Szabad Szó, 1939. január-június (41. évfolyam, 2-25. szám)
1939-01-08 / 2. szám
2 tendők az úgynevezett maradék bírt öltők is. Arra a kérdésre, hogy az eredeti tulajdonosok visszakaphatják-e most a cseh földreform során tőlük elvett, de fel nem osztott területeket, Szilassy államtitkár ezt felelte: — Lehetőleg nem, mert fiz' az elvünk, hogy a földreformot törvényes alapon hajtották végre. Az ennek keretében tett intézkedéseket a magyar kormány csak nemzetpolitikai indokok miatt veheti revízió alá, nem pedig azért, hogy a régi nagybirtokrendszert ismét helyreállítsa. Kardt Tibor azokat a határokat, amelyek mellett az adósságrendezést végre kell hajtani. Ebből újabb 1.000.000 hold állana, a földreform rendelkezésére, és így jön ki a 3.000.000. — Éverte 150.000.000 pengőt kell beállítani a költségvetésbe,, ebből 100 millió kamatmentes kölcsön, 50 millió pengő telepítési beruházás. — Ezt a programot, amit ismertettem — hangoztatta a Független Kisgazdapárt vezére — öt éven belül végre kell hajtani. — Kétszáz falut kell ezáltal telepíteni. A tervezet erre nyújt lehetőséget, különösen a Veszélyeztetett határszéleken. 3 millió holdon telepítsünk 5 esztendő alatt Eckhardt Tibor, a Független Kisgazdapárt vezére újév alkalmával nagy beszédet mondott. Beszédében állást foglalt Magyarország függetlensége mellett. Rátért arra is, hogy milyen legyen az új földbirtokreform. Eckhardt Tibor bejejelentette, hogy néhány nap múlva nyomtatásban is megjelenteti részletes földreformprogramját. Addig is röviden ismerteti célkitűzéseit: — Se félmillió hold, se egymillió hold — mondotta Eckhardt Tibor — ezt a kérdést nem oldja meg, hárommillió hold föld az a program, amelyet kidolgoztam és amelyért vállalom a felelősséget, hogy a , termelés érdekének ■ sérelme nél- AuiT(‘cTe a magyar földbirtokostársadalom érdekeinek sérelme nélkül is meg lehet valósítani. — Nemcsak földosztó demagógia van, hanem van egy nagybirtokos demagógia is, amely készületlenül, a statisztikai adatok egyoldalú felhasználásával akarja azt a látszatot kelteni, hogy hárommillió hold föld szántó egyáltalában nincs a nagybirtok kezén. Hárommillió hold földet úgy lehet igénybe venni, hogy még a szabad forgalmú nagybirtokhoz sem kell egyáltalában nyúlni. Marad még mindig egy olyan óriási földterület, amelyet igénybe lehet venni és így utódainknak marad terület arra is, hogy újabb földreformot hajtsanak végre, ha a fokozódó népsűrűség úgy kívánja. Eckhardt Tibor ezután ismertette földbirtokreformtervezetének lényeges pontjait. Megállapította, hogy a Szabadforgalmú külföldi kézen lévő birtokokból, a zsidó birtokokból, a bankok, részvénytársaságok és társulatok kezén lévő birtokokból és egyéb ilyen kollektív kézen lévő birtokokból 70O.OOO holdat lehet igénybe venni, úgy hogy az egyes birtokosok kezén legalább 100 hold marad, de sokhelyütt 300—500 hold is. •— A holtközi javakból, tehát a hitbizományokból, az egyházi birtokokból összesen 1.125.000 holdat lehet igénybevenni. — Szükség van arra, hogy az adóssággal terhelt földbirtokok kérdését rendezzék, az adósságnak földben való fizetése ellenében Pontosan ismertette Eck SZABAD SZÓ 1938 január 8 1 Magyar függetlenség és magyar szabadság — Meg kell emlékeznem — mondotta Eckhardt Tibor — arról a nagy központi gondolatról, amely sohasem homályosulhat el és ez a magyar függetlenség és magyar szabadság gondolata. — Akárhogy forduljon a világ helyzete, mi, a magyar falvak népe a magunk függetlenségi eszményéről lemondani soha, senkinek a kedvéért nem fogunk. — Végigtaposhatnak rajtunk, lehengerelhetik testünket és összetiporhatnak bennünket, lelkünk szabadságvágyát soha nem bocsátjuk áréiba. — Én úgy érzem, hogy ennek a nemzetnek megszentelt történelmében három, ■ olyan alapvető pillér van, amely mindig átsegített a nehézségeken és amely a jövőben szem előtt kell, hogy legyen. " Ez a három pillér, amelyet megingatni és meggyengíteni nem szabad és nem is szabad tűrnünk: független államiságunk, a belső szabad élet, és a fegyelmezett társadalom. Amikor mindnyájatoknak boldog újévet kívánok, ne feledjétek el, hogy a legelső magyar ember, akinek nevére és működésére, a kormányzó úrra (nagy taps és éljenzés) Isten áldását kérem, éppen a közelmúltban rendelte, hogy a magyar Himnusz mellett, amely Isten áldását kéri a magyar nemzetre, egy régi magyar indulót is játszani kell, amelynek első sora így szól: „Magyarok Istene, rontsd a labanc hadát.“ * ——————— KÜLPOLITIKA Elhidegül a viszony Olaszország és Franciaország között? ‘ 4, v-.. . . ! A világháború folyamán Olaszország a franciák és az angolok mellé állott. A háború befejezése után azonban a győztes hatalmak közül Olaszország kapta a legkevesebbet. Olaszország ebben az időben a maga belső bajaival volt elfoglalva és egyelőre nem is gondolt arra, hogy követeléseit érvényesítse. Az olasz nép vezére, Mussolini, a Duce azonban Olaszországból oly hatalmas birodalmat akar szervezni, amilyen egykor a nagy római birodalom volt. Mussolini nem elégszik meg Olaszország mai határaival, hanem gyarmatokon akarja elhelyezni a szapora olasz nép feleslegét. Ezért indította meg az abessziniai hadjáratot és sikerült is elfoglalnia Abesszíniát. Olaszország ekkor éles ellentétbe került Angliával. Angliának fontos érdekei voltak Abesszíniában és ezért sokáig nem is ismerte el az olaszok hódítását. Később elsimultak az olaszok és az angolok közötti ellentétek. Ugyanis Anglia mindenképpen békepolitikát folytat ma és semmiképen sem akar belebocsájtkozni egy háborús bonyodalomba. Az olaszoknak pedig szükségük van az angol pénzre, hogy abesszíniai hódításukon virágzó gazdasági életet teremthessenek. Az utóbbi hetekben olasz részről erőteljesen hangoztatták, hogy igényük van a Földközi Tengerre. Nemcsak a szárazföldért, a rögért, a búzát termő barázdáért harcolnak a népek és a nemzetek, hanem a tengerekért, a vizi utakért is. Ugyanis a tengerek, a viziutak vezetnek a nyersanyagot termő gyarmatokhoz. A Földközi Tengert természetesen a franciák is magukénak tekintik, hiszen a franciáknak fontos gyarmataik vannak Észak-Arikában. Tunisz is francia gyarmat, Tuniszban pedig sok bevándorolt olasz él. Az olaszok ezért be akarnak avatkozni a tuniszi dolgokba. De másféle követeléseik is vannak. Ezeknek a követeléseknek az a céljuk, hogy a Földközi tengeren megvessék hatalmukat. Egyelőre összeütköztek a francia és az olasz érdekek. Hisszük azonban, hogy ezt a kérdést is a méltányosság alapján fogják megoldani. A jelek erre mutatnak. 1850 halottja volt 1938-ban a palesztinai zavargásoknak Jól tudjuk, hogy Palesztinában Anglia védnöksége alatt önálló zsidó államot teremtettek. Ez az új állam azonban nem tetszett az őslakó araboknak, akik ezért véres összeütközésekbe kerültek úgy a zsidókkal, mint az angolokkal. Egész esztendőben folytak a csatározások Palesztinában és környékén. Az arab törzsek villámgyorsan le-lecsapnak egy-egy városra vagy telepre, sőt, a városokban lakó arabok is gyak rak véres, tüntetésekbe kezdenek. Az 1938. év Palesztina történetében tragikus időszakot jelentett. A zavargások során több mint 1850 ember meghalt, köztük mintegy ezer a lázadók soraiból. A terroristák 524 arabot és 267 zsidót öltek meg. Az angol hadsereg hivatalos számítás szerint 508 halottat vesztett. Újév napján agyonlőttek Palesztinában egy angol törzstisztet Újév napján Jeruzsálem közelében arab felkelők agyonlőttek egy magasrangú angol tisztet. A palesztinai zavargások kitörése óta most történt először, hogy egy magasrangú angol tiszt veszítette életét arab támadásnál. A támadás áldozata egy törzstiszt, aki a palesztinai angol rendőrség mellé volt beosztva. A törzstiszt két másik magasrangú tiszttel ült abban az automobilban, amelyre a támadó arabok lövéseket adtak le. A törzstisztet a golyók megölték, a két másik tiszt sértetlen maradt. Tovább tart a spanyol polgárháború A spanyol köztársaságiak és a Franco tábornok vezetése alatt álló ellenforradalmárok között az 1938-ik évben sem ért véget a háborúság. Tömérdek spanyol város és falu pusztult el a háború következtében és még több spanyol vér folyt. Franco tábornok csapatai újabb és újabb győzelmeket jelentenek. Ki tudja, mikor, ér véget ez a véres polgárháború és mikor találja meg végre a derék spanyol nép a munkás, békés életet! A japánok két év alatt akkora területet hódítottak meg, mint Európa A japán császári főhadiszállás hivatalos közleménye szerint az eddigi harcok során a japán hadsereg a kínai birodalom területeinek felét szállotta meg. 170 millió kínai, az összlakosság 68 százaléka, áll japán uralom alatt. November végéig, vagyis a kínai-japán háború 18 hónapja alatt a japánok 47.133 halottat vesztettek, míg a kínaiak vesztesége halottakban 823.330 volt. A sebesültekkel együtt a kínaiak vesztesége kétmillió embernél is többet tesz ki. A japán hódítás eddig kilenc és egynegyedmillió négyzetkilométernyi területre terjed ki, tehát a japánok nem egészen két év alatt csaknem akkora területet hódítottak, mint egész Európa. Hitler és Roosevelt nem üdvözölte egymást Politikai körökben élénken tárgyalják azt a tényt, hogy az újévi üdvözletek során, amelyeket Hitler vezér és kancellár a világ valamennyi államfőjével váltott, beleértve az angol királyt is, elmaradt az üdvözlés közte és Roosevelt, az amerikai Egyesült Államok elnöke között.