Szabadság, 1987. szeptember (97. évfolyam, 37-39. szám)

1987-09-11 / 37. szám

2. OLDAL ^SZHBRDSHG »N AMERICAN NEWSRAPCR IN THE HUNGÁRIÁN LANCUAGE ^ THE OLlftST EST ABUSHCO HUNGÁRIÁN NEWSRAPER IN AMERICA PUBUSHgQ E VE R V FHIOA» Published every Friday by LIBERTY MEDIA, INC. (Mis.) C. Paksi Edited and Published at Szerkesztőség és kiadóhivatal Liberty Media, Inc. 5842 MAYFIELD ROAD, CLEVELAND OHIO 44124 Telephoné: (216) 449-0800 Circulation Előfizetés P.O. Box 72073-U, CLEVELAND OHIO 44192 First issue: November 12, 1889 (USPS 531740) POSTMASTER: Send address changes to LIBERTY MEDIA, INC. 5842 Mayfield Road, Cleveland, Ohio 44124 Előfizetési árak—Subscription rates United States of America and Canada US $ Egy évre (one year): 25.00 US $ Fél évre (hali year): 15.00 US $ Más országokba (other countries) egy évre (one year): $30.00 _____________fél évre (hali year): $18.00 SECOND CLASS POSTAGE PAID AT CLEVELAND, OHIO A lapunkban megjelent írások egy része a Szabad Európa vagy egyéb rádióadások keretében elhangzott vagy nyomtatásban meg­jelent. íróink saját nézeteiket fejezik ki, azok nem minden esetben i ikrözik szerkesztőségünk vagy hirdetőink véleményét. Közlésre nem alkalmas kéziratokat nem őrzünk meg és nem küldünk vissza. m***mm0**m0*mmm0*mm*m 1 A HÍREK MÖGÖTT Egy börtönt lebontanak Aligha akad sok ember a világban, aki megrendüléssel fogadta volna a hírt, hogy az egykori fasiszta Németország utolsó vezető tagja, Rudolf Hess 93 éves korában a nyugat­berlini angol szektorban levő Spandau börtönben meghalt. Talán isteni büntetésnek is lehet tekinteni, hogy az 1946- ban rá kimért életfogytiglani börtönbüntetés 41 esztendeig eltartott. Hess a büntetést nagyon is megérdemelte. Igaz ugyan, hogy a náci Németor­szág legszörnyűbb, legkegyet­lenebb időszakában már nem vett részt a vezetésben, hiszen 1941-ben egy maga vezette re­pülőgéppel Észak-Angliában landolt, mert azt képzelte, hogy rá tudja beszélni Angliát, hogy békét kössön a Német Birodalommal. De amit addig elkövetett, az is bőségesen elegendő volt ahhoz, hogy a kapott büntetést kiérdemelje, sőt az sem lett volna egyáltalán meglepő, ha ő is a halálra ítél­tek és kivégzettek sorába kerül. Mivel Hesst Angliában azonnal letartóztatták, összesen 46 évi börtönt húzott le. Hitler egykori helyettesét ugyanis mindjárt megérkezése­kor letartóztatták az angol hatóságok; még arra sem volt módja, hogy a saját maga ki­találta béketervet valamilyen hivatalos személynek — pláne nem Churchillnek — előadja. Lehet, hogy ha meghallgatják, nem börtönbe, hanem elme­gyógyintézetbe helyezik. A náci alvezér ugyanis arra alapította békeelképzelését, hogy Anglia vezetői nyilván tisztában van­nak már azzal, hogy a háborút elvesztették. Örömmel kellene belenyugodniuk abba, hogy a németek nem szállják meg Angliát, sőt a British Empire még tengerentúli gyarmatait is megtarthatja, kivéve természe­tesen azokat a területeket, amik az I. Világháború végéig Németország tulajdonát képez-Ha lassacskán is, de az Egyesült Államok és a Szov­jetunió között kialakulóban van a régóta várt leszerelési egyezmény. Ha minden a ter­vek szerint halad, nemsokára amerikai földön láthatjuk majd Gorbacsovot, amint Reagan elnökkel csúcstalál­kozót tart. Gorbacsov amerikai útja tölti majd be a sajtót, a rádióhullámhosszakat és a te­levízió képernyőjét. Tanúja le­hetünk annak, hogy gyárakba és nemzeti emlékművekhez lá­togat el. Mosolyogva élcelődik majd a riporterekkel, felesége, Raisa ruházatát pedig az újsá­gok divatoldalai fogják ma­gasztalni. Az elkápráztatott sajtó olyan lelkesedéssel veszi majd őket körül, mint egy ide­látogató királyi pártot. Ugyanakkor bölcsen ten­nénk, ha a Gorbacsovékról nyújtott meleg és emberi képek ték. Európában ugyan el kell ismerniük a német direkciót, sőt politikai életüket is Hitler utasítása szerint kell berendez­ni, de annak semmi akadálya nincs, hogy Európának ők le­gyenek a második hatalma. Hess az angol börtönben még aránylag biztonságos hely­zetben volt, mert egykori főnö­ke, az általa istenített Hitler olyan utasítást adott, hogy ha Hesst bárhol elfogják, kihall­gatás nélkül a helyszínen azon­nal agyon kell lőni. A több mint 40 évi stan­­daui börtönévekről megoszla­nak a politikai vélemények. So­kan vannak, akik azt mondják — és nem is teljesen alap nél­kül —, hogy a 93 éves beteg ember börtönben tartása füg­getlenül annak kiérdemelt voltától már teljesen értelmet­len volt. A Németországot ere­detileg megszálló­­ nyugati nagyhatalom humanitárius meggondolások alapján már rég kiengedte volna, de az oro­szok vadul tiltakoztak. Aligha azért, mert az erkölcsi felhá­borodás tengett túl bennük, in­kább, hogy példát mutassa­nak, miként is végzi az, aki egy szovjetellenes nemzetközi erő­csoportot próbál összehozni. Spandaunak több mint 20 éve már Hess volt az egyedüli lakója, és ez a fogvatartók­nak havi 60 ezer dollárjába­ne­ellenére nem feledkeznénk meg arról, hogy tulajdonképpen milyen társadalom is a Szovjet­unió. Kétségtelen, hogy Gor­bacsov friss levegőt hozott ma­gával a moszkvai rezsimbe, melyet régóta idős, nem rá­termett vezetők irányítottak. Nagy energiával és önbizalom­mal látott neki kitűzött fela­datának, hogy a Szovjetuniót egy gazdasági fejlődésében megtorpant, korszerűtlen bi­rodalomból modern állammá változtassa. Habár sokszor lé­legzetelállító hatással van ránk a Szovjetunió katonai ereje és nukleáris arzenálja, mégis so­kat kell erősödnie, míg gazda­ságilag is szuperhatalommá válhat. A marxista gazdaság­­politika nem váltotta valóra a hozzá fűzött reményeket. Az emberek csalódottak, és nem­csak a luxuscikkeket, de sok létszükségleti árucikket is nél­zük­. Most aztán a börtönt lebontják és a tervek szerint egy bevásárló központ épül a helyén. Érdemes néhány gon­dolatot szentelni a halálról kiadott jelentésnek is. Az első hírek csak azt közölték, hogy az éppen soros amerikai őr Hesst cellájában holtan találta. Később az angol parancsnok (a közös őrzésben őket minősí­tették nyilatkozatra jogosult­nak) azt közölte, hogy Hess ön­­gyilkosságot követett el. Egy villanydrótot tekert a nyakára és azzal fojtotta meg önmagát. Úgy látszik az elmebaj Hesst még halála után is jel­lemzi. Ezt a magyarázatot ugyanis józan ésszel nehéz elfogadni. Nemcsak egy 93 éves beteg ember, de senki nem képes arra, hogy önmagát megfojtsa. Felakasztani képes önmagát valaki, de hogy a vil­lanydrótot a nyakán addig húzza, míg meghal...enyhén szólva is túlzás. Márpedig Hesst nem lógva, hanem a cel­la kerevetén fekve találták meg. Ha ebből valaki azt a kö­vetkeztetést vonja le, hogy Hesst ismeretlen tettesek szán­dékosan tették el láb alól, úgy erre a válasz csak az lehet: jól tették, de...ó miért oly későn. Egri György SZABADSÁG 1987. szeptember 15. petitek Mézesmadzaggal jön Gorbachev Washingtonba TARTALOMJEGYZÉK Emberek.........................3. old. Névnapok......................15. old. Regény........................18. old. Események..................19. old. Óhaza................20.­­ 21. old. Egészség.......................22. old. Konyha..........................22. old. Sport...........................23. old. Keresztrejtvény...........24. old. Kérdezz-felelek...........25. old. Csillagok.......................26. old. Apróhirdetések... 27&28. old. külöznek. Ennek a társadalomnak az átformálására gondolta ki Gorbacsov a ,,glasnost”-ot. Tudta, hogy a párt bürokrá­ciájában ellenállásra fog talál­ni, és terve az volt, hogy a for­radalmi változások felülről és ne alulról jöjjenek. A Glas­­nost-nak az a szerepe, hogy a gondolkodásmódot szabadab­bá tegye és az intelligenciára, főként írókra, újságírókra tá­maszkodva egy olyan rendszert reformáljon meg, mely ereden­dően ellenáll az irányváltoz­tatásoknak. Ezzel szemben helytelen lenne olyan illúziókat táplálni, hogy Gorbacsov a kommuniz­mus útjáról akar letérni. Ellen­kezőleg, nyilatkozataiban sem­mi kétséget nem hagyott afelől, hogy célja az, hogy a Szovjet­uniót megerősítse a kommu­nista rendszerben. Nem az a cél, hogy amerikai stílusú de­mokráciát vezessenek be a Szovjetunióban, hanem, hogy a Kommunista Pártot gazda­sági fejlődés által megerősít­sék hatalmában, és bebizo­nyíthassák, hogy a szocializ­mus képes a rendszerben csalódott tömegek elvárá­sainak eleget tenni. A ,,Glasnost” nem nyugati értelemben vett nyitottságot jelent, hanem egy olyan változást, amelyre az uralkodó rezsim hatalmának megtartá­sáért hajlandó. Tehát most, amikor a szovjet-amerikai kapcsolatok történetében egy új fejezetnek nézünk elébe, ne tápláljunk hamis illúziókat a Szovjetunió karakteréről és vezetőinek motivációjáról. Ha eredményt akar, hirdessen lapunkban

Next