Szabolcsi Építők, 1976 (11. évfolyam, 1-12. szám)

1976-01-01 / 1. szám

XI. ÉVFOLYAM, 1. SZÁM ÁRA: 1 FORINT , 1976. JANUÁR HÓ Kanda Pál a vállalat új igazgatója Január 7-én a vállalat kis­tanácstermében kibővített osz­tályvezetői értekezletet tartottak, amelyen részt vett többek között Varga Gyula, a megyei párt-vb tagja, a városi pártbizottság első titkára, Cs. Nagy István, a me­gyei pártbizottság osztályveze­tője, Trefil István, az ÉVM fő­osztályvezetője, Gazdik László, az ÉVM személyzeti és oktatási osztályának munkatársa. Szabó Gyula, a vállalat párt­­bizottságának titkára nyitotta meg az értekezletet, majd üdvö­zölte a megjelenteket. Ezután Trefil István főosztály­­vezető emelkedett szólásra. Az építésügyi és városfejlesztési mi­­­niszter nevében — nyugállo­mányba vonulása alkalmából — méltatta és megköszönte Márki János igazgatónak hosszú éve­ken át az építőiparban és a vál­lalatnál végzett lelkes, becsüle­tes és lelkiismeretes munkáját. A minisztérium teljes egészében elégedett volt Márki János tevé­kenységével, hiszen a legnehe­zebb időszakban is összefogta és irányította a vállalat kollektívá­ját. Nem kis része volt abban, hogy a vállalat sikeresen teljesí­tette a negyedik ötéves tervét. Márki János munkájának koro­nájaként méltán kapta meg a „Munkaérdemrend” arany foko­zatú kormánykitüntetést, ame­lyet a miniszter személyesen adott át. A főosztályvezető befejezésül jó erőt és egészséget kívánt meg­érdemelt pihenéséhez. — Bár búcsúzunk, de mégsem búcsú­zunk el Márki Jánostól — mond­ta. — Arra kérjük, hogy az ed­dig szerzett gazdag tapasztalatát továbbra is hasznosítsa a válla­lat és a közösség javára. Ezt követően Trefil István ar­ról szólt, hogy a társadalmi szer­vek javaslata alapján az építés­ügyi és városfejlesztési minisz­ter Kanda Pált teljes bizalom­mal a vállalat új igazgatójának nevezte ki. Elmondta, hogy Kanda elvtársnak szakmai, gaz­dasági és politikai felkészültsé­ge megvan ahhoz, hogy jól és eredményesen irányítsa a válla­lat gazdaságpolitikai tevékeny­ségét, és mozgósítsa a dolgozó­kat a feladatok sikeres megoldá­sára. Kérte a jelenlévőket, a vál­lalat egész kollektíváját, hogy tudásuk, tevékenységük legjavá­val segítsék az új igazgató mun­káját. Csak így, egymást segítve lehet eredményesen teljesíteni a következő ötéves terv célkitűzé­seit, feladatait. Befejezésül sok sikert kívánt az új igazgatónak nehéz munká­jához, majd átnyújtotta a mi­niszter kinevezését tartalmazó okmányt. Kitüntetett lakásépítők Az Építésügyi és Városfejlesz­tési Minisztérium pozitívan ér­tékelte a vállalatnak a lakás­­építési program sikeres végre­hajtásában kifejtett tevékenysé­gét, az átadott 10 034 lakást, — különös figyelemmel arra, hogy ebből 5071 lakás a negyedik öt­éves terv időszakában készült el — a korszerű lakásépítési tech­nológiák alkalmazásának válla­lati eredményeit, ezért további 7 dolgozónknak az „Építőipar ki­váló dolgozója” kitüntetést ado­mányozta.­­ A jogosan kiérdemelt magas kitüntetést december folyamán Márki János adta át Biró László és Szeiler János építésvezetők­nek, Pap János és Dobó István művezetőknek, Reményi István, Czevár András, Budák József és Forgó János brigádvezetőknek, munkásoknak. Gratulálunk a kitüntetettek­nek és kívánjuk nekik, hogy az ötödik ötéves terv időszakában a már tapasztalt lelkesedéssel munkálkodjanak a vállalati la­kástervek mennyiségi és minősé­gi teljesítéséért. . A mátészalkai húsüzem, amit vállalatunk épített és 19*5. december 16-án, határidőre átadta rendel­tetésének. / A vállalat IV. ötéves tervének eredménye 4 milliárd 180 millió termelési érték Az elmúlt év utolsó kibőví­tett osztályvezetői és főépítés­vezetői értekezletén a gazdasá­gi és társadalmi vezetés megbí­zásából Somorjai Béla, műszaki igazgatóhelyettes foglalta össze a negyedik ötéves tervidőszak­ban elért legfontosabb eredmé­nyeinket. A nehézségek ellenére is... A beszámoló a harmadik öt­éves terv utolsó esztendejének, az 1970-es év rendkívüli ered­ményeiből és annak következ­ményeiből indult ki. Ez a vis­­­szaemlékezés elkerülhetetlen, hi­szen a negyedik ötéves terv fela­dataira való felkészülést nem mindennapi események, külön­böző külső és belső tényezők, váratlan nehézségek befolyásol­ták. Utalni kell a Szamos-menti árvízi katasztrófa újjáépítési és a vállalati programot jelentősen módosító következményeire, a Kelet-magyarországi Közmű- és Mélyépítő Vállal­at megalakulá­sával összefüggő személyi és szervezeti változásokra, egyben a vállalat fejlesztési és részese­dési alapjának jelentős terheire. Ezek az előzmények alapvetően meghatározták az 1971-es tenni­valókat, nem utolsósorban a ki­alakult szerény eredményeket, ezért különösen összetett és nagyságrendjében is számottevő intézkedéssorozatot követelt a vállalati fejlődés biztosítása, a belső és külső előfeltételek meg­teremtése, a negyedik ötéves terv célkitűzéseinek sikeres meg­valósítása. A vállalat erejét, a vezetés kö­vetkezetességét és a végrehajtás határozottságát bizonyítják azon­ban az elmúlt években elért, he­lyenként kimagasló eredmények. Érdemes először áttekinteni a számszerű adatokon. Az építés­­szerelési termelési érték öt év alatt hárommilliárd 770 millió forint, míg az ipari termelés tényadata 410 millió forint volt. Tehát összesen a vállalat dolgo­zóinak kezemunkájával 4 mil­liárd 180 millió forint értékű ki­vitelezés valósult meg. Szembe­szökő a termelékenység 144,5 százalékos fejlődése és vala­mennyiünk örömére szolgál, hogy az 1970. évi 25 004 forint nagyságrendű bérszínvonal 1975- re 34 227 forintra növekedett, azaz mintegy 37 százalékkal. A negyedik ötéves terv idő­szakában 5071 darab lakást ad­tunk át, míg 15 év alatt — 1961- től számítva — 10 034 darabot, tehát a negyedik ötéves terv idő­szakában több lakást építettünk meg, mint előtte 10 év alatt. Az elmúlt tervidőszakban nyolc egyedi nagyberuházás épí­tését fejeztük be, többségében az építtetők és az üzemeltetők nagy megelégedésére. E feladatok nagyságrendje megköveteli, hogy tételesen is felsoroljuk őket: nyíregyházi almatároló, máté­szalkai almatároló, tiszavasvári Alkaloida Vegyészeti Gyár, nyíregyházi tanárképző főiskola, Nyíregyháza, Papíripari Vállalat gyáregysége, Fényeslitke, Barát­ság II. kőolajvezeték fogadó ál­lomása, Szentendre, Beton- és Vasbetonipari Művek gyáregy­sége és Beregdaróc—Leninváros között a Testvériség szovjet— magyar földgázvezeték első üte­mének magasépítési munkái. Sok új létesítmény A megye és a népgazdaság fejlesztését biztosító említett nagyberuházások mellett szinte számtalan azoknak a létesítmé­nyeknek a száma, melyek meg­határozó jelleggel formálták te­vékenységi körzetünk általános arculatát. Olyan ipari üzemeket hoztunk létre, mint Nyíregyhá­zán a Hajtómű- és Festékberen­dezések Gyára, Kisvárdán a Vil­lamosszigetelő- és Műanyaggyár, vagy az Öntödei Vállalat beru­házásai, Mátészalkán a MOM gyáregység és a Szatmár Bútor­gyár, több malom, siló és ke­nyérgyár épült, befejeződött a kisvárdai kórház építése, újabb tantermekkel, óvodai és bölcső­dei férőhellyel gazdagodott me­gyénk, a járási székhelyeken áruházak, kereskedelmi létesít­mények, Nyíregyházán a két nagyáruház hirdeti a vállalati kivitelezés eredményeit. A röviden vázolt számszerű­síthető és tárgyi eredmények ugyan már önmagukban is jel­zik a negyedik ötéves tervidő­szak alatt bekövetkezett vállala­ti fejlődést, de célszerű azt is megvizsgálni, hogy mindezek mögött milyen tartalmú és irá­nyú vállalati tevékenység, álta­lános fejlődés húzódik meg. Ki kell hangsúlyozni minde­nekelőtt azt, hogy az elmúlt tervidőszakban a vállalat szinte valamennyi termelési folyamatá­ra kiterjedő technológiai előre­lépésnek lehettünk résztvevői és tanúi. A technológiai fejlődést elsőd­legesen a házgyári paneles és az alagútzsalus technológia al­kalmazására való áttérés jellem­zi. Korszerű beton- és vasbeton­­előregyártást szerveztünk. Nyír­egyházán és környékén általá­nossá és egyeduralkodóvá vált a transzportbeton-ellátás. Meg­valósult és állandóan tovább fejlődik a csőszerelő és villany­szerelőipari előregyártás. A má­tészalkai elhanyagolt műkőüze­met Nyíregyházára telepítettük. A szakipar új burkoló, víz- és hőszigetelő szakmákat honosított meg. Egyre jobban kibontakozik a vállalat központi telepe, mely­nek hatása fokozatosan vala­mennyi termelési folyamatra ki­terjed. A technológia több irányú fej­lesztése természetesen egy sereg szervezési intézkedéssel páro­sult, de az üzem- és munkaszer­vezés eredményeit egyéb terü­leteken is jól lehet érzékelni. A szervezési irányítás és vég­rehajtás fejlődése szinte általá­nosnak mondható. A vállalati programozási rendszert tökélete­sítettük és fokozatosan rátér­tünk a számítógép alkalmazásá­ra. Az ügyvitelgépesítés egyre több gazdasági és gazdálkodási területen vált mindennapos gya­korlattá. A vállalat belső infor­mációs rendszere állandóan ja­vult és bővült, így a vezetés egy­re sűrűbben és megbízhatóbban kaphatta meg azokat az adato­kat, melyek a leghelyesebb dön­tések kialakításához szüksége­sek voltak. A műszaki előkészí­tési folyamatokat lépésről lépés­re egységesítettük, egyértelmű és tudatos árpolitika alakult ki. A műszaki és gazdasági eredmé­nyek iránya, de a vállalat erköl­csi megítélése is szorosan össze­függött a helyes és tudatos vál­lalkozói magatartás megfogalma­zásával és ennek következetes betartásával. Szervezési tevé­kenységünk sikere az anyag- és energiatakarékosság tényleges eredményeiben is jól mérhető. Műszaki, jogi, ügyviteli és ügy­rendi kérdésekben számos, ma már nélkülözhetetlen szabályza­tot dolgoztunk ki és hajtottunk végre. Szervezettebbé vált a kép­zés és továbbképzés rendje, a káderfejlesztés rendszere. Min­den irányítási, végrehajtási és szervezési folyamatot jól köve­tett a belső ellenőrzési rendszer. Fegyelmezett gazdálkodás Az 1971. évi átmeneti vissza­esés után a vállalati nyereség egyenletesen, jó ütemben és megalapozottan növekedett. Meg­szilárdult a vállalati forgóeszköz­gazdálkodás, mellyel kapcsolat­ban feltétlenül el kell mondani azt, hogy 1972 és 1975 között — átmeneti pénzügyi nehézségek mellett — a jóváhagyott forgó­eszközszint alatt tudott a válla­lat maradni. Ezzel párhuzamo­san számokban is kifejezhető az általános eszközgazdálkodás ja­vulása. Tudatosabbá, megbízha­tóbbá és tartalmában szocialista jellegűvé formálódott a vállala­ti bérgazdálkodás rendje. Szer­vezettebb lett a leltározás, a ter­melési és egyéb készletek szám­bavételi rendje, valamint a se­lejtezés is. E gazdálkodási sike­rek következtében a vállalati fejlesztési és részesedési alapok megnyugtató nagyságrendben képződtek és jó alapot teremte­nek a következő ötéves terv fej­lesztési előirányzataihoz. (Folytatás a 2. oldalon)

Next