Szabolcsi Építők, 1981 (16. évfolyam, 1-12. szám)

1981-01-01 / 1. szám

A SZABOLCS MEGYEI ÁLLAMI ÉPÍTŐIPARI VÁLLALAT ÉS PÁRTBIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XVI. ÉVFOLYAM, 1. SZÁM ÁRA: 1,80 FT 1981. JANUÁR I­Ö Tizenötödik születésnap T­izenöt évvel ezelőtt, 1966. január hónapban jelent meg vállalatunk üzemi lapja, a „Szabolcsi Építők” első szá­ma. Tizenöt év alatt vastag kötegre növekedtek az ös­­­szegyűjtött példányok, megőrizve az évek krónikáját, a válla­lat fejlődését, történelmét. Tizenöt év hamar elszáll, az első példányokban lapozgatva azonban meglepő, hogy milyen mes­­­sze magunk mögött hagytuk azokat a napokat. Azok a tervek, elképzelések ma már megvalósult épüle­tek. A cikkekben akkor szereplők közül ma már nyugdíjasok, vagy magasabb beosztásban dolgoznak. Kétségtelen — a kró­nikák hűen tükrözik —, nagy utat tett meg a vállalat, évről évre növelve a termelését, a beruházások, az átadott létesít­mények számát. Az üzemi lap hűen követte az eseményeket, dicsért, népszerűsített, bírálta a visszásságokat, mozgósított a feladatok jobb és gyorsabb megoldására. Az újság rendszeresen foglalkozik a párt politikájának magyarázásával, népszerűsítésével, a vállalat gazdaságpoliti­kai célkitűzésének megvalósításával. Rendszeresen napirenden van az üzem- és munkaszervezés, sokoldalúan elemzi a gaz­daságpolitikai eredményeket, a gondokat és a feladatokat. Tájékoztatást ad a soron lévő célokról, azokra mozgósítja az embereket. A szocialista verseny- és brigádmozgalomról rend­szeres értékelést ad, népszerűsíti a jól dolgozó brigádokat. A „Szabolcsi Építők” mindig figyelemmel kíséri a válla­latnál dolgozó emberek munkáját, élet- és munkakörülmé­nyeik alakulását, művelődését, tanulását, a jó módszerek el­terjesztését, szószólója az új technológiák bevezetésének, a hatékonyságot elősegítő termelési mozgalmaknak. Cikkeiben riportjaiban megszólalnak az emberek a maguk eredményei­vel, gondjaival, javaslataival, amelyek a vállalat fejlődését segítik elő. Lenin azt mondta: az újság csak akkor töltheti be hiva­tását, csak akkor lehet ízig-vérig a párté, a népé, ha sokan írják, ha ezrek és ezrek véleményét tükrözi az újság minden száma ... E jó tanács megszívlelése különösen fontos az üzemi lapoknál, ahol az egyszerű emberek elgondolása, véleménye, javaslata felszínre jön a jobb, gazdaságosabb, a hatékonyabb m­unka érdekében. A jelen korban olyan időket élünk, amikor az emberek érdeklődése, tájékozódási vágya nőttön-nő, amikor a társadalom egészében új tervek, elképzelések érlelőd­nek meg gazdasági helyzetünk javítása, a dolgozók boldogu­lása érdekében. Ma szinte mindenhol az újat, a korszerűt ke­reső viták, elgondolások zajlanak le, s eközben vélemények, ellenvélemények csapnak össze az okosabb gondolatokért. A „Szabolcsi Építők” egyik fontos kötelessége, hogy egyfelől fó­ruma, közvetítője legyen ezeknek a fejlődést elősegítő viták­nak, másrészt bátran segítse kibontakoztatni az olyan javas­latokat, elgondolásokat, amelyek a vállalat fejlődését, a dol­gozók jobb élet- és anyagi körülményeit segítik. Az újság írjon az emberekről, a mindennapi munkáról, a dolgozók fegyelméről, a vállalat fejlődését akadályozó ténye­zőkről. Adjon rendszeres információt az elképzelések meg­valósulásáról, de bátran nyúljon az úgynevezett „kényes” té­mákhoz is, hogy a dolgozók figyelemmel kísérhessék a vál­lalat minden rezdülését. Nincs szebb feladat az újság számára, mint hogy sajátos eszközeivel mindig magasabb színvonalon segíteni az emberi boldogulásért küzdőket és munkájukat. A lap csak akkor tölt­heti be igazi szerepét, ha bátran, szenvedélyesen küzd a párt politikájának megvalósításáért, a XII. pártkongresszus hatá­rozatainak végrehajtásáért. Ötéves tervet zártunk és újabbat kezdtünk a napokban. A közös erő, a közös összefogás óriási feladatok megoldására képes. Erre építettük fel a VI. ötéves tervünket és az 1981. évi célkitűzéseinket. Vállalatunk stabil, van tekintélye, mert év­ről évre teljesíti, sőt túlteljesíti a tervét. Van miről tájékoz­tatni a közvéleményt. A növekvő vállalati feladatokhoz szervesen illeszkedik az újság sajátos eszközeivel, módszereivel. Eddig is komoly se­gítséget nyújtott a feladatok teljesítéséhez, de a jövőben a sajtóval szemben is fokozottabban jelentkeznek a követelmé­nyek. Célunk az, hogy még hatékonyabban töltse be az agi­táció és propagandamunka szerepét. Szóljon dolgozóinkhoz még nagyobb mozgósító erővel, még meggyőzőbben. Adjon az eligazodáshoz még szélesebb ismereteket. Tükröződjön az írá­sokban a vállalat törekvése, szándéka a közösségi érdekek iránt; a dolgozó kollektívák mindennapi küzdelme a szebbért, a jobbért, az építőmunkások kulturáltabb, boldogabb életve­zetéséért. A „Szabolcsi Építők’” eljut minden munkahelyre. Szeretik az emberek, mert sajátjuknak érzik, szeretik, mert róluk szól, mert segítő szándékú, mert igyekszik elősegíteni az eligazodást az­ egyre bonyolultabb feladatok között. A jubileumi alkalomból hadd kérjük dolgozóinkat arra, hogy a jövőben még aktívabban legyenek részesei az üzemi lap munkájának. Kezdeményezzenek, éljenek jelzésekkel, szóljanak bátran mindenről, ami a közös célok el­éréséhez segíti elhárítani az akadályokat, így tudjuk mara­déktalanul teljesíteni a saját magunk által meghatározott gaz­dasági és gazdaságpolitikai feladatokat. Szabó Gyula pb-titkár Lapunk tartalmából: A dolgozók művelődéséért Rejtvénypályázat (2. oldal) Líbiai exportmunka (3. oldal) ★ A helyes életmódról ★ (4. oodal) (4. oodal) Mint ismeretes, vállalatunk túlteljesítette az 1980. éves lakástervét. Az elmúlt esztendőben a legtöbb lakás felépítése és átadása Bíró László építésvezető irányításával Nyíregyházán a Szamuely téren volt, szám szerint 531 lakás. Képünkön két toronylakás, melyben már boldogan érzik magukat a tulajdonosok. Hit vár az új esztendőtől? Interjú Kaolmayer János főépítésvezetővel Minden év elején a vállalat és a termelőegységek számvetést ké­szítenek, hogyan gazdálkodtak az elmúlt esztendőben, milyen ered­ményeket értek el, melyek voltak a legfőbb gondok, hogy ennek bir­tokában jobban előkészítsék az új év munkáját, sikerét. A napokban erről folytattunk beszélgetést Kaolmayer János­sal, a 4. számú főépítésvezetőség vezetőjével, aki az alábbi válaszo­kat adta kérdésünkre: — Azt hiszem, nem kell külö­nösebben hangsúlyoznom, hogy az elmúlt év elég nehéz esztendő volt. A megnövekedett feladatok mellett közrejátszott a szeszélyes időjárás, az emberek gyakori át­csoportosítása egyik munkahely­ről a másikra. Ez utóbbira szük­ség is volt, mert a beruházások időbeni átadása megkövetelte a mozgást. Ennek ellenére elmond­hatjuk, hogy termelőegységünk eredményesen zárta az 1980-as esztendőt, amit a számok is mu­tatnak: 1980-ban a tervünk 164 millió forint volt, ezt 174,3 mil­lióra teljesítettük. Hasonló jónak mondható az árbevételünk is. Az egy főre jutó termelékenységet is túlteljesítettük — a terv 497 ezer forint volt, a teljesítés 520 ezer forint. Az előzetes számítá­sok szerint a nyereség is a terv­nek megfelelően alakul. Az el­múlt évben több kisebb-nagyobb beruházást adtunk át üzemelés­re, mint például a kórháznál a konyha és mosoda, a nagykállói 12 tantermes iskola, Hajdúná­náson befejeztük az EIVRT be­ruházását, Balkányban üzembe helyezték a Fémmunkás Válla­lat nyílászáró szerkezeteket gyártó új üzemét, de így sorol­hatnám tovább az átadott léte­sítményeket. — 1981-ben milyen beruházá­sokat kell megvalósítani a főépí­tésvezetőségnek? — Az 1981. évi feladataink nagyságrendben azonosak az el­múlt évivel. Előzetes informá­ciónk szerint mintegy 160 millió­ forint termelési értéket kell pro­dukálnunk. Ez az év sokkal ne­hezebbnek ígérkezik, ha figye­lembe vesszük a szigorú terme­lési és gazdálkodási szabályozó­kat, a minőséggel szemben meg­növekedett követelményeket. Ám mi azt tartjuk, lehet és kell job­ban dolgozni, hiszen lehetősé­geink adottak a jobb eredmények elérésére. Ebben az évben be kell fejeznünk és átadjuk a nyír­egyházi művelődési házat, a Kál­vin téren épülő 72 lakásos sáv­házat, Csalóközben 57 lakást, a kórházban a konyha és mosoda átalakítását kell befejeznünk. — Az egyik legnagyobb beru­házásunk, a Jósa András megyei kórháznál szerkezetileg el kell készítenünk az ötszintes diag­nosztikai sebészeti szárnyat, míg a hotel és nyaktagrész hat eme­letig való építését. Megkezdjük és szerkezetileg felépítjük az is­kola és a Szarvas utca sarkán a 62 lakást, a Hajdúsági Iparmű­veknél pedig ebben az évben minden beruházást­ — magas­raktár, áruelőkészítő — befejez­zük. Természetesen ezek mellett még több kisebb beruházásokat is megvalósítunk. A fentiekből is látható, olyan létesítményekről van szó, amelyek időbeni átadá­sa fontosságát tekintve a megye, a népgazdaság érdekeit szolgál­ja. Ha az említett építmények időben elkészülnek — erre min­den alapunk megvan —, akkor a termelési oldaláról rendben le­szünk ... — És a nyereség oldaláról? Milyen módszerekkel kívánják megoldani? — Kétségtelen, termelni úgy érdemes, ha nyereség­ is van! Ez ma már alapkövetelmény. Ennek érdekében a következő főbb in­tézkedéseket tesszük: mindenek­előtt jobban törekszünk saját erőforrásaink kihasználására. Gondolok itt a munka jobb és előrelátóbb szervezésére, a veze­tési és rugalmasabb intézkedési színvonal emelésére, a fegyelem megszilárdítására, a munkaidő­­alap jobb kihasználására. Min­den építésvezetőségtől megköve­teljük a jobb gazdálkodást, a fe­lelősségteljesebb munkát. Más szóval úgy kell dolgozni és gaz­dálkodni mindenkinek, mint a sajátjában. Ehhez persze fel kell számolnunk önmagunkban, a ve­zetőknél, de minden dolgozónál a kényelmességet, a nemtörő­dömséget, a másra váró szemlé­letet. Éppen az elmúlt év tapasz­talata tanított meg bennünket ar­ra, hogy az év első napjától az utolsóig egyforma szervezettség­gel, fegyelemmel és munkainten­zitással kell dolgozni. S itt min­denkinek be kell állni a sorba.­­ A másik lényeges elképze­lésünk, hogy nagyobb figyelmet fordítunk a költséggazdálkodás­ra, az anyag- és energiatakaré­kosságra, a gépek kihasználásá­ra, a technológiai fegyelem be­tartására és a minőségi munka javítására. Itt hangsúlyozni sze­retném, hogy 1981-ben minőségi bért csak a ténylegesen elvég­zett minőségi munkáért fogunk fizetni. A kooperáció területén kezdeményezzük a vállalaton be­lüli szervekkel, más szakmákkal a rendszeres létesítményszemlé­letű kapcsolatokat, amely véle­ményünk szerint megszüntetné a kapkodást, az évvégi hajrát és zsúfoltságot. Ha egy létesítmény­re azt mondjuk, ekkorára kész kell lennie és át kell adni, az (Folytatás a 2. oldalon) — Milyen eredménnyel zárta a főépítésvezetőség az 1980. évet? Melyek a legfőbb tanulságok?

Next