Szabadság, 1946. január-március (2. évfolyam, 1-74. szám)

1946-01-01 / 1. szám

KEDD, 1946 JANUAR I. Lehetetlen állapotokat teremt a lakásadó Libérű lakásokban lakó kisembereknek, tisztviselőknek több lesz a lakásadójuk, mint a jövedelmük A pénzügyminiszter rendeletet­­ készített a lakásadó bevezetéséről. A rendelet értelmében a havi lak­bér 200-szorosát kell fizetni adó gyanánt annak, akinek lakbére 80 pengő alatt van; 300-szorosát, ha a lakbér 80 és 120 pengő között van, 400-szorosát, ha a lakbér 120—180 pengő és 500-szorosát, ha a telkbér meghaladja a 180 pengőt. A házbéradó bevezetését csak helyesléssel lehet tudomásul venni. Lehetetlen állapot volt, hogy a nemzeti vagyonnak igen jelen­tős részét kitevő h­á­z­t­ő­k­e mindezideig semmi jövedelmet sem hozott az államnak. Ezen a helyzeten feltétlenül változ­­tatni kellett, hiszen ma minden lehetőséget meg kell ragadni az államháztartási egyensúly helyre, billentésére, hogy elkerülhessük a teljes csődöt. A lakásadó bevezetését tehát csak helyeselni lehet, viszont ez erre vonatkozó rendeletet nagyobb körültekintéssel ,­ a különleges pesti lakásviszonyok ismeretében kellett volna megalkotni Mert a rendelet — jelen formájában — a kisemberek jelentős hányadának teljes anyagi összeroppanását je­lenti. Aki ismeri a pesti lakásviszonyo­­kat — és egy rendelet előkészítője ne ismerné? — az tudja: 1940 óta úgyszólván lehetetlen volt lakáshoz jutni a fővárosban. A régibérű la­kások boldog tulajdonosai dehogy váltak volna meg lakásuktól, de­hogy osztották volna meg azt haj­léktalanokkal. " Az 1940 óta keletkezett új egzisztenciák, fiatal házasok, új otthonalapítók jelentős rész­ben az újonnan épült házakban jutottak lakáshoz. Legtöbbször egyszobás lakásba hú­­sódtak­ ezek az új családalapítók, hiszen még a garzonlakások bére is aránytalanul magas volt, átlag 200 pengőnél kezdődött. Nagyobb la­kásra h­ár nem telt, de még ennek az egyszobás lakásnak a bére is igénybe vette a jövedelem jó egy­­harmadát.. Az újjáépítési pótlék kiszabá­sánál tekintettel is voltak az új házakba kényszerült lakók­ra. Akik 1940 után épült lakásban la­­kik, attól az újjáépítési hozzájáru­lásnak csak 50 százalékát követel­ték. A mostani Lakásrendelet elké­szítői azonban úgy látszik Budapes­ten kívül élnek, vagy elérhetetlen magasságban lebegnek a kisember gondjai fölött, így történhetett meg, hogy teljesen figyelmen kívül hagy­ták ezt a lényeges szempontot, Így aztán a rendelet olyan elképesztő állapotokat teremt, hogy kisembe­rektől, tisztviselőktől, munkásoktól, iparosoktól nem egy esetben nagyobb adót követel, mint egész jövedel­mük. Csak négy konkrét esetet soro­lunk fel — a szerkesztőségünket elöntött panaszáradat négy kirívó típusát —, de ezek felmutatása elegendő bizonyíték ahhoz, hogy kivilágosodjanak a rendelet káros l­ányosságai. Egy nagycsaládú nyomdász néhány évvel ezelőtt ol­csóbb lakás híján beköltözött egy 1940-ben épült házba s kétszobás lakásért 190 pengő bért fizetett- Akkoriban, 700 pengős havi jöve­­delme mellett valahogy elviselte ezt a lakbért, a jelen rendelet kö­vetkeztében azonban havi 146.000 pengős jövedelmé­ből 95.090 pengőt adóba kelle­ne fizetnie. Megélhet öt ember a fennmaradó 51.000 pengőből ? Másik példa: Az iparügyi minisz­térium egyik tisztviselője 1943-ban házasodott, hosszú kálvária után egy ugyanazon évben épült házban jutott nagy nehezen lakáshoz. Az egyszobás garzonért,­­amelyben még konyha sincs, 240 pengő bért fizet. A lakásban alig fér el a család, mégis most majd 120.000 pengőt adóba kell lefizetni a férfi 150.000 pengős fizetéséből. És Itt van az az állami tisztvi­selőnő is, aki egy 1942-ben épült ház egyszobás lakásáért havi 140 pengő lakbért fizet. Havi keresete 55.000 pengő, vi­szont most lakásadó címén 56 ezer pengőt kellene fizetnie. Hát lehetséges ez? . Vagy beszéljünk az újságíróról, aki a kollektív szerződésben meg­szabott legmagasabb fizetési­, havi 184.000 pengőt, „élvezi". Kétszobás úrbérű (havi kettőszáz pengős) lakása van —­ mert Budán a régi­ből kibombázták s egy 1942-bern épült pesti lakást hozott rendbe saját költségén — s most fizethet kereken, 100.000 pengőt adóba, jöve­delmének majdnem 69 százalékát. Lehet a szellemi dolgozót ilyen, mértékben sújtani? A kellő megfontolás és a szociális szempontok alapos mérlegelése nél­kül készült rendelet temérdek eg­zisztencia összeomlásának lesz az okozója, ha nem módosítanak rajta. Épp úgy különbséget kell ten­ni régi és újbér­i lakás között, mint ahogy az újjáépítési pót­lék kivetését előíró rendelet is teszi. Az 1940 u­tán épült lakások eseté­ben — amennyiben azok kétszobás­nál nem nagyobbak — a havi bér 200-szorosánál többet adóba köve­telni nem lehet és nem szabad. Vagy ha már a kidolgozott rend­szeren­ változtatni nem­ akarnak, az 1940 után épült egy­ és kétszo­bás lakásoknál az­­ eredeti kulcs alapján kivetett lakásadóból 50 százalékos engedményt kell adni. A régibérű lakások esetében mél­tányos arányú a lakásadó mértéke s ugyancsak méltányos és szüksé­ges a lakásadó összegének 20 szá­zalékos növelése abban az esetben, ha két szmélynél kevesebben lak­nak egy szobában. Az újbérű laká­sokkal kapcsolatban azonban fel­tétlenül szükség van megfelelő mó­dosításra, különben összeroppannak a kisjövedelmű adózók, ez pedig nem lehet cél. ** Ötvenszázalékos beszerzési segély a dolgozóknak Külön egyhavi családi pótlékot kapnak a munkások A hivatalos lap vasárnapi száma kormányrendeletet közölt, amely szerint új beszerzési segélyeket kell kifizetni a munkavállalóknak. Azok a munkavállaló­­k,­ai decemberben a karácsonyi beszerzési segélyen kívül nem kaptak 50 százalékos segélyt, most fizetésük 25 százalékát kapják meg beszerzési segély címén, ezenkívül minden dolgozó, akinek fizetését kollektív szerződés sza­bályozza, további 25 százalékot k­ap. A rendelet azonnal életbe lépett és a kifizetést a december­i, akik decemberben a karácsonyt teljesíteni kell. • Itt említjük még meg, hogy a népjóléti miniszter előterjesztésére a minisztertanács elren­delte, hogy az Országos Családpénztár a családi pótlékban részesülő munkásoknak karácsonyi segély címén egyhavi családi pótlékuknak megfelelő összeget fizessen ki. ra­erült a gonosztevő, vagy mind a kettő? Szálasi tíz arca a népbírósági tárgyalások tükrében Január 15-én felel tetteiért a „nemzetvezető". Hitler mellett kétségtelenül Szá­lasi Ferenc volt a huszadik század egyik legelvetemültebb, legbutább és legkártékonyabb gonosztevője. Nyolcszor állott eddig tanúként a népbíróság előtt. Mind a nyolc­szor igyekezett megjátszani a mél­tóságában sértett államférfiat. Ne­héz eldönteni, hogy ez s. ravasz örmény színészkedik-e, vagy pedig valóban megszállotta-e valami té­­bolyító hatalmi gőg és most nem érzi át, hogy a hitleri barbarizmus egyik eszközeként százezrek gyil­koltai-Fényképesük a cellában, lankodva jelenti ki­. Talán megkérdeznének, enge­dem-e magamat lefényképezni ? Amikor figyelmeztetik, hogy tíz perc múlva viszik a Zenea­kadé­­miára, hogy ott tanúskodjon, ismét sértődöttéi), kérdezi: — Tíz perc múlva , s­orotválat­­lanult idézés nélkül? Hát lehetsé­ges ezt Nyolcszor jelentette ki ez a bamba tanú, hogy ő ném­etvezető­­nek tartj­a magát ma is.. Amikor rászóltak, knyögte, hogy szolgája, Temkívüli őrnagy volt, most rendfo­kozat nélküli gyalogos. Arcán alig van nyoma valami értelemnek. Csiak a legegyszerűbb kérdésekre tud válaszolni. Ha értelmesebb kér­­dést kap, ki­jeleníti, hogy nem érti. Műveletlen és umintelligens. Az át­­l­agkatona is sokkal tanultabb és értelmesebb nála. De azért egy századot talán el tudott volna ve­zetni, Ő azonban a huszadik száza­dot akart®. A dadogó és az ideológus Az egyik tanácselnök valamit kérdez tőle. — Mondtam, „a.” Szöllösinek, beszéljen vele. A volt „miniszterelnö­khelyettes" mindig per „a Szöllősit" szerepel Szálas­­ajkán. Néha igyekszik vá­lasztékosan beszélni, de csak dado­gás lesz belőle. — Olvasta Pálffy Fidál a Mein Kampfot — kérdezik tőle. — Nekem a­z volt a benyomá­som, hogy Pálffy olvasta a Mein Kampfot, kosává lett. Minden szavából ki­­érzik, hogy „államfői” mivoltában érzi magát sértve. Hétszer „szerepelt” ez az őrült „nemzetvezető” a Zeneakadémia mikrofonja előtt, egyszer pedig a Markó-utcában volt tanú Watton Ágoston tárgyalásán. Ezen a nyolc tárgyaláson nyolc arcát mutatta be. Még két esetben figyeltük meg Szálasi-Szálasján Ferencet a cellá­jában ... Most bemutatjuk a nemzetvesztő és nemzet félrevezető tíz arcát. Kedvenc szava az ideológia. Ez a sok ideológia már patológia nála. A népbíráikat esküdt politikai urak­nak nevezi. Országszelvényekről beszél. A talajgyökeret már el­hagyta. Kedvenc szavai még „el­­különbözőségek “ és „népszemélyi­ségek“. Ezeket „tényben akarta megalkotni“. .Az ügyészek legyintenek. Re­ménytelen egy őrülttől szabatos vá­laszt kapni. Vagy csak tetteti magát? Mert néha csattan a válasza, amikor sa­rokba szorítják, fölényes igyekszik lenni. — Bocsánat, én töhis vagyok — Rajniss ezért mondott le — hang­zik a válasz, csak a kérdőjel­ hiány­zik a mondat végéről. Áldozatainak hozzátartozói ott ülnek a nézőtéren és nem értik, hogy mi történhetett ezzel az ezer­éves országgal, hogy egy ilyen ne­­gyedművelt, félbolond és egészen el­vetemült embert engedett uralomra. Amikor az Endre-tárgyalásról el­vezették, a folyosón kijelentette: — Nem csoda, hogy most tün­­tettek ellenem. A közönség egy része azonos azokkal, akik „kitar­tást“ kiáltottak mindig felém. Ez a pózoló tömeggyilkos, ez a bamba tanú igyekszik kibújni a kérdések hálójából. Négyféle leme­ze van a válasz megtagadására" árt a saját ügyének a válasz, nem emlékszik semmire, nem érti a kérdést és ő csak tanú ... De január 15-én már ő kerül sor­ra. Már nem lesz tanú, hanem vád­lott, amikor felelnie kell őrült tet­teiért. Pr­­ásti László 4 megsértődött és a bomba Rákóczi-út 58 METROPOL SOROZO Ebéd menü (lejes, főzelék, tészta) P 41500.­HUBOR zenekara játszik; ZSRIM­ÁRY ANDOR zeneszerző zongorázik ; POKORSZKY orosz énekes Szulxidiát 1 3 A papagáj és az elmebeteg* Állandóan ismétli az elnök a nép­­bírók és ügyészek kérdését: — Lehetségesnek tartja, Rajniss ezért mondott le? — Lehetségesnek tartom, hogy hogy 101322 3Sr halottait Kiskunhalason a közeli napokban exhumáljuk, Budapestre hozatjuk. Hozzá­tartozóik sürgősen jelentkezzenek Schwarcz Józsefnél, Dohány, u. 57. vasüzlet. SERTAMIN Orescar *tess& ®&éds . Disk®/ AntoB -Rtehtw Gseeea eS&jáacá A telefonok körül komoly, bajok mu­tatko­siak. Most nem arra gondolunk, hogy a készülékek nehezen kapcsoltak, gyakran elromlanak, vagy mond­juk a hívott szám helyett merőben más állomást kapcsol a készülék. A telefonkészülékek felszerelésének és üzemk­­itartásának kissé indo­kolatlanul borsos áráról sem aka­runk most szólni. Ezeknél sokkal­­ fontosabb és égetőbb dolgokra hívjuk fel az illetékesek figyelmét. Budapesten közel húszezer telefon­állomás működik. Ennek a szám­nak sommás részét a közhivatalok, minisztériumok és a pártok alkot­­ják­. A baj és a visszásság a fenn­maradó rész körül van. Ezt a fenn­maradó részt a feketézők, arany­­kereskedők, körúti kalmárok, aranyra éhes szerencsefiúk foglal­ták le maguknak. Nem hatalmi szóval, még tán nem is megveszte­getéssel, hanem­­azzal, hogy a sür­gősségi díjat, a rendkívüli vonal­építés költségeit minden nehézség nélkül meg tudták fizetni. Még ez sem lenne különösebb hiba, hiszen telefonhoz mindenkinek joga van. A telefonállomások felszerelésének sorrendje körül­­mutat­­oznak komoly bajok és visszásságok. Mert ugyebár mégis csak furcsa egy kicsit az, hogy a körúti patikának — holott tulajdonosa még április­ban benyújtotta a felszerelés iránti kérelmét — még mindig nincs te­lefonja, viszont a Körúti Kalmár­nak, aki csak néhány héttel ezelőtt fizette be a sürgősségi díjat, vígan cseng a készüléke. Orvosoknak, újságíróknak, napilapszerkesztők­nek halogatják hónapokon keresz­tül anyaghiányra való hivatkozás­sal készülékük felszerelésének idő­pontját, pedig egy orvosnak, egy új­ságírónak legalább annyira fontos a telefon, mint mondjuk a váci utcai aranykereskedőnek. Orvosok, ügy­védek, patikák, újságírók tömege várja hónapok óta azt a percet, hogy megszólaljon a sokszor életet jelentő telefon. Az illetékesek néz­zenek egy kicsit utána annak, hogy kik kaptak már eddig készü­léket, de annak is, hogy kik sze­retnének kapni. És az új állomások felszerelésénél a közérdekű szel­lemi munkát végzők részesüljenek valamivel méltány­osabb elbánás­ban, mint eddig, vagy 1­ g­­lá­bas sorrendben előzzék meg a körúti kalmárt, az aranykereskedőt, a fe­­ketést — ha másért nem is, leg­alább a végzett és végzendő munka nemzetépítő fontossága alapján. Szivszékhilc£és Ítélethirdetés közben Dr. Miskolczy Pál berettyóújfa­lui közjegyzőt, az igazolóbizo­ttság annak idején állásvesztésre ítélte, mert a felsőház tagja volt és nem mondott le tagságáról. Fellebbezés folytán most tárgyalta az ügyet a debreceni népbíróság, mely hely­benhagyta az igazolóbizottság dön­tés­ét. Miskolczy Pál dr. az ítélet kihirdetése alatt rosszul lett és szívszélhüdés következtében meg­­halt. Letartóztattak egy szélhámos álfőhadnagyot Házkutatásokat tartott és Sokasokat fosztott ki Néhány nappal ezelőtt a főkapi­tányság bűnügyi osztályán feljelen­tést tett Sim­om Lajosné, aki a Vö­­rösmarty­ utca 44/b számú házban lakik és elmondotta, hogy az esti órákban egy főhadnagyi uniformist viselő férfi fegyveres k­atona kísé­retében beállított lakásába és írá­sokat mutatott fel, amnelynek értel­mében házkutatást akar tartani. Si­mon Lajosné ellenkezett, de fegy­vert fogtak rá és az állítólagos fő­hadnagy a legnagyobb rendszeres­séggel és alapossággal végigku­tatta a lakást. Utána „jegyzőköny­vet vett fel", majd eltávozott. Amikor elment, vette csak észre Simon Lajosné, hogy ékszereinek lágy része is eltűnt. Körülbelül Százötvenmillió pengő értékű ék­szert vittek el lakásából. A rendőr­ség megindította a nyomozást az ügyben. Ugyanakkor Szegedről is értesítették a főkapitányságot, hogy ott egy budapesti fiatalember, aki hamis papírokkal rendelkezik, egyenruháin házkutatásokat tart és különböző embereket megzsarol. Részletes személyleírást is kaptak, amelynek alapján vasárnap a Ke­leti pályaudvar környékén egy de­tektív igazolásra szólított fel egy gyanúsan viselkedő egyenruhás fia­talembert. A férfi nem tudta ma­gát kielégítően igazolni, mire bekí­sérték a rendőrségre, ahol kiderült, hogy Fodor Ferencnek hívják és ő fosztotta ki többek között Simon Lajosnét is. Hónapok óta garázdál­kodik az álfőhadnagy Budapesten és különböző vidéki városokban. Letartóztatták és mivel arra lehet következtetni, hogy bűntársai van­nak, megindult a nyomozás a zsa­roló banda kézrekerí­t­vére. -es 15T Ma nem, húzunk Gutmann I.Társa,B Ma mi is­­ boldog újévet kívánunk ! Gutmann sarok VII., Rákóczi-út f­a

Next