Szabadság, 1946. január-március (2. évfolyam, 1-74. szám)
1946-01-01 / 1. szám
KEDD, 1946 JANUAR I. Lehetetlen állapotokat teremt a lakásadó Libérű lakásokban lakó kisembereknek, tisztviselőknek több lesz a lakásadójuk, mint a jövedelmük A pénzügyminiszter rendeletet készített a lakásadó bevezetéséről. A rendelet értelmében a havi lakbér 200-szorosát kell fizetni adó gyanánt annak, akinek lakbére 80 pengő alatt van; 300-szorosát, ha a lakbér 80 és 120 pengő között van, 400-szorosát, ha a lakbér 120—180 pengő és 500-szorosát, ha a telkbér meghaladja a 180 pengőt. A házbéradó bevezetését csak helyesléssel lehet tudomásul venni. Lehetetlen állapot volt, hogy a nemzeti vagyonnak igen jelentős részét kitevő háztőke mindezideig semmi jövedelmet sem hozott az államnak. Ezen a helyzeten feltétlenül változtatni kellett, hiszen ma minden lehetőséget meg kell ragadni az államháztartási egyensúly helyre, billentésére, hogy elkerülhessük a teljes csődöt. A lakásadó bevezetését tehát csak helyeselni lehet, viszont ez erre vonatkozó rendeletet nagyobb körültekintéssel , a különleges pesti lakásviszonyok ismeretében kellett volna megalkotni Mert a rendelet — jelen formájában — a kisemberek jelentős hányadának teljes anyagi összeroppanását jelenti. Aki ismeri a pesti lakásviszonyokat — és egy rendelet előkészítője ne ismerné? — az tudja: 1940 óta úgyszólván lehetetlen volt lakáshoz jutni a fővárosban. A régibérű lakások boldog tulajdonosai dehogy váltak volna meg lakásuktól, dehogy osztották volna meg azt hajléktalanokkal. " Az 1940 óta keletkezett új egzisztenciák, fiatal házasok, új otthonalapítók jelentős részben az újonnan épült házakban jutottak lakáshoz. Legtöbbször egyszobás lakásba húsódtak ezek az új családalapítók, hiszen még a garzonlakások bére is aránytalanul magas volt, átlag 200 pengőnél kezdődött. Nagyobb lakásra hár nem telt, de még ennek az egyszobás lakásnak a bére is igénybe vette a jövedelem jó egyharmadát.. Az újjáépítési pótlék kiszabásánál tekintettel is voltak az új házakba kényszerült lakókra. Akik 1940 után épült lakásban lakik, attól az újjáépítési hozzájárulásnak csak 50 százalékát követelték. A mostani Lakásrendelet elkészítői azonban úgy látszik Budapesten kívül élnek, vagy elérhetetlen magasságban lebegnek a kisember gondjai fölött, így történhetett meg, hogy teljesen figyelmen kívül hagyták ezt a lényeges szempontot, Így aztán a rendelet olyan elképesztő állapotokat teremt, hogy kisemberektől, tisztviselőktől, munkásoktól, iparosoktól nem egy esetben nagyobb adót követel, mint egész jövedelmük. Csak négy konkrét esetet sorolunk fel — a szerkesztőségünket elöntött panaszáradat négy kirívó típusát —, de ezek felmutatása elegendő bizonyíték ahhoz, hogy kivilágosodjanak a rendelet káros lányosságai. Egy nagycsaládú nyomdász néhány évvel ezelőtt olcsóbb lakás híján beköltözött egy 1940-ben épült házba s kétszobás lakásért 190 pengő bért fizetett- Akkoriban, 700 pengős havi jövedelme mellett valahogy elviselte ezt a lakbért, a jelen rendelet következtében azonban havi 146.000 pengős jövedelméből 95.090 pengőt adóba kellene fizetnie. Megélhet öt ember a fennmaradó 51.000 pengőből ? Másik példa: Az iparügyi minisztérium egyik tisztviselője 1943-ban házasodott, hosszú kálvária után egy ugyanazon évben épült házban jutott nagy nehezen lakáshoz. Az egyszobás garzonért,amelyben még konyha sincs, 240 pengő bért fizet. A lakásban alig fér el a család, mégis most majd 120.000 pengőt adóba kell lefizetni a férfi 150.000 pengős fizetéséből. És Itt van az az állami tisztviselőnő is, aki egy 1942-ben épült ház egyszobás lakásáért havi 140 pengő lakbért fizet. Havi keresete 55.000 pengő, viszont most lakásadó címén 56 ezer pengőt kellene fizetnie. Hát lehetséges ez? . Vagy beszéljünk az újságíróról, aki a kollektív szerződésben megszabott legmagasabb fizetési, havi 184.000 pengőt, „élvezi". Kétszobás úrbérű (havi kettőszáz pengős) lakása van — mert Budán a régiből kibombázták s egy 1942-bern épült pesti lakást hozott rendbe saját költségén — s most fizethet kereken, 100.000 pengőt adóba, jövedelmének majdnem 69 százalékát. Lehet a szellemi dolgozót ilyen, mértékben sújtani? A kellő megfontolás és a szociális szempontok alapos mérlegelése nélkül készült rendelet temérdek egzisztencia összeomlásának lesz az okozója, ha nem módosítanak rajta. Épp úgy különbséget kell tenni régi és újbéri lakás között, mint ahogy az újjáépítési pótlék kivetését előíró rendelet is teszi. Az 1940 után épült lakások esetében — amennyiben azok kétszobásnál nem nagyobbak — a havi bér 200-szorosánál többet adóba követelni nem lehet és nem szabad. Vagy ha már a kidolgozott rendszeren változtatni nem akarnak, az 1940 után épült egy és kétszobás lakásoknál az eredeti kulcs alapján kivetett lakásadóból 50 százalékos engedményt kell adni. A régibérű lakások esetében méltányos arányú a lakásadó mértéke s ugyancsak méltányos és szükséges a lakásadó összegének 20 százalékos növelése abban az esetben, ha két szmélynél kevesebben laknak egy szobában. Az újbérű lakásokkal kapcsolatban azonban feltétlenül szükség van megfelelő módosításra, különben összeroppannak a kisjövedelmű adózók, ez pedig nem lehet cél. ** Ötvenszázalékos beszerzési segély a dolgozóknak Külön egyhavi családi pótlékot kapnak a munkások A hivatalos lap vasárnapi száma kormányrendeletet közölt, amely szerint új beszerzési segélyeket kell kifizetni a munkavállalóknak. Azok a munkavállalók,ai decemberben a karácsonyi beszerzési segélyen kívül nem kaptak 50 százalékos segélyt, most fizetésük 25 százalékát kapják meg beszerzési segély címén, ezenkívül minden dolgozó, akinek fizetését kollektív szerződés szabályozza, további 25 százalékot kap. A rendelet azonnal életbe lépett és a kifizetést a decemberi, akik decemberben a karácsonyt teljesíteni kell. • Itt említjük még meg, hogy a népjóléti miniszter előterjesztésére a minisztertanács elrendelte, hogy az Országos Családpénztár a családi pótlékban részesülő munkásoknak karácsonyi segély címén egyhavi családi pótlékuknak megfelelő összeget fizessen ki. raerült a gonosztevő, vagy mind a kettő? Szálasi tíz arca a népbírósági tárgyalások tükrében Január 15-én felel tetteiért a „nemzetvezető". Hitler mellett kétségtelenül Szálasi Ferenc volt a huszadik század egyik legelvetemültebb, legbutább és legkártékonyabb gonosztevője. Nyolcszor állott eddig tanúként a népbíróság előtt. Mind a nyolcszor igyekezett megjátszani a méltóságában sértett államférfiat. Nehéz eldönteni, hogy ez s. ravasz örmény színészkedik-e, vagy pedig valóban megszállotta-e valami tébolyító hatalmi gőg és most nem érzi át, hogy a hitleri barbarizmus egyik eszközeként százezrek gyilkoltai-Fényképesük a cellában, lankodva jelenti ki. Talán megkérdeznének, engedem-e magamat lefényképezni ? Amikor figyelmeztetik, hogy tíz perc múlva viszik a Zeneakadémiára, hogy ott tanúskodjon, ismét sértődöttéi), kérdezi: — Tíz perc múlva , sorotválatlanult idézés nélkül? Hát lehetséges ezt Nyolcszor jelentette ki ez a bamba tanú, hogy ő németvezetőnek tartja magát ma is.. Amikor rászóltak, knyögte, hogy szolgája, Temkívüli őrnagy volt, most rendfokozat nélküli gyalogos. Arcán alig van nyoma valami értelemnek. Csiak a legegyszerűbb kérdésekre tud válaszolni. Ha értelmesebb kérdést kap, kijeleníti, hogy nem érti. Műveletlen és umintelligens. Az átlagkatona is sokkal tanultabb és értelmesebb nála. De azért egy századot talán el tudott volna vezetni, Ő azonban a huszadik századot akart®. A dadogó és az ideológus Az egyik tanácselnök valamit kérdez tőle. — Mondtam, „a.” Szöllösinek, beszéljen vele. A volt „miniszterelnökhelyettes" mindig per „a Szöllősit" szerepel Szálasajkán. Néha igyekszik választékosan beszélni, de csak dadogás lesz belőle. — Olvasta Pálffy Fidál a Mein Kampfot — kérdezik tőle. — Nekem az volt a benyomásom, hogy Pálffy olvasta a Mein Kampfot, kosává lett. Minden szavából kiérzik, hogy „államfői” mivoltában érzi magát sértve. Hétszer „szerepelt” ez az őrült „nemzetvezető” a Zeneakadémia mikrofonja előtt, egyszer pedig a Markó-utcában volt tanú Watton Ágoston tárgyalásán. Ezen a nyolc tárgyaláson nyolc arcát mutatta be. Még két esetben figyeltük meg Szálasi-Szálasján Ferencet a cellájában ... Most bemutatjuk a nemzetvesztő és nemzet félrevezető tíz arcát. Kedvenc szava az ideológia. Ez a sok ideológia már patológia nála. A népbíráikat esküdt politikai uraknak nevezi. Országszelvényekről beszél. A talajgyökeret már elhagyta. Kedvenc szavai még „elkülönbözőségek “ és „népszemélyiségek“. Ezeket „tényben akarta megalkotni“. .Az ügyészek legyintenek. Reménytelen egy őrülttől szabatos választ kapni. Vagy csak tetteti magát? Mert néha csattan a válasza, amikor sarokba szorítják, fölényes igyekszik lenni. — Bocsánat, én töhis vagyok — Rajniss ezért mondott le — hangzik a válasz, csak a kérdőjel hiányzik a mondat végéről. Áldozatainak hozzátartozói ott ülnek a nézőtéren és nem értik, hogy mi történhetett ezzel az ezeréves országgal, hogy egy ilyen negyedművelt, félbolond és egészen elvetemült embert engedett uralomra. Amikor az Endre-tárgyalásról elvezették, a folyosón kijelentette: — Nem csoda, hogy most tüntettek ellenem. A közönség egy része azonos azokkal, akik „kitartást“ kiáltottak mindig felém. Ez a pózoló tömeggyilkos, ez a bamba tanú igyekszik kibújni a kérdések hálójából. Négyféle lemeze van a válasz megtagadására" árt a saját ügyének a válasz, nem emlékszik semmire, nem érti a kérdést és ő csak tanú ... De január 15-én már ő kerül sorra. Már nem lesz tanú, hanem vádlott, amikor felelnie kell őrült tetteiért. Prásti László 4 megsértődött és a bomba Rákóczi-út 58 METROPOL SOROZO Ebéd menü (lejes, főzelék, tészta) P 41500.HUBOR zenekara játszik; ZSRIMÁRY ANDOR zeneszerző zongorázik ; POKORSZKY orosz énekes Szulxidiát 1 3 A papagáj és az elmebeteg* Állandóan ismétli az elnök a népbírók és ügyészek kérdését: — Lehetségesnek tartja, Rajniss ezért mondott le? — Lehetségesnek tartom, hogy hogy 101322 3Sr halottait Kiskunhalason a közeli napokban exhumáljuk, Budapestre hozatjuk. Hozzátartozóik sürgősen jelentkezzenek Schwarcz Józsefnél, Dohány, u. 57. vasüzlet. SERTAMIN Orescar *tess& ®&éds . Disk®/ AntoB -Rtehtw Gseeea eS&jáacá A telefonok körül komoly, bajok mutatkosiak. Most nem arra gondolunk, hogy a készülékek nehezen kapcsoltak, gyakran elromlanak, vagy mondjuk a hívott szám helyett merőben más állomást kapcsol a készülék. A telefonkészülékek felszerelésének és üzemkitartásának kissé indokolatlanul borsos áráról sem akarunk most szólni. Ezeknél sokkal fontosabb és égetőbb dolgokra hívjuk fel az illetékesek figyelmét. Budapesten közel húszezer telefonállomás működik. Ennek a számnak sommás részét a közhivatalok, minisztériumok és a pártok alkotják. A baj és a visszásság a fennmaradó rész körül van. Ezt a fennmaradó részt a feketézők, aranykereskedők, körúti kalmárok, aranyra éhes szerencsefiúk foglalták le maguknak. Nem hatalmi szóval, még tán nem is megvesztegetéssel, hanemazzal, hogy a sürgősségi díjat, a rendkívüli vonalépítés költségeit minden nehézség nélkül meg tudták fizetni. Még ez sem lenne különösebb hiba, hiszen telefonhoz mindenkinek joga van. A telefonállomások felszerelésének sorrendje körülmutatoznak komoly bajok és visszásságok. Mert ugyebár mégis csak furcsa egy kicsit az, hogy a körúti patikának — holott tulajdonosa még áprilisban benyújtotta a felszerelés iránti kérelmét — még mindig nincs telefonja, viszont a Körúti Kalmárnak, aki csak néhány héttel ezelőtt fizette be a sürgősségi díjat, vígan cseng a készüléke. Orvosoknak, újságíróknak, napilapszerkesztőknek halogatják hónapokon keresztül anyaghiányra való hivatkozással készülékük felszerelésének időpontját, pedig egy orvosnak, egy újságírónak legalább annyira fontos a telefon, mint mondjuk a váci utcai aranykereskedőnek. Orvosok, ügyvédek, patikák, újságírók tömege várja hónapok óta azt a percet, hogy megszólaljon a sokszor életet jelentő telefon. Az illetékesek nézzenek egy kicsit utána annak, hogy kik kaptak már eddig készüléket, de annak is, hogy kik szeretnének kapni. És az új állomások felszerelésénél a közérdekű szellemi munkát végzők részesüljenek valamivel méltányosabb elbánásban, mint eddig, vagy 1 glábas sorrendben előzzék meg a körúti kalmárt, az aranykereskedőt, a feketést — ha másért nem is, legalább a végzett és végzendő munka nemzetépítő fontossága alapján. Szivszékhilc£és Ítélethirdetés közben Dr. Miskolczy Pál berettyóújfalui közjegyzőt, az igazolóbizottság annak idején állásvesztésre ítélte, mert a felsőház tagja volt és nem mondott le tagságáról. Fellebbezés folytán most tárgyalta az ügyet a debreceni népbíróság, mely helybenhagyta az igazolóbizottság döntését. Miskolczy Pál dr. az ítélet kihirdetése alatt rosszul lett és szívszélhüdés következtében meghalt. Letartóztattak egy szélhámos álfőhadnagyot Házkutatásokat tartott és Sokasokat fosztott ki Néhány nappal ezelőtt a főkapitányság bűnügyi osztályán feljelentést tett Simom Lajosné, aki a Vörösmarty utca 44/b számú házban lakik és elmondotta, hogy az esti órákban egy főhadnagyi uniformist viselő férfi fegyveres katona kíséretében beállított lakásába és írásokat mutatott fel, amnelynek értelmében házkutatást akar tartani. Simon Lajosné ellenkezett, de fegyvert fogtak rá és az állítólagos főhadnagy a legnagyobb rendszerességgel és alapossággal végigkutatta a lakást. Utána „jegyzőkönyvet vett fel", majd eltávozott. Amikor elment, vette csak észre Simon Lajosné, hogy ékszereinek lágy része is eltűnt. Körülbelül Százötvenmillió pengő értékű ékszert vittek el lakásából. A rendőrség megindította a nyomozást az ügyben. Ugyanakkor Szegedről is értesítették a főkapitányságot, hogy ott egy budapesti fiatalember, aki hamis papírokkal rendelkezik, egyenruháin házkutatásokat tart és különböző embereket megzsarol. Részletes személyleírást is kaptak, amelynek alapján vasárnap a Keleti pályaudvar környékén egy detektív igazolásra szólított fel egy gyanúsan viselkedő egyenruhás fiatalembert. A férfi nem tudta magát kielégítően igazolni, mire bekísérték a rendőrségre, ahol kiderült, hogy Fodor Ferencnek hívják és ő fosztotta ki többek között Simon Lajosnét is. Hónapok óta garázdálkodik az álfőhadnagy Budapesten és különböző vidéki városokban. Letartóztatták és mivel arra lehet következtetni, hogy bűntársai vannak, megindult a nyomozás a zsaroló banda kézrekerítvére. -es 15T Ma nem, húzunk Gutmann I.Társa,B Ma mi is boldog újévet kívánunk ! Gutmann sarok VII., Rákóczi-út fa