Mezőgép, 1972 (4. évfolyam, 1-12. szám)
1972-01-01 / 1. szám
IV. ÉVFOLYAM I. SZÄM ÄRA: 1 Ft. 1972. JANUÄR HÖ Az elmúlt évi gazdálkodás elemzése az igazgatói értekezleten Növelni kell a vezetés színvonalát • Szigorúbb fegyelem szükséges Az elmúlt év utolsó igazgatói, vezetőségi értekezletét december 29-én tartották. Nagy Sándor, vállalatunk igazgatója a gazdasági vezetőik Parlamentben megtartott októberi értekezletén a Bock Jenő elvtárs által mondott beszéd alapján, valamint a tröszti igazgatói tanácskozás értékelése szerint elemezte a vállalat gazdálkodását. Vállalatiunk feladata és célja — mondta elöljáróban Nagy elvtárs, — az élelmiszergazdaság gépalkatrész és szolgáltató igényének kielégítése. A vállalat az új gazdasági irányítás bevezetésével ennek szellemében kezdte el tevékenységét és mondhatjuk, eredményeket ért el. 1970-ben már 53—45 százalékos volt az ELFA arány és ez 1971-ien tovább növekedett. Az elmúlt évi tervet sikerrel teljesítettük, szépséghiba volt viszont, hogy a mezőgazdasági gépalkatrész hiány nem szűnt meg s ebben vállalatunk is érdekelt. 1972-ben a mezőgazdaság alkatrész ellátását teljes egészében meg kell oldani. A továbbiakban a gyáregységek elmúlt évi gazdálkodásának rövid elemzésére került sor. Jegyzőkönyvi stílusban ez az értékelés a következő: Baktalórántháza eleget tett feladatának, tervét minden vonatkozásban teljesítette. Fehérgyarmat gazdálkodását rontotta, hogy probléma volt a darálók gyártásának megszervezésével, különösen az utolsó hónapokban. Kisvárdán a vezető csere néhány dolgot indokolt, de ettől függetlenül a gyártmányhonosításban a minőségi munkavégzésben nagyobb az elvárás. Mátészalka az elmúlt évben a gyáregységek közül a leggyengébb eredményt produkálta. Nagykállói és Nyírbátor eredményesen tett eleget kötelességének. Nyírtelek főtevékenysége a vevőszolgálat kifogástalan ellátása volt, ezt megoldották, de az új gyártások elsajátításában, a munkáik betanulásában eredményesebben kellett volna dolgozni. Tiszavasvári nem öregbítette sem a saját, sem a vállalat jó hírnevét. Tiszaszalkán év elején baj volt a kapacitás leterhelésével, de végeredményben a rossz kezdés után magára talált a gyáregység. Nyíregyháza az elmúlt évben sokat fejlődött különösen a szerszámgépek felújításában értek el komoly eredményeket. A gyáregységek tevékenységének értékelésekor Nagy elvtárs arról is beszélt, hogy a gyáregységek közötti kooperáció fejlődött, de nem mindig volt kielégítő. Az eszközgazdálkodással nem volt minden rendben. Annak ellenére, hogy a forgóeszközzel való gazdálkodáshoz sok hasznos gondolat, utasítás született, néha komoly bajok jelentkeztek, mint például duplán beszerzett anyagok, új szerszámok selejtezése. Részletesen foglalkozott Nagy elvtárs a vállalat munkaerőgazdálkodásával. Köztudott, hogy vállalatunk és különösen néhány gyáregység az elmúlt évben komoly munkaerő-hiánnyal küzdött. A vállalat igazgatója ezzel kapcsolatban megjegyezte, ahol jó volt a vezetés, ott kielégítően alakult a munkaerőállapot is. Elsősorban a vezetőik feladata ilyen üzemi légkör kialakítása, amely befolyással van a munkaerő-vándorlásra. A továbbiakban a gyártási színvonalról volt szó. Néhány területen nincs meg a gyártás gondos előkészítése, baj van a minőségi munkával a határidők megtartásával. A gyártás-előkészítés rendje 1968-ban lett meghatározva, de ezt a határozatot nem mindenütt hajtják végre következetesen. A jövőben ebben változást kell elérni. A vezetés színvonalával kapcsolatban Nagy elvtárs a hármas követelmény alapján többek között a következőket mondta: a vezetőkészség megvan, de ehhez önfegyelem is szükséges. A vezetőknek tudni kell azt, hogy területükön hogyan dolgoznak, milyen rend uralkodik. Fontos, a jó szervezés, a jó utasítások kiadása, de az is fontos, hogy ellenőrizzék hogyan hajtják végre az utasításokat. Nálunk, egy-két esetben hiányzott az önfegyelem, amely komoly hiba, és a termelésben éreztette a hatását. A munkavéidelmi helyzettel kapcsolatban vállalat igazgatója elmondta, hogy a az utóbbi években ugyan javult a helyzet, de 1971-ben romlott a statisztika. Súlyos balesetek történtek különösen Nyírtelekien és Nyíregyházán. Elképzelhető, hogy 1972-ben ha teljesítjük a terveket, és üzem lehetne a vállalat, de ilyen munkavédelmi helyzet mellett a cím elnyerése teljesen lehetetlen. A társadalmi tulajdonvédelem az elmúlt évben vállalatunknál javult. Ez viszont jelenti azt, hogy már nincs nem mit tenni. A továbbiakban arra kell törekedni, hogy a hagyományosan rendezetlen környezetű gyáregységek a társadalmi tulajdon védelmében fokozzák erőfeszítéseiket. Mert, ahol a telepek rendetlenek, ott a társadalmi tulajdon is rendetlenül van kezelve. A továbbiakban Nagy elvtárs arról szólt, hogy 1971. gazdálkodásában mutatkozott hibákat az új esztendőben meg kell szüntetni, ehhez a feltételeket létre kell hozni. Ennek érdekében a vezetés legyen célratörőbb és rugalmasabb. A vezetőknek jobban kell támaszkodni a kollektíva erejére, a termelési feladatok és egyéb feladatok megoldásában. Az elmúlt évben hiányosság volt, hogy nem volt meg a termelési tanácskozások rendszeressége. Ezen változtatni kell. A vállalati feladatok megoldásában nem szabad, hogy érvényesüljön a szűklátókörűség, a népgazdasági érdeket mindenkor figyelembe kell venni. Nagyobb fegyelemmel kell végrehajtani a beruházásokat, és nemcsak vállalati, de gyáregységi szinten is. A fegyelmet általában minden vonatkozásban szigorítani kell. A vállalat 1971-ban nem volt merev a termelési eredmények javításához szükséges túlórakeret meghatározásában. Ez az út azonban 1972-ben már nem járható. Előbbre kell lépni a műszaki fejlesztésben is, úgy, hogy az talákozzon a tröszti célkitűzésekkel. Vállalatunknak fő feladata a szarvasmarha-program sikeres megoldása. Fokozni kell a gazdaságosságot. Jobban meg kell becsülni a törzsgárdát a jó munkaerőt. Végül és nem utolsósorban szükséges, hogy a párt és tömegszervezetek a tudatformáló munkával hatékony segítséget adjanak a gazdasági célkitűzések megvalósításához. A tröszti igazgatói értekezlettel kapcsolatban Nagy Sándor igazgató elvtárs többek között elmondotta, a tröszthöz tartozó vállalatok 1971. évben eredményesen gazdálkodtak. A feladatokat teljesítették. Az 1972. évi feladatokkal kapcsolatban célkitűzés, hogy a vállalatok 10 százalékkal verjék a termelést, ezen belül n6százalékkal az ELFA arányt és 7 10 százalékkal az eredményt Ez vonatkozik vállalatunkra is. Az igazgatói értékelést hozzászólások követték, majd Nagy Sádor elvtárs a gyáregységi igazgatókon keresztül sok sikert, eredményes munkát kívánt 1972- re vállalatunk valamennyi dolgozójának. Nagyteljesítményű cukorrépamag-koptató. A proto-műhelyben az elmúlt év végén készült el a nagyteljesítményű cukorrépamagkoptató. Teljesítménye több gazdaság koptatott cukorrépamag igényeit ki tudja elégíteni. A képen látható gép exportra készült, és tárgyalások folynak több országra kiterjedő exportálásra. Új gépek és alkatrészek Pesti Lászlónak, a Mezőgazdasági Gépgyártó és Gépjavító Tröszt vezérigazgatójának nyilatkozatait közölte a Népszava január 15-i száma. E nyilatkozatban többek között arról van szó, hogy a MEZŐGÉP vállalatok s egyben a tröszt 1975-ig 2500 millió forint értékben gyártanak gépeket, berendezéseket. Ez több mint duplája az 1971-ban gyártott gépeknek, berendezéseknek. A vezérigazgató fontos feladatnak jelölte meg a cukorrépa-termesztés komplex gépesítésével való részvételt, az alkatrészgyártás fokozását, a húsprogram megvalósítását, könnyűszerkezetes épületek, berendezések gyártásával. Egyébként alkatrészből a MEZŐGÉP vállalatok 18 ezer féle alkatrészt gyártanak. Arról is nyilatkozott a tröszt vezérigazgatója, hogy január elsejétől az Élelmiszeripari Gépgyár és Szerelő Vállalat is a tröszthöz tartozik, így közvetlenül részesei lettünk a sütőipari, a tejipari, a malomipari ágazat gép- és berendezés-ellátásának. Az első negyedév feladata: 142 millió A vállalat időben elkészítette 1972. első negyedévének programtervét, s ennek alapján a gyáregységek is időben hozzáláthattak a feladatok végrehajtásához. A program eléggé feszített, viszont a sikeres teljesítéshez jó feltétel, hogy az elmúlt év azonos időszakához viszonyítva jobb előkészítéssel, szervezéssel kezdődhetett a gyártás. A negyedéves program szerint március végéiig Baktalórántházának 10, Fehérgyarmatnak 4,3, Fehérgyarmatnál ez nem végleges, Kisivárdának 9,2, Mátészalkának 10,5, Nagykállónak 16,5, Nyírbátornak 10,6, Nyírteleknek 10, Tiszaszalkának 19, Tiszavasvárimak 19, Nyíregyházának 31 millió forintos tervet kell teljesíteni. A programon belül minden gyáregységnél van olyan kiemelkedően fontos tétel, amelynek teljesítése követelmény. Bakitalórántházán a Vöröscsillag rakodó és a HIM bojlerek gyártása illetve a santosprogram megvalósításában való részvétel a legfontosabb teendő. Fehérgyarmaton a darálók és pótrészek gyártása legfontosabb. Kisvárdán a takaramánykeverő és takarmánytároló, valamint a technológiai berendezések gyártása a negyedév legfontosabb feladata. Mátészalkán negyven mindent felhordó és 500 KD—160-as háztáji daráló elkészítése és időben történő leszállítása a követelmény. Nagykálló továbbra is az IKARUSZ-termékeket készíti. Nyírbátorban a bojlergyártás, valamint a több mint 2 millió forint értékű pótrészgyárás jelenti a nagyobb feladatot. Nyírteleken ez évben az IKARUSZ gyártás honosítása nagyon fontos,továbbá a szolgáltatások időbeni jó minőségű elvégzése. Tiszaszalkán az első negyedév nagy feladata, a magdaburgi vázszerkezet készítése, valamint a MEGÉV felé a pótrészgyártás. Tiszavasváriban a pótrészgyártás az első negyedévben 7 és fél millió forint. Erre, valamint a toronydaru gyártásra kell összpontosítani. Forint értékben, de fontosságát tekintve is a nyíregyházi gyáregységnek kell a legnehezebb feladatot az első negyedévben megoldani. Népgazdasági érdek is, hogy a cukorrépa vetőgépek elkészüljenek, ugyanakkor nagy feladat, a VÖCSI billenő tartályok, a MEGÉV pótrészeik gyártása. Január elején a gyártáshoz tapasztalható volt bizonyos mértékű anyaghiány. Ugyanakkor szerszámgép kapacitás erősen leaterhelt, éppen ezért, hogy a negyedéves tervet sikerrel teljesítsék a gyáregységek, februárban és márciusban szükséges a kapacitások maximális kihasználása, munka jó szervezése. A szocialista brigádokon, az ifjúsági brigádokon a tervteljesítésiben sok múlik. A negyedéves program feladatait azért is közöltük ilyen részletesen, kiemelve a főbb gyártmány okát, hogy a brigádok munkavállalásaikat a gyáregységi illetve a vállalati feladat megoldásához igazíthassák. Több éves tapasztalat, hogy a vállalati eredményre az első negyedévi tervteljesítés meghatározó, ha az indulás jó, akkor a továbbiakban már könnyebb a feladatokat teljesítő- Előzetes az 1971. évi tervteljesítésről A vállalat mérlege még készül, s előreláthatólag a jövő hónap végén már minden adat részletes elemzésére sor kerülhet. Addig is elöljáróban a vállalat árbevételi tervének teljesítéséről, a gyáregységek árbevételéről már pontos adatokat közölhetünk. A vállalat árbevétele 448 millió forint volt az elmúlt évben, ebből a termelés árbevétele 420 millió, anyageladás, illetve motorcsere és egyéb 28 millió. Gyáregységenként az árbevétel a következő: Baktalórántháza 37 millió, Fehérgyarmat 39 millió, Kisvárda 30,5 millió, Mátészalka 29 millió, Nagykálló 59 millió, Nyírbátor 34,5 millió, Nyírtelek 46,5 millió, Tiszaszalka 62 millió, Tiszavasvári 53 millió, Nyíregyháza 70 millió. Túlteljesítést ért el Baktalóránttháza, Fehérgyarmat, Nagykálló, a tervvel azonos, vagy megközelítően azonos teljesítése van Kisvárdának, Nyírbátornak, Nyírteleknek. Jelentős a lemaradása Mátészalkának, Tiszaszalkának és Tiszavasvárinak.