Szabolcsi Építők, 1986 (21. évfolyam, 1-12. szám)

1986-01-01 / 1. szám

Építjük 1990-ig A VII. ötéves terv vállalati koncepciói Az 1985. évi mérlegzárással nemcsak az évi feladatok, de a VI. ötéves tervidőszak során el­ért vállalati ered­mények is ös­­­szegeződnek. A kivitelező építő­ipart a népgazdaság helyzetéből adódóan az elmúlt 5 éves terv­ben jelentős változások érték. Csökkent az ágazat teljesítőké­pessége iránti igény, mérséklő­dött a foglalkoztatott létszám­, s az eredetileg elhatározott jöve­delmezőség kitermelésének mér­séklődn­ek a lehetőségei. Új vállalkozási és árformák jelentek meg. Az eddigi, kizáró­lag nagyvállalati működési rend­szer mellett leányvállalati és vgm-i tevékenységek működései is jellemzővé váltak, helyettesítve, vagy­­ kiegészítve a korábbi mű­ködési kivitelezési módokat. Hegyes igények Mielőtt a konkrét, VI. ötéves­­ tervi, illetve 1985. évi zárást el­végeznénk, az eddigi teljesítések ismere­téb­en a jövő lehetőségei­re vonatkozó információk birto­kában a vállalatnál is elkészül­tek a VII. ötéves tervi koncep­ciók. A gazdasági szabályozó­­rendszer változását figyelembe véve az ágazattal és a vállalat­tal szembeni követelmények mó­dosulása folytán már 1986-ban érzékelhetők terv szerint válto­zások. Legszembetűnőbb ezek közül a kereslet szerkezeti, te­rületi módosulása. Az építési igények jellegének és volumené­nek meghatározása egyrészt az előző 5 évről áthúzódó felada­tok, valamint az állandó megyei beruházókkal kialakított kapcso­latokból adódó igények (bár még el nem bírált) feladataiból, va­lamint a megyére (esetleg me­gyén kívül is), az országos fel­adatokból háruló beruházások magvalósítására irányulnak. Mindezeken túlmenően a várha­tó igények birtokában vállalati működési koncepcióként szüksé­ges meghatározni a jövőre a külföldi munkavégzést is, első­sorban a Szovjetunióba irányuló exportmunkák végzésével­. Mind­ezek következtében 1986-ra és 1987-re mintegy 2%-os volu­mennövekedés irányozható elő változatlan áron, az ötéves terv további éveire pedig a szinten­­tartást tervezzük. 1986. évre a vállalat munkaellátottsága biz­tosított, de ezt az ellátottságot már nem a vállalati igények, hanem a piac körülmény­ei ha­tározzák meg. Így már 1986-ban meg kell kezdeni a rugalmasabb allkalmazkodását a keresleti igé­nyekhez, a megrendelők elkép­zeléseihez, ugyanakkor töreked­nünk kell ezeknél­ a kérdések­nél is a vállalati gazdaságosság minél messzebbmenő érvényesí­tésére. Gyorsan reagálni 1987-re, s a további évekre az ötéves terv indítása miatt még nem rajzolódtak ki konkrétan feladatok, ezért az ötéves terv első évében is törekednünk kell az elvégezhető munkák előreho­zására, s a beruházási igények­nek a terv első éveiben történő megkezdésére. Ebben az ötéves tervben a lakásépítési feladaton túlmenően nagyobb teret kapnak a versenytárgyalásos úton el­nyerhető munkák. A verseny­helyzet gyors, dinamikus rea­­gálókészséget, megalapozott, vál­lalkozási döntésekre lehetőséget adó előkészítést, felbontást és gazdasági elemzési információ­kat igényel. Információink azt igazolják, hogy az ötéves terv első éveiben, a mennyiségben le­csökkenő komplex lakásépítés, kapacitás nagy hányadában je­lentkezik, kb. mintegy 50—60%­­ban évente, de a terv időszak­ utolsó éveiben — a jelenlegi la­kásépítés és szociálpolitikai kon­cepciók szerint — a vállalati ki­vitelezési volumenben is csök­ken, mintegy 40%-ra a lakásépí­tés aránya. A vállalati kapaci­tást a későbbi években elsősor­ban a megyei oktatási, egészség­ügyi, szociális és kereskedelmi létesítmények építése, s a me­gyei fejlesztési elképzelések megvalósulásának függvényében kis mértékben az ipari beruhá­zások fogják kitölteni. Előrelát­hatóan sokrétű felada­tm­egoldás vár technológiában és terüle­tenként is a vállalatira a követ­kező ötéves tervben­, ezért a le­hetséges mértékben törekednünk kell a kivitelezési részmegoldá­sok tipizálására, gazdaságossági okokból is, de ezzel minőségi szempontokat is ki kell elégíte­ni. A tömegjellegű lakásépítési feladaton túlmenően nagyobb mértékben be kell kapcsolódni a vállalatnak a telepszerű, több­szintes társas-, illetve kislakás­­építési formáikba, ső­t e koncep­ciót ki kell terjeszteni — keres­lettől függően — a közvetlen piactermelés lehetőségével, a közvetlen lakosság részére tör­ténő lakásépítési formákkal. En­nek azonban ki kell dolgozni a vállalkozási és lebonyolítási, mindenekelőtt a gazdasági fi­nanszírozási hátterét. Elégedett megrendelő A vállalkozási tevékenység to­vábbfejlesztése kapcsán ki kell terjesztenünk gazdasági és mű­ködési szempontból is indokol­tan a fővállalkozásban vállalt kivitelezéseket. Ki kell ezért bő­víteni azokat a vállalati szerve­zeteket, amelyek nemcsak ipari, hanem lakás- és egyéb beruhá­zások vonatkozásában is végig­viszik a fővállalkozás nagyobb kockázattal járó minden mozza­natát a megrendelő teljes meg­elégedésére. A vállalati termelés területén alapvető össze­té­telváltozás a tervidőszakban nem következik be, hisz a vállalati tevékenység már a VI. ötéves tervben is meg­lehetősen heterogén volt, más szakvállalatok tevékenységéhez viszonyítva. A begyakorlottság szempontján figyelembe véve ezt a körülményt előnyösen is felhasználhatja a vállalat. Vár­hatóan azonban mintegy 10%-ra növekszik a felújítási ás fenn­tartási munkák aránya, de el­képzelhető az ötéves terv utolsó éveiben ettől nagyobb hányad is, amennyiben a rendelkezésre álló beruházási pénzeszközök az épü­let, vagyon állagmegóvására és nem­ új beruházásokra állnak majd rendelkezésre. Az export­­tevékenység minden koncepció szerint mintegy 10—12%-os mér­tékben fogja a vállalati tevé­kenységet jelenteni, amennyiben erre a legkedvezőbb szocialista irányból, a Szovjetunió részére konkrét megrendelési igények tesznek. Számolni kell a feladatok de­­koncentrálódásával, a hagyomá­nyos technológiák arányának növekedésével, különösen a fenntartási munkák területén. A jelenlegi előrelátás szerint ez azért jelent gondot, mert e te­vékenységekre alkalmas szak­mai összetételben mintegy 2— 3%-os létszámcsökkenés is vár­ható az ágazatban. Ezt a csök­kentést a vállalatnál az éven­kénti bér- és létszámgazdálko­dási politikával az országostól kedvezőbbé kell tenni. Növel­nünk kell az élőmunka haté­konyságát és az ebből adódó ter­melékenységnövekedés, illetve eredményképződés lehetőségeit, a feladatokhoz jobban igazodó stabil létszámellátásra kell kon­centrálnunk. Ugyanezeknek a szempontok­nak kell vezérelni az álló- és forgóeszközök kihasználását, ezen belül legintenzívebben a gépesítést, vezérgépek, technoló­giai gépek és kisgépek vonatko­zásában egyaránt. Jobb minőséget Az ötéves terv első éveire a beruházások vállalati mérséklő­dése árán is egy jövedelemnö­velő, létszámmegtartó bérpoliti­kát szándékozik a vállalat foly­tatni. Ez viszont azzal jár, hogy a meglévő vezérg­épeket szállí­tó eszközállományt fokozott megelőző karbantartásokkal, ja­vításokkal kell hosszabb ideig működtetni. Nagy súlyt kell fek­tetni a termelékenység növelése érd­ekében a befejező munkák technológiailag indokolt kap­csolati rendszerének szervezésé­re és e munkamozzanak foko­zottabb ki­gépesítésére — a mi­nőség javítása érdekében is. A fenntartási tevékenységet a gépeken túlmenően minden vál­lalati eszközre évekre előirány­­zottan, fontossági és gazdaság­i szempontok alapján kell minden eddigi ötéves tervidőszaktól ész­szerűbben folytatni. A termelési és működési fel­tételek között a fajlagos anyag­felhasználás kérdései a gazdasá­gosság egyik alapvető forrásai­vá válnak a jövőben. Kiemel­kedő ezek között az energiafel­használás, elsősorban a fajlagos energiahordozó-csökkentés, erre vonatkozó intézkedések sorának a szigorú bevezetése az ötéves terv minden évében. A műszaki fejlesztési lehető­ségeinket — korlátozott mérté­kűek folytán — elsősorban ter­melési tevékenység intenzifiká­­l­ása, az új technológiai eljárá­sok bevezetésére kell koncent­rálni. Olyan innovációs és koo­perációs lehetőséget kell megte­remteni,­­amely egyrészt a terme­lés szervezetetiöségii hátterét, másrészt a vállalat piaci műkö­dési pozícióit javítja. Ki kell terjeszteni a már alkalmazott technológiák továbbfejlesztése­it minden fő vállalati működé­si területre, ezek között a la­kásépítésnél, a paneles és az ala­gútzsalus technológia több­célú, intenzívebb, fajlagosan ér­tékesebb termékeket produkáló továbbfejlesztésére kell a megol­dásokat kidolgozni. A változó működési helyzet új bérezési, érdekeltségi formákat igényel, melyek konkrét, kidol­gozott lehetőségeknek minden változata a nagyobb teljesít­mény, a vállalati eredmények­hez való jobb hozzájárulást és a magasabb szintű minőséget kelll, hogy elismerje. Tovább szándékozik folytatni a vállalat a keresetszint-szabá­lyozás által elérhető intenzí­vebb jövedelemfejlesz­tést, en­nek azonban a vállalati gazdál­kodási é­s működési háttér sta­bilitásával kell a szigorúan szer­vezett háttér feltételeit meg­valósítani. Az érdekeltségi rendszer kö­zéppontjában a költséggazdálko­dás szempontjait is úgy kell ér­vényesíteni, hogy vezetőktől a végrehajtó és termelő tevékeny­séget végző dolgozókig a napi munka alapvető szempontjává váljon, e lehetőséggel is elérhe­tő jövedelmezőség-növekedés. Önállóan, felelősséggel A személyi jövedelmiek nö­vekedését a jövőben érvénybe lépő érdekeltségi rendszerek folytán a vállalati jövedelmező­séghez való hozzájárulás függ­vényében kell megfogalmazni. A termelőszövetkezetek és a köz­ponti irányítást végző osztályok, vezetők és végrehajtók érdekelt­ségét összekapcsoltan kell ér­vényre juttatni. Ennek érdeké­ben a munkafolyamatokat a változó igényeikhez és követel­ményekhez mérten célszerű ál­landó szervezéssel rendezni. A szervezetfejlesztés célj­a e követelményekhez legjobban iga­zodó vállalati struktúra kialakí­­tása azáltal, hogy a termelő egy­ségek önállósága és felelőssége elhatárolható és az eddigiektől nagyobb mérvű legyen. Ennek kapcsán az építés-előkészítési, valamint az építőgép-javító, szállítási illetve földgépüzeme­ket szervesen és önálló érdekelt­séggel kell beilleszteni a válla­lati főfolyamatokba. Átfogó információs rendszert kell kialakítani a termelésszer­vezés és a gazdasági döntések összekapcsolása céljára, a saját számítógéppark korszerűsítésé­hez szükséges szervezet kialakí­tásával. A szervezetfejlesztésnél az új vállalkozási formáknak megfelelő igényeknek is tükrö­ződniük kell. Új mód­on fogalmazódik meg a VII. ötéves terv folyamán a szociális ellátás, a dolgozó em­berekről való gondoskodás kér­dése. Rugalmasan, gazdaságosan, s a végrehajtásban legérin­tet­­tebb szervezetek és dolgozók szempontj­ából kell gondoskodni már az előfe­lvonulásk­or is a jo­gos szociális követelmények megteremtéséről. Fokozni kell a konténeres anyag- és eszközellátást, a bri­gádok mozgékonyságát, s a dol­gozók szállításának a vállalati konkrét feladatokhoz és a dol­gozók igényéhez igazodó lehető­ségeit. A telepített munkásszál­lókon ütemezett korszerűsítése­ket kell elvégezni a vállalat te­­herbíróképességétől függően. Ja­vítani kell a munkakörülménye­ket, a munkavédelem tudomá­nyos technikai színvonalának javításával, illetve a biztonság tervszerű javításával. A munka­­biztonságot össze kell kapcsolni a technológiai színvonal­ javulá­sával, a minőségvédelemmel és a munkavédelmi eszközök fej­lesztésének korszerűsítésével. Vállalati demokratizmus A következő ötéves terv ter­vezése koncepciók megfogalma­zására szorítkozhat jelenleg, mi­vel az ágazat, így a vállalat irá­nyában megnyilvánuló követel­mények, elvárások várhatóan a népgazdaság teherviselő képes­ségétől függően fognak változni. Az elképzeléseket a vállalati célok szem ellőtt tartásával, s a­­ mindenkori lehetőségek figye­lembevételével kell konkretizál­ni, élve a vállalati demokratiz­mus ú­j lehetőségeivel. A VII. ötéves terv koncepcióit az információk fokozatos rendel­kezésre állásával, konkrét intéz­kedésekkel szükséges pontosíta­ni és rugalmasan alkalmazkod­ni a változó igényekhez. Ezt az igényt az éves műszaki-gazdál­kodási terv­eknek kell kielégíte­ni, alapos elemzésekkel, de min­denekelőtt a vállalat a tevékeny­ség tökéletesítésével­, az egysé­ges, célra törő Vállalatpolitika mindenkori érvényre juttatásá­val. Dr. Béres Géza gazdasági igazgatóhelyettes Idén Sátoraljaújhelyen új határátkelő állomás építését fejezzük be. Nyíregyházán középiskolai kollégiumot építünk 1986-ban.

Next