Szabad Szó, 1939. január-június (41. évfolyam, 2-25. szám)

1939-01-08 / 2. szám

1938 Januar 8 SZABAD SZÓ 3 MAGYAR GAZDA Olcsóbb lámpát T mert az egész ország k­ora ősztőll kezdve. Most az árkormánybiz­­tosság figyelme elérkezett a falu lámpájáig és a petróleum árát újévtől kezdve négy pengővel métermázsánként leszállítja, aminek következtében a petró­leum új fogyasztási ára Buda­pesten 29, vidéken pedig 32 és 26 fillér lesz. A falu közremű­ködése érdekében mi jobban szeretnénk, ha a falusi lámpa semmivel sem volna drágább, mint a főváros villanyvilágítá­sa. Márpedig jelenleg az a hely­zet, hogy mindenütt a vidéken, még Budapest közvetlen kör­nyezetében is aránytalanul drá­gább a világítás, mint Buda­pesten. Évek óta folyik az or­szág villamosításának nagy mű­velete, újabb és újabb tervek merülnek fel a falvak villany­árammal való ellátása érdeké­ben. Beigazolódik azonban, hogy addig meddő kísérlet min­den nagyarányú villamosítási terv, amíg a mi népünk kere­seti viszonyaihoz képest olyan olcsó villanyáramot és villany­lámpát nem nyújtunk a vidék­nek, amelyet minden földmíves­­család is meg tud vásárolni. Nagyon örvendetes és elisme­résre méltó az a tény, hogy si­került a petróleum árát leszál­lítani. De ha azt akarjuk, hogy­­a­ most növekedő és munkába­­álló új nemzedék minden szak­mában szakismereteinek to­vábbképzésével lépést tartson a világgal, akkor az ország egész területén sorsdöntő kérdés az olcsó világítás megszervezése. E­­nek pedig elengedhetetlen feltétele a vidék és a környék olcsó villanyárammal és vil­lanylámpával való ellátása. i.XVXVV^XXXVVVVVV«.VVVVVVV A Felvidékre is kiterjesztették a kamatkorlátozó rendelkezéseket A­ Kormány a Hivatalos lap újévi számában rendeletet adott ki, a visszacsatolt Felvidéken bírói úton­­ is érvényesíthető legmagasabb­ kamat mértéké­nek megállapításáról. A rende­let szerint az Országos Hitel­­ügyi Tanácsnak a kamatkorlá­tozásokkal kapcsolatos rendel­kezései a Felvidékre is kiter­jednek 193­9 január 1-től kezd­ve. A rendelet teljes egészében ugyanazokat a szabályokat ter­jeszti ki a visszacsatolt Felvi­dékre, amelyek az anyaország­ban érvényben voltak és van­nak, egyetlen kivétel a gazda­adósokkal kapcsolatban van. Ez a szakasz azt mondja, hogy a visszacsatolt területen a ka­matnak bírói úton érvényesít­­­­hető legmagasabb mértéke, az ott érvényes gazdavédelmi jog­szabályok szerint végrehajtási korlátozás alá eső követelésnek január 1-től járó kamata tekin­tetében a tőke évi öt százaléká­nál nagyobb nem lehet azzall az adóssal szemben, aki mezőgaz­dasági ingatlannak tulajdonosa, haszonélvezője vagy javadal­­masa, ha jövedelme nagyobb részben ezekből az ingatlanok­ból, vagy mezőgazdasági mun­kajövedelemből ered. Ugyan­csak nem lehet magasabb azzal az adóssal szemben sem, aki csupán házas belterkek tulajdo­nosa vagy haszonélvezője, ha jövedelme nagyobb részben me­­zőga­zda­sági munka jö­vedel­emé­ből származik, rendre került a magyar nép kérdése. Minden józan és lelki­­ismeretes ember azt vallja im­már, hogy a magyar nép egész­ségétől és erejétől függ az egész ország sorsa. Jólétbe kell segí­tenünk a magyar népet, hogy erős és egészséges legyen és így ép testtel és ép lélekkel védje az ország minden végét. Jólétbe kell emelnünk a ma­gyar falut, hogy szaporodjék és ne szárnyalják túl a szomszéd népek és nemzetek gyorsan sza­porodó tömegei. Azzal is tisztában van min­denki, hogy a magyar nép jobb sorsát komoly és nagy refor­mokkal kell biztosítanunk. Mii­­liók életéről van szó, ezek a népi milliók nagy áldozatokat igényelnek. Apró javítgatások­­ és látszatintézkedések már mit sem számítanak. Különb em­beri sorsot kell biztosítanunk a dolgozó nép minden egyes tagjának. Nemsokára az országházban is napirendre kerülnek a ma­gyar nép nagy kérdései. El fog dőlni majd, hogy ki áll a nép oldalán. El fog dőlni, hogy ki akar a néppel a népért dol­gozni! Az új esztendő elején azt kívánjuk a dolgozó nép nevé­ben, hogy szálljon magába­ mindenki. Szálljon magába és térjen meg. Térjen a nép olda­lára. Halkuljanak a gyűlölkö­dés és a mellébeszélés hangjai. Térjünk meg valamennyien édesanyánkhoz, a nagy­anyá­hoz, az örök magyar néphez! Sorsdöntő esztendő Írta: Fája Géza Az 1938-ik esztendőben tö­mérdek új politikai­­szervezet burjánzóit. Lapokkal és röp­­iratokkal szórták tele az orszá­got a különböző „frontok“ és táborok, és „vezéreik“ h­étről­­hétre hangos beszédekkel, nem egyszer fenyegetőző és durva hangon próbálták maguk mellé sorakoztatni a magyar közvéle­ményt. Ha szemügyre vesszük ezeket a hungarista és nyilas új irány­zatokat és gondosan megvizs­gáljuk őket, azt találjuk, hogy nagyobb a hang, mint az erős „Vezéreik“ (és milyen sok ,­ vezér! Lassan több a kolompos, mint a birka!) úgy beszélnek,­ mintha a fél ország mögöttük állana, holott tömegeik nem számosak. Abban is hasonlóak ezek a mozgalmak, hogy vala­mennyien városi mozgalmak, városi emberek vezetik őket, s főként városi emberek a tag­jaik. A faluban alig honosod­tak meg és komolyan nem is honosodhatnak meg. A falusi ember ugyanis nagyon jól látja, hogy a hungaristák és egyebek nem ölelik fel a magyar falu kérdéseit. Nem is értik a falu bajait és vágyait és programjuk sincsen a magyar nép nagy sorskérdéseinek megoldására. Hiába hirdették ezek a szá­mos „vezérek“, hogy 1938 az övék. Akik leghangosabban hir­dették, azok gyöngültek le 1937 végére. 1938 nem lett az övék é­s nem lesz 1939 sem az övék!­ Senki sem építhet tartós életet magának, aki nem a nagy ma­gyar földmívestömegekre építi az életét. Már pedig azok, akik­ leghangosabban kiabálták a népi jelszavakat, álltak és állana­nak legmesszebb a magyar nép­től. A magyar nép szabadságot akar és nem diktatúrát. Már pedig ők diktatúrát akarnak. A magyar nép rendet akar, mert jól tudja, hogy a zűrzavar árát mindig ő fizette meg. Az „új apostolok“ azonban zűr­zavart akarnak, hogy halász­hassanak benne. A magyar nép igazságosabb adórendszert kíván, földreform­ra vágyik. A nyilasok azonban a földreform kérdését mellékes kérdésként kezelik. A magyar nép Petőfi és Kos­suth tanítását szívta magába és mindig kiállott az ország füg­getlenségéért, kiáll ma is. Az új „apostolok“ azonban több­nyire szíves örömest beállanak labancnak. Hiába lármáztak azonban az új apostolok. Napirendre került a magyar föld kérdése. Napi­ Jó ára van az alföldi bornak Az alföldi bor- és pálinkapia­con pár hét óta nagy csend ural­kodik. A bor iránt alig mutat­kozik érdeklődés. Ez a nagy csend minden évben megszokott jelenség. A bortermelők szerint az, ünnepek után nagy lesz az érdeklődés. Érdekes, a gyenge­­ érdeklődés ellenére sem estek a borárak, sőt inkább emelkedtek. Jó óbor már alig van piacon. A gyenge óboroknak is megvan az ára. 10—11 milligordos óbor 50— 55 fillér literenként. 100 literen alul még magasabb az ár. A príma óbor ára 70—80 fillér kö­zött mozog literenként. A leg­több bortermelő rossz új borát óborral javította fel és így elég jó új borokhoz tud jutni a vevő. Az összeházasított bor ára is igen magas és alig marad el az óbor értékétől. Akad olyan ter­melő is, aki óbor gyanánt adja el és óbornak megfelelő árat kér érte. A kimondott új bor literen­ként, 36—42 fillér. Az ár rejtve, értendő. Különben a borpiac lanyhaságát legjobban az jel­lemzi, hogy mostan 20—30 napig is elvár a termelő az eladott árú értékéért. Hasonló a helyzet a pálinka­piacon is, ahol egyedül csak az eperpálinka a keresett cikk. A si­lány pálinkában nagy a kínálat, de vevő nem igen akad. A seprű- és a törkölypálinka literenként 2.10—2.30 pengő. A falu egészségügyének javítására új körorvosi állásokat szervez a kormány A falu közegészségügyi szolgá­latának megjavítása érdekében a kormány 205 új községi orvosi és­ körorvosi állás megszervezését ha­tározta el. Ezzel kívánja biztosí­tani, hogy nemcsak a népesebb községekben, hanem a szétszórtan fekvő apró tanyákon és pusztákon is olyan számban működjenek községi orvosok, körorvosok, hogy általában a lakosság orvosi keze­lését, de különösen a szegénysorsú betegek ingyenes gyógykezelését elláthassák s emellett odaadással és lelkiismeretességgel végezhes­sék az egészségügyi igazgatással, valamint az egészségvédelem mind nagyobb jelentőségű munkájával kapcsolatos tennivalókat. A következő helyeken szervez­nek új községi és körorvosi állá­sokat: * Fejér megye: Bicske (hozzácsa­tolva Csabdi község), Tárnok, Érd (hozzácsatolva Szászhalombatta), Zámoly, Mór (hozzácsatolva Ba­­konysárkány, Nagy­ber­eg közsé­gek), Előszállás, Nagylók, Iváncsa községekben egy-egy községi or­vosi állás, Pázmánd, Alcsút köz­ségi székhellyel alakított közegész­ségügyi körökben egy-egy kör­orvosi állás. Győr, Moson és Pozsony: Rába­­patona községben egy községi or­vosi állás, Dunakiliti, Pázmánd­­falu, Nagybarátfalu, Győrzámoly, Kajár, Rábacsécsény községi szék­helyekkel­ alakított köz­egészség­­ü­gyi körökben egy-egy körorvosi állás. Komárom és Esztergom vár­megyék: Felsőgalla, Tárkány, Bán­­hida (hozzácsatolva Alsógalla köz­ség) községekben egy-egy községi orvosi állás. Sopron vármegye: Csorna (hoz­zácsatolva Dör község), Kapuvár (hozzácsatolva Vitnyéd község) községekben egy-egy községi orvosi állás. Himód, Ágfalva, Hegykő, Horvátzsidány, Iván községi szék­hellyel alakított közegészségügyi körökben egy-egy körorvosi állás. Vas vármegye: Sárvár község­ben egy községi orvosi állás, Alsó­ság, Egyházashetye, Pápóc, To­rony, Gerse, Dömötöri, Alsószöl­­nök, Vasvár (vasvárvidéki köz­egészségügyi kör) községi székhe­lyekkel alakított közegészségügyi körökben egy-egy körorvosi állás. Veszprém vármegye: Várpalota (hozzácsatolva Tés és ősi község) községben egy községi orvosi ál­lás, Padrag, Kerta, Noszlop, Csőr, Bakonyjákó, Bakonyszentlászló, Vaszar, Nemesszalók, Bakonybél, Bakonycsernye, Tótvázsony, Deve­­cser, Marcaltő községi székhelyek­kel alakított közegészségügyi kö­rökben egy-egy körorvosi állás. (Megszűnik a mihályházai köz­egészségügyi kör.)

Next