Szabad Vasas, 1947 (52. évfolyam, 1-12. szám)

1947-01-01 / 1. szám

•­oltal SZABAD VASAS Helyet a nagyipari Központba a Vasas Szészbivszéé és a csipziaak­ arataitak a BlMAVAC^ot, a M­AVAft-»t éa a hmzi­uk taximé egyéb üzemeket' A vttMmik dMeml t*tzetfeba vétele feltoHai helyes és sankséffe«, raival a nivin'Vmalstsk iuanagyobb megrendeléseiket az átlómtól kap­­i"’!­ A háború befejezése óta az állitacsik któUHt foedoak­odul a nagyüzemek forgótőkéjéről, bérfize­téséről éls egyéb pénzügyi ellatásá­­ról. Az AHamra hármtc-K m összes 5^H­ €3.sénefe amik e vaillniotokat érin­tettél­, viszont sz előnyeit az i­zem­ efe igneg­atói te részvényn­ élvezték. A váll­datok srinyíttea a tőzsek kezében maradt és azt tet­ték az üzemek­ben, ami a m­ég tőkés érdekeiknek lesz jobban megfetelt. Az infláció idején a bér, nyers­anyag és egyéb célokra kiutalt pén­zeket kiadtak kosztkaraatra, ami bnsós jövedelmet biztosítottt rá»­szűkre- A­­munka elvágsttaevel nem az vetette őket, mi MvÜRségc® leg­inkább az orwagriftk, hanem miből mar­i­nt több hasznuk, Es hon * •tamokráciánk gazdaságilag meg ne erősödjön, nem riadtak vtst.'sa, egy 1*1» ssabotálástól sem. Persze nem azt mondták, hogy mmn akar­­áak időben cucéffezni a munkáit, ha­nem mindanfáre ar­iézicég­ekre hi­vatkoztak. pld. nyersanyag, szer­­safimhiány, «th..M arait sem l»en tehet­ettanottam- Népi damokrá* eiánkat az állam által részükre biz­­tosított e­­ejwkkel támadták hátba. Tehették­­, mart ezek a vállalatok voltak legdöntőbb gazdasági kai鮫 peacosál az országnak. arainak bta nótában mag lehet akadályozni a damoia-áeU gazdasági Ubontakozá­­sét Ma megnézzük, műutat *MÁr~ «a urak « nagyvárta­­tataknáL láthatjuk, kojay azok az Szemek, amelyek a wui&nu óriási hasznot biztosították a részvénye­­seseimk, ma hatalmas rte­geket fi* zetnek rá a vállalatok fenntartá­ Sa«,l.w állam, ÜL az adózók fülé« reib«. Csak egy számot, hogy aan­­d«nka elokt világai legyen — ml­­a «oxda*4aM helyzete a NIK he m­aihrilít­iwemennek ma; a vállalat tok tartoaánai az átvétel napján. S­w.^ia**5* * Viláffon, hogy így tovább nem mohot­t nagy timmm­el vállal a tytat rentábilisai keli teánk Megvan rá a mód, mert. ha a® mn»k tel. Jes kftiMiAbteuimt JtfeaaaiélMk áa ha oly«« árut te* TM«Ui«k, amit »zott­­nal átadta» tnak, sitgy rövid időn be- MU el Miét tüntetni a ril­-setá«, sőt hajraáthajtóvé válhatnak­ «3», ...és nem kell ennia mint hugr a regi Horthy­­wal.Johan Muevelke ii att és reakciót kiszolgáló vezetők egy részét leváltsák, helyettük dem­o­­kratikusan gen­dőlteid­ő szakszerve­­zeti embereket és örem­­munkáso­kat állíts.írnak b­e, akik a múltban is bebizonyították rátermetMgfi-L-gkA Az állam! kezelésbevétel megtör­tén!, de miképpen? A* iparügyi munUatériuat és a »ék­sü x.v az I n Jísíítéri am kezdeménye« mttífb feláll­itatták az öeszes üzemek Irányi!duóra egy iga«g.-itó»áffuL Á* igamtatóságba több ittí*dik­térium Miil­dte a maga miiUsatemne era- Imrét, de elfeirdkeztek arról, no*j Itt van egy hat­almas vasas **ak­­izerv­ezet, Amelynek sok tekintetben Wir.öFihálfi, hogy a* ««rész ország­­isi­­a raamunkánok «folapatek ax­i»#lác­á alatt ta dolgodnak a sia- HMo való óta, olyan feltételak mel­lett, amit m­i tudott biztosítani ns rrp/Áíí. Mi, a vaaci a»,ks*ervezi»t. i’-ltunk fixok, »kik a vjumoMktasájr­­!Lo­seredott p!Uftaat»Mian odaálf­­inak a dolgozók elé, henry m tor juflianfl!, m­eg — és biztattok őkot - nam Jmz­oc mindig így- Javulni­k a hályzotitok. A*t mondottuk: lofiraamtak. hl»» magotoknak, nem i ts­késeknek ajrWJSt »« »»»zAir^it­dost, amikor áSamt­aKmini^Si ran poi, cWoi»likasnak rólung. Bir ni aipr» Spyekestünk értsoére adni ;­­ snarKin-vl DilohtiMiU csak hogy h­l-i-t kiváounk hizí»#st«.n! ró izünkre a­­­TTK-kozponLJdban, leve­lünket el le küldtük az iparügyi minisztérium illetékes osztályához, azt vártuk, hogy az h­arüg­yi mi­­l­isztárum telesíteni fogja kivál­ságunkat, ehelyett az Inarfip-I mi­­nisztériaja nagyeoroe vfi­aszaboa dr. Fodor Lázzló min. esetélyfönök alá­írásával értesít bennünket hogy a Nehézipari Köznpot igazgató tanu­­­­sában a mi számuunkra már nincs hely. Ugy látesik, az iparügyi mi­­nisztér­ium illet­ékes osztálya azt hisz, hogy a nagy vasas szakszer­vezetet egiy pársoros írással el le­h­et utasítani. Mi azonban, nem hasznak magaidat félre tol­ni. Köv­v­teljük a kormánytól, hogy biztosít­­sam helyet a rém­ finkre, úgy a Ser­tésipar Központ Igazgató Tejtécsá­­ban, mint az összes vállalatok igaz­­gatóságraiban. Mi adósai­k ügynök a vasas dolgozóknak, ígéretet tettünk nekik, s azt fel­k­letes osztály-bar­­iion vezetők módjára be is akarjuk tartan­i Hogy ezt r­egtehessük, ellenőrző és irányító szerepet kí­vánunk magunknak biztosítani, mert csak abban az esetben mond­­htjuk az akioreatitkun­k tovább i­i isallt el­őre a megkezdett után, na csliggedjíírk! Törd tovább a nyo­mort, mert magunk ellenőrizzük és irányítjuk a gazdasági életet, ami záloga a jobb jövőnek. A szakszervezeteknek ma nem az a szerepük, hogy a szaktárcák ré­­vére sztrájkkal harcoljuk ki a na­gyobb darab kenyeret. Ma az a szerepünk, hogy az ország termelé­­sét fokozzuk, hogy szaktárcáinkkal megértessük, csak többterm­elésnek, nagyobb munkafegyelemmel­­ lehet magasabb életszínvonalat biztosí­tani- ezt azonban csak iítv­­abb-, most valósítani, ha a termelés irá­nyításában és ellenőrzésében ma­gánk is részt veszünk. Nem va­gyunk hajlandók tovább törni azok ▼ezotéaéL akik helytelen útra akar-ják teríteni a terraalaot a gazdasági k kibontakozást akadályozzák, vagy szabotálnak. . . . A NIK különböző fontos irányító helyeire a dolgozókat is be kell vonni. A vasipari dolgozók a felsza­badulás óta beszimyították, hogy ők nemcsak mint szakmunkánok tudnak elsőrangú munkát teljesí­teni, hanem az Üzemi bizottságok és egyéb helyekre beküldött szak­tárcák a legjobban megfeleltek munkakörüknek és az üzemek is nyitását a demokrácia gazdasági érdekében vitték előre. Van az üze­mekben elég elsőrangú, tehetséges, demokratikus érzelmű szakember, akik egy kis gyakorlat után képe­sek lesznek­ a NIK üzemekben Irá­nyító szerepet betölteni. Jelsza­­vatk őrség­váltás, dolgozók előre, el kell foglalni az üzemekben a gaz­dasági kulcspozíciókat, mert csak­­ tudjuk demokráciánkat gazda­ág előre vinni. Hartha Bertalan A Mávag, WM., Dimávag szocialista munkaversenye befejezése előtt ■ Most, hárm a verseny befejezé­séhez szedtünk, visszapillantást kell tennünk, hogy várjon jól vé­­gedük le a feladatunkat? Mondanom sem kell, hogy mi, szellemi és florikai dolgozók min­dent megteszünk, amit a szocia­lista öntudat a­­versenyen belül megkövetelt a cél eléréséért. Az év első hónapjai gazdasági nehézségei, az infláció áldatlan kö­vetkezményei, minden vonalon a dolgozó társadalom vállásra he­­lyezte a terhet, a termelés mégis emelkedő irányzatú volt. Ebben az időben már ott tartott a három gyár dolgozója, hogy az éheseit n­em bírja és letesd a szerszámot, háttérbe szálni a szocialista öntu­dat és a hörgő gyomorra hallgatva törni és zúgni megy. A céltalan gondolaton, azonban mégis felül­­emelkedtek, mert az nem hozná meg az eredményt. Ekkor vetette fe a M.Kft. a szar oszsám­a gondolatát, ami augusz­tus és szeptember hónapokban be­­váltotta a hozzá fűzött reménye­ket. Ez megmutatta az ország gaz­dasági életének minden területén jótékony hatását, főleg a termősét tekintettem. Hirtele, uarásseorü­­©m íveli a versenyben lévő három nyár k­rifitilén. A termelés fokozása érdekében a noohuma mamaverseny keretén belül mozgalmat szerveztünk, ami a munka ésetfeketésével foglal­kozik. Az előadásokra wciális elő­adókat hívtunk meg, akik tudomá­nyos szempontból világítot­tak rá a tennem megszervezésére, innen kezdve a pályázat­ rendszer is­ mind szélesebb dolgozóréteget mozgatott meg, ami azt jelentette, hogy min­­trakönnen a munk­a észszerűbb munkamódszeren törte a fejét és hat javaslat formáj­ban elküldte a versenybizottságnak, akik feldol­gozták és a használható ötleteket jutalomra terjesztették fel Ezenkí­vül a szakmunkások továbbképzé­sét te szem előtt tartva, előadásso­rozatot tartunk Amennyivel nő a dolgozók műveltségi színvonala, olyan arányban fokozódik a terme­lés­­e. Ugyanígy szükséges a műve­zetők továbbképzése­re és egek ré­mére művesétől továbbképző tan­folyamot indítottunk s­ ami az a harai, korukba tartozó tárgyakról nyújt felvilágosítást. n Műszaki az oktatás, nevelés és az öntudat ren­ds­zerén, úgy a Ver­senybizottság, valamint a szellemi ás fizikai dolgozók teljes odaadásá­val járultak hozzá a verseny elő­feltételeinek a megteremtéséhez. Ami a versenyben lefektetett szo­ciális pontokat illeti, eddig 70—90 *1 «-ban megvalósítottuk, ami sziá­tén előfeltétele a verseny kivitele­zésének. Ezen pontok olyan juttatások, amelyek a legelemibbek, de mégis a jelen körülmények között számí­tanak. Ilyenek pl.: a bölcsőde fel­állítása, a szolgálati ruhák jutta­tása, valamint tüzelő, a katona ide­­jében az élelemjuttatás­­(XPI-os tel­jesítése volt, ami nem volt is fel­adat. Szeptembertől feljavítottuk a gyári étkezőit, a következő körben, hetenkénti hétszer hús és kétszer kétszer két tál ételt kapnak a dol­gozók. A Bakaton mellett ezerhet­­vmöt embert nyaraltatott a a vár. Javítottunk a szociális építkezé­­k nekm higénikus öltözőkön és mos­­­­dókon a munkástól számhoz ará-­i nyitva ! A seoeralista munkaverseny terv­szerűen fel­v­ett olyan kétoldalú szerződést, amit az egyik oldalról az öntudatos dolgozók a termelés fokozásával teljesítenek, a másik oldalról a gyárígás hatosan teljesíti a tt.zt, hogy « szociális pontokat a lehetőséghez képest l­ír­»-kivi­tel- t Je­síti, ami egyet jelent a dolgozók j­ól az szín­vonalat­k emelésével, s A ssoaiglista munkaverseny ma , m­­a távolról sem hatotta át « »ma­­gyar társadalmat olyan mértékben, mint ahogy ezt az új munkamód­,­sser indokolttá te tenné és mint­­ ahogy ez szükséges volna. Szögelz­zük le mindenek előtt, hogy a szo­ciális munkaverseny elvi jelentő­sége szinte felmérhetelen az egész világ dolgozói .Máméra­­mok,­­ akik a szocializmussal szemben dl»­­ lottak, hirdették, hogy egyedüli le­­­het­őség a társadalmi munka meg­­­­szervezésére a kapitalista termelési módszer, és így a szociális terme­lés egyáltalán nem is lehetséges. Érvüket elsősorban azzal tdmmal­lották alá, hogy ha a munkás nem volni is kénytelen a munkaerejét áruba bocsátani, úgy a termelés egész menete megállva. Szerintük tehát a kizsákmányolás a termelés egyetlen hajtóereje. Várjon igaz e az attitis! Ma már tények bizo­nyítják, hogy nem. A Szovjetunió­ban az V7-es októberi forradalom megszüntette az embereknek az em­ber által való kizsákmányolását. Ennek az újrendszerű újformájú termelési módszernek az alap­ja a szocialista verseny, tervszerűen igyekszik előbbre vinni a dolgozók jól kiérdemelt magasabb életszín­vonalát és egyúttal erősítjük a népi demokráciát. DEÁK JÓZSEF 3MT Javu­lt f­ el a reakció és hol­­ a reakció, erre világít rá a következő eset . A Mogor­ Fogaskerékgyár tag­i­gonyál vás volt a Nyírségben, me­lyet be is vagonírozott a nyírmar­dai állomáson. A Magyar Mezőgaz­dák Szö­v. K­özpont (a kisgazda párt szövetkezete) ottani megbízottja, Orbán úr, gúnyosan azzal búcsúz­tatta a vagont kísérő munkásokat, hogy majd meglátja, el tudják-e vinni Pestre a burgonyát. Indulás­kor azonnal értesítette Nyíregyhá­zán Juhász urat, aki a Mezőgazdák Szöv. Központjának megbízottja,­­ aki már várta a burgonyát és át­adta az oroszoknak. Mikor az orosz megbízott a vagonokat kísérő tok­mácitól megtudta, hogy a burgonya a dolgozóké, ésonnal visszautasig tetta az átutalást, de a nyíregyházi megbízott újból átutalta. Az ügy a közellátási miniszté­riumba került. Az üzemeltatási osz­tály tisztviselői az esettel­­kapotte latban hangos propagandával tün­tettek az oroszok ellen. A célzat vi­lágot­ Amikor a budapesti orosz megbízott, Surigin őrnagy tulomá­­sára jutott, a legsejvélyesebben bíró el az ügyben, s azonnal visszaírá­­nyította a szállítmányt. Így festenek ma­ a demokraték­ban az események és így próbálnak az éhező munkásság között hangu­­latot leoltani a szovjet hatóságok­kal szemben, de magyarázza meg, hogy miért tobzódhat a lelkiisme­retlen­ség a közellátásban és ez mu­tat rá, hogy mi a reakció, mit tesz a reakció és hol a reakció. _H­a a ötszázezer forint karácsonyi segélyt szavazott meg a vezető­ség a legjobban rászoruld vasmunkásoknak Szabad Szakszervezetünk cégé a megvizsglálta a vasmunkásság helyzetet és megállapította, hogy a mai fizetésből k­ét gyermeke— csa­ládapák, gyermekes hadiözvegyek, hadifogságban sínylődök, gyerme­­kei­ks feleségeik — nem tudják a karácsonyi ünnepekre a legszüks­­­gesebb cipő, vagy ruha-neműt meg­vásárolni a hidegtől didergő gyer­mekeik lábára és testére. A lenne vázolt nehéz helyzetben úgy érez­tük, hogy segítségükre kell siet­nünk a legjobban rászorultaknak. Szabad Szakszervezetünk vezető­ségének az az álláspontja, hogy a nyomoron, * munkásság súlya* helyzetén legelsősorban a kormányn­nak kell gondoskodni, fia ezt néz-­züti, és a kormány helyzetét venezük figyelembe — a kormánynak • stabilizáció érdekében a teg- ha rá­kosabban kell beosztani az adókból befolyt összéltékek nem léphetünk fel a kománn­yal szemben követe­lésekké), mert az az álletőháztartás egyensúlyát borítaná fel. Ilyen köö­rülmén­yek között «tan­kény »kerít­hetjük­, tehát a kormányt a szükség­ben lévők támogatására. Látjuk azr, hogy minden társadalmi szerv megmozdult az ínségesek segítsé­gére, — így természetesnek találjuk, hogy szabad sza­kszervezetünk rá —• más fontos kiadások­at meJSőzv© —• a legjobban rászorultaknak siet ser* gttfléffér#­ Tehetjük ezt annál !« In* kább mert úgy érezzük, hogy a nép^­demokráciában több ilyen ín­séges karácsony nem le»* ML akik hötetink a népi demokrácia poli­tikai és gazdasági fejlődésében, tudjuk, hogy a vasas dolgozók hely­zete állandó javulással halad előre. Ezt mutatja az elmúlt 2 év­­e az előttünk lévő gazdasági helyzet ki­bontakozása. Vezetőségünknek ezzel a nagy­lelkű cselekedetével, úgy érezzük, minden vasmunkás egyetért örü­lünk, hogy a vasmunkás szolidari­tás abba a kellemes helyzetbe ju­tott, hogy enyhíteni tudunk a nyo­moron, letörölhetjük a könnyeket azoknak a szeméről, akik fájó szív­­vel nézték volna saját családjuk nyomorát Örömet szereztünk az apró, magukon segíteni nem tudó gyermekeknek azzal, hogy hozzáse­gítettük őket hogy hidegtől meg­­gémberedő testüket a fejv­üksérre­­­bb ruhával, cipővel betakarhassák.

Next