Szabad Szó, 1946. október-december (48. évfolyam, 218-293. szám)

1946-10-01 / 218. szám

Wem, TO46 ©Mäher % JU, 40 an*» 48. évfolyam. 218. Bin * ” SZABAD SZÓ ANEMZETI PARASZTPART KÖZPONTI NAPIL A P J A VERES PÉTER NAGY BESZÉDE a békéről, a paraszt-munkás szövetségről, a nép fel­emeléséről és az értelmiség jogairól és kötelességeiről Soktízezres tömeg vett részt a Nemzeti Parasztpárt budapesti nagygyűlésén Kovács Imre, Jócsik Lajos és Molnár József a bel- és külpolitikai kérdésekről Vasárnap korán reggel már népes csoportok álldogálnak a Nemzeti Pa. rasztpárt központja előtt. Pestkörnyé­kiek. Előző este útra keltek már, hogy résztvegyenek a párt nagygyű­lésén. Budáról lovasbandérium léptek át a Szabadság-hídon. A Rákóczi-úton feldíszített szekerek. A pályaudvarok, ról zászlókkal, táblákkal paraszt, emberek ezrei igyekeznek a gyülekező- hely, • Sportcsarnok felé. Kilenc órakor megindul az Andrássy.űt felé ja felvonulók végeláthatatlan oszlopa. A Parasztpárt központja előtt emel­vény, közepén áll Veres Péter. Mellette Kovács Imre, Jócsík Lajos, Szabó Pál. Levett kalappal üdvözllk B szüntelenül özönlő tömeget. Elsőnek öt felszalagozott lovaslegésny 'érkezik. Utánuk tűzoltó szakasz, élén tűzoltózenekarral, majd a honvé­delmi minisztérium, a rendőrség, a • ezékesfővároal mentők, a fertőtle­nítő Intézet parasztpárti küldöttsége. A szentendrei lovasbandérium után kezdődik a végeláthatatlan ezekérsor. 'A dálnokl lovasok után a tárnoki, a taksonyf, a rákospalotai, a budaörsi Jáep'Wék vonulnak el az emelvény előtt. Hatalmas táblákon t elírások: ,.Földet vissza nem adunk“. „Népi kollégiumokat“. „Éljen Veres Péter, a parasztság vezére“. Veres Péter mellett áll felesége is az emelvényen. Felharsan az üdvözlés: iájen Julcsa néni! A budaörsiek hatalmas szülőkoszorút nyújtanak át Veres Péternek. Az alagiak egy üveg új bort hoztak. Sorba jönnek a töb­biek: Törökbálint, Vácduka, Vértes, boglár, Újpest, Óbuda, PíUscsaba, Üröm, Békásmegyer, Torbágy, Rákos- hegy, Ercsi, Szigetszentmlklós, Pilis, Soroksár, Domony, Szászhalombatta, Kispest, Pestszenterzsébet, Alsódabas, AJsónémedi, Főt. A kocsisorok között Budapesti kerület szervezeteinek tagjai vonulnak zászlókkal, táblákkal, üze­mek dolgozói és minisztériumok pa_ rasztpárti csoportjai. A budaörsi telepesek kenyeret i nyújtanak át Veres Péternek, a vácdukatak egy rúdon kalácsfonatot a torbágyiok sző! öko szó rút. Hamaro­san virágerdő lepi el az emelvényt. ...Tizenegy óra felé már az Alkot, mány-utcán zörögnek as utolsó kocsik. Igyekezni* a Parlament, elé. Ne csak a föld, hanem annak jövedelme is a parasztságé legyen1 A parlament előtt már sok ezres Várnak. Kéry János és Sebestyén László beszélnek felváltva a mikro­fonba: — Ma itt e harcos parasztság vonul teL Nem ünneplő parasztok, hanem a jogaiért öntudatosan síkra szálló dolgozó parasztság megmozdulása lesz. A lovasok, szekerek százai a tér szélén helyezkednek el, szekértábor karéja zsúfolásig megtelik. Mire Veres Péter megérkezik, több tízezer torokból tör fel az orkánszerfi él­jenzés. Zászlók, hatalmas parasztpárti jelvények, táblák erdeje nyúlik a magasba. Míg a gyűlés elkezdődik, a tömeg ütemesen harsogja a Paraszt- párt követeléseit: „Közigazgatási re­formot!" — „Paraszt-munkás kor" mányt.!“ A Himnusz hangjai után Molnár József, a nagybudapesti szervezet központi titkára beszél. Üdvözli a nagygyűlést, a pestkörnyéki tele­peseket, majd Így folytatja; — Az 1939-ben kisarjadt kis párt országos jelentőségű politikai erő lett. Megteremtettük a dolgozó pa­rasztság pártját; a Nemzeti Paraszt­pártot. — Ezer esztendőn át mindig a parasztok és a munkások védelmez téfc az országot, pedig hazájukból legtöbbszéör még egy kapavágás föl. det sem mondhattak magukénak. Mégis védelmezték, mert tudták hogy elérkezik a nagy honfoglalás ideje, mikor az ország a dolgozó magyar néppé lesz A felszabadulás sal a nagy honfoglalás megtörtént- A hatalmas úri birtokokat kis pa­rasztbirtokokká szedtük szét. a gyárak vezetésébe az üzemi bizott­ságokon keresztül beleszólhatnak azok is, akik építették: a munkások. Emberhez méltó életet! — A Nemzeti Parasztpárt har­cot indított azért, hogy most mar ne csak a föld, hanem annak jöve­delme is a parasztságé legyen. Harcol, hogy a Pest környékére telepített magyar parasztok em­beri megélhetési találjanak és a fővárosi dolgozók szabad emberhez méltó életet élhessenek. A Paraszt- párt fővárosi tagjai nem a budai villák, a belvárosa luxuslakások lakói, hanem dolgozó emberek, ér tóim: séglek, munkások, rendőrök, postások, tűzoltók, katonák, BSzKRt-isták, altisztek, akiknek politikai és gazdasági érdeke azo­nos a parasztságéval. Az elmúlt rendszer bukott urai a dolgozó nép feje fölé új kapital izmust akar­nak építeni. Ezeknek nem volt «lég az infláció alatti szabadrab- Jáa, igyekeztek a stab Hzáriót is a maguk javára kihasználni. Le kell számolnunk épülő demo­kráciánk ellenségeivel de ugyan akkor törődnünk kell annak épí­tőivel. Meg kell és meg lehet ta lálni a módját annak, hogy egyet­len család sem éhezzék a télen. Nem szabad megengedni, hogy a dolgozó ember családja az utcára kerüljön. A luxuslakásokat már helyrehoz­ták, de a dolgozok ezrei ablakta­lan’ romlakásokban tengődnek. Igazságosabb jövedelemelosztás1 aka; runk. Együtt akarunk dolgozni mindazokkal, akik nem a bankve­zérek, a gyárosok az újgazdagok, a háziurak és a volt reakciós urak érdekeit nézik, hanem a dolgozó parasztok, munkások, értelmiségiek boldogulásáért vetik harcba erejü­ket. Ezen a nagygyűlésünkön is baráti kezünket nyújtjuk az ipari munkásság felé, mert tudjuk, hogy a dolgozó nép összefogása nélkül nem lehet független nép és ország! helyzet a többi vármegyében is. Mégis, ha most széttekintünk a köz­vetlen szomszédságban, azt látjuk, hogy gyűlölködés vesz bennünket körül. Baráti jobbunk elfogadása helyett a mi kisebbségeink felszá­molásával akarják tágítani életlehe­tőségeiket. —A legszomorubb a csehszlovákiai magyarság helyzete. Csehszlovákia val. Ebből született meg a cseh. szlovák-magyar népcsereegyélmény. Ezt az egyezményt a csehszlovákok ki akarják játszani a magyarság ellen. A Nemzeti Parasztpárt po. laikusai: Veres Páter, Erdei Fe­renc, Kovács Imre és ő maga is idejében figyelmeztették a magyar kormányt ezekre a veszélyekre. Magyarország agrárország, népsürü. és programmunkat kizárólag « «**• gyár néphez igazítjuk. A dolgosé parasztságot szolgáltuk a múltban* szolgáljuk ma és a jövőben is. — Pártunk elsőnek hívta fel 8 figyelmet, hogy a földreform után olyan problémák adódtak a mezőr gazdaságban, amelyeknek megoldása nélkül elképzelhetetlen a városi tö* megák kielégítő ellátása és tt PB* Jócsik államtitkár az áttelepítés gondjairól Molnár József nagy lelkesedéssel kísért beszéde áfán Jócsik Lajos, a csehszlovák-magyar áttelepítés kormánybiztosa szólalt fel. Beszt.de elején megállapította, hogy a ma­gyar demok’ácia az egyenlő jogok és egyzrilő köt ejességek elvének a: p- iára helyezkedett és nem tett kü­lönbséget fajták, vagy nemzetisé­gek szerint. Békés vármegyében A Nemaeti Parasztpárt nagygyűlése pz Országház előtt azzal kezdte demokráciája újjá­építését, hogy a magyarságot /az egyetemes háborús bűnösség vádja alá helyezte. Rende.ettel megszün. tették a magyarok állampolgársá­gát, bezárták a magyar iskolákat, elkobozták a magyar mezőgazda, sági ingtanckat. — A fiatal magyar demokrácia attól a gondolattól indítva, hogy rendezni kell Csehszlovákia és Ma. gyarország viszonyát és segíteni kell az odaáti magyarágon, tár. gyal ásókat kezdett Csehszlovák! á. sége azonban már elérte az Ipari ál.amok népsűrűségét. Csehszlová­kia ipari ország, ugyaniakkor nép. sűrűsége kisebb, mint a miénk. Csehszlovákiában ritkul a népsűrű­ség, Magyarországon pedig sűrű. södik. Meddig sűrűsödhet? Addig nem, hogy elpusztított hazánkra rázúdítsák a határon túl élő tömé_ geinket. Kérjük, vegyék észre: itt nem a vékony magyar úri betyár. Ság állama épül, hanem a magyar parasztoké, munkásoké, haladó ér. telmiségé. Szilárd erkölcsöt és politikát1 például 4400 szlovák családnak a magyar demokrácia 23.400 hold föl­det osztott 781 román család 4500 hold földet kapott. Csanád várme­gyében 1072 szlovák család 5028 h~ld juttatásbnn részesült. Kapott még 244 román család 1438 holdat, 2G6 szerb család 900 holdat és az am érdemes németek közül 258 csa­lád összesen. 848 heida*. Ugyanez, a Ezután Kovács Imre nemzetgyű. léá képviselő lépett az emelvényre: — Az eszmélő, éledő, bízó or­szág félelmetes infláción ment ke­resztül. Közéletünk korrumpáló­dott- A pénz stabilitását követnie kell a morál és' a politika stabüizá. lásának. Ne ígéretekben versenyez­zünk, cselekedeteinkkel, jópéldák­kal járuljunk hozzá a politikai é’-et megnyugvásához. Tagadhatatlan, a válság jelei mutatkoznak politi­kánkban, a koalícióban, a pártok egymáshoz való viszonyában. A válságot a demokrácia különböző értelfnezése idézi fel. A reakciós kisebbség jogát csak annyiban respektálhatjuk, ha ténykedéseivel a demokrácia hibáit akarja korri­gálni, nem pedig a demokratikus rendet megdönteni. Aki a demo­krácia ellen tör, a régi világot akarja visszaállítani: védelemre ne számítson, A demokrácia ellensé­geinek pusztulnánk kell! Válságok — A koalíción belül csak a dol­gozó nép politikája érvényesülhet. Mi demokráciát akartunk azokban az időkben is, amikor sokan a fó­rumokon ágálok közül még más oltárokon áldoztak. A koalícióra szükség van, a pártok közötti -jó- viszony zavaró jelenségeit ki kel* küszöbölni. Minden párt tartsa köt-lességérek. ho'y belső nehéz­ségeit megoldja, a sorai közé fura- kodott, reakciós, antidemokratikus elemeket elfcávolítaa- Ha ex meg­történik, akkor remélhető, hogy a sorozatos váhá(tok megszűnnek és a koalíció szilárd alapja lesz a következő évek alkotómunkájának, demokratikus politikájának. . — A Nemzeti Paraszfpárt körüli híreszteléseknek is legyen vége. Ha van elintézni valónk, azt elintézzük magunk. Tiltakozunk minden oly3n fh-nősítés ellen, amelyik jobboldali­nak gondol bennünket. Vegye tudo­másul mindenki, hogy önálló, , füg­getlen párj rajTj/unk. Politikánkat rasztság felemelése. Követeltük ú$ agrárpolitika kezdeményezését, in­tézményes közellátást, helyeseltük és segítettük a stabilizációt. A dob gozó parasztság érdekében hatályo sabb intézkedéseket követeltünk hogy boldogulásunkkal a demokrá­ciát és a magyarságot erősítsék. El­sők voltunk, akik szóltunk a ma­gyar kisebbségek sorsáról. Elsőnek foglaltunk állásit a magyar béke ügyében és követeltük, ne tekintsék az egész nemzetet bűnösnek. Első­nek követeltük a békeelökészíté» egységét, a népi elv érvényesítését az új béke megalkotásánál. — íme, ha visszatekintünk az el­múlt évre, büszkén állíthatjuk hogy, politikánkban nem volt törés. Vállaljuk az értelmiséget! — Az értelmiséget hívjuk fm vállaljuk. Rosszhiszemű híreszto- léssel újabbar értelmiségellonesneb mondanak bennünket. Mi ozámi- lunk ebben a nagy városban a faluból ideszármazott kisembere^ rendőrök, tűzoltók, altisztek, utca* «eprük, házmesterek, kis'. i azt viselő* mellett azokra az értelmiségekre is, akik vállalják a parasztság pro gramját. Harcoljanak velünk a de­mokráciáért a demokrácia ellen* jségeivel szemben, vállalják 'a pa- 1 rasztság és munkásság harcát • ! akkor a parasziság és munkásság j 's vállalja őket. !■ Kovács Imre arról bériéit ez­után, hogy n lefegyverzett magyar j nép jövőjét és igazát csak szel'esni 1 fegyverekkel biztosíthatja. A most ' még hallgató magyar szellemek megszólaltatása nemzeti áetieJu Be» w

Next

/
Thumbnails
Contents