Szabolcs-Szatmár-Beregi Szemle, 1999 (34. évfolyam, 1-4. szám)

1999 / 1. szám

Murányi István Előítéletesség és családi szocializáció a Szabolcs- Szatmár-Bereg megyei tizenévesek körében BEVEZETÉS A hétköznapi tapasztalatok mellett számos empirikus kutatási eredmény is igazol­ja, hogy a kilencvenes évek magyar társadalmában nyilvánossá vált és megnőtt a mássággal szembeni intolerancia. A vizsgálatok arról tudósítanak, hogy a többségi társadalom számára a deviánsnak minősített csoportok és a legnagyobb lélekszá­mú hazai etnikai kisebbség, a cigányság a legkevésbé rokonszenves külcsoport (Fá­bián, 1997). A posztkommunista országok többségéhez hasonlóan Magyarországon is nyíltan megjelentek az antiszemitizmus különböző formái: a társadalmi frusztrá­ciót kompenzáló rasszizmus, a középosztályi antiszemitizmus vagy az etnocentrizmus és xenofób nacionalizmus kontextusában megnyilvánuló politikai antiszemitizmus (Kovács, 1997). A múlt örökségével terhelt, ugyanakkor még formálódó gazdasági-társadalmi környezetben szocializálódó, a kilencvenes években felnövekvő fiatalok nemzeti iden­titásáról és előítéletes gondolkodásáról 1998-ban megjelent kötet az állampolgári kultúra fogalmi hálójában, elméleti és módszertani szempontból is példaértékűen, a hazai társadalomtudományban előzmények nélküli elméleti megközelítés alapján összegzi az elmúlt évek jelentős empirikus kutatásait. A tanulmányunkban több­ször hivatkozott kötetben a szerzők elsősorban az 1995-ben, az utolsó éves közép­­iskolások körében végzett kutatásukra támaszkodnak, de szintetizálják a korábbi, más korcsoportokban, hasonló értelmezési keretben lebonyolított kutatási eredmé­nyeiket is. A fiatalok állampolgári kultúrájának politikai és társadalmi, regionális és etnikai, valamint európai dimenzióit a következő meghatározás alapján elemzik­ .Állampolgári kultúrának nevezzük azoknak az ismereteknek, értékeknek, normák­nak, érzelmeknek, véleményeknek és beállítódásoknak az együttesét, amelyek a múlttal, a jelennel és a jövővel kapcsolatos társadalmi magatartásunkat és a politi­ka világához való viszonyunkat meghatározzák” (Szabó-Örkény, 1998.: 11). A fiatalok kisebbségi csoportokhoz való viszonyának teljesebb megismeréséhez egyaránt hozzájárulnak azok az ifjúságszociológiai vizsgálatok, amelyek nem kifeje­zetten a szocializáció paradigmáját követték. Az ide sorolható kutatások markáns csoportja a „civilizációs korszakváltás” (Zinnecker, 1992) elméleti téziseire alapoz­va, többek között a középiskolás és egyetemista fiatalok értékorientációit, életstílus

Next