Szabadság, 1987. augusztus (97. évfolyam, 32-35. szám)
1987-08-07 / 32. szám
2. OLDAL %HBS9DSRG »M AMERICAN NEWSPAPCR IN THE MUNCARIAN LANCUAGE IMt 01 tft ST ES'ABUSHI 0 HUNGÁRIÁM NEWSPAPER IN AMERICA PuBUSHtt Published every Friday by LIBERTY MEDIA, INC. (Mrs.) C. Paksi Edited and Published at Szerkesztőség és kiadóhivatal Liberty Media, Inc. 5842 MAYFIELD ROAD, CLEVELAND OHIO 44124 Telephoné: (216) 449-0800 Circulation Előfizetés P.O. Box 72073-U, CLEVELAND OHIO 44192 First issue: November 12, 1889 (USPS 531740) EOSTMASTER: Send address changes to LIBERTY MEDIA, INC. 5842 Mayfield Road, Cleveland, Ohio 44124 Előfizetési árak—Subscription rates United States of America and Canada US $ Egy évre (one year): 25.00 US $ Fél évre (hali year): 15.00 US $ Más országokba (other countries) egy évre (one year): $30.00 fél évre (half year): $18.00 SECOND CLASS POSTAGE PAID AT CLEVELAND, OHIO A lapunkban megjelent írások egy része a Szabad Európa vagy egyéb rádióadások keretében elhangzott vagy nyomtatásban megjelent. íróink saját nézeteiket fejezik ki, azok nem minden esetben i -krözik szerkesztőségünk vagy hirdetőink véleményét. Közlésre nem alkalmas kéziratokat nem őrzőnk meg és nem ki Idünk vissza. ■mw I A HÍREK MÖGÖTT . AZ OLLIE SYNDROMA Egy hét alatt nemcsak a legtöbbet emlegetett emberré, de az Egyesült Államok hősévé lépett elő Olivér North a nemzetbiztonsági tanács alkalmazottja, akit titkos feladatok elvégzésével bíztak meg. Olivér North amikor tevékenysége, az iránnak történő fegyverszállítás és a Nicaraguai szabadságharcosok anyagi megsegítése kipattant először, az alkotmány ötödik módosító pontjára való hivatkozással megtagadta, hogy a kongresszusi vizsgáló bizottságnak felvilágosításokat adjon. Később azonban talán ügyvédjei tanácsára, talán éppen Reagan elnök kérésére változtatott álláspontján és hajlandó volt egy olyan tanúvallomást tenni, amely amerika közhangulatát szinte órák alatt változtatta meg. Felmerül a kérdés miért? Igaz, hogy North szimpatikus megjelenésű jól kinéző ember, aki nyílt egyenes modorával és ugyanakkor higgadt érveivel könnyen tud barátokat nyerni. Ez azonban önmagában még nem lenne magyarázat. Hiszen North egy pillanatig sem tagadta, hogy törvényellenes dolgokat követett el, hogy az ország választott politikusainak hazudozott, hogy fontos dokumentumokat a bíróságok előtt elvonni igyekezett. Az őt kihallgató politikusok, akiknek nagy része belpolitikai megfontolások alapján szerette volna sarokba szorítani a nemzetbiztonsági tisztet, hogy ezzel Reagan elnököt hozza kellemetlen, sőt veszélyes helyzetbe, mégis alul maradtak a szócsatában. A közvéleménykutató jelentések szerint kihallgatása végére Ollie olyan népszerű volt az amerikai polgárok között, mint jelenleg egyetlen politikus sem és sokan már arról beszéltek, hogy a magasrangú tengerészeti tisztet fölényesen választanák elnöknek. WASHINGTON - A Szenátus 71 szavazattal 27 ellenében jóváhagyott egy olyan kereskedelmi törvényjavaslatot, amely élesen szemben áll Reagan elnök politikájával. Amennyiben a kongresszus és a Fehér Ház nem jut kompromisszumos megoldáshoz, a jövő évi elnökválasztási kampány egyik legfontosabb témája lesz. A képviselőház már áprilisban hasonló javaslatot szavazott meg. Az elnök különösen a képviselőházban született javaslatot kifogásolja, amely sokkal szigorúbb megtorlást ír elő ha egy most tartandó választáson elindulna. Nem kétséges, népszerűségét az okozta, hogy North végre igazat mondott. Igazat mondott amikor elismerte korábbi hazugságait és nemcsak a saját igazságát, de mindenki igazságát is kihangsúlyozta azzal a megállapítással, hogy hazudni nem olyan súlyos bűn, mint ahogy azt a hamis moralisták beállítani igyekeznek. Mindenki hazudik időnként és az elbírálás tulajdonképpen attól függ, hogy a hazugságnak nemes, vagy nemtelen-e a célja. Egy ország külpolitikáját és főleg titkos ügyvitelét nem lehet hazugságok nélkül bonyolítani — mondotta North — és az átlag amerikai rábólintott. Végre valaki gügyögés helyett felnőttként beszélt vele. Végre valaki ki merte mondani aminek mondását eddig szégyenletesnek tartották és mégis mindenki csontjába érezte, hogy a kommunizmus veszedelme elérkezett a küszöbünkhöz. Mi a különbség, kérdezték Northot a 29 évvel ezelőtti Vietnám és a jelenlegi Nicaragua között? Negyvenezer kilométer, adta meg a választ a magasrangú tiszt és ezt végre mindenki megértette. Valószínű, hogy a hirtelen lelkesedés hamarosan le fog lohadni s Oliver North neve is feledésbe merül. Az amerikai külpolitika irányzatát mégis döntően megfordította, talán nagyobb méretekben, mint elnöki főnöke. Nemcsak a többségi, de mégis ellenzéki külföldi kormányok és cégek nem fair kereskedelmi gyakorlata ellen. Az ezer oldalra kiterjedő törvényjavaslat korlátozni próbálja az elnök hatalmát kereskedelmi kérdésekben tekintettel arra, hogy a Fehér Ház nem szívesen folyamodik megtorló lépésekhez. Az okirat különösen Japánt veszi célba, amely a törvényhozók többségének véleménye szerint nem hajlandó megnyitni piacait az amerikai termékek előtt. A törvényjavaslat fontosabb pontjai: párt igyekezete hiúsult meg annak érdekében, hogy az elnök ellen törvényes eljárást lehessen indítani, de a törvényhozók, a körülményeket vizsgálva a jövőben valószínűleg rugalmasabbak lesznek az amerikai külpolitika, illetőleg a védekezés lényeges kérdéseiben. Éppen ezért tűnt nevetségesnek a Financial Post egy interjúsorozata, amelyben az ország legnagyobb pénzügyi és iparvállalatainak vezetőit kérdezték meg arról: felvennék-e alkalmazottjukként Oliver Northot? Legtöbben ugyan úgy vélték, hogy ez a szókimondó és minden áron célratörő katona használható alkalmazottjuk lenne, de bizony akadtak ellentétes vélemények is. A cikk kérdés felvetése volt teljesen rossz. Oliver Northot kellett volna megkérdezni, hogy hajlandó lenne-e általa vezetett vállalkozásokban alkalmazni az ország jelenlegi pénzügyi vezetőit és hogy hajlandó lenne-e alkalmazni az országot irányító politikusokat. Az ezredes a kihallgatások során olyan őszinte válaszokat adott, hogy egy nemleges felelete esetén érdemes lenne alaposan megvizsgálni: vájjon tényleg a legmegfelelőbb embereket választjuk, és vájjon mindég szükségképpen egy tekervényes agyonmagyarázott és agyonpolitizált út vezet-e a legjobb megoldáshoz. Úgy tűnik, az amerikai nép többsége Oliver Northal együtt másként vélekedik. Egri György SZABADSÁG 1987. augusztus 7., péntek A Szenátus a méltánytalan külkereskedelem ellen TARTALOMJEGYZÉK Emberek.........................3. old. Névnapok......................11. old. Regény..........................18. old. Események....................19. old. Óhaza................20. 21. old. Egészség.......................22. old. Konyha..........................22. old. Sport..............................23. old. Kérdezz-feletek............24. old. Elmebajnokság.............24. old. Csillagok.......................26. old. Keresztrejtvény............26. old. Apróhirdetések............28. old. •Felhatalmazza az elnököt, hogy megtorló intézkedéseket foganatosítson olyan országok ellen, amelyek nem tartanak be külkereskedelmi egyezményeket vagy importkorlátokat állítanak fel. •Juttatásokat ír elő olyan iparágak munkásainak, amelyekre a külföldről jövő import megkárosít. •A vállalatok 60 nappal zárás vagy elbocsátás előtt értesítsék alkalmazottaikat. •Szankciókat ír elő azok ellen, akik illegálisan exportálnak modern technológiai felszerelést a keleti tömbnek. ♦Csak olyan külföldi vállalatok vehetnek meg amerikai bankokat és egyéb pénzügyintézeteket, amelyeknek a kormányai megengedik, hogy amerikai cégek hasonló vásárlásokat eszközöljenek. Tömegmészárlás Mozambikban MANUTO, Mozambik — A kormány bejelentette, hogy eltemette azt a 380 személyt, akit felkelők mészároltak le. A hírügynökség fényképeket is szolgáltatott a szörnyűségek bizonyítására. A marxista kormány a Mozambiki Nemzeti Ellenállást, valamint Dél-Afrikát vádolja a „barbár cselekményért”, Dél-Afrika tagadja a vádat, a felkelők sem ismerik be, hogy közük lenne hozzá. Szerintük a tömegmészárlás helyi konfliktus eredménye. Igen elmaradott a hírközlés és tájékoztatási rendszer ebben a délkelet-afrikai volt portugál gyarmatban. A rádió és kormányforrások szerint a felkelők hajnalban szállták meg a falut és fegyverrel, szuronnyal, késekkel gyilkolták le lakosságát.