Szabad Szó, 1939. január-június (41. évfolyam, 2-25. szám)

1939-01-08 / 2. szám

2 tendők az úgynevezett mara­dék bírt öltők is. Arra a kérdésre, hogy az eredeti tulajdonosok visszakap­hatják-e most a cseh földreform során tőlük elvett, de fel nem osztott területeket, Szilassy ál­lamtitkár ezt felelte: — Lehetőleg nem, mert fiz'­ az elvünk, hogy a földreformot törvényes alapon hajtották végre. Az ennek keretében tett intézkedéseket a magyar kor­mány csak nemzetpolitikai in­dokok miatt veheti revízió alá, nem pedig azért, hogy a régi nagybirtokrendszert ismét hely­reállítsa. Kardt Tibor azokat a határo­kat, amelyek m­ellett az adós­ságrendezést végre kell hajtani. Ebből újabb 1.000.000 hold ál­lana, a földreform rendelkezé­sére, és így jön ki a 3.000.000. — Éverte 150.000.000 pengőt kell beállítani­ a költségvetésbe,, ebből 100 millió kamatmentes kölcsön, 50 millió pengő telepí­tési beruházás. — Ezt a programot, amit is­mertettem — hangoztatta a Független Kisgazdapárt vezé­re — öt éven belül végre kell hajtani. — Kétszáz falut kell ezáltal telepíteni. A tervezet erre nyújt lehetőséget, különösen a Veszélyeztetett határszéleken. 3 millió holdon telepítsünk 5 esztendő alatt Eckhardt Tibor, a Függ­etlen Kisgazdapárt vezére újév al­kalmával nagy b­eszédet mon­dott. Beszédében állást foglalt Magyarország függetlensége mellett. Rátért arra is, hogy milyen legyen az új földbirtok­reform. Eckhardt Tibor beje­­jelentette, hogy néhány nap múlva nyomtatásban is meg­jelenteti részletes földreform­­programját. Addig is röviden ismerteti célkitűzéseit: — Se félmillió hold, se egy­millió hold — mondotta Eck­hardt Tibor — ezt a kérdést nem oldja meg, hárommillió hold föld az a­ program, ame­lyet kidolgoztam és amelyért vállalom a felelősséget, hogy a , termelés érdekének ■ sérelme nél- AuiT(‘cTe a magyar földbirtokos­­társadalom érdekeinek sérelme nélkül is meg lehet valósítani. — Nemcsak földosztó dema­gógia van, hanem van egy nagybirtokos demagógia is, amely készületlenül, a statiszti­kai adatok egyoldalú felhasz­nálásával akarja azt a látszatot kelteni, hogy hárommillió hold föld szántó egyáltalában nincs a nagybirtok kezén.­­ Hárommillió hold földet úgy lehet igénybe venni, hogy még­ a szabad forgalmú nagy­birtokhoz sem kell egyáltalá­ban nyúlni. Marad még mindig egy olyan óriási földterület, amelyet igénybe lehet venni és így utódainknak marad terület arra is, hogy újabb földrefor­mot hajtsanak végre, ha a fo­kozódó népsűrűség úgy kí­vánja. Eckhardt Tibor ezután is­mertette földbirtokreformterve­zetének lényeges pontjait. Meg­állapította, hogy a Szabadfor­galmú külföldi kézen lévő bir­tokokból, a zsidó birtokokból, a bankok, részvénytársaságok és társulatok kezén lévő birtokok­ból és egyéb ilyen kollektív ké­zen lévő birtokokból 70O.OOO holdat lehet igénybe venni, úgy hogy az egyes birtokosok kezén legalább 100 hold marad, de sokhelyütt 300—500 hold is. •— A holtközi javakból, tehát a hitbizományokból, az egyházi birtokokból összesen 1.125.000 holdat lehet igénybevenni. — Szükség van arra, hogy az adóssággal terhelt földbirto­kok kérdését rendezzék, az adósságnak földben való fize­tése ellenében Pontosan ismertette Eck­ SZABAD SZÓ 1938 január 8 1 Magyar függetlenség és magyar szabadság — Meg kell emlékeznem — mondotta Eckhardt Tibor — arról a nagy központi gondo­latról, amely sohasem homá­­lyosulhat el és ez a magyar függetlenség és magyar sza­badság gondolata. — Akárhogy forduljon a vi­lág helyzete, mi, a magyar falvak népe a magunk függet­lenségi eszményéről lemondani soha, senkinek a kedvéért nem fogunk. — Végigtaposhatnak raj­tunk, lehengerelhetik testünket és összetiporhatnak bennünket, lelkünk szabadságvágyát soha nem bocsátjuk áréiba. — Én úgy érzem, hogy en­nek a nemzetnek megszentelt történelmében három, ■ olyan alapvető pillér van, amely min­dig átsegített a nehézségeken és amely a jövőben szem előtt kell, hogy legyen. "­ Ez a három pillér, ame­lyet megingatni és meggyengí­­teni nem szabad és nem is sza­bad tűrnünk: független állami­ságunk, a belső szabad élet, és a fegyelmezett társadalom. Amikor mindnyájatoknak bol­dog újévet kívánok, ne feledjé­tek el, hogy a legelső magyar ember, akinek nevére és műkö­désére, a kormányzó úrra (nagy taps és éljenzés) Isten áldását kérem, éppen a közel­múltban rendelte, hogy a ma­gyar Himnusz mellett, amely Isten áldását kéri a magyar nemzetre, egy régi magyar in­dulót is játszani kell, amely­nek első sora így szól: „Ma­gyarok Istene, rontsd a labanc hadát.“ * ——————— KÜLPOLITIKA Elhidegül a viszony Olaszország és Franciaország között? ‘ 4, v-.. . . ! A világháború folyamán Olaszország a franciák és az angolok mellé állott. A háború befejezése után azonban a győz­tes hatalmak közül Olaszország kapta a legkevesebbet. Olasz­ország ebben az időben a maga belső bajaival volt elfoglalva és egyelőre nem is gondolt arra, hogy követeléseit érvényesítse. Az olasz nép vezére, Musso­lini, a Duce azonban Olaszor­szágból oly hatalmas birodal­mat akar szervezni, amilyen egykor a nagy római biroda­lom volt. Mussolini nem elég­szik meg Olaszország mai hatá­raival, hanem gyarmatokon akarja elhelyezni a szapora olasz nép feleslegét. Ezért indí­totta meg az abessziniai hadjá­ratot és sikerült is elfoglalnia Abesszíniát. Olaszország ekkor éles ellentétbe került Angliá­val. Angliának fontos érdekei voltak Abesszíniában és ezért sokáig nem is ismerte el az ola­szok hódítását. Később elsimul­tak az olaszok és az angolok kö­zötti ellentétek. Ugyanis Anglia mindenképpen békepolitikát folytat ma és semmiképen sem akar belebocsájtkozni egy há­borús bonyodalomba. Az ola­szoknak ped­ig szükségük van az angol pénzre, hogy abesszí­niai hódításukon virágzó gaz­dasági életet teremthessenek. Az utóbbi hetekben olasz részről erőteljesen hangoztat­ták, hogy igényük van a Föld­közi Tengerre. Nemcsak a szá­razföldért, a rögért, a búzát termő barázdáért harcolnak a­ népek és a nemzetek, hanem a tengerekért, a vizi utakért is. Ugyanis a tengerek, a viziutak vezetnek a nyersanyagot termő gyarmatokhoz. A Földközi Ten­gert természetesen a­ franciák is magukénak tekintik, hiszen a franciáknak fontos gyarma­taik vannak Észak-Arikában. Tunisz is francia gyarmat, Tu­niszban pedig sok bevándorolt olasz él. Az olaszok ezért be akarnak avatkozni a tuniszi dolgokba. De másféle követelé­seik is vannak. Ezeknek a kö­vet­eléseknek az a céljuk, hogy a Földközi tengeren megvessék hatalmukat. Egyelőre összeütköztek a francia és az olasz érdekek. Hisszük azonban, hogy ezt a kérdést is a méltányosság alap­ján fogják megoldani. A jelek erre mutatnak. 1850 halottja volt 1938-ban a palesztinai zavargásoknak Jól tudjuk, hogy Palesztiná­ban Anglia védnöksége alatt önálló zsidó államot teremtet­tek. Ez az új állam­ azonban nem tetszett az őslakó arabok­nak, akik ezért véres összeütkö­zésekbe kerültek úgy a zsidók­kal, mint az angolokkal. Egész esztendőben folytak a csatáro­zások Palesztinában és környé­kén. Az arab törzsek villám­gyorsan le-lecsapnak egy-egy városra vagy telepre, sőt, a vá­rosokban lakó arabok is gyak­ rak véres, tüntetésekbe kezde­nek. Az 1938. év Palesztina törté­netében tragikus időszakot je­lentett. A zavargások során több mint 1850 ember meghalt, köztük mintegy ezer a lázadók soraiból. A terroristák 524 ara­bot és 267 zsidót öltek meg. Az angol hadsereg hivatalos szá­mítás szerint 508 halottat vesz­tett. Újév napján agyonlőttek Palesztinában egy angol törzstisztet Újév napján Jeruzsálem kö­zelében arab felkelők agyonlőt­tek egy magasrangú angol tisz­tet. A palesztinai zavargások kitörése óta most történt elő­ször, hogy egy magasrangú an­gol tiszt veszítette életét arab támadásnál. A támadás áldo­zata egy törzstiszt, aki a pa­lesztinai angol rendőrség mellé volt beosztva. A törzstiszt két másik magasrangú tiszttel ült abban az automobilban, amely­re a támadó arabok lövéseket adtak le. A törzstisztet a golyók megölték, a két másik tiszt sér­tetlen maradt. Tovább tart a spanyol polgárháború A spanyol köztársaságiak és a Franco tábornok vezetése alatt álló ellenforradalmárok között az 1938-ik évben sem ért véget a háborúság. Tömérdek spanyol város és falu pusztult el a háború következtében és még több spanyol vér folyt. Franco tábornok csapatai újabb és újabb győzelmeket jelente­nek. Ki tudja, mikor, ér véget ez a véres polgárháború és mi­kor találja meg végre a derék spanyol nép a munkás, békés életet! A japánok két év alatt akkora területet hódítottak meg, mint Európa A japán császári főhadiszál­lás hivatalos közleménye sze­rint az eddigi harcok során a­ japán hadsereg a kínai biroda­lom területeinek felét szállotta meg. 170 millió kínai, az össz­lakosság 68 százaléka, áll japán uralom alatt. November végéig, vagyis a kínai-japán háború 18 hónapja alatt a japánok 47.133 halottat vesztettek, míg a kí­naiak vesztesége halottakban 823.330 volt. A sebesültekkel együtt a kínaiak vesztesége kétmillió embernél is többet tesz ki. A japán hódítás eddig kilenc és egynegyedmillió négy­zetkilométernyi területre terjed ki, tehát a japánok nem egé­szen két év alatt csaknem ak­kora területet hódítottak, mint egész Európa. Hitler és Roosevelt nem üdvözölte egymást Politikai körökben élénken tárgyal­ják azt a tényt, hogy az újévi üdvözletek során, amelye­ket Hitler vezér és kancellár a világ valamennyi államfőjével váltott, beleértve az angol ki­rályt is, elmaradt az üdvözlés közte és Roosevelt, az amerikai Egyesült Államok elnöke kö­zött.

Next