész cipőt tartanak a futószalagok mellett. Akkor a fémtartozékok, a díszek hiánya miatt hevert az áru. Az ilyen szükségtárolás egész sor kellemetlenséget és főleg jelentős anyagi veszteséget jelent. Lehet bármilyen jó minőségű a késztermék, ha nincs megfelelően csomagolva és raktározva, sokat károsodik. A részlegeken a lábbeli porosodik, a melegtől a bőr összezsugorodik, megráncosodik. Újra kézbe kell venni a készterméket és elvégezni rajta másodszor is a befejező műveleteket. S ha minden párnál csak öt percet számítunk erre a másodszori kezelésre, tisztításra, csomagolásra, 80 000 párnál ez már kereken 400 000 perc időveszteséget, többletmunkát jelent, vagyis több mint nyolcszáz ember egy egész munkanapját ! Felvetődik a kérdés : miért torlódott fel ennyi áru ? Miért nem szállították le idejében ? Ezzel kapcsolatosan Olteanu Ioan igazgató arról tájékoztatott, hogy hosszú ideig húzódott a belföldre gyártott cipők árának rendezése s emiatt nem csomagolhatták be a kész lábbelit, mert arra rá kell vezetni az eladási árat is. Ezzel szemben az exportra szánt több mint 20 000 pár cipőt annak rendje , módja szerint becsomagolták. Az elmúlt napokban végre rendeződött a belföldre szánt cipők ára. Moste a vállalat és a Bőr- és Cipőipari Kombinát vezetőségének mindent meg kell tennie, hogy mielőbb rendbe rakassák a kész lábbelit, becsomagoltassák és rendeltetési helyére küldjék az árut. Ugyanakkor szükséges, hogy utána járjanak az exportra szánt termékek sorsa mielőbbi rendezésének, hiszen ez nemcsak a külkereskedelmi vállalat, hanem a kombinát és a vállalat közvetlen érdeke is. A Modern Gyár nehézségeiből levonhatjuk azt a tanulságot, hogy még a termelés megkezdése előtt biztosítani kell minden feltételt annak zavartalanságához és az áru értékesítéséhez, hogy elkerüljük a nagy mennyiségű többletmunkát és -költségeket. Gyurcsik Miklós oldalakon: így Hírek, műsorok, tájékoztatás 9 Gondolatok a szemléltető agitációról 9 Az olvasóé a szó ■ Orvos-munkatársunk válaszol az érdeklődők kérdésére 9 Történelmi és irodalmi versenyünkről B 8 A Nőnap köszöntése és gyermekeink B Egy nevelő jegyzetfüzetéből B A televízió műsora a jövő hétre 9 Sport