Szabadság, 1987. augusztus (97. évfolyam, 32-35. szám)

1987-08-07 / 32. szám

2. OLDAL %HBS9DSRG »M AMERICAN NEWSPAPCR IN THE MUNCARIAN LANCUAGE IMt 01 tft ST ES'ABUSHI 0 HUNGÁRIÁM NEWSPAPER IN AMERICA PuBUSHtt Published every Friday by LIBERTY MEDIA, INC. (Mrs.) C. Paksi Edited and Published at Szerkesztőség és kiadóhivatal Liberty Media, Inc. 5842 MAYFIELD ROAD, CLEVELAND OHIO 44124 Telephoné: (216) 449-0800 Circulation Előfizetés P.O. Box 72073-U, CLEVELAND OHIO 44192 First issue: November 12, 1889 (USPS 531740) EOSTMASTER: Send address changes to LIBERTY MEDIA, INC. 5842 Mayfield Road, Cleveland, Ohio 44124 Előfizetési árak—Subscription rates United States of America and Canada US $ Egy évre (one year): 25.00 US $ Fél évre (hali year): 15.00 US $ Más országokba (other countries) egy évre (one year): $30.00 fél évre (half year): $18.00 SECOND CLASS POSTAGE PAID AT CLEVELAND, OHIO A lapunkban megjelent írások egy része a Szabad Európa vagy egyéb rádióadások keretében elhangzott vagy nyomtatásban meg­jelent. íróink saját nézeteiket fejezik ki, azok nem minden esetben i -krözik szerkesztőségünk vagy hirdetőink véleményét. Közlésre nem alkalmas kéziratokat nem őrzőnk meg és nem ki Idünk vissza. ■mw I A HÍREK MÖGÖTT . AZ OLLIE SYNDROMA Egy hét alatt nemcsak a legtöbbet emlegetett emberré, de az Egyesült Államok hősévé lépett elő Olivér North a nem­zetbiztonsági tanács alkalma­zottja, akit titkos feladatok el­végzésével bíztak meg. Olivér North amikor tevékenysége, az iránnak történő fegyverszállí­tás és a Nicaraguai szabadság­­harcosok anyagi megsegítése kipattant először, az alkot­mány ötödik módosító pontjá­ra való hivatkozással megtagad­ta, hogy a kongresszusi vizsgá­ló bizottságnak felvilágosításo­kat adjon. Később azonban ta­lán ügyvédjei tanácsára, talán éppen Reagan elnök kérésére változtatott álláspontján és hajlandó volt egy olyan tanú­vallomást tenni, amely ameri­­ka közhangulatát szinte órák alatt változtatta meg. Felmerül a kérdés miért? Igaz, hogy North szimpatikus megjelenésű jól kinéző ember, aki nyílt egyenes modorával és ugyanakkor higgadt érveivel könnyen tud barátokat nyerni. Ez azonban önmagában még nem lenne magyarázat. Hiszen North egy pillanatig sem ta­gadta, hogy törvényellenes dolgokat követett el, hogy az ország választott politiku­sainak hazudozott, hogy fontos dokumentumokat a bíróságok előtt elvonni igyekezett. Az őt kihallgató politikusok, akik­nek nagy része belpolitikai megfontolások alapján szerette volna sarokba szorítani a nem­zetbiztonsági tisztet, hogy ezzel Reagan elnököt hozza kelle­metlen, sőt veszélyes helyzetbe, mégis alul maradtak a szócsa­tában. A közvéleménykutató jelentések szerint kihallgatása végére Ollie olyan népszerű volt az amerikai polgárok között, mint jelenleg egyetlen politikus sem és sokan már arról beszéltek, hogy a magas­rangú tengerészeti tisztet fölé­nyesen választanák elnöknek. WASHINGTON - A Sze­nátus 71 szavazattal 27 ellené­ben jóváhagyott egy olyan kereskedelmi törvényjavasla­tot, amely élesen szemben áll Reagan elnök politikájával. Amennyiben a kongresszus és a Fehér Ház nem jut kompro­misszumos megoldáshoz, a jövő évi elnökválasztási kam­pány egyik legfontosabb témá­ja lesz. A képviselőház már ápri­lisban hasonló javaslatot szava­zott meg. Az elnök különösen a képviselőházban született ja­vaslatot kifogásolja, amely sok­kal szigorúbb megtorlást ír elő ha egy most tartandó válasz­táson elindulna. Nem kétséges, népszerűsé­gét az okozta, hogy North végre igazat mondott. Igazat mondott amikor elismerte korábbi hazugságait és nem­csak a saját igazságát, de min­denki igazságát is kihangsú­lyozta azzal a megállapítással, hogy hazudni nem olyan sú­lyos bűn, mint ahogy azt a hamis moralisták beállítani igyekeznek. Mindenki hazudik időnként és az elbírálás tulaj­donképpen attól függ, hogy a hazugságnak nemes, vagy nemtelen-e a célja. Egy ország külpolitikáját és főleg titkos ügyvitelét nem lehet hazugságok nélkül bo­nyolítani — mondotta North — és az átlag amerikai rábó­lintott. Végre valaki gügyögés helyett felnőttként beszélt vele. Végre valaki ki merte mondani aminek mondását eddig szé­gyenletesnek tartották és mégis mindenki csontjába érezte, hogy a kommunizmus vesze­delme elérkezett a küszöbünk­höz. Mi a különbség, kérdez­ték Northot a 29 évvel ezelőtti Vietnám és a jelenlegi Nicara­gua között? Negyvenezer kilo­méter, adta meg a választ a magasrangú tiszt és ezt végre mindenki megértette. Valószínű, hogy a hirtelen lelkesedés hamarosan le fog lohadni s Oliver North neve is feledésbe merül. Az amerikai külpolitika irányzatát mégis döntően megfordította, talán nagyobb méretekben, mint elnöki főnöke. Nemcsak a többségi, de mégis ellenzéki külföldi kormányok és cégek nem fair kereskedelmi gyakor­lata ellen. Az ezer oldalra kiterjedő törvényjavaslat korlátozni pró­bálja az elnök hatalmát keres­kedelmi kérdésekben tekintet­tel arra, hogy a Fehér Ház nem szívesen folyamodik megtorló lépésekhez. Az okirat különösen Japánt veszi célba, amely a törvény­hozók többségének véleménye szerint nem hajlandó megnyit­ni piacait az amerikai termé­kek előtt. A törvényjavaslat fonto­sabb pontjai: párt igyekezete hiúsult meg an­nak érdekében, hogy az elnök ellen törvényes eljárást lehes­sen indítani, de a törvényho­zók, a körülményeket vizsgál­va a jövőben valószínűleg ru­galmasabbak lesznek az ameri­kai külpolitika, illetőleg a vé­dekezés lényeges kérdéseiben. Éppen ezért tűnt nevetsé­gesnek a Financial Post egy in­terjú­sorozata, amelyben az ország legnagyobb pénzügyi és iparvállalatainak vezetőit kér­dezték meg arról: felvennék-e alkalmazottjukként Oliver Northot? Legtöbben ugyan úgy vélték, hogy ez a szókimon­dó és minden áron célratörő katona használható alkalma­zottjuk lenne, de bizony akad­tak ellentétes vélemények is. A cikk kérdés felvetése volt telje­sen rossz. Oliver Northot kellett volna megkérdezni, hogy hajlandó lenne-e általa vezetett vállalko­zásokban alkalmazni az ország jelenlegi pénzügyi vezetőit és hogy hajlandó lenne-e alkal­mazni az országot irányító po­litikusokat. Az ezredes a ki­hallgatások során olyan őszin­te válaszokat adott, hogy egy nemleges felelete esetén érde­mes lenne alaposan megvizs­gálni: vájjon tényleg a legmeg­felelőbb embereket választjuk­­, és vájjon mindég szükség­képpen egy tekervényes agyon­magyarázott és agyonpolitizált út vezet-e a legjobb megoldás­hoz. Úgy tűnik, az amerikai nép többsége Oliver Northal együtt másként vélekedik. Egri György S­Z­A­B­A­DSÁG 1987. augusztus 7., péntek A Szenátus a méltánytalan külkereskedelem ellen TARTALOMJEGYZÉK Emberek.........................3. old. Névnapok......................11. old. Regény..........................18. old. Események....................19. old. Óhaza................20.­­ 21. old. Egészség.......................22. old. Konyha..........................22. old. Sport..............................23. old. Kérdezz-feletek............24. old. Elmebajnokság.............24. old. Csillagok.......................26. old. Keresztrejtvény............26. old. Apróhirdetések............28. old. •Felhatalmazza az elnököt, hogy megtorló intézkedéseket foganatosítson olyan országok ellen, amelyek nem tartanak be külkereskedelmi egyezmé­nyeket vagy importkorlátokat állítanak fel. •Juttatásokat ír elő olyan iparágak munkásainak, ame­lyekre a külföldről jövő import megkárosít. •A vállalatok 60 nappal zárás vagy elbocsátás előtt értesítsék alkalmazottaikat. •Szankciókat ír elő azok ellen, akik illegálisan expor­tálnak modern technológiai felszerelést a keleti tömbnek. ♦Csak olyan külföldi válla­latok vehetnek meg amerikai bankokat és egyéb pénzügy­intézeteket, amelyeknek a kor­mányai megengedik, hogy amerikai cégek hasonló vásár­lásokat eszközöljenek. Tömegmészárlás Mozambikban MANUTO, Mozambik — A kormány bejelentette, hogy eltemette azt a 380 személyt, akit felkelők mészároltak le. A hírügynökség fényképeket is szolgáltatott a szörnyűségek bizonyítására. A marxista kormány a Mozambiki Nemzeti Ellenál­lást, valamint Dél-Afrikát vá­dolja a „barbár cselekmé­nyért”, Dél-Afrika tagadja a vádat, a felkelők sem ismerik be, hogy közük lenne hozzá. Szerintük a tömegmészárlás helyi konfliktus eredménye. Igen elmaradott a hírközlés és tájékoztatási rendszer ebben a délkelet-afrikai volt portugál gyarmatban. A rádió és kor­mányforrások szerint a felke­lők hajnalban szállták meg a falut és fegyverrel, szuronnyal, késekkel gyilkolták le lakossá­gát.

Next