Szabolcs-Szatmár-Beregi Szemle, 2014 (49. évfolyam, 1-4. szám)

2014 / 1. szám

KRÚDY GYULA EMLÉKEZETE Fráter Zoltán Az óbudai Carmen* Különös felkiáltó mondat a címe Krúdy egyik kései Szindbád-történetének: „ Valamikor a babája voltam!” — az idézőjel használata a kiszakítottságra irányítja figyelmünket, mi­közben természetesen óhatatlanul utal a kiáltást tartalmazó nagyobb szövegegységre. Óbudai novella, alcíme szerint az Ódonságok városából való, „Óbudai Remete” aláírással jelent meg a Mai Nap tárcarovatában 1931. augusztus 25-én.­ Látszólag igénytelen, rö­vid terjedelmű írás, alaposabban szemügyre véve azonban több meglepetés is érheti az olvasót. A női főszereplő neve Carmen, s a névadás magától értetődően evokálja az irodalomból és az operák világából ismerős Carmen történetét. Annál is inkább indokolt tudatos összefüggést feltételezni a világirodalmi, operaszínpadi Carmen és Krúdy Carmenje között nemcsak intertextuális megfontolásból, hanem forráskritikai szempontból is, mert néhány körülmény arra utal, hogy az író minden bizonnyal ismer­te, könnyűszerrel megismerhette Prosper Mérimée Carmen című kisregényét, hosszú elbeszélését, mivel az egy kötetbe kötve látott napvilágot Krúdy Kánaán könyve című, novellákat, publicisztikai írásokat tartalmazó válogatásával a külső címlapon 1918-as évszámmal, valójában 1919-ben a Modern Könyvtár 550—553. számú kiadványaként, majd 1921-ben újranyomva és kiegészítve a Magyar tükör cikkeivel és ugyancsak egybe­kötve más szerzők műveivel, köztük ismét Mérimée Carmenjével. Ha előbb nem, Krúdy ekkor mindenképpen belelapozhatott a híres kisregénybe. Bár az író nem volt nagy színházlátogató, de a Carmen-téma iránti érdeklődését csak fokozhatta, hogy 1929-ben az Operaház műsorra tűzte Bizet Carmenja Oláh Gusztáv romantikus mesevilágot idéző díszleteivel. Az előadásról szóló kritikák, beszámolók újra és újra felkelthették figyelmét a vándortémává vált szenvedélyes szerelmi történet iránt. Pontosabban nem is a történet, hanem a szépséges és szó szerint halálosan vonzó nő, a femme fatale-t megtestesítő cigánylány alakja iránt, aki nemcsak szeretőjét sodorja gyilkosságba, ha­nem önmaga végzetét is kihívja, hiszen szerelme féltékenységében és birtoklási vágytól hajtva két késszúrással megöli őt. Ebben az értelemben mindegy, hogy Mérimée jóval Az itt következő tanulmányok 2013. október 18-án hangoztak el Nyíregyházán a Városháza Krúdy-termében megrendezett konferencián.­­ Újabb kiadása: Krúdy Gyula: Váci utcai hölgytisztelet. Vál. és szöv. gond. Barta András. Budapest, 1982. Szép­­irodalmi, 501-504.

Next