Szabadság, 1947. július-szeptember (3. évfolyam, 146-219. szám)

1947-07-01 / 146. szám

KEDD, 1947 JÚLUS 13 Negyedmillió síboltak a szökevények Dessewffy Gyula: 40.000, Jékely László: 100.000 dollár! A valuták zugforgalmában né­hány hét óta ismét élénk mozgató­­dás volt észlelhető. Most azután — mint a­­Szabadság munkatársa, tel­jesen beavatott helyen értesült —­­ nyilvánvalóvá vált, hogy a nagy­­ kereslet az összeesküvő politika­­­ sok külföldre szöktetésének­ volt­­ szükségszerű következménye. Var­­­­ga Béla, a képviselőház volt el­nöke és a vele együtt megsz­ökött két másik kisgazdapárti képviselő, továbbá Jékely L­ászló és Desewffy Gyula „gróf” voltak azok a titok­zatos kezek, amelyek részére a zugforgalomban található dollárt összevásárolták. A nagy kereslet következtében a hivatalos kurzus­sal szemben 50, sőt 100 százalé­­kos felárat fizettek a dollárért. Varga Béla és két társa részére együttesen legalább 150 ezer dol­lárt szedtek össze ezek a valuta­­sikerek, Jékely László közel száz­ezer dollárt, Dessewffy Gyula „gróf” negyvenezer dollárt vitt magával. A tőzsde környékén tel­jes határozottsággal beszélnek ezek­­ről a számadatokról, amelyekből megállapítható, hogy a külföldre szökött „magyar politikusok”, több mint negyedmilli­ó dollárt hajtot­tak fel megbízotaik útján. Hogy ezek a tételek magyar forintban mekkora összege képviselnek, azt csak akkor állapíthatjuk meg meg­közelítő pontossággal, ha tekintet­­be vesszük, hogy a megbízók titok­ban akartak maradni és a dollár meg a többi idegen valuta három­négy hézen keresztül jutott el hoz­­zájuk. A reakció süllyedő hajójáról menekülő politikus-patkányok tehát gazdasági szempontból is jelentős károkat okoztak. A nyugatom Schell Péter évmillió dollárt sikkasztott a Jossír és az IM­RRA vagyonából Milánói jelentés szerin az angol katonai rendőrség letartóztatta „báró“ Schell Péter volt belügy­miniszter és kassai főispánt, a fel­vidéki deportálások legfőbb vezető­jét, Baky és Endre László egyik bizalmasa, Schell Péter Szálasival együtt szökött Nyugatra, majd a szövetséges csapatok bevonulása után Milánóba utazott és jelentke­­zett a menekültügyi szervezetek központjánál, ahol hamarosan kar­riert csinált. Először az északolaszországi ma­gyar menekültek ügyeinek vezeté­sével bízták meg, majd az UNRRA milánói csoport főnöke lett. Ő ve­­zette az összes megbeszéléseket, amelyek az északolaszországi zsi­dó menekültek támogatásában az­­ UNRRA és a Joint között felme­­s­rültek. Volt néhány egykori üldö­zött, aki szívesen megfeledkezett Schell felvidéki szerepléséről és üzleteket kötött vele. A zimmersdori UNRRA-tábor botránya után most felülvizsgálják az összes UNRRA- táborok és hivatalok ügykezelését és így került sor Schell Péter ügyeinek megvizsgálására is. Az ellenőrzésnél kiderült, hogy Schell Matwey Rosenblüth lodzi menekülttel és dr. Markovics Ri­chard, volt nagyváradi orvossal együtt, alkalmaztatása, óta foszto­­gatta az UNRRA és a Joint milá- i női­ raktárait és pénztárait. A nyi- I­las főispán ellen a Joint már há­rom hónappal ezelőtt feljelentést tett, ,az angolok azonban akkor azzal szüntették meg a vizsgálatot, hogy valószínűleg magyarországi szereplése miatt haragszanak Sahellre a zsidó szervezetek veze­tői. A mostani vizsgálat szerint Schell Péter és társai, mintegy egymillió dollár kárt okoztak a nemzeközi segélyszervezeteknek. A letartóztatás után az olasz rendő­­őrség bejelentette, hogy ők is ki fogják kérni a nyilas főispánt, mert kiderült, hogy dr. Markovics és Schell hosszú idő óta vezető szerepet játszanak a milánói titkos jam­lébos-zéta Végre kivégezték Hegedűs Istvánt Hírt adtunk arról, hogy a nép­­bíróság Tutsek-tanácsa annak idején kötél általi halálra ítélte Hegedűs István villanyszerelési vállalkozót háborús bűncselekmények miatt- Az elítélt védője újrafelvétel­i ké­rést nyújtott be, amelyet a népbíró­­ság Récz- tanácsa elutasított. A védő ez ellen is újrafelvétellel élt, amit a n­épbíróság Bartha-tanácsa ugy­anorak elutasí­tott. Felfolyamo­­dás folytán az ügy a NOT elé ke­­rült, amely újabb tanuk kihallgatá­sát rendelte el. Ezt ismét a Bartha­­tanács foganatosította és újból el­­uasította­ az újrafelvételt. A hatá­rozatot Tutsek tanácselnök hirdette ki az elítélt előtt és a jogerős íté­letet Hegedűs Istvánon vasárnap reggel a törvényszék Koháry­ utcai udvarán végrehajtották. HÉTFŐ: Budapest I. 12.15: A házi­ együttes játéka. — 13: Ri­­port három színházról. — 13.15: Ének és mélyhegedű. — 14: Hírek. — M.10: Elő­­adás. — 14.30: Jazz. — 15.15: Rádió is­­kola. — 10: Hanglemezek. 16.40: Petőfi vi­lága. — 17: Hírei­. — 17.10: Z­árthíradó. 17.20: Hadifogoly Híradó. — 17.25: Vörös­­kereszt. — 17.45: Az elnyomatás és a fel­­szabadulás dalai. — 18.10: Elemi csapás. Előadás a Stúdióban. — 18.15: Szakosíts ,Árpád miniszterelnökhelyettes beszámolója* 20: Hírek. — 20.20: Magyar muzsika. — 21*20: Hangos híradó. — 21.40: Angol nyelv. — 21.50: Hírek oroszul. — 22: Hí­rek. — 22,25: Ének. — 22.25: Hadifogoly híradó. 23: Klarinét. — 23.30: Hangleme­zek. — 24: Hírek. — 0,10—0,30: Hírek francia, angol és eszperantó nyelven. ­Gyors, pontos, szép a 20 év óta fennáló MAYER kelmefestő- és vegyti­sztítógyár m­u­n­k­á­ja Deák Ferenc­ utca 16 Fióküzlet nincs! Telefon: 181—046. ! Tildy Zoltán beszéde a Magyar-Jugoszláv Társaság debrecerti alakuló ülésén Vasárnap alakult meg Debre­cenben a Magyar-Jugoszláv Tár­saság helyi csoportja. Az ala­kuló ülésen Tildy Zoltán köztár­sasági elnök mondott beszédet, örömmel tölti el, hogy Debre­cenben, ebben a tiszta magyar hagyományokat és kiirthatatlan magyar szabadságvágy emlékeit őrző városban is megalakult a Magyar-Jugoszláv Társaság. A magyar nép levonta a múlt ta­nulságait s világosan lá­tja, hogy a Dunavölgy népeinek eddigi egymáselleni harcából a nevető harmadik húzott hasznot. A múlt azt is megmutatja, hogy nem le­het büntetlenül hozzákötni sor­sunkat a szolgaság hatalmaihoz. A ma­gyar nemzet most reálisan szembenéz a tényekkel és vissza­tér a nép igazi lelkületéhez, amelyben mérhetetlenül sok a megértés és testvériség utáni vágy- Hangsúlyozta, hogy a ma­gyar népnek gazdagodást fog je­lenteni, ha megismeri a jugo­szláv népnek a fasizmus elleni hősi harcát s mostani ország­építő munkájának dicsőséges fe­jezeteit. A köztársasági elnök után Karlo Mrazovics budapesti jugo­szláv követ magyar nyelvű be­szédben hangoztatta, hogy a bol­dog jövő építésének nemes mun­kájában a két fiatal önálló ál­lamnak, Jugoszláviának és Ma­gyarországnak segítenie kell egymást. Jugoszlávia őszintén kívánja fejleszteni Magyaror­szággal a baráti kapcsolatokat, politikai, gazdasági és kulturális téren egyaránt. Ezeknek célja: a béke megőrzése a világnak ezen a táján, együttműködve az összes békeszerető országokkal és népekkel, elsősorban a hatal­mas baráti Szovjetunióval. Mrazovics követ hatalmas taps­vihart arató beszéde után a deb­receni csoport tisztikarának meg­választására került sor, elnökké dr. Gacsályi Sándor tankerületi főigazagtót választották meg. Elesett Rivas Pombo spanyol partizánvezér A partizánharc hatalmas mére­tekben folyik Spanyolországban, mint a Mundo Obrero jelenti. A harcban elesett Rivas Pombo, a a kommunista párt egyik vezetője, a galíciai partizánok vezére. Pombo La Coruna tartományban irányítot­ta a harcokat. A csendőrség egyik büntetőkülönítményt a másik után küldte ki az őt élelmező parasztok ellen, de hiába.. Végülis árulás út­ján megtudták, hogy az Arabán hegyen tartózkodik. Körülvették a házat, amelyben megszállt és meg­adásra szólították fel. Rivas Pombo válasz helyett lelőtt egy csendőrtisztet. Órákon át tartó lö­völdözés után, amelyben t°bb csender-t megölt, Rivas Pombo maga is elesett. Sulyokék kezére akarnak juttatni egy kollégiumot A „méltóságos asszony“ és fiának rémuralma a Pázmány Péter-kollégiumban Az Erkel­ utca 9. szám alatti, Pázmány Péter kollégiumot, amely a Magyar Kollégiumok Egyesülete kötelékébe tartozik, egyik lakója, Szilbereki József felajánlotta a Sza­­ba­ds­ágpártnak. Ez, így egyszerűen leírva, vala­mi ostoba csínynek hangzik. Ismer­ve a körülményeket, azonban egy­­általában nem meglepő. Kezdődött 1944 telén, amikor ágyúdörgés, szi­rénaim­lás és csatazaj közepette megjelent a kollégiumban Timkó Imre. Mint egyszerű egyetemista, kedves „idősebb kolléga“ lépett ak­­kor az elhúnyt gondnok helyébe. Később kiderült, hogy Tihanyi pre­­fektus unokaöccse. A felszabadu­lás után vörös krétával a követke­­ző meglepő szöveget írta ki az aj­tajára: Dr. Igorj Ivanovics Timkov pravoszláv pópa. Még ma sem doktor és soha életében nem volt pravoszláv pópa. Egy könnyű fordulattal otthagyta a pravoszláv egyházat, akkor derült­­ki róla, hogy görögkatolikus és 1­946 deopím­cerében kinevezték or­szágos görögk­atolikus egyetemi lel­késznek. Timkó Imre e fordulatokban gaz­dag pályafutását „okvetetlenkedő” diákok kirugdalása kísérte. Egymásután dobta ki a kollé­giumból azokat, akik hangot mertek adni a diákok hangula­tának, így kellett elmennie Juhász Károly­­nak, Sosimzki Andrásnak és Or­­tutay Andornak. A legmeglepőbb az egyik orvostanhallgató esete volt, akit azért akart eltávolítani, mert állítólagos káromkodásával meg­botránkoztatta a „méltóságos” asz­­szonyt. A „méltóságos” asszony Timkó anyja­, aki ugyancsak az in­tézetben lakik. A gondnok szólí­totta fel a fiúkat, hogy nevezzék eképpen: „legalább ez az egy öröme maradjon meg anyámnak.” Tomkó a kollégiumban rendezte be az országos görögkatolikus lel­kész­­hivatalt­ Elzárta a gázt a diákok elől, amelyet ő és „méltóságos“ ma­mája vígan használ, természe­tesen a kollégium számlájára. A segélyek elosztásáról volna né­hány kérdésük a diákoknak, ha ezek után kérdezni mernének. Sze­retnék tudni, hogyan őrztettük szét a ruhákat, a cipőket, a cukrot, a konzervet? Bulla Béla tanárelnök és Timkó édesanyjával egész emeletet foglal­nak le abban a kollégiumban, ahol négy diák lakik egy szobában a fejenkint havi 20 forintot, ezet a két matracért. Ez is külön törté­nést: a két matrac. A felszabadulás után, mikor többen laktak bent, mint most, mindenkire három ju­tott. Ma a három matrac „sarzsit” jelent. Ez csak a kiválasztottaknak jut, azoknak, akik miatt nem sza­bad beszólni, mert menten Timkó fülébe jut és könyörtelenül repül az illető. A kollégiumban nyáron nem sza­bad tartózkodni, ezzel szemben „valaki“ a balatonszemesi üdü­lőt 14.000 forintért bérbeadta három évre. Mintha tíz évvel ezelőtt lenne. Ilyen is a gondnok úr könyvtára, amely­ből a fasiszta könyveket még min­dig nem szolgáltatták be. De a diá­kok már megunták, hogy némán és fogcsikorgatva nézzék, mit csinál a hívatlan vezetők serege. A sok kimondatlan kérdéshez, most egy újabb járult: kitől indult el a Sza­badságpártnak való felkínálkozás ? Ezzel be is telt a mérték! Hétfőn küldöttség megy Ortutay Gyula kultuszminiszterhez. A kollégium­ban alapos nagytakarításra van szükség, mégpedig igen sürgősen! Hajduska István R­ep­ülőt­ereket épít a­z US­­ Spaniyi­­országb­an Dolores Ibárruri, a legendás hírű La Passionaria, a spanyol polgár­­háború hőse, a spanyol kommu­nista párt főtitkára a strassburgi kommunista kongresszuson kijelen­tette, hogy Franco engedélyt adott az USA-nak két repülőtér építé­sére spanyol területen, így az ame­rikaiak nemcsak hídfőt létesítettek Európában, hanem stratégiai pontot is a földközitengeri térségben. A nyugati hatalmak — mondotta Ibárruri asszony — a be nem avatkozás politikáját folytatják Franco érdekében. A nemzetközi reakciósok támogatják, az impe­rialisták pedig bátorítják­ Franco véres diktatúráját. A «** rr lovo Moszkvája“ Alexisz Scsusev akadémikus Moszkva legnagyobb előadótermé­ben, a 20.000 személyes Gorkij Park­ban előadást tartott „A jövő Moszkvájáról'’. A terv szerint a régi főváros ar­culata gyökeresen megváltozik. A mostani ötéves terv keretében ki­­lencm­illiárd rubelt irányoztak elő Moszkva nagyobbszabású építkezé­seire. Az építési munkaterv első pontjai az utcák és terek átrende­zése, házépítés, a földalatti villa­mos negyedik vonalának megépí­tése, fásítás és utak készítése. Az ötéves terv hárommillió négyzetmé­­ternyi felületű lakás építését öleli fel. A Moszkva-folyón több új hidat vernek; egyikük a Lenin-hegy k­ör­­nyékén készül s a hegy csúcsán 12 emeletes szálloda építését tervezik. Moszkva körül 65 kilométer hosz­­szúságú villamosvasút fog fűtni. AZ ŐSZ HAJ eredeti színét festés nélkül 10 18 nap alatt visszanyeri Nincs pepecselés Egyszerűen benedvesíti haját reggelenként a L­e­­­o­n Visszaszí­nezővel. 10—18 nap múlva a haj vissza­nyeri eredeti színét, fényét, rugalmasságát. Csalódás nincs, a hatás biztos. Ártalmatlan, tiszta, nem hagy foltot a LE­TOM Visszaszínező Ára 12 Ft 60. Minden szaküzletben. Főraktár: Hunnia gyógyszertár, Erzsébet­ körút 56.

Next