Szabolcsi Építők, 1972 (7. évfolyam, 1-12. szám)

1972-01-01 / 1. szám

K ÍUC A SZABOLCS MEGYEI MIAMI ÉPÍTŐI­PARI VÁLLALAT ÉS PÁRIBIZOTTSÁGÁNAK LAPJA VII. ÉVFOLYAM, 1. SZÁM­ÁRA: 1.— FORINT. 1972. JANUÁR HÓ Az új esztendő feladataira írta: Márki János igazgató Anélkül, hogy e cikk keretében részletekbe bocsátkoznék, te­gyünk rövid visszapillantást az elmúlt évre. Az 1971. év — a IV. ö­téves népgazdasági terv első­­ éve — minden eddiginél­­ nehezebb fel­adatok elé állította vállalatunk dolgozó kollektíváját. A fel­adatok között több olyan is akadt, mely a vállalat életében­ most fordult elő először és talán ezért is jelentett különösen nagy feladatot. Az öt évre szóló kol­lektív szerződés megalkotása, a középtávú vállalati terv célkitű­zéseinek kidolgozása, az év elején végrehajtott kényszerű létszám­­leadás előre kellően fel nem mér­hető termel­ési, gazdasági és poli­tikai összefüggései — hogy csak a leglényegesebbeket említsem — nagymértékben lekötötték az erőt és a figyelmet egyéb tenni­valókról. Ilyen körülmények mellett is olyan fontos célokat tűztünk vállalatunk dolgozói elé, melyek megegyeztek a főbb nép­­gazdasági célkitűzésekkel és me­gyei szintű elvárásokkal. Eredményes munka Ma már elmondhatjuk, hogy az erőfeszítések nem voltak hiába­valók, mert műszaki-termelési feladatainkat nemcsak teljesítet­tük, hanem túl is teljesítettük. Egyetlen kivétel a nyereségterv, mely csak részben lett teljesítve. 1971. évben vállalatunk az előze­tes számítások szerint mintegy 50 mill. Ft nyereséget ért el. En­nek ellenére több, mint 4 °/n-kal emelte az átlagbért és biztosítot­ta­ a részesedés terhére történő évközi kifizetéseket. Ez azonban csak úgy volt lehetséges, hogy a minisztérium rendkívüli ked­vezményt helyezett kilátásba, il­letve az alacsony gazdálkodási eredmény — várható árbevétel arányos nyereség 6% — hátrá­nyos kihatásai alól részbeni fel­mentés­ére lehet számítani. A to­vábbiakban ez nyilván nem jár­ható út, a vállalati tevékenység­gel kell olyan nyereséget elérni, mely fedezetet nyújt a kötelező befizetések teljesítésére, a fej­lesztés fedezetére és a jövedelem­emelés megvalósítására. Az 1972. évi ágazati tervkon­cepció szerint az állami építőipar­ban 5,6 %-k­al kell növelni a termelést. Vállalatunk középtávú terveiben ez az előirányzat az 1971. évi tényhez 7,3 %-os növe­kedést, abszolút számban 740 mil­lió Ft saját termelést jelent. Az előirányzott fővállalkozói terme­lési érték erre az időre mintegy H00 millió Ft-ot képvisel. A volumennövekedést teljes egészében termelékenységből kí­vánjuk megvalósítani. Szükséges­sé teszi ezt a döntést egyrészt a szakképzett munkaerő felvételi lehetőség leszűkülése, másrészt az a körülmény, hogy az utóbbi években mintegy 70 millió Ft ér­tékű gépet vásárolt a vállalat, ennek pedig termelékenységnöve­lő hatásának 1972-ben feltétlenül jelentkezni kell. Várhatóan előnyösen befolyá­solják termelékenységi célkitűzé­seket azok a vállalatpolitikai szempontok, melyek az építési technológia korszerűsítése, vala­mint a t termelésszervezés na­gyobb fokú javítása érdekében lettek előirányozva. Az iparági tervkoncepció ke­retein belül, a megyei igények elsődleges figyelembevétele mel­lett az építési igények kielégítése ez­­ évben is a következő sorrend szerint történik: — kormány által kiemelt egye­di nagyberuházások; — lakásépítés; — megyei iparfejlesztési és egészségügyi beruházások; — egyéb beruházások. A vállalat további lépéseket kíván tenni a beruházókkal, ter­vezőkkel, szállítókkal és alvállal­kozókkal való együttműködés to­vábbi javítása érdekében. Mint perspektívában elképzel­hető módszert vizsgálati prog­ramjába vállalatunk felvette an­nak a megyei tanács által felve­tett gondolatnak a vizsgálatát, hogy a megyei építőipari szer­vezetek szakosítása, fejlesztési iránya egybahangolt elképzelés szerint történjék. Az egyedi nagyberuházások tárgy­évi előirányzatának össze­ge még pontosan nem ismeretes, a megállapításra kerülő keret­összegek teljesítése azonban a legfontosabb célkitűzések között szerepel. Az egyedi nagyberuhá­zások teljesítése minden más be­ruházással szemben elősorolást élvez. Jelenleg a következő egye­di nagyberuházások szerepelnek vállalatunk programjában: — Barátság II. Kőolajvezeték indító állomás; — Hullámpapír és Zsákgyár; — Tanárképző Főiskola TV. ütem. Lakásépítés vonatkozásában alapvető elhatározása a vállalat­nak, hogy eleget tesz a megyei igényeknek, és 1972-ben mintegy 750 lakás átadását vállalja. Egyik legfontosabb fejlesztési célkitűzéseink közé tartozik a korszerű lakásépítési — házgyá­ri és alagútzsalus — technológiá­val építendő lakások arányszá­mának növelése. Ennek érdeké­ben tovább kell fokozni a szere­lőipari előregyártást, és a szak­ipari munkák gépesítését. Korszerűbb munkaszervezést A termelési­ feladatok mellett a korszerű üzem és munkaszerve­zéssel vállalatunknál­­ továbbra is fontosságának megfelelően fog­lalkozni kell. Az eddig elért ered­mények mellett megállapíthatjuk, hogy a termelési és az üzemi ha­tékonyság növelésének még je­lentős tartalékai vannak, továbbá azt is, hogy a munkaszervezés korszerűsítésével, a munkafelté­telek javításával, a termelő egy­ségek közötti együttműködés fej­lesztésével még további eredmé­nyeket lehet elérni. A munka­­szervezés megjavítását jelenti, hogy biztosítsuk a termeléshez szükséges munkaerő, gép, anyag, technológia összhangját, mert az így kialakult ésszerű intézkedé­sek fegyelmezett végrehajtása feltétlenül a mun­ka hatékonysá­gát fogja emelni. Nagy gondot kell fordítani a technológiai fegyelem betartásá­ra, egymás munkájának megbe­csülésére. Ez is összefügg a he­lyes munkaszervezéssel. Nem lehet tovább tűrni a munka minőségének romlását. Az elmúlt években igen sok problé­mát jelentett a felelőtlenül, ha­nyag módon elvégzett munka. A jövőben sokkal igényesebbnek kell lennünk az elvégzett mun­kákkal szemben. A dolgozóink megkövetelik a munkáért a mi­nőségi bért, akkor tőlük csak minőségi munka fogadható el. E kérdésben felmerül a közvetlen munkahelyi vezetők felelőssége is­­­ Mindenképp jogosnak találom azt a kérés­t is, hogy jusson kifeje­zésre a szocialista brigádmozga­­lom ereje és jelentősége a mun­ka minőségének javulásában. Sürgősen fel kell számolni a munkafegyelemben fennálló laza­ságokat. Ebben a kérdésben el­sősorban azokat az okokat kell megszüntetni, amelyek jelentős mértékig előidézői a munkafe­gyelem lazulásának: munka- és anyagellátási hiányosságok, laza ellenőrzés, elnéző magatartás, stb­. Itt is jobban kell támaszkodni a szocialista brigádokra, a mozga­lomra, el kell érni a tudatos fe­gyelem kialakulását a szocialista öntudat útján. A munkaverseny fontosságú Hatékony intézkedésekkel meg kell szigorítani vállalatunknál is a társadalmi tulajdon védelmét. Nem szabad megengedni a közös­ség tulajdonának elherdálását, sem jogtalan eltulajdonítását egyes felelőtlen személyek által. Mun­kaverseny területén ered­ményes fejlődést lehet megállapí­tani az utóbbi időben. A tapasz­talatok bővülése, a megtett intéz­kedések, de nem utolsó sorban az ösztönzők változása alapján fon­tos célkitűzéseink közé soroljuk a szocialista munkaverseny további­ ­ (Folytatás, a 2. oldalon.) TIZENÖT ÉVES A MUNKÁSŐRSÉG A napokban ünnepeltük a munkásőrség megalakulásá­­nak 15. évfordulóját, annak a társadalmi fegyveres testületnek, melynek feladata a munkás-paraszt hatalom erő­sítése, fegyveres védelme, a közrend, a közbiztonság meg­óvása. Ünnepeljük azokat a névtelen­­ hősöket, párttagokat, pár­­tonkívülieket, akik szabadidejüket feláldozva, aktív termelő munkájuk mellett látják el igen fáradtságos szolgálatukat, ki­képzési és gyakorlati feladatukat. Nagyon sok energia és mun­kabefektetés mutatható ki az acélszürke egyenruhát viselő munkásőrök részéről, melyet­ önként — sokszor nem a leg­ideálisabb körülmények között és időben — fejtettek ki an­nak érdekében, hogy hitet, politikai hitvallást tegyen pártunk, munkásállamunk mellett. Ezt az áldozatvállalást, hitvallást köszönte meg pártunk, kormányunk nevében Papp Árpád országos parancsnok elv­társ a díszparancsában, Benkei András belügyminiszter elv­társ az ünnepélyes zászlóalj gyűlésünkön, és ezt tette válla­latunk pártbizottsága nevében Szabó Gyula elvtárs, a párt­­bizottság titkára, a vállalat gazdasági vezetésének nevében pedig Márki János igazgató elvtárs az elmúlt napokban meg­tartott ünnepélyes szakaszgyűlésün­kön. Ezen az ünnepélyes szakaszgyűlésünkön értékeltük az épí­tők munkásőr-szakaszának elmúlt 15 éves működését és büsz­kén jelentettük ki, hogy az építők derekasan helytálltak eb­ben a társadalmi fegyveres testületben úgy a létrehozásában, mint a testület elé kitűzött cél elérésének megvalósításában. Ezt fémjelzi a testületen belüli versenymozgalomban el­ért négy második, két első hely, huszonhárom kiváló mun­kásőr jelvény és egyéb erkölcsi és anyagi elismerés adomá­nyozása. Meleg szavakkal köszöntjük azokat az alapító tagokat, akik a párt felhívására elsőként jelentkeztek 1957 tavaszán a munkásőrségbe és még most is fáradtságot nem ismerve, egy­folytában szolgálnak, vesznek részt a kiképzéseken, amely to­vábbra is alkalmassá teszi őket a néphatalom védelmére, a feladatok teljesítésére. Munkásőreink szívesen vállalják a szolgálatot, pedig ezt a fegyveres szolgálatot pihenőidejük terhére, minden anyagi ellenszolgáltatás nélkül vállalják. Ott voltak, ott vannak és a jövőben is ott lesznek mindenkor, ahol a nép hatalmának, anyagi javainak megvédéséről van szó. Elég példáznunk azt a súlyos árvízkatasztrófát, amely közel két évvel ezelőtt me­gyénket sújtotta. Szinte az egész szakasz, ki itt, ki ott becsü­lettel kivette részét a mentési és újjáépítési munkából. Csak köszönettel adózhatunk érte. Általános érvényű, hogy munkásőreink a munkahelyükön is bizonyítják a hazaszeretetüket, a szocializmus ügye iránti lelkesedésüket. Elsősorban azzal szereznek megbecsülést a munkásőrségnek és személyüknek, hogy szavuk és tettük kö­zött nincs különbség. Számtalan olyan példát lehetne felsorol­ni, ahol a munkásőreink a munkahelyükön példamutatóan és jól dolgoznak a vállalat célkitűzéseinek megvalósításáért, s a nehéz gondokban is számítani lehet rájuk. Különösen jól pél­dázzák ezt a szocialista brigádtagok. Most, amikor 15 évi kemény munka után megállunk egy pillanatra, hogy emlékezzünk arra a jelentős politikai ese­ményre, amikor munkásruhában ezrek tettek esküt 1957-ben a néphatalom megvédése mellett, szeretettel és megbecsülés­sel kell gondolnunk a munkásőrökre, akik önzetlenül is részt vállalnak szocialista vívmányaink fegyveres védelmében, a nyugodt szocialista építőmunka biztosításában. Ezért a jövő­ben is arra törekszünk, hogy szakaszunkat újabb, arra érde­mes és alkalmas dolgozókkal erősítsük. A 15 év alatt kivívott megbecsülés pedig arra kötelez bennünket, hogy kiképzésün­ket, fegyverzetünket állandóan fejlesszük és szakaszunkat to­vábbra is alkalmassá tegyük a párt és a nép által adott bi­zalom alapján a feladatok teljesítésére. Ez a bizalom adjon továbbra is erőt, lelkesedést és helyt­állást minden munkásőrnek a jövőben is. Ezúton kívánok a szakasz minden tagjának jó erőt, egész­séget és további sikereket a jövőben. Virág Sándor munkásőr szakaszparancsnok MUNKÁSŐRÖK KITÜNTETÉSE A vállalat kistanácstermében bensőséges, csa­ládias hangulatban ült össze az építők munkásőr­­szakasza, hogy méltón emlékezzenek a munkásőr­ség fennállásának 15. évfordulójára. Jelen volt az ünnepi szakaszgyűlésen Szabó Gyula, a pártbizottság titkára, Márki János igaz­gató, Márkus József, a városi munkásőrség parancs­nokságának, Andrek László, a honvédségnek a kül­dötte. A munkásőrség munkájáról, tevékenységéről, a további feladatokról Virág Sándor szakaszparancs­nok emlékezett meg. Ezután került sor a kitüntetések átadására, amit Szabó Gyula, a pártbizottság titkára nyújtott át, majd ezt követően Márki János igazgató pénz­jutalomban részesítette a legjobb munkásőröket. A haza fegyveres szolgálatáért érdemérem arany fokozatát 15 éves munkásőrség szolgálatáért Botrágyi István, 15 év a haza fegyveres szolgálatában érdemér­met kapta Virág Sándor, Tölgyesi József, Gyurján András, Filkó István, Reszegi József, 10 év a haza fegyveres szolgálatában érdemér­met Havacs János, Sarvai János, 5 év a haza fegyveres szolgálatában emlékér­met Szabó Károly, Opre Sándor, Veres Mihály. Kiváló munkásőr jelvényt Szász Sándor, Opre Sándor, Tóth László munkásőrök kapták. Gratulálunk a kitüntetetteknek: Virág Sándor, Gyurján András, Tölgyesi József, Filkó István, Reszegi József

Next