Szabadság, 1987. július (97. évfolyam, 28-31. szám)

1987-07-10 / 28. szám

2. OLDAL ^SZftBÜDSHG AN AMERICAN NEWSP APER IN THE HUNGÁRIÁN LANCUAGC THE OLCREST CSTABLISHCO HUNGÁRIÁN NE WSPAPER IN AMERICA PUBLI4HE0 EVERT ERID A T 1 ...-u------------------ ------ ' S Published every Friday by LIBERTY MEDIA, INC. (Mrs.) C. Paksi Edited and Published at Szerkesztőség és kiadóhivatal Liberty Media, Inc. 5842 MAYFIELD ROAD, CLEVELAND OHIO 44124 , Telephoné: (216) 449-0800 Circulation Előfizetés P.O. Box 72073-U, CLEVELAND OHIO 44192 First issue: November 12, 1889 (USPS 531740) POSTMASTER: Send address changes to LIBERTY MEDIA, INC. 5842 Mayfield Road, Cleveland, Ohio 44124 Előfizetési árak—Subscription rates United States of America and Canada US $ Egy évre (one year): 25.00 US S Fél évre (hali year): 15.00 US $ Más országokba (other countries) egy évre (one year): $30.00 fél évre (half year): $18.00 SECOND CLASS POSTAGE PAID AT CLEVELAND, OHIO A lapunkban megjelent írások egy része a Szabad Európa vagy egyéb rádióadások keretében elhangzott vagy nyomtatásban meg­jelent. íróink saját nézeteiket fejezik ki, azok nem minden esetben tükrözik szerkesztőségünk vagy hirdetőink véleményét. Közlésre nem alkalmas kéziratokat nem őrzünk meg és nem küldünk vissza. ­ A HÍREK MÖGÖTT Jobban vigyázzunk az értékekre Nemrégiben helyesléssel ír­tunk Gary Hart nyilatkozatáról, aki azt állította, hogy tehetsé­ges emberek egyre kevésbé mernek jelentkezni az Egyesült Államok közéletében, mert ki vannak téve a sajtó szélsőséges és oktalan túlkapásainak. Egy másik ügy kapcsán most az de­rült ki, hogy nem csupán az egyik párt vezetői vannak kité­ve támadásnak, hanem mind­kettőé és nem csupán mindig a sajtó a ludas. 1985 márciusában Ray­­mond Donovan, az Egyesült Államok akkori munkaügyi minisztere lemondott állásáról. Már hónapokkal korábban el­kezdődött ellene egy rágalom­hadjárat. Ez főleg a szakszer­vezetek részéről indult, mert az AFL-CIO elnöke Mrs. Kirkland szerint „ez az ember veszedelmes ránk”. A vádak szerint hét és fél millió dollárt lopott el egy New York-i föld­alatti építkezés vállalkozástól, amelynek magas vezető tisztvi­selője volt még mielőtt Reagan elnök a kormányába nevezte ki. 1984 szeptemberében már megindultak a vádaskodások, amik egyre hevesebben árad­tak és a sajtóban egyre részle­tesebb támadást kaptak. Oly annyira, hogy egy New York-i bíró egy elsődleges döntést ho­zott arról, hogy a meglévő bizo­nyítékok elégségessé teszik egy bírói eljárás megindítását Donovan ellen. Aki ismeri az Egyesült Államok törvénykezé­si eljárását, az tudja, hogy az ilyesmi nem ítélet, még kevésbé megbélyegző. Egyszerűen csak annyit jelent, hogy a bizonyí­tékokat nem lehet egyszerűen nevetségesként vagy jelentékte­lenként kidobni, hanem azok alaposabb kivizsgálást igényel­nek. Ez a bírói döntés elegendő volt ahhoz, hogy Donovan le­mondásra kényszerüljön és le­mondó levelét az elnök „sajná­BÉCS — A Magyar Kom­munista Párt vezetésében esz­közölt újabb változások olyan gazdasági reformok megvalósí­tására való elkötelezettséget tükröznek, amelyek merészeb­bek mindannál, amit az első, húsz évvel ezelőtt kezdeménye­zett változások óta megkísérel­tek. Ugyanakkor az is kiderül, hogy a rendszernek nincs szán­dékában kiadni kezeiből az ideológiai vezetést, holott a leg­több magyar azt remélte, hogy további politikai liberalizáló­dás fogja kísérni a legújabb gazdasági lépéseket. Miniszterelnökké nevezték ki Grosz Károlyt, a párt poli­tikai bizottságának tagját, akit lattal bárt, de elfogadja. Azóta Donovan visszatért a magán­életbe és az újságok az utolsó időszakban egyre többet írtak arról, hogy ilyen tehetséges és jó munkaügyi minisztere még soha nem volt az Egyesült Államoknak. Donovan élete a legtipiku­sabb amerikai „success story”. Munkás szülei meghaltak ak­kor, amikor ő 10 éves volt (1930-ban született), és Dono­van mint legidősebb testvér 9 másik testvérének felnevelésé­ben segédkezett és irányította őket. Mire felnőtt, vezérigaz­gatója lett a Schiavone épít­kezési vállalatnak, amelyről elég annyit tudni, hogy a felté­telezések szerint el lehet onnan 7 és fél millió dollárt lopni anélkül, hogy ez feltűnne a napi ügyvitelben. Donovant, aki Ronald Reagan jelentkezé­se óta lelkes híve volt, kinevez­ték a kormányba, ahol lemon­dásáig remekül helyt állt és néhány fontos törvényalkotás­sal emlékezetessé tette a nevét. Május utolsó napjaiban a New York-i bíróság esküdtszék tanácsa Raymond Donovant minden vád alól felmentette. Nem formai okok miatt, nem bizonyíték hiányért, nem ügy­védi ügyeskedésből. Hanem mert nem bűnös, semmiféle komoly, vagy komolytalan vádat tenni ellene nem lehet. A már hosszabb ideje Kádár Já­nos lehetséges utódai között emlegetnek. Berecz János, a párt ideoló­gia főnökét pedig beválasztot­ták a Politikai Bizottságba. Losonczi Pál elnököt nyug­díjazták, helyébe Kádár helyet­tese, Németh Károly kerül, jelentették június 25-én. Berecz előléptetése nagy nyugtalanságot idéz elő intel­lektuális körökben. Tavaly, az egyre szókimondóbb magyar írók elleni ideológiai kiroha­nására sokan kiléptek az író­­szövetségből és újat alakítot­tak. Groszt erős, határozott po­litikusnak tekintik, akinek a szerepére nagy szükség van két és fél éves per és meghur­coltatás a volt miniszter részére befejeződött. Az ország részére nem. Fel­merül ugyanis a kérdés, vissza­térhet-e ezek után a rendkívüli tehetségű Donovan, aki a leg­szebb munkakörban van, a kormányba és gazdagíthatja, építheti-e az Egyesült Államo­kat. A válasz természetesen: nem. Az idő túlhaladt rajta, ki­került a forgásból, az ügy már nem ér meg egy újabb kor­mányátalakítást. Hamis vá­dakkal sikerült kitúrni egy jó alkalmas embert egy fontos ál­lásból. Már­pedig ebből haszna senkinek nincs. Joggal merül fel a kérdés, elegendő-e, hogy politikai és közéleti életünk szereplőit a maximálisan tartsuk reflektor­­fényben, vagy éppen a közéleti tisztaság azt is megkövetelné, hogy minden vádaskodó egyé­nileg is felelőssé válna vádjai tisztaságát illetően. Akkor talán a rágalmazók is alapo­sabban meggondolnák intrikus lépéseiket és az Egyesült Ál­lamok politikai élete sikere­sebben mozogna, ha tehetséges emberek nem vesztenék el ál­landóan kedvüket és a közért való munkálkodás helyett nem teljesen magánéletük gazdagí­tására szentelnék energiájukat. Egri György S 2, A P­S­A (y KORMÁNYVÁLTOZÁS MAGYARORSZÁGON Gazdasági reform, ideológiai szigorítás A Christian Science Monitor beszámolója alapján 1987. július 10., péntek TARTALOMJEGYZÉK Emberek.........................3. old. Névnapok......................12. old. Események....................19. old. Óhaza................20.­­ 21. old. Egészség........................22. old. Konyha..........................22. old. Sport..............................23. old. Kérdezz-felelek.............24. old. Csillagok.......................25. old. Keresztrejtvény.............26. old. Elmebajnokság.............26. old. Apróhirdetések.27. & 28. old. most, amikor az életszínvonal rohamosan csökken és a követ­kező évekre még drasztikusabb romlásra számítanak. A reformprogram előteré­ben most az új adórendszer lefektetése áll. A szovjet tömb­ben először, nyugati mintájú jövedelem­adót vezetnek be. A sajtó hónapok óta tár­gyalja az új adórendszer részle­teit és azzal próbálja megnyug­tatni az infláció által egyre kisebb fizetésből élőket, hogy Grosz Károly, az új miniszterelnök az adóterhek főleg a jómódú kisebbséget fogják érinteni — azokat, akiknek két állásuk van és akik a jól profitáló magánszektorban működnek. Grosz abban különbözik dogmatikusabb elvtársaitól, hogy a magánszektort tovább óhajtja növelni és — mint azt a Christian Science Monitor riporterének adott tavalyi in­terjúban elmondta — kemény kézzel akar nyúlni, a veszte­séges vállalatokhoz, esetleg be is csukni azokat még akkor is, ha ez az ideiglenes munkanél­küliség veszélyével jár. Grosz híve annak, hogy a jövedelmek még tovább differenciálódja­nak, a jobb teljesítmény, na­gyobb hozzáértés jelentősebb megjutalmazása folytán. Grosz és Berecz szerepe tükrözi Gorbachevnek azt a

Next