Szabad Szó, 1945. március-április (47. évfolyam, 1-29. szám)

1945-03-27 / 1. szám

Kedd, 1S45 március 27 47. évfolyam, 1. szám Ára 60 fiitér Az új magyar demokrá­cia egyik harcos pártja a Nemzeti Parasztpárt. Lé­tezéséről eddig csak azok tudtak, akik közelebbről figyelték a falvak életét. A Parasztpárt 1939-ben Péter-Pálkor alakult meg Makón, az ország min­den részéről • odasereglett népi írók és paraszt dele­gátusok közreműködésé­vel. Céljául a teljesen nincstelen földmunkások, gazdasági cselédek, kubi­kusok, részesek, kisbérlök, továbbá a törpebirtokosok és a kisparasztok meg­szervezését tűzte ki. Pro­gramjának legfontosabb pontja a radikális föld­reform azonnali végrehaj­tása volt. Nem kell külön kihangsúlyozni, .-hogy a szervezés célja és a pro­gram gerince nem volt beleilleszthető a hivatalos magyar politika akkori kereteibe, s a Nemzeti Pa- rnsztpárt illegalitásba kényszerült, s a föld alatt építette kádereit. Hogy mégis valamilyen össze­kötő kapocs legyen a Párt és a nyilvánsoság között, a Szabad Szó köré csopor­tosította mindazokat az értelmiségeket és parasz­tokat, akik egyetértettek céljával és programjá­val, s így tulajdonképpen az elmúlt években a Sza­bad Szó tábora alkotta a Nemzeti Parasztpártot. Parlamenti munkát a Párt nem fejthetett ki, mert megalakulásának el­halasztásával a 39-es vá­lasztások elől lojálisán ki­tért: nem akarta a nagy jobboldali roham idején Szétaprózni a baloldal ere­jét, úgy gondolta, jobb lesz, ha a Kisgazdapárt egyedül indul a küzde­lembe, s az ő jelöltjeit tá­mogatja. A Nemzeti Pa­rasztpárt azonban nem volt tétlen, tagjai kivették részüket a fasisztaellenes küzdelmekből, s ott voltak mindenütt, ahol magyarok a szabadságért harcoltak. Aki a politikai mezőnyt áttekinti, az joggal fel­vetheti a kérdést, hogy miért van szükség két ag­rárpártba, miért nem le­hetett a Kisgazdapárt ke­retein belül elhelyezkedni a Parasztpárt tömegei­nek, hiszen mindegyik párt ugyanazzal a célki­tűzéssel cs programmal Irta: KOVÁCS IMRE harcol a parasztság érde­kében? A Kisgazdapárt valóban hősiesen harcolt az utóbbi években, képvi­selői a nagy túlerővel szemben heroikus küzdel­met folytattak, és való­ban méltánytalannak lát­szik kívülről, hogy a Nem­zeti Parasztpárt is elindul a falvakba megszervezni a parasztságot. De csak kívülről látszik így. A Nemzeti Parasztpárt megalakulása történelmi szükségszerűség volt. Az ellenforradalom reakciós politikája parasztmitosz- ban és parasztromantiká­ban is megnyilvánult. A világháború előtti idők heje-hnjás, pirospruszli- kos, rámáscsizmás, bőga­tyás, árvalánybajas, tán­coló, daloló, vigadó pa­rasztja helyébe a felma- gasztosított paraszt lé­pett, az őserő nagy szim­bóluma, s ez épp olyan ha­mis kép volt, mint az előbbi. A falvakban éhező, küszködő, elnyomott ag­rárproletárok éltek, akik­ről újabban a falukuta­tók, a népírók vettek elő­ször tudomást. A népszín­művek hangulata egy­szerre szétfoszlott és meg­jelent a porondon a pusz­ták népe, a futóhomok hőse, a legnagyobb ma­gyar falu szociológiailag kategorizált parasztja, Tárd sommása, a cifra­nyomorúság áldozata és a néma forradalom szek­tákba. egykébe, a’éltságba réviilő. e világ lehetősé­geit már feladó, elbukott* agrárproletárja. Felvonult a valóságos falu. s egy új irodalom, egy új szellemi­ség dörömbölt a sánc-okon kívül rekesztettek neve­ljen és bebocsátást kért a nemzetbe. Ez az. új maga­tartás, az új szellemiség nem tudott beleilleszked­ni semilyen pártkeretbe, hiányérzete volt éppúgy, mint a parasztságnak és nehéz vajúdások után, amikor arról kellett dön­teni, hogy az új próbálko­zás letéteményese, a Már­ciusi Front, szellemi moz­galom maradjon-e, avagy politikai párttá alakuljon át, ez utóbbi állásfoglalás győzött és megszületett a Nemzeti Parasztpárt. Minden politikai mozga­lom elődöket keres. A Nemzeti Parasztpártnak nem volt nehéz elődöket találni. Magyar földön az elnyomott társadalmi osz­tályok közül elsőnek a parasztság jelentkezett ön­tudatosan, oarasztok ta­gadták meg elsőnek a szol­gaságöt, parasztok emel­ték fel elsőnek a szabadság zászlaját, parasztok lázad­tak fel elsőnek az urak el­len. Az Árpádkor go- molygó, lázas, alakuló tár­sadalmából ködösen ki­emelkedik a zebelódi jobbágyok lázadása 1202- ben. A sok elfojtott, elnyo­mott próbálkozás, a név­telen hősök heroizxnusa után a politikai öntudat és a szellemi szabadság nagy igényével lobog fel a kelyhős forradalom 1437- ben Budai Nagy Antal ve­zetésével. Az erdélyi jobbágyok egyenrangú félként állanak uraik elé és teljes jogot követelnek mindenben. Budai Nagy Antaltól Dózsáig szaka­datlan küzdelmek köze­pette ér el a parasztság és amikor 1514-ben a magyar történelem legnagyobb iin—»inmni6i osztályharcosa, Dózsa György Rákosról elindul megvívni a magyar tör­ténelem legnagyobb osz­tói yliábor úját, már nem lehet egyezkedni uraknak és parasztoknak. És jön­nek a többiek: Gubecz Máté. Karácson Gábor, Esze Tamás, akik mind­mind parasztfelkelők élén haltak meg a szabadsá­gért, És jön Kossuth La­jos, aztán jönnek a múlt század hetvenes-nyolcva­nas éveiben az agrár- szocialisták és megérkez­tünk a Nemzeti Paraszt­párthoz. A Szabad Szó az agrárszocializmus leghar­cosabb orgánuma volt és a Nemzeti Parasztpárt az agrárszocializmus szellemi örökségét hordozza. Az elődök példája áll előttünk; a nagy hősök emléke él közöttünk és a nagy áldozatok súlya ne­hezedik ránk. E roppant történelmi örökséget vál­lalni kellett egy pártnak, a megoldatlan feladatok hosszú sora alól nem tér­hetett ki a népi irodalom balszárnya: íme a Nem­zeti Parasztpárt megala­kításának történelmi in­doka. Vállaljuk és valljuk a forradalmi programot és nem engedünk a paraszt­ság jogaiból egy jottányit sem elsikkasztani. Fegyel­mezetten veszünk részt a politikai életben, tudjuk, hogy a koalició kötelez bennünket, nem osztály- harcot hirdetünk, a nagy elődök sem akartak mind­addig harcolni, amíg meg nem bizonyosodtak arról, hogy az urak engedetlen­sége miatt a harc elkerül­hetetlen. Budai Nagy An­tal a kolosmonostori egyes- ségben megállapodott a nemesekkel abban, hogy nem nyomorgatják többé a jobbágyokat, megadják nekik azt, ami megilleti őket és elfogadják negye­dik rendként a parasztsá­got, de nem tartották meg ígéretüket. Dózsa is előbb a török ellen akart menni, csak az urak gyalázatos viselkedése, a jobbágyság égbekiáltó nyomora és a szolgaság embertelen meg­aláztatásai késztették arra, hogy paraszthadaival vé­gigpusztítsa az országot. Híres ceglédi beszédében demokratikus . programot adott, szabadságot és egyenlőséget követelt a nép számára s nem ő te­hetett arról, hogy semmibe fjem vettél^, a szavait. Mo­háccsal fizetett az ország az elhibázott politikáért. Egyezkedő parasztvezé­rek és forradalmárok be­csületes arca tekint felénk a múltból: a Nemzeti Pa­rasztpárt forradalmi ma­gatartósának presszójá­val kívánja a parasztsá­got beemelni teljes jogai­ba. Kész a legszorosabb együttműködésre minden párttal, ápolni' fogja a jó­viszonyt a Kommunista Párttal, a Kisgazdapárttal és a Szociáldemokrata Párttól. Csak akkor nyúl más eszközökhöz, ha azt látja, hogy a népet megint ki akarják semmizni. Kö­nyörtelen lesz, mert azt a nagy lehetőséget, amit a mai idő nyújt, nem akar­ja kihasználatlanul hagy­ni: cselekedni akar! Ezért a nagy lehetősé­gért köszönetét mond a nagy Sztálin marsallnak, aki megszabadította a ma gyarságot- a hitlerista ter­rortól és meghajol a dia­Fel hát magyarok egy jobb reménységre! „Fel liát magyarok egy jobb remény­ségre! Fel olyan tettekre, amik mél­tók legyenek hozzátok s őseitekhez! Szerezzétek valahára fegyverrel visz- sza » szabadságot, amit tőlünk a nemes urak garázdálkodása s a magatok tunyasága ragadott el. Jogaitokkal I nont törődtetek, vagy tán inkább nem is ismertétek s ezzel a hatalmaskodó! emberek visszaélve, vesztetekre tör­lek.“ A krónika szerint ezeket a sza­vakat Dózsa György mondotta Cegléd piacán 1514-ben, a paraszti seregek előtt. A Nemzeti Paraszt­párt a dolgozó parasztságot most Dózsa György szavaival köszönti: „Fel hát magyarok egy jobb re­ménységre!“ dal más hadilohogók, az el­esett hősök, a kitűnő tisz­tek. a nagyszerű katonák, a Vörös'Hadsereg előtt, amiért felszabadította az országot. Békét akar a nagy .szovjetorosz néppel, békét akar a környező or­szágok népével, akiknek testén szintén -nagy keke­ket ütött a háború és < akiktől ugyanezt a békés szándékot várja. A nagy lehetőségek bir­tokában kiáltjuk a költő­vel: Még kér a nép, most adjatok neki! A NEMZETI PARASZTPÁRT KÖZPONTI NAPILAPJA v* I —— —— — 11 n —Ml TimurTT i —W 'Iliim Hl UHUI II iHlimnri'I"' Till i'll WWBWWWMWWWPMWWMWWWWWWMWB—i— A PARASZTSÁG POLITIKÁJA

Next

/
Thumbnails
Contents