Szabolcsi Építők, 1976 (11. évfolyam, 1-12. szám)
1976-01-01 / 1. szám
XI. ÉVFOLYAM, 1. SZÁM ÁRA: 1 FORINT , 1976. JANUÁR HÓ Kanda Pál a vállalat új igazgatója Január 7-én a vállalat kistanácstermében kibővített osztályvezetői értekezletet tartottak, amelyen részt vett többek között Varga Gyula, a megyei párt-vb tagja, a városi pártbizottság első titkára, Cs. Nagy István, a megyei pártbizottság osztályvezetője, Trefil István, az ÉVM főosztályvezetője, Gazdik László, az ÉVM személyzeti és oktatási osztályának munkatársa. Szabó Gyula, a vállalat pártbizottságának titkára nyitotta meg az értekezletet, majd üdvözölte a megjelenteket. Ezután Trefil István főosztályvezető emelkedett szólásra. Az építésügyi és városfejlesztési miniszter nevében — nyugállományba vonulása alkalmából — méltatta és megköszönte Márki János igazgatónak hosszú éveken át az építőiparban és a vállalatnál végzett lelkes, becsületes és lelkiismeretes munkáját. A minisztérium teljes egészében elégedett volt Márki János tevékenységével, hiszen a legnehezebb időszakban is összefogta és irányította a vállalat kollektíváját. Nem kis része volt abban, hogy a vállalat sikeresen teljesítette a negyedik ötéves tervét. Márki János munkájának koronájaként méltán kapta meg a „Munkaérdemrend” arany fokozatú kormánykitüntetést, amelyet a miniszter személyesen adott át. A főosztályvezető befejezésül jó erőt és egészséget kívánt megérdemelt pihenéséhez. — Bár búcsúzunk, de mégsem búcsúzunk el Márki Jánostól — mondta. — Arra kérjük, hogy az eddig szerzett gazdag tapasztalatát továbbra is hasznosítsa a vállalat és a közösség javára. Ezt követően Trefil István arról szólt, hogy a társadalmi szervek javaslata alapján az építésügyi és városfejlesztési miniszter Kanda Pált teljes bizalommal a vállalat új igazgatójának nevezte ki. Elmondta, hogy Kanda elvtársnak szakmai, gazdasági és politikai felkészültsége megvan ahhoz, hogy jól és eredményesen irányítsa a vállalat gazdaságpolitikai tevékenységét, és mozgósítsa a dolgozókat a feladatok sikeres megoldására. Kérte a jelenlévőket, a vállalat egész kollektíváját, hogy tudásuk, tevékenységük legjavával segítsék az új igazgató munkáját. Csak így, egymást segítve lehet eredményesen teljesíteni a következő ötéves terv célkitűzéseit, feladatait. Befejezésül sok sikert kívánt az új igazgatónak nehéz munkájához, majd átnyújtotta a miniszter kinevezését tartalmazó okmányt. Kitüntetett lakásépítők Az Építésügyi és Városfejlesztési Minisztérium pozitívan értékelte a vállalatnak a lakásépítési program sikeres végrehajtásában kifejtett tevékenységét, az átadott 10 034 lakást, — különös figyelemmel arra, hogy ebből 5071 lakás a negyedik ötéves terv időszakában készült el — a korszerű lakásépítési technológiák alkalmazásának vállalati eredményeit, ezért további 7 dolgozónknak az „Építőipar kiváló dolgozója” kitüntetést adományozta. A jogosan kiérdemelt magas kitüntetést december folyamán Márki János adta át Biró László és Szeiler János építésvezetőknek, Pap János és Dobó István művezetőknek, Reményi István, Czevár András, Budák József és Forgó János brigádvezetőknek, munkásoknak. Gratulálunk a kitüntetetteknek és kívánjuk nekik, hogy az ötödik ötéves terv időszakában a már tapasztalt lelkesedéssel munkálkodjanak a vállalati lakástervek mennyiségi és minőségi teljesítéséért. . A mátészalkai húsüzem, amit vállalatunk épített és 19*5. december 16-án, határidőre átadta rendeltetésének. / A vállalat IV. ötéves tervének eredménye 4 milliárd 180 millió termelési érték Az elmúlt év utolsó kibővített osztályvezetői és főépítésvezetői értekezletén a gazdasági és társadalmi vezetés megbízásából Somorjai Béla, műszaki igazgatóhelyettes foglalta össze a negyedik ötéves tervidőszakban elért legfontosabb eredményeinket. A nehézségek ellenére is... A beszámoló a harmadik ötéves terv utolsó esztendejének, az 1970-es év rendkívüli eredményeiből és annak következményeiből indult ki. Ez a visszaemlékezés elkerülhetetlen, hiszen a negyedik ötéves terv feladataira való felkészülést nem mindennapi események, különböző külső és belső tényezők, váratlan nehézségek befolyásolták. Utalni kell a Szamos-menti árvízi katasztrófa újjáépítési és a vállalati programot jelentősen módosító következményeire, a Kelet-magyarországi Közmű- és Mélyépítő Vállalat megalakulásával összefüggő személyi és szervezeti változásokra, egyben a vállalat fejlesztési és részesedési alapjának jelentős terheire. Ezek az előzmények alapvetően meghatározták az 1971-es tennivalókat, nem utolsósorban a kialakult szerény eredményeket, ezért különösen összetett és nagyságrendjében is számottevő intézkedéssorozatot követelt a vállalati fejlődés biztosítása, a belső és külső előfeltételek megteremtése, a negyedik ötéves terv célkitűzéseinek sikeres megvalósítása. A vállalat erejét, a vezetés következetességét és a végrehajtás határozottságát bizonyítják azonban az elmúlt években elért, helyenként kimagasló eredmények. Érdemes először áttekinteni a számszerű adatokon. Az építésszerelési termelési érték öt év alatt hárommilliárd 770 millió forint, míg az ipari termelés tényadata 410 millió forint volt. Tehát összesen a vállalat dolgozóinak kezemunkájával 4 milliárd 180 millió forint értékű kivitelezés valósult meg. Szembeszökő a termelékenység 144,5 százalékos fejlődése és valamennyiünk örömére szolgál, hogy az 1970. évi 25 004 forint nagyságrendű bérszínvonal 1975- re 34 227 forintra növekedett, azaz mintegy 37 százalékkal. A negyedik ötéves terv időszakában 5071 darab lakást adtunk át, míg 15 év alatt — 1961- től számítva — 10 034 darabot, tehát a negyedik ötéves terv időszakában több lakást építettünk meg, mint előtte 10 év alatt. Az elmúlt tervidőszakban nyolc egyedi nagyberuházás építését fejeztük be, többségében az építtetők és az üzemeltetők nagy megelégedésére. E feladatok nagyságrendje megköveteli, hogy tételesen is felsoroljuk őket: nyíregyházi almatároló, mátészalkai almatároló, tiszavasvári Alkaloida Vegyészeti Gyár, nyíregyházi tanárképző főiskola, Nyíregyháza, Papíripari Vállalat gyáregysége, Fényeslitke, Barátság II. kőolajvezeték fogadó állomása, Szentendre, Beton- és Vasbetonipari Művek gyáregysége és Beregdaróc—Leninváros között a Testvériség szovjet— magyar földgázvezeték első ütemének magasépítési munkái. Sok új létesítmény A megye és a népgazdaság fejlesztését biztosító említett nagyberuházások mellett szinte számtalan azoknak a létesítményeknek a száma, melyek meghatározó jelleggel formálták tevékenységi körzetünk általános arculatát. Olyan ipari üzemeket hoztunk létre, mint Nyíregyházán a Hajtómű- és Festékberendezések Gyára, Kisvárdán a Villamosszigetelő- és Műanyaggyár, vagy az Öntödei Vállalat beruházásai, Mátészalkán a MOM gyáregység és a Szatmár Bútorgyár, több malom, siló és kenyérgyár épült, befejeződött a kisvárdai kórház építése, újabb tantermekkel, óvodai és bölcsődei férőhellyel gazdagodott megyénk, a járási székhelyeken áruházak, kereskedelmi létesítmények, Nyíregyházán a két nagyáruház hirdeti a vállalati kivitelezés eredményeit. A röviden vázolt számszerűsíthető és tárgyi eredmények ugyan már önmagukban is jelzik a negyedik ötéves tervidőszak alatt bekövetkezett vállalati fejlődést, de célszerű azt is megvizsgálni, hogy mindezek mögött milyen tartalmú és irányú vállalati tevékenység, általános fejlődés húzódik meg. Ki kell hangsúlyozni mindenekelőtt azt, hogy az elmúlt tervidőszakban a vállalat szinte valamennyi termelési folyamatára kiterjedő technológiai előrelépésnek lehettünk résztvevői és tanúi. A technológiai fejlődést elsődlegesen a házgyári paneles és az alagútzsalus technológia alkalmazására való áttérés jellemzi. Korszerű beton- és vasbetonelőregyártást szerveztünk. Nyíregyházán és környékén általánossá és egyeduralkodóvá vált a transzportbeton-ellátás. Megvalósult és állandóan tovább fejlődik a csőszerelő és villanyszerelőipari előregyártás. A mátészalkai elhanyagolt műkőüzemet Nyíregyházára telepítettük. A szakipar új burkoló, víz- és hőszigetelő szakmákat honosított meg. Egyre jobban kibontakozik a vállalat központi telepe, melynek hatása fokozatosan valamennyi termelési folyamatra kiterjed. A technológia több irányú fejlesztése természetesen egy sereg szervezési intézkedéssel párosult, de az üzem- és munkaszervezés eredményeit egyéb területeken is jól lehet érzékelni. A szervezési irányítás és végrehajtás fejlődése szinte általánosnak mondható. A vállalati programozási rendszert tökéletesítettük és fokozatosan rátértünk a számítógép alkalmazására. Az ügyvitelgépesítés egyre több gazdasági és gazdálkodási területen vált mindennapos gyakorlattá. A vállalat belső információs rendszere állandóan javult és bővült, így a vezetés egyre sűrűbben és megbízhatóbban kaphatta meg azokat az adatokat, melyek a leghelyesebb döntések kialakításához szükségesek voltak. A műszaki előkészítési folyamatokat lépésről lépésre egységesítettük, egyértelmű és tudatos árpolitika alakult ki. A műszaki és gazdasági eredmények iránya, de a vállalat erkölcsi megítélése is szorosan összefüggött a helyes és tudatos vállalkozói magatartás megfogalmazásával és ennek következetes betartásával. Szervezési tevékenységünk sikere az anyag- és energiatakarékosság tényleges eredményeiben is jól mérhető. Műszaki, jogi, ügyviteli és ügyrendi kérdésekben számos, ma már nélkülözhetetlen szabályzatot dolgoztunk ki és hajtottunk végre. Szervezettebbé vált a képzés és továbbképzés rendje, a káderfejlesztés rendszere. Minden irányítási, végrehajtási és szervezési folyamatot jól követett a belső ellenőrzési rendszer. Fegyelmezett gazdálkodás Az 1971. évi átmeneti visszaesés után a vállalati nyereség egyenletesen, jó ütemben és megalapozottan növekedett. Megszilárdult a vállalati forgóeszközgazdálkodás, mellyel kapcsolatban feltétlenül el kell mondani azt, hogy 1972 és 1975 között — átmeneti pénzügyi nehézségek mellett — a jóváhagyott forgóeszközszint alatt tudott a vállalat maradni. Ezzel párhuzamosan számokban is kifejezhető az általános eszközgazdálkodás javulása. Tudatosabbá, megbízhatóbbá és tartalmában szocialista jellegűvé formálódott a vállalati bérgazdálkodás rendje. Szervezettebb lett a leltározás, a termelési és egyéb készletek számbavételi rendje, valamint a selejtezés is. E gazdálkodási sikerek következtében a vállalati fejlesztési és részesedési alapok megnyugtató nagyságrendben képződtek és jó alapot teremtenek a következő ötéves terv fejlesztési előirányzataihoz. (Folytatás a 2. oldalon)