Szabolcsi Építők, 1970 (5. évfolyam, 1-12. szám)
1970-01-01 / 1. szám
VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! A SZABOLCS MEGYEI ÁLLAMI ÉPÍTŐIPARI VÁLLALAT ÉS PÁRTBIZOTTSÁGÁNAK LAPJA V. ÉVFOLYAM, 1. SZÁM 1970. JANUÁR 1970 év feladata: 820 millió Irta: Tóth Kálmán, műszaki igazgatóhelyettes 1969-ben az építés-szerelési termelési tervünket sok akadályozó körülmény ellenére a 720 milliós tervvel szemben 720,4 millióra teljesítettük. Ez igen nagy eredmény, mert ezzel az éves termelésünket 1968- hoz viszonyítva 18,5 százalékkal emeltük. Ha figyelembe vesszük azt, hogy az ÉVM-hez tartozó vállalatok termelési volumenemelkedése 1969-ben mintegy 12 százalék volt, úgy érezzük, eleget tettünk azoknak a szabolcsi igényeknek, amelyek az építőipari kapacitásnövelést Szabolcsban az országos átlagnál nagyobb mértékben követelik. A 720 milliós termelési terv teljesítése azért is komoly siker, mert az év első kilenc hónapi termelésénél a kilenc hónapi tervhez viszonyítva 19 milliós lemaradás volt, amit a IV. negyedévben behoztunk. Jelentős eredmény volt 1969- ben az is, hogy az egy munkásra jutó termelékenységet 1968- hoz viszonyítva 108 százalékra teljesítettük a tervezett 103 százalék helyett. Ez azt jelenti, hogy jobb szervezéssel és dolgozóink jobb munkája révén a hiányzó létszám termelését is sikerült megvalósítani. 1969-ben 112 millióval termeltünk többet, mint az előző évben. Ebből a 112 millióból 47 miliót, azaz a többlettermelés 43,2 százalékát a termelékenység növekedéséből értük el. Néhány tanulság Teljesítettük, illetve túlteljesítettük a vállalatunkra meghatározott feladatot az egyedi nagyberuházások vonalán is, mivel a tervben szereplő 240 milliós feladattal szemben 260,5 milliót termeltünk. Ennek eredményeként teljes kapacitással beüzemelt a nyíregyházi almatároló, megkezdődött az üzemelés a Tiszavasvári Alkaloidában és a vásárosnaményi forgácslapgyárban. Túlteljesítettük az árbevételi tervünket is. Így a 740,6 milliós realizált árbevétel alapján — bár még a vállalati mérleg nincs kész — közelítő számítások alapján úgy látjuk, hogy a nyereségből most is a múlt évihez hasonlóan — egy hónapi átlagkeresetnek megfelelő nyereségrészesedést fogunk fizetni annak ellenére, hogy 1969-ben több mint 5 millió forintot fordítottunk átlag béremelésre. 1969-ben a jogilag elvállalt szerződéses kötelezettségeinket teljesítettük. Az elmúlt évben 273 db építményt adtunk át. Az éves 476 lakásátadási tervünket 490 lakás átadásával túlteljesítettük. Annak ellenére, hogy az 1969. évi feladatainknak maradéktalanul eleget tettünk, a kérdés feltevése jogos. Jogos, mert a termelés ütemessége nem volt mindig kielégítő. Igen sok esetben a feladatok teljesítéséhez különleges központi intézkedésekre és a dolgozók igen megerőltetett munkájára volt szükség. Ennek okait a következőkben látom: a) A munkaszervezés terén még ma sem értük el a kellő szintet. Még ma is kifogásolandó a hiányos előkészítő munka, a munkahelyi vezetők tervismerete, az alapos munkahelyi organizációs tervek készítése és betartása, az előrelátó szervezés és a készenléti fokok határidőinek betartása. Különösen kifogásolandó az, hogy a brigád vezetőket nem tájékoztatják kellő időben a munkahely megoldandó feladatairól, így nem használják ki munkahelyi vezetőink azt az erőt, amit a fizikai dolgozók alaposabb feladatismerésén keresztül a termelés ütemességének fokozására lehetne fordítani. b) Az előbbiekben felsorolt hibákon túlmenően azt is meg kell mondani, hogy a fizikai dolgozók sem lépnek fel a köztük lévő munkafegyelemsértők és a lógosok, a közömbösök ellen. Ez annál is inkább nagy hiba, mert meggyőződésem, hogy a fegyelemsértők, a lógósok száma a becsületesen dolzók számához viszonyítva kevés. Feladatunk ezen a téren az, hogy a felső L., középvezetők bírálatán túl nyíltan és merészen bírálni kell a fizikai dolgozók hibáit is. De ehhez kérem a becsületesen dolgozó — nagy többségben lévő — fizikai dolgozók segítségét is. Vezetők és munkások összefogásával olyan légkört kell teremteni, hogy a lógósok, a nemtörődöm emberek sorsa — beosztásra való tekintet nélkül — tűrhetetlen legyen vállalatunknál. Olyan légkört kell kialakítani, hogy a lógósok, a közönyösek, a más munkáját tönkretevők vagy változzanak meg, vagy kénytelenek legyenek kilépni vállalatunktól. c) A termelés ütemességét zavarták több esetben az anyagellátási, a gép- és szállítóeszköz hiányok, így például sok nehézséget okozott a hónapokon keresztül meglévő cementes kavicshiány. Igen nehéz volt áthidalni a daruhiányt. Nem tudtuk kielégíteni sok esetben a szállítóeszköz igényeket sem. Többszöri elemzés után azt tudom mondani, hogy vállalatunkon belül is közrejátszottak kisebb hibák az anyag, daru, gép- és szállítóeszköz hiányban, de zömében ezek vállalaton kívüli hibákból álltak elő. Melyek 1970 év főbb feladatai A feladatok vállalatunk előtt évről évre nőnek, így van ez 1970-ben is. Az 1970. évi vállalati terv pontos kialakítása most van folyamatban. Ennek ellenére elképzeléseinket a következőkben vázolom: Az 1969-ben megvalósított generál termelési értékünk (idegen alvállalkozók termelése és a saját termelésünk összege 742 millió volt, ezzel szemben 1970- ben legalább 820 millió generál termelést kell elérnünk, azaz, mintegy 10 százalékkal kell növelnünk a termelést. Ezenbelül az Épszer. saját termelést 760—770 millió forintban kell előirányozni, ami 5,5—6,5 százalékos termelésfelfutást jelent. Ennek a viszonylag szerényebb épszer saját termelésfelfutásnak az az oka, hogy 1970- ben a folyó évi termelési feladatainkon túl úgy kell rendezni sorainkat és eszközeinket, hogy az 1971-ben induló IV. ötéves terv még nagyobb feladatainak ellátásához szilárd alapokat teremtsünk. A jobb szervezésen, a szilárdabb munkafegyelmen keresztül el kell érni 1970-ben, hogy a többlettermelés 55—60 százalékát a termelékenység növekedéséből és nem létszámfejlesztésből biztosítsuk. Ahhoz, hogy dolgozóinknak a múlt években hasonló bérfejlesztést és nyereséget tudjunk biztosítani mintegy 7S5— 800 millió realizált árbevétel kell az átadásra kerülő építmények alapján. Ez azt jelenti, hogy 1969-hez viszonyítva az átadásokat és ezen keresztül az árbevételt 6—8 százalékkal kell növelni. Terv, elképzelés a jövőre Kidolgoztuk a IV. ötéves terv folyamán az 1971—75 években szükséges vállalatfejlesztési elképzeléseket. Ezek alapján 1970- ben vállalatfejlesztés vonalán a következő főbb feladatokat kell megoldani : — a vállalat szervezeti felépítését nagyvállalati szintre kell emelni és év végéig annak megfelelően ki kell alakítani az új ügyrendet, — bátrabban kell a fejlesztési hitelek felvételéhez nyúlnunk és ezek mellett alapos alátámasztással kérnünk központi fejlesztési alapokat úgy az EVM-től, mint a megyei tanácstól, mert a gépesítettség fokozásán keresztül 1975-ig el kell érnünk, hogy a termelésnövekedés a folyó évi 55—60 százalékkal szemben fokozatosan 95— 100 százalékig a termelékenység növekedéséből legyen biztosítható. A létszámbővítés lehetőségei évről évre csökkennek, de ezen túlmenően a fennálló szabályozók mellett a létszámbővítés évről évre való csökkentése nélkül dolgozóinknak nem lehetne biztosítani a kívánt és szükséges bérfejlesztést és a részesedési szintet. Az 1970. évi feladatok megoldásához a vállalati létszámot átlagban 100—150 fővel kell bővíteni. Ezen éves átlagos létszámbővítést februárban indítandó toborzással mintegy 5— 800 fő felvételével kívánjuk biztosítani. Ezen 5—600 fő április közepéig való felvételével tudjuk biztosítani azt, hogy a természetes lemorzsolódás és a lógósok számára kialakítandó tűrhetetlen állapot miatt kilépők helyett már május után újabb létszámot ne kelljen felvennünk. Ez igen nagy feladat. Ezért kérjük fizikai dolgozóinkat is, hogy a meglévő ütőképes brigádjainkba megfelelő szakmunkás és kisegítő munkásarány figyelembevételével a brigádba megfelelő embereket (Folytatás a 2. oldalon) ÉV KÉPEKBEN A nyíregyházi tbc-szanatórium épülete A Nyíregyházi Zrínyi Gimnázium A fehérgyarmati áruház A Kisvárdai Nemzeti Bank épülete Beiktatták vállalatunk új igazgatóját Mint ismeretes, néhány hónapig igazgató nélkül volt vállalatunk. Az MSZMP Megyei Bizotsága javaslatára az Építési- és Városfejlesztési Minisztérium Márki János elvtársat nevezte ki új igazgatónak. Beiktatása e hó 19-én volt a vállalatnál, ahol megjelent Kállai Sándor, a megyei pártbizottság titkára, Cs. Nagy István, a megyei pártbizottság ipari osztályának vesztője, Szabó Gyula, a vállalat pártbizottságának titkára és a válalat több vezetője. Az új igazgató röviden ismertette elképzelését s kérte a vállalat párt, gazdasági és társadalmi vezetőit, minden dolgozót, segítsék majd munkáját a továbbiakban. Az új igazgatónak ezúton kívánunk sok sikert és egészséget nehéz munkájához.