Szabadság, 1946. október-december (2. évfolyam, 221-296. szám)
1946-10-01 / 221. szám
KEDD,1946 OKTÓBER : Viszonyokra, a tőkések többsége azonban c tunyán vagy ellenségesen áll a szanálással kapcsolatos problémák előtt. Sokan szívesen látnának új inflációt, mások az utcádra akarják dobni a munkásokat. A népi demokráciának a termelésbe is be kell vonulnia. A szanálás egyenesen megköveteli, hogy ipari termelésünket ne ott és úgy folytassa, ahol a háború kezdetén abbahagytuk, hanem új, a demokrácia szükségleteinek megfelelő Bikon. Ezt a munkásság új beállítottsága is megköveteli. A munkások a legnagyobb önfeláldozással a romokból állították helyre a gyárakat: a közösség számára és nem a tőkéseknek. Ezt a munkásságot a lökés már nem dobhatja úgy az utcára, mint rögtente. A Kommunista Párt sem azért serkentette őket tavaly rohammunkára, hogy az idén átengedje őket az infláció nélkülözései után a munkanélküliség szenvedéseinek. A magyarmunkásság a demokrácia hónapjaiban nagyot nőtt és másként látja a termelés vezetésének problémáit. A dolgozók életszínvonalát emelni kell Rákosi Mátyás a tervgazdálkodás szükségességéről és a szövetkezetek jelentőségéről beszélt ezután. A fejlődési folyamatnak az az eredménye, hogy a tőke szabad szektora korlátok közé szorult és nő az a rész, ahol a közösség érdeke érvényesül a profitra termelőkkel szemben. — Tekintettel arra, hogy a deluatilutis fejlődés alapja a nemzetgazdaságnak, a nép érdekének megfelelő átszervezése — folytatta Rákosi —, a Magyar Kommunista Párt síkra száll a nemzetgazdaság demokratikus reformjáért. Ennek megfelelően a Magyar Kommunista Párt küzd a közérdek érvényesítéséért, a profithajhászó, nagytőke önző érdekeivel szemben. Küzd az állami, községi termelési formák fejlesztéséért. Küzd a szövetkezetek kiépítéséért a városban és a falun egyaránt. Nem akarja gátolni a széleskörű polgári magánkezdeményezést, de szigorú korlátozásokat követel a gazdasági életben a nagytőke hatalmának gátak közé szorítására. Követeljük a termelés és a hitel állami irányítását, a bankok és a külkereskedelem állandó ellenőrzését, a demokratikus pártok államosítási programjának haladéktalan végrehajtását, a köz érdekeivel szembehelyezkedő, a tulajdonukban lévő termelőeszközöket nem gazdaságosan és nem a demokrácia érdekében használó nagytőkések üzemeinek állami igénybevételét. Ugyanakkor követeljük a kiskereskedelem és a kisipar támogatását. „Munkát minden dolgozó számára !”1 — Tovább küzdve a termelés emeléséért, a Magyar Kommunista Párt napirendre tűzi a harcot a dolgozók életszínvonalának emeléséért. Követeljük az iparcikkek és közszolgáltatások árainak gyors és erőteljes leszállítását, a munkásság legrosszabbul díjazott rétegének és az alsó fizetési osztályba tartozó köztisztviselők fizetésének felemelését, követeljük a termelést fölöslegesen drágító igazgatók, cégvezetők és egyéb magas tisztviselők fizetésének csökkentését, létszámuk apasztását. Újra be kell vezetni a munkások számára a családi pótlékot. Követelőik a szorgalmas kisiparnak és a nélkülözhetetlen kiskereskedelemnek az eddiginél sokkal hathatósabb támogatását. Erélyes és tervszerű állami rendszabályokat a kezdődő munkanélküliség leküzdésére. A mi jelszavunk ezen a téren munkát minden dolgozó számára. Követeljük a szakszervezetek jogkörének, a szakszervezeti alkotmánynak törvénybe iktatását. A kartelek és bankok kizsákmányolásával szemben a Magyar Kommunista Párt küzd a paraszti kisgazdaságok, elsősorban az új gazdák megsegítéséért és megerősítéséért, a parasztság szövetkezeti mozgalmának hatékony állami felkarolása útján. Küzd a taffélék, magánérdekeket szolgáló egykézvállalatok feloszlatásáért, a bankuzsora feléledésének megakadályozásáért. Jómódú, művelt parasztságot, virágzó mezőgazdaságot . Konkréten követeljük: a földreform befejezését a telekkönyvikég 1917 júniusáig való végrehajtásával, a parasztság hitelellátását, a Nemzeti Bank, valamint a nagybankok útján. A tűrhetetlen malomuzsora megszüntetését, a nagymalmok államosítását, a közép- és kismalmok községesítését, községi ellenőrzését, egyben hathatós állami segítséget a parasztságnak a mezőgazdaság átállításában a minőségi termelésre. Jómódú, művelt parasztságot, virágzó mezőgazdaságot f saink egy részére, hanem helyi önkormányzataink demokratikus fejlődésére is. — Szóllettt ezután a közoktatás népi alpokra való átépítéséről. Az iskolákban, különösen a középiskolákban a reakciós szellem, ha lehet, még erőteljesebb, mint akkor volt, amikor Hóman vezette a kultuszminisztériumot. A népi kolégiumok révén mindenütt munkások és parasztok fiainak kell az iskolákba kerülniük. A rendőrségről szólva, kifejtette, hogy annak kiterjesztését is hátráltatta az infláció. Minden erővel rajta kell lenni, hogy a rendőrség fegyelmezett, jó szaktudású, de elsősorban a dolgozó népet szolgáló Szervezet legyen. Nem politizáló rendőrségre van szükség, de olyanokra, akik öntudatosan megvédik a demokráciát. Rákosi Mátyás ezután a magyar diplomácia demokratizálásáról beszélt. A demokráciával nem rokonszenvező külügyi alkalmazottak helyére megfelelő szaktudással és nyelvismerettel rendelkező demokratikus erőket kell állítani. Egyik legnehezebb problémája a demokráciának — folytatta Rákosi Mátyás — a csehszlovák lakosságcserével és a földreform végrehajtásával kapcsolatban a telepítés. Mindent meg kell tennünk, hogy a hazaáruló svábok kitelepítése meggyorsuljon és helyükbe a Szlovákiából áttelepülő földművesek és azok a földnélküliek kerüljenek, akiknek a földosztás folyamán nem tudtunk földet adni. A telepítés hibáiból tanulni kell. Olyanok kapják a földet, akik értenek a megműveléshez. Első időben a telepeseket az állam teljes erejével támogatni kell. — A stabilizációt minden erővel biztosítani kell, — fejtegette ezután Rákosi Mátyás. — Ehez szükség van a közigazgatás reformjára. Ez vonatkozik nemcsak megyebeosztás! i kjelö K TÖRÖK VÁSAROLNUNK Töröknél OSZTÁLY SORSJEGYET AZ I. OSZTÁLYÚ HÚZÁS MÁR KEZDŐDIK Legnagyobb nyeremény szerencsés esetben 300.000 Ft. H ol Pia-E m. C: K 0: E ÖT MILLIÓ 568.000 forint kerül kisorsolásra. Hivatalos sorsjegyárak: Egész: 24.— Ft, fél: 12.— Ft, negyed: 6.— Ft és Társa bankház rt. p.Török ft. , Budapest, IV. Szervita-tér 3 H 1 Telefon: 186-069. TÖRÖK - TÖRÖK ■H—r ( A a Ss©aS rasi” felomlasztására törekszik Rákosi Mátyás ezután belpolitikai kérdések ismertetésére tért át. — A reakciós jobboldal a nemzeti egység, a koalíció felbomlasztására törekszik. A formális többséggel rendelkező, de csak a demokrácia kisebbségét képviselő Független Kisgazdapárt rá akarja kényszeríteni akaratát, a demokrácia tényleges többségét és derékhadát alkotó Baloldali Blokkra. A magyar demokraták többsége a Baloldali Blokkban, elsősorban a munkáspártokban van. A Kisgazdapártban viszont ma már többségben vannak ezek, akik ellenzik egy erőteljes demokrácia kiépítését. Ez a Kisgazdapártban uralkodó többség az országnak kétségkívül kisebbsége. De mert uralkodik a legnagyobb pártban, megkísérli, hogy uralmát, az egész országra kiterjessze. Mi nem a formális, de a tényleges demokrácia hívei vagyunk, minden erőnkkel küzdünk az ellen, hogy a Kisgazdapártban előretörő reakció országosan is uralkodóvá váljék. Ennek szegezzük mi szembe a magyar nép demokratikus többségének akaratát. Azért, mert valaki demokratikus választással került a parlamentbe, még nem félelem- és gáncsnélküli lovagja a demokráciának. Nem tekintjük tehát demokratának azt a reakciót, aki az egyébként általunk is jóváhagyott választási módszerrel bekerült a parlamentbe. A demokratikus módon választott reakciósokat, fél- vagy egész fasisztákat mi változatlanul annak tekintjük, ami és ennek megfelelően harcolunk ellenük. A Kisgazdapárt demokratáinak meg kell állapítaniuk, hogy pártjuk helyzete kezd kísértetiesen hasonlítani az első világháború után elpusztult Nagyatádi kisgazdapártjához. A Kisgazdapártban ma szabadon garázdálkodó reakciósok következtében a párt többsége élesen ellentétben áll a szocialista munkáspártokkal és ugyanakkor egyre nyilvánvalóbban a kartellek, bankok és a nagytőke befolyása alá kerül. A Kisgazdapárt a szanálással kapcsolatban nemcsak eltűrte az indokolatlanul magas ipari árakat és az agrárolló szinte elviselhetetlen kinyílását, de lényegében a nagytőke oldalára állott. Még világosabban mutatkozott ez a fejlődés a malom kérdésében. Az államosítás kérdése Rákosi Mátyás ezután a népi demokráciának; az itthoni értelemben vett polgári demokrácia összehasonlításáról beszélt. Az itthoni értelemben vett polgári demokráciának kevés köze van ahhoz, amit az Egyesült Államokban, Angliában vagy Franciaországban értenek alatta. Az egyház és az állam elválasztása ezekben a polgári demokráciákban már régen megtörtént. Nálunk mint valami speciális kommunista követelést kezelik. Az államosítás kérdésében, amelyet nálunk egyre élesebben ítélnek el egyesek, messze elmaradtunk nemcsak a szomszéd országoktól, de az őskapitalista Angliától is. — Ez a fejlődés, — folytatta — amelyet mi történelmi hasonlattal élve, Nagyatádi-útnak nevezünk, ha kisebb mértékben is, de a Nemzeti Parasztpártot is veszélyezteti. Ezzel a veszéllyel szemben csak egy az eredményes védekezés: idejekorán felvenni ellene a harcot. A Kisgazdapárt, miután utolsónak állott ki a felszabadulás után a politikai porondra, az államapparátus újjáépítésénél a valóban demokratikus elemek hátrányára elsősorban reakciósokat akart beépíteni az államapparátusba. A Bélista bizottságokban a Kisgazdapárt küldötteinek csak három százaléka volt paraszt. Ezk a tapasztalatok arra kényszerítették a baloldali demokratikus pártokat, hogy a Kisgazdapártnak azt javasolják: számoljanak le komolyan, ahogyan ünnepélyes nyilatkozatokban kinyilatkoztatták, a pártban levő reakciósokkal, utána meg fogják látni, hogy az így demokratizálódott Kisgazdapárt igényeit a demokrácia többi pártja, elsősorban a munkáspártok azonnal és örömmel teljesíteni fogják. A reakciós szárnyától megtisztult Kisgazdapártnak nemcsak belpolitikai súlya nőne meg, de hatalmasan emelné a magyar demokrácia nemzetközi súlyát is, így viszont a Kisgazdapárt a koalíció válságának állandó okozója. Ezen változtatni kell, mégpedig sürgősen. A reakció meg akarja bontani a munkásegységet • A reakció meg akarja bontani a munkásegységet s a baloldali Blokk sorait. Előbb a Kommunista Pártot szeretné elszigetelni, hogy gyengítse az egész munkásosztály befolyását a kormányzatra, azután megkísérelné kiszorítani a dolgozó munkásság és parasztság egyéb képviseleteit a kormányból és a hatalomból. A reakciós jobboldal küszöbönálló községi választásokon újra egységfrontba akarja tömöríteni erőit, hálójába akarja keríteni nemcsak a Független Kisgazdapárt paraszti tömegeit, de demokratikus vezetőit is. A két munkáspárt el van szánva, hogy latba veti a szervezett munkások és dolgozó parasztság tömegeit is. A két munkáspárt most gondoskodni fog arról, hogy a Kisgazdapárt márciusi ígéretei megvalósuljanak és ezen túlmenően olyan intézkedések kövessék őket, amelyek biztosítják, hogy a koalíció valóban demokratikus lesz. A demokrácia legelemibb követelése ma: eltávolítani a koalícióból azakciót. —A Magyar Kommunista Párt ezért elhatározta, hogy mozgósítja párterőit.— hangzott tovább — és a Szociáldemokrata testvérpárttal, az összes demokratikus pártokkal és szervezetekkel együtt közös harcba viszi őket a reakciós jobboldal tervének meghiúsítására, örömmel üdvözöljük a szociáldemokrata testvérpárt határozott állásfoglalását a reakció elleni közös küzdelem mellett. Ezenfelül a Baloldali Blokk megszilárdítására, a Nemzeti Parasztpárt bomlasztását szolgáló kísérletek meghiúsítására, a munkás, parasztszövetség, valamint a reakció elleni közös harc elvi alapján szorosabbra kell fűzni a szövetséget a Nemzeti Parasztpárttal. Ezután a választásokra való felkészülésről és az új választójogi törvényről beszélt, amelynek ki kell zárni a választójogból a reakciósokat, és a fasisztákat és hozzátartozóikat. — A tavaszi népi megmozdulások túlzásaira hivatkozva, — folytatta, — nemcsak reakciós körök, hanem gyakran becsületes demokraták is hajlandók arra, hogy a tömegmegmozdulások fegyverét, mint a demokráciával össze nem egyeztethető, elvessék. Ha a magyar demokrácia megvédésére és továbbfejlesztésére a tömegmozgalom minden néven nevezendő alkalmazása szükségesnek mutatkozik, a legteljesebb mértékben élni fogunk vele — mondotta Rákosi Mátyás. — A háború alatt a magyar demokrácia gyengéje éppen abban állott, hogy félt a Horthy- rendszer ellen a tömegek mozgósításától. Mi nem fogunk habozni, hogy ,,a demokrácia védelmére a dolgozó tömegeket harcba vessük, harcunk nem irányul a Független Kisgazdapárt demokratái ellen, nem irányul a Kisgazdapárt egésze és különösen nem irányul paraszti és polgári demokratikus tömegei ellen. Mi a magunk részéről mindent megteszünk és mindent előmozdítunk, ami lehetővé teszi, hogy a Kisgazdapárt demokratikus része velünk együtt küzdjön a reakciós jobboldal ellen, szövetségre lépjen a Baloldali Blokkal és így létrjöjjön a magyar demokrácia új, szilárd kormányzati alapja, é éppen ezért követeljük ki a nép ellenségeivel a koalícióból! A népi demokrácia: itt a szocializmus felé! Rákosi Mátyás végül a párt szervezeti kérdéseivel foglalkozott. — Befejezésül szólnunk kell arról — folytatta Rákosi — hogyan és hol függ össze a magyar népi demokrácia építése a szocializmus felé vezető úttal. A kommunista pártok az utolsó negyedszázad alatt megtanulták, hogy a szocializmushoz nemcsak egy út vezet, de csak olyan út, amelyet minden ország sajátos viszonyainak figyelembevételével építünk. Ezeknek a tanulságoknak alapján mély kommunista meggyőződésünkből kifolyólag építjük a magyar demokráciát és rajta leszünk, hogy minél több legyen benne a szociális tartalom, ami viszont meggyorsítja azt a fejlődést, ami az emberiséget a szocializmus felé viszi. Azt is tudjuk, hogy ez a szocializmus, bár magáévá teszi a nemzetközi tapasztalatok egész tárházát, csak a magyar történelmi fejlődés, a magyar gazdasági és politikai erők eredményei alapján jöhet létre. Mint ilyen, magyar földön termett, magyar viszonyokhoz szabott szocializmus lesz. Ez a tudat ad erőt a magyar kommunistáknak, amikor bátran vágnak neki a legnehezebb feladatoknak. Ebben a nehéz munkában erőt ad nekünk az a tudat is, hogy világszerte, de különösen közvetlen szomszédságunkban, elsősorban a hatalmas Szovjetunióban, Jugoszláviában, Lengyelországban és egyebütt is erős, hősi harcokra visszatekintő kommunista pártok haladnak sikerről-sikerre népeik élén. A legnagyobb erőt azonban saját harcos, szenvedésekkel és üldözésekkel teli negyedszázadból merítjük. Biztosak vagyunk ügyünk sikerében. Jöjjön, aminek jönnie kell, a jövő a mienk! — fejezte be nagyhatású beszámolóját Rákosi Mátyás, akit a kongresszus tagjai percekig helyükről felállva viharosan ünnepeltek. siessen, mert leKSsiR rafius már* október Mi