Szabadság, 1945. július-szeptember (1. évfolyam, 134-208. szám)

1945-07-01 / 134. szám

VASÁRNAP, 1945 JTI.PTS­T. Suaiaekág" Hárman ülnek körülöttem az asz­talnál: a vezérigazgató, az ü­zemi bizottság elnöke és a szerelési osz­tály vezetője. A pesti Gázművek három munkása, mert erre büsz­kébbek az új rangjuknál, amit nem is rangnak tekintenek, csak a be­osztásuk címének, a munkakörük elnevezésének. A vezérigazgató: Sóskúti Endre. Hármójuk közül a legfiatalabb. Az ő hivatalos szobá­jában beszélgetünk. Az íróasztala fölött, a falon, berámázott emlék­lap, azaz „Emléklevél”. Munka­társaitól kapta, 1945 május 22-én s szépen rajzolt betűkkel, a két munkáspárt jelképével ékítve azt örökíti meg, hogy ez a dátum „nevezetes napja, a magyar mun­kásságnak", mert ekkor lett a bá­dogos és szerelőmunkásból a Gáz­művek vezérigazgatója! Halkszavú, nyáltekintetű, egyenes és elszánt fiatalember a vezérigazgató. „Az én elemem a rohanó munka — mondja —­, ha reggeltől estig sza­ladgálhatok, dolgozhatom, úgy ér­zem magam, mint hal a vízben.” Jobbra tőle Tóth Benő ül, az üzemi bizottság elnöke. Meglett férfi, bölcs, sokat tapasztalt és olyan aranyos kedéllyel megáldva, ami­lyen csak a kivételeseknek jut osz­tályrészül. De ez a kedélyes üzemi bizottsági­ elnök elszánt és ener­gikus volt, amikor — még mint szerelőmunkás — begyalogolt Új­­pestről a felszabadulás után a fő­városba és összegyűjtötte maga köré a Gázművek szervezett mun­kásait és kijelentette előttük, hogy „amit a náci és a nyilas banda elpusztított, ezer akadály között, ágyútűzben, a drága munkásvér hullása árán is újjá kell teremteni.­­ Annak idején be sem akarták engedni a Gázművek Rákóczi-úti központjába. A gyávák és a kis­­hitüek még ott reszkettek az óvó­helyen és n­em mertek kibújni a napfényre. Az újpesti szerelő mert! Munkatársai mertek —­ és így tör­tént, hogy az újjáépítés megkez­dődhetett! Tóth Benővel szemben Barabás József, az üzemi bizottság alelnöke, a szerelési osztály veze­tője mélyed el a jelentések, térké­pek és vázlatok rengetegébe. Ami itt van előtte az asztalon, írása és rajzba lefektetve, negyvenezer új fogyasztó gázszolgáltatását jelenti, gondos, pontos, „vezérkari” kidol­gozásban. — Kedden kezdődik az új ro­hammunka! — mondja lelkesen Barabás József. — Várj! Kezdjük a­z elején! — szól közbe Sóskúti vezérigazgató és már mondja is, hogy mi történt eddig a Gázüveknél. A számok beszélnek . A felszabadulás után, Budán, több mint ezer csőtörést kellett helyreállítani. Az ott eddig meg­javított csővezeték hossza több mint 300 kilométer. A pesti olda­lon eddig 650 csőtörést javítottak meg önfeláldozóan dolgozó mun­kástársaink és a megjavított csö­vek hosszúságban 150 kilométerre rúgnak. Tóth Benő folytatja: .. Sokan nem is gondolnánk, hogy a rombolásokkal kapcsolat­ban mennyi gondot és több munkát jelentett a víz! Az eltört vízveze­téki csövekből, a föld alatt, a gáz­csövek törési helyein beáradó víz­­mennyiséget ki kellett szivattyú­zunk. Több millió liter vizet szi­vattyúztak ki a fiúk. És mennyi fejtöréssel járt, míg sikerült meg­találni a módját! Újra a vezérigazgató: — A csőhálózaton kívül a gáz­szolgáltatás fontos szervei a gáz­tartók. Ezek a tartányok úgyszól­ván kivétel nélkül megsérültek. Most van folyamatban a Tom­­csányi­ úti helyreállítása, ami Európa egyik legnagyobb gáztar­tója, 150 millió liter gáz befogadá­sára alkalmas! A gáztartó vízme­dencéjének feltöltésére 35 millió liter vízre van szükség és a feltöl­tés maga három hetet vesz igénybe! Most megkérdezzük egy kicsit szívdobogva és aggodalommal: — E nélkül nem kapja meg az újabb 40 ezer fogyasztó a gázt? Szinte egyszerre mondják mind a hárman és mosolyognak: — Megkapja. Nyugtassa meg a Szabadság a közönséget, hogy megkapja! Barabás József ismerteti a munkaprogrammot: — Ahogy az előbb mondtam, kedden reggel, korán, kezdődik az új roham­munka. A Nyugati pá­lyaudvar vasútvonalától indulunk ki, minden irányban, a Dunavonal és az Aréna­ út felé. Húsz csoport végzi a bekapcsolást. Egy-egy cso­portban 6-8 munkás dolgozik. Egy csoport naponta körülbelül 150 fogyasztót kapcsol be. A csopor­tok ki vannak oktatva, hogy a közönség biztonsága érdekében részletes felvilágosítást adjanak a gázhasználatra vonatkozóan. Erre feltétlenül szükség van, éppen ezért senki se legyen türelmetlen, ha a csoportok népszerű utasításo­kat adnak ... Tóth Benő bólint a fejével: — Azután a közönség fogadja is meg ezeket az utasításokat. Nem okvetetlenkedni akarunk, ha­nem a gázmérgezés veszélyét kell elkerülni! Érdeklődésünkre a vezérigaz­gató azt a felvilágosítást adja, hogy a felszabadulás óta egyetlen esetben sem történt szerencsétlen­ség, vagy baleset a gázhasználat­nál. A múltban ez nem így volt. — Sok minden nem így volt — fűzi hozzá. — Tegnap például na­gyon boldog napom volt, mert megjelent nálam egy fogyasztó, aki húsz esztendeje fizeti a díj­szabást a Gázműveknek, de egy­szer sem tudott bejutni két évtized alatt a vezérigazgatókhoz, — ta­lán még az aligazgatóhoz se — ha panasza, vagy kérése volt. Sírt, amikor minden további nélkül a szobámba vezették. Nem akarta elhinni, hogy ez is lehetséges. Ilyesmi is lehetséges! Az ura ér­kezett haza a deportálásból, visszamentek a lakásukba és nem tudott főzni gáz nélkül. Egy óra múlva be volt kapcsolva. Mire ha­zaért, már ott volt a konyhájuk­ban a gáz . .. Ezért volt tegnap boldog napom. Hogy ezt meg­tehettem! Két hét alatt befejeződik a rohammunka Egy pillanatig csendben vagyunk. A vezérigazgató arcát nézem. A csontos, edzett, napbarnított mun­kásarcon egy könnycsepp jelenik meg: a boldogság könnye. Azt je­lenti, hogy ő és társai a szerelő­munkások segédmunkások, segéd­munkások, pénzbeszedők, áram­mérő-leolvasók, gépek, tartályok, kazánok mellett dolgozók, a múlt­ban nem tehettek semmit, mert ro­bot­emberek voltak, mesterségesen távoltartották őket a cselekvéstől, egy szóf voltak, egy szög voltak abban a gépezetben, amit most a műszaki vezetőkkel együtt­­ irá­nyítanak.­­ — Két hét alatt bekapcsoljuk a negyvenezer fogyasztót — mondja Barabás József azzal a öntudattal, azzal a határozottsággal, amit a vezérigazgató meghatódása szimbo­lizál: mindnyájuk felszabadulását! A gúzsbakötött kezek munkába lendülhetnek, a tisztánl­átó, józanul gondolkozó munkásvezetők tudják a kötelességüket és úgy árad belő­lük a dolgozni­ akarás, a cselekvés, a tetterő, mint a hegyi patak vize, amikor sziklákat görget maga előtt. Tóth Benő, az üzemi bizottság emléke fejezi be a rohammunka is­mertetésének vázlatát: 1­ Végső cél a budapesti gázel­látás teljes helyreállítása. Már nem vagyunk tőle messze. Lesz szenünk is. Lesz, mert akarjuk, mert lejárjuk utána a lábunkat, ha térdig kopik is és addig szólunk érte az illetékeseknek, amíg el nem némulunk! Lestyán Sándor Kedden kezdődik a Gázművek rohammunkája negyvenezer fogyasztóért A „vezérkar" nyilatkozik a pesti gázellátás teljes helyreállításáról Hétfőn megindul az autóbuszjárat Az Apponyi-tértől a Gellért-térig közlekedik, öt pengő lesz a viteldíj A Beszkárt hétfő­n reggel megindítja a fővárosban az első ren­dszeres autóbuszjáratot. Ebbe a já­ratba három kocsit állítanak be. A kocsik az Apponyi-tértől a Gel­lért­ térig közlekednek rendszeres forgalomban reggel 7 órától este tíz óráig. Ezzel a pesti és a budai villamosközlekedés között létre­jön az összeköttetés. A viteldíj 5 pengő. . Rendelet készül egyes értékpapírok megsemmisítéséről A legutóbbi minisztertanács letárgyalta és elfogadta Valen­­tiny Ágoston igazságügyminisz­ternek egyes értékpapírok meg­semmisítéséről szóló rendeletter­vezetét. Köztudomású, hogy 1944 már­cius 19-ike után a németek és akkori magyar hatósági közegek felnyittatták a l­éceket és azok­ból is, magánlakásokból is ren­geteg értékpapírt vittek el. Ezek­nek az értékpapíroknak a pótlá­sára szükség van, mert addig nem lehet részvénytársasági köz­gyűléseket tartani, s az igazga­tóságokat újászervezni, amíg nem tisztázódik, hogy a részvények kinek a kezében vannak. A most elfogadott és rövide­sen megjelenő re­ndeletben külön­leges eljárást dollgztak ki ezek­nek az értékpapíroknak a meg­semmisítésére. A régi megsem­misítő eljárás ugyanis rendkívül hosszadalmas, évekig is eltar­tana. A rendelet szerint a pénz­intézetek (köztük a kincstár, a főváros és az árvaszék) őrizeté­ben volt értékpapírokról, ame­lyek jogtalanul mások tulajdo­nába kerültek, kimutatást kell készíteni és ezt a kimutatást be kell nyújtani a Pénzintézeti Köz­pontnak. A P. K. a kimutatások­­at egy erre a célra alakított különbíróságnak adja át, ame­lyet a budapesti ítélőtábla kere­tében létesítenek. A különbíró­ság hirdetményt bocsát majd ki és egyhónapi határidőt ad arra, hogy azok, akiknek a szóbanforgó értékpapírok birtokukban van­nak, igazolják, hogy a papírok nem jogtalanul kerültek ki a pénzintézetből. Dunántúlra utazott Szabó Ferenc népügyész a nyilas uralom utolsó heteinek lenyomozására A Szabadság számolt be el­sőnek Valentiny Ágoston dr. igazságügyminiszter nyilatkozata alapján arról, hogy a Szálasi­­bűnpert mindenképpen Budapes­ten tárgyalják le. A Népügyész­ség fokozottabb erővel folytatja a nyomozást Szálasi és bűntár­sai ügyében, hogy az elkövetke­zendő tárgyalásig a teljes anya­got feldolgozhassák. Miután a Népügyészség Buda­pesten az összes kihallgatásokat foganatosította, a nyomozást tovább folytatta abban az irány­ban, hogy a „Szálasi-kormány“ Budapestről való hirtelen távo­zása után mit művelt a Dunán­túlon. Ebből a célból Kerekes­­házy József dr. népfőügyész és Molnár Sándor dr. ügyészségi elnök megbízásából Szabó Ferenc dr. népügyész szombaton a kora reggeli órákban gépkocsin a Du­nántúlra utazott, hogy itt a hátrahagyott iratokból és egyéb feljegyzésekből, vagy szemtanuk előadása alapján rekonstruálni tudja Szálasiék dunántúli „kor­mányzását’*. Szabó Ferenc népügyész elő­ször Győrbe látogat el, utána Veszprémet, Sárvárt, Szombat­helyt, Kőszeget keresi fel. Ezeken a helyeken ugyanis az eddig befutott jelentések szerint igen sok írásbeli dokumentum maradt fenn arra nézve, hogyan paktáltak le Szálasiék a németekkel. Az iratok alapján pontosan ki lehet bogozni a szálat: minden idők leglelkiismeretlenebb haza­­árulói hogyan adták el Magyar­­országot egyéni érdekeikért és életük vélt m­egmentéséért. Szombathelyen kihallgatják majd az ottani kórházban bete­gen fekvő Bakay Szilárd altábor­­nagyot, aki az 1. hadtest pa­rancsnoka volt és akit a Gestapo hurcolt el. Bakay altábornagyot a szövetséges csapatok szabadí­tották ki az egyik német gyűjtő­­táborból és most Szombathelyen teljesen leromlott testi állapot­ban fekszik az egyik kórházban Eddig nem volt kihallgatható állapotban, most azonban a kór­­háztól értesítés érkezett, amely szerint Bakay tanúvallomást tud tenni a Szála. A-puccs előzmé­­nyeiről és eddig ismeretlen részletekkel tud szolgálni a nyomozó hatóságnak. Értesülésünk szerint a Nép­ügyészség kiküldöttei a Szálasi­­ügy felderítésén kívül igyekez­nek felkutatni a Dunántúlon ha­mis papírokkal rejtőző és buj­káló nyilasokat, akik úgy gon­dolják, hogy sikerül kibújni az igazságszolgáltatás keze alól. Szabó Ferenc dr. népügyész ezen­kívül érintkezést keres az ottani népbíróságokkal és népügyészsé­gekkel abban az irányban is, hogy az esetleges fogságban levő bűnösök közül azokat, akik pesti illetőségűek, adják át a buda­pesti Népügyészségnek, hogy itt tárgyalhassák le ügyüket. á. A legaranyosabb vígjáték MINDENNEK A FÉRJ AZ OKA Melwyn Douglas — Myrna Loy TELJES SIKERű SÁGVÁRY mozgó Titokzatos haláleset Pénteken éjjel hosszasan csön­­gettek a Rókus-kórház kapuján. Amikor a portás kinyitotta az ajtót, egy nő zuhant be a küszö­bön. A portás felnyalábolta és a kórház ügyeleti szobájába, majd a műtőbe vitték, de nem tudtak rajta segíteni. A karjára rá volt tetoválva a deportáltak sorszá­ma: 81134. A rejtélyes ügyben megindították a nyomozást. 1/iUatsatpk ★ ★ A lillafüredi Palota Szállodá­ról olyan hírek terjedtek el, hogy az légitámadás következ­tében elpusztult. Ez a hír nem felel meg a valóságnak; a beth­leni időknek ez a „korszerű“ luxusépítménye teljes épségben megvan és remélhetőleg jobb cé­lokat szolgál majd, mint a múlt­ban, üzembehelyezésének azon­ban nagy akadálya van: minden megmozdítható berendezési tárgy eltűnt. A vezetőség a nyilas kor­szak alatt a fővárosból elmene­kült minisztériumi tisztviselők után szállíttatta a berendezési tárgyakat , még a szálloda pénztárát is, hogy ne nélkülöz­zenek a reakciós korszaknak ezek a szegény, ártatlan bárány­­kái, akik Budapest ostroma elől a németek védőszárnyai alá me­nekültek. A minisztériumi tiszt­viselő urak legnagyobb része visszatért, de a selyempaplanok­nak, ágy­huzat­oknak, ezüstöknek és a kasszának nyoma veszett. Jó lenne, ha az illetékes körök sürgősen kivizsgáltatnák, hogy mi történt a súlyos milliókat ki­­tevő állami vagyonnal! 3 Ma reggeli csarnoki árak Zöldség és főzelékfélék általában tartották tegnapi áraikat, egyedül a zöldbab olcsóbbodott. Paradicsom 320, töltenivaló zöldpaprika 10—­ 20, hegyes 4—10, fözötök 18—20, gyalult 40, vajbab 24—28, zöld­borsó 36—40, sóska 30, paraj 40— 42, kalarábé 20—22, saláta 10, kel 40—48, Jánosretek 10, zöldség csomója 12—14, petrezselyem 4, kapor 1—2, uborka is olcsóbodott, kilója 40—50, vöröshagyma 8—14, zöldhagyma 4, tavalyi őszirózsa 13, újburgonya 25—28, káposzta 48, gomba 280, cseresznye egyes árusoknál 40, ribizke 32, málna 44—56, meggy 28—48, egres 20— 48, rózsabarack 28—40, hajszínba­­rack 60, őszibarack 72—88, alma­­ 56, körte 56—68. Tojás 12—13­, tej 60—70, vaj 640—680, idei csir­­ke párja 400—750, kopasztott csirke darabja 250—300, bontott csirke kilója 350—450, liba kilója 450, halak: jegelt ponty 240—280, csuka 240—280, harcsa 240—360, friss harcsa és fogas 520, étolaj 250 pengő. Amerikai filmvezérek Németországban Pénteken érkezett meg a 21. had­­seregcsoport főhadiszállására az a­ 12 amerikai filmvezér, közöttük Jack Warner is, aki Eisenhower tábornok vendégeként a háború okozta pusztításokat és a német­­országi szociális helyzetet tanul­mányozza, hogy a közeljövőben forgatandó filmjeihez témákat gyűjth­essen. Az amerikai filmmág­nások ellátogatnak Dachauba is és a tervek szerint Hitler yachtján rövid kirándulást tesznek a­ Rajo­nán. Az amerikai megszálló ható­ságok különben tervbe vették, hogy az Egyesült Államokban filmeket készítenek a német ifjúság átneve­­lésének megkönnyítésére. Elítélt nyilasok Dr. Jancsó Istvánt, a Pajor­szanatórium igazgatófőorvosát, aki népellenes bűntettet követett el, a Népbíróság öt évi fegyház­­ra ítélte. — Horváth István gyári munkás nyilas üzemi bi­zottsági tag volt. Négy évi bör­tönt kapott. — Krämer István belépett a német hadseregbe. Egy évi börtönre ítélték. 3 # Ifi Kost kell egy alapod ÍRTAM IN híszn­lésbről

Next