Szabolcsi Építők, 1970 (5. évfolyam, 1-12. szám)

1970-01-01 / 1. szám

VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! A SZABOLCS MEGYEI ÁLLAMI ÉPÍTŐIPARI VÁLLALAT ÉS PÁRTBIZOTTSÁGÁNAK LAPJA V. ÉVFOLYAM, 1. SZÁM 1970. JANUÁR 1970 év feladata: 820 millió Irta: Tóth Kálmán, műszaki igazgatóhelyettes 1969-ben az építés-szerelési termelési tervünket sok aka­dályozó körülmény ellenére a 720 milliós tervvel szemben 720,4 millióra teljesítettük. Ez igen nagy eredmény, mert ez­zel az éves termelésünket 1968- hoz viszonyítva 18,5 százalékkal emeltük. Ha figyelembe vesszük azt, hogy az ÉVM-hez tartozó vállalatok termelési volumen­emelkedése 1969-ben mintegy 12 százalék volt, úgy érezzük, ele­get tettünk azoknak a szabolcsi igényeknek, amelyek az építő­ipari kapacitásnövelést Sza­bolcsban az országos átlagnál nagyobb mértékben követelik. A 720 milliós termelési terv teljesítése azért is komoly siker, mert az év első kilenc hónapi termelésénél a kilenc hónapi tervhez viszonyítva 19 milliós lemaradás volt, amit a IV. ne­gyedévben behoztunk. Jelentős eredmény volt 1969- ben az is, hogy az egy munkás­ra jutó termelékenységet 1968- hoz viszonyítva 108 százalékra teljesítettük a tervezett 103 szá­zalék helyett. Ez azt jelenti, hogy jobb szervezéssel és dolgo­zóink jobb munkája révén a hiányzó létszám termelését is sikerült megvalósítani. 1969-ben 112 millióval termeltünk többet, mint az előző évben. Ebből a 112 millióból 47 miliót, azaz a többlettermelés 43,2 százalékát a termelékenység növekedéséből értük el. Néhány tanulság Teljesítettük, illetve túltelje­sítettük a vállalatunkra megha­tározott feladatot az egyedi nagyberuházások vonalán is, mivel a tervben szereplő 240 milliós feladattal szemben 260,5 milliót termeltünk. Ennek ered­ményeként teljes kapacitással beüzemelt a nyíregyházi alma­tároló, megkezdődött az üzeme­lés a Tiszavasvári Alkaloidában és a vásárosnaményi forgács­lapgyárban. Túlteljesítettük az árbevételi tervünket is. Így a 740,6 milliós realizált árbevétel alapján — bár még a vállalati mérleg nincs kész — közelítő számítások alapján úgy látjuk, hogy a nye­reségből most is a múlt évi­hez hasonlóan — egy hónapi átlagkeresetnek megfelelő nye­reségrészesedést fogunk fizetni annak ellenére, hogy 1969-ben több mint 5 millió forintot for­dítottunk átlag béremelésre. 1969-ben a jogilag elvállalt szerződéses kötelezettségeinket teljesítettük. Az elmúlt évben 273 db építményt adtunk át. Az éves 476 lakásátadási tervünket 490 lakás átadásával túlteljesí­tettük. Annak ellenére, hogy az 1969. évi feladatainknak maradékta­lanul eleget tettünk, a kérdés feltevése jogos. Jogos, mert a termelés ütemessége nem volt mindig kielégítő. Igen sok eset­ben a feladatok teljesítéséhez különleges központi intézkedé­sekre és a dolgozók igen meg­erőltetett munkájára volt szük­ség. Ennek okait a következők­ben látom: a) A munkaszervezés terén még ma sem értük el a kellő szintet. Még ma is kifogásolan­dó a hiányos előkészítő munka, a munkahelyi vezetők tervis­merete, az alapos munkahelyi organizációs tervek készítése és betartása, az előrelátó szervezés és a készenléti fokok határidői­nek betartása. Különösen kifo­gásolandó az, hogy a brigád ve­zetőket nem tájékoztatják kellő időben a munkahely megoldan­dó feladatairól, így nem hasz­nálják ki munkahelyi vezetőink azt az erőt, amit a fizikai dol­gozók alaposabb feladatismeré­sén keresztül a termelés üte­mességének fokozására lehetne fordítani. b) Az előbbiekben felsorolt hibákon túlmenően azt is meg kell mondani, hogy a fizikai dolgozók sem lépnek fel a köz­tük lévő munkafegyelemsértők és a lógosok, a közömbösök el­len. Ez annál is inkább nagy hiba, mert meggyőződésem, hogy a fegyelemsértők, a lógó­­sok száma a becsületesen dol­­zók számához viszonyítva ke­vés. Feladatunk ezen a­ téren az, hogy a felső L., középvezetők bí­rálatán túl nyíltan és merészen bírálni kell a fizikai dolgozók hibáit is. De ehhez kérem a be­csületesen dolgozó — nagy több­ségben lévő — fizikai dolgozók segítségét is. Vezetők és mun­kások összefogásával olyan lég­kört kell teremteni, hogy a ló­gósok, a nemtörődöm emberek sorsa — beosztásra való tekin­tet nélkül — tűrhetetlen legyen vállalatunknál. Olyan légkört kell kialakítani, hogy a lógósok, a közönyösek, a más munkáját tönkretevők vagy változzanak meg, vagy kénytelenek legye­nek kilépni vállalatunktól. c) A termelés ütemességét za­varták több esetben az anyag­­ellátási, a gép- és szállítóesz­köz hiányok, így például sok nehézséget okozott a hónapo­kon keresztül meglévő cement­es kavicshiány. Igen nehéz volt áthidalni a daruhiányt. Nem tudtuk kielégíteni sok esetben a szállítóeszköz igényeket sem. Többszöri elemzés után azt tu­dom mondani, hogy vállalatun­kon belül is közrejátszottak kisebb hibák az anyag, daru, gép- és szállítóeszköz hiányban, de zömében ezek vállalaton kí­vüli hibákból álltak elő. Melyek 1970 év főbb feladatai A feladatok vállalatunk előtt évről évre nőnek, így van ez 1970-ben is. Az 1970. évi válla­lati terv pontos kialakítása most van folyamatban. Ennek ellenére elképzeléseinket a kö­vetkezőkben vázolom: Az 1969-ben megvalósított ge­nerál termelési értékünk (ide­gen alvállalkozók termelése és a saját termelésünk összege­ 742 millió volt, ezzel szemben 1970- ben legalább 820 millió gene­rál termelést kell elérnünk, az­az, mintegy 10 százalékkal kell növelnünk a termelést. Ezen­­belül az Épszer. saját terme­lést 760—770 millió forintban kell előirányozni, ami 5,5—6,5 százalékos termelésfelfutást je­lent. Ennek a viszonylag szeré­nyebb épszer saját termelésfel­futásnak az az oka, hogy 1970- ben a folyó évi termelési fela­datainkon túl úgy kell rendezni sorainkat és eszközeinket, hogy az 1971-ben induló IV. ötéves terv még nagyobb feladatainak ellátásához szilárd alapokat te­remtsünk. A jobb szervezésen, a szilár­dabb munkafegyelmen keresz­tül el kell érni 1970-ben, hogy a többlettermelés 55—60 száza­lékát a termelékenység növeke­déséből és nem létszámfejlesz­tésből biztosítsuk. Ahhoz, hogy dolgozóinknak a múlt években hasonló bér­­fejlesztést és nyereséget tud­junk biztosítani mintegy 7S5— 800 millió realizált árbevétel kell az átadásra kerülő épít­mények alapján. Ez azt jelenti, hogy 1969-hez viszonyítva az át­adásokat és ezen keresztül az árbevételt 6—8 százalékkal kell növelni. Terv, elképzelés a jövőre Kidolgoztuk a IV. ötéves terv folyamán az 1971—75 években szükséges vállalatfejlesztési el­képzeléseket. Ezek alapján 1970- ben vállalatfejlesztés vonalán a következő főbb feladatokat kell megoldani : — a vállalat szervezeti felépí­tését nagyvállalati szintre kell emelni és év végéig annak meg­felelően ki kell alakítani az új ügyrendet, — bátrabban kell a fejlesz­tési hitelek felvételéhez nyúl­nunk és ezek mellett alapos alá­támasztással kérnünk központi fejlesztési alapokat úgy az EVM-től, mint a megyei tanács­tól, mert a gépesítettség foko­zásán keresztül 1975-ig el kell érnünk, hogy a termelésnöveke­dés a folyó évi 55—60 százalék­kal szemben fokozatosan 95— 100 százalékig a termelékeny­ség növekedéséből legyen biz­tosítható. A létszámbővítés lehetőségei évről évre csökkennek, de ezen túlmenően a fennálló szabályo­zók mellett a létszámbővítés év­ről évre való csökkentése nél­kül dolgozóinknak nem lehetne biztosítani a kívánt és szüksé­ges bérfejlesztést és a részese­dési szintet. Az 1970. évi feladatok meg­oldásához a vállalati létszámot átlagban 100—150 fővel kell bő­víteni. Ezen éves átlagos lét­számbővítést februárban indí­tandó toborzással mintegy 5— 800 fő felvételével kívánjuk biztosítani. Ezen 5—600 fő áp­rilis közepéig való felvételével tudjuk biztosítani azt, hogy a természetes lemorzsolódás és a lógósok számára kialakítandó tűrhetetlen állapot miatt kilé­pők helyett már május után újabb létszámot ne kelljen fel­vennünk. Ez igen nagy feladat. Ezért kérjük fizikai dolgozóin­kat is, hogy a meglévő ütőké­pes brigádjainkba megfelelő szakmunkás és kisegítő mun­­kásarány figyelembevételével a brigádba megfelelő embereket (Folytatás a 2. oldalon) ÉV KÉPEKBEN A nyíregyházi tbc-sz­anatórium épülete A Nyíregyházi Zrínyi Gimnázium A fehérgyarmati áruház A Kisvárdai Nemzeti Bank épülete Beiktatták vállalatunk új igazgatóját Mint ismeretes, néhány hónapig igazgató nélkül volt vállala­tunk. Az MSZMP Megyei Bizot­sága javaslatára az Építési- és Városfejlesztési Minisztérium Márki János elvtársat nevezte ki új igazgatónak. Beiktatása e hó 19-én volt a vállalatnál, ahol megjelent Kállai Sándor, a megyei pártbizottság titkára, Cs. Nagy István, a megyei pártbizottság ipari osztályának vesztője, Szabó Gyula, a vállalat pártbizottságának titkára és a vá­lalat több vezetője. Az új igazgató röviden ismertette elképzelését s kérte a vál­lalat párt, gazdasági és társadalmi vezetőit, minden dolgozót, se­gítsék majd munkáját a további­akban. Az új igazgatónak ezúton kívánunk sok sikert és egészséget nehéz munkájához.

Next