Szabolcsi Építők, 1988 (23. évfolyam, 1-12. szám)

1988-01-01 / 1. szám

A SZABOLCS MEGYEI ÁLLAMI ÉPÍTŐIPARI VÁLLALAT ÉS PÁRTBIZOTTSÁGÁNAK LA­PJA XXIV. ÉVFOLYAM, 1. SZÁM ÁRA: 2,30 FT 1988. JANUÁR HÓ Figyelmet a cselekvési programra Vállalati pártbizottságunk végrehajtó bizottsága január ele­­j­én a múlt évi munkaterv telje­sítéséről és az idei feladatokról tanácskozott­t. A SZÁÉV pártbizottsága 1987. évi munkaiz­er­vének megfelelően négy rendes és egy rendkívüli ülésén tíz napirendi pontot tár­gyalt meg és fogadott el. Az írá­sos előterjesztések a pártélet, ideológiai­­ és gazdaságipolitikai kérdéskörökkel foglalkoztak. Az anyagok tárgyalása kapcsán megállapítható volt, hogy a pártélet és a kádermunka té­maköréhez kapcsolódó vitázók sokrétűbben és mélyrehatóbban elemezték, míg az ideológiai té­makörhöz tartozó anyagok ese­tében csak mérsékelt vitakész­séget tapasztaltunk. "Munkánk értékel­ése kapcsán meg kell állapítanunk, hogy a gazdaságpolitikai célok között megjelölt feladatokat csak mér­sékelten tudtuk teljesíteni. A folyó áron meghatározoitt 1280 eFt termelési értéket nem ér­tük el. 1987 évben 1130 eFt ter­melési érték realizálódott. A vál­lalati nyereség a tervezett 30 mFit-tal szemben a jelenlegi is­mereteink szerint 5 mFt-ban je­lölhető meg. Az átadott lakások száma a célként megjelölt 700 —750 db-bal szemben 764 át­adott lakásban teljesült. A dol­gozók hangulatát alapvetően be­folyásoló bérfejlesztéseket 3—3,5 százalékban jelöltük meg. Ezzel szemben azt jelentős mértékben meghaladóan, 10 százalékban teljesítettük. A létszámgazdálkodás kap­csán tervbe vett 2—3 százalé­kos­­ természetes lemorzsolódást erősen meghaladó 14 százalékos létszámcsökkenés következett be. Ez a nagymértékű fizikai lét­számcsökkenés súlyos zavarokat okozott a termelés ütemességé­ben. Több hely­en munkacsúcsok keletkeztek, amelyeket jelentős m­értékű túlóráztatással tudtunk csak feloldani. Az egy fizikai dolgozóra tervezett 12 százalé­kos termelékenység 12,6 száza­lékban valósult meg. A fővállalkozóként elvállalt munkák arányát növeltük. Emel­lett azonban nem mondható el, hogy összességében­­ a marketing­­munkánk áttörést mutatna a ko­rábbi évekhez mérten. Műszaki fejlesztés terén a licencvásárlá­sok kapcsán új technológiák és termékek bevezetéséről adha­tunk számot. E kettő közül a „POLGÁR-VÁZ” tűnik a jelen­tősebbnek. Az előregyártott mikrocölöp alkalmazása és be­vezetése vontatottan és nehézke­sen halad. Az ipari fejlesztés te­rületén biztató a felület előké­szítése területén a szemcseszó­­rás, a csarnokok belső daruzásá­­nak továbbfejlesztése, az üzem­be helyezett faszárító, a gépja­vításnál a szerelőaknák és sze­relőállásoknak a korszerűsítése és bővítése. Az ideológiai munkában több olyan újszerű kérdéssel talál­koztunk, amelynek megválaszo­lása nyitva maradt. Napjaink­ban is felszínen vannak olyan kérdések, mint a szocialista esz­ménykép, a vállalati hűség és érdekeltség, a törzsgárda tagság erkölcsi rangja, megbecsülése és súlya, a brigádmozgalom he­lyének és újszerűségének meg­találása. Az 1988. évre a pártbizottság az alábbi területekre irányítja a fő figyelmet, ezért a pártalap­­szervezeteknek is súlyozottan kell kezelniük politikai munká­juk során. — A termelés ütemességének ja­vítása érdekében már janu­ár és február honlapokban biztosítani kell a folyamatos munkavégzést. — A vállalat felső szintű gaz­dasági vezetői gondoskodja­nak arról, hogy március kö­zepéiig a termelőegységek megkapják legfontosabb tervszámaikat. — A pártbizottság és a párt­­alapszervezetek az év során két alkalommal értékelték a cselekvési programjaikban meghatározottak időarányos teljesítését. — A műszaki fejlesztés, a tech­nológiai fejlesztés, a minőség javításának problémaköre alapvető fontosságú. Ezért célszerű egy-egy témakört részleteiben is és a helyszí­nen is elemzően értékelni és vizsgálni.­­ A demokratizmus szélesítése és továbbfejlesztése érdeké­ben a politikai munkán ke­resztül támogatni kell a SZÁÉV-hez való kötődést a vállalatért érzett felelősség növekedését. Új pályaudvar Mátészalkán Az elmúlt hónapban végle­gesen eldőlt, hogy teljesül a szatmári utasok régi vágya: új, kényelmes pályaudvar épül a vonattal és a busszal utazóknak, összefogtak a közlekedés és a hírközlés illetékesei és egy fe­dél alatt közös épületsort emel­tetnek. A várótermek mellé vasúti étterem is épül, itt kap helyet a kis posta, s néhány iro­dát is építenek. A látványos vá­rócsarnok közelében (a város felőli oldalon) új autóbusz-pá­lyaudvar is épül. Mindezt a vá­rosi tanács jelentős anyagi tá­mogatásával valósítják meg. Az avatásra pontosan három év múlva, 1990 végén kerül sor. A közös beruházáshoz a MÁV adja a legnagyobb összeget, 236 millió forintot — kaptuk a tá­jékoztatást a debreceni vasút­­igazgatóságon. A Magyar Posta 37 millió, a Szabolcs Volán 8,6 millió, a Mátészalkai Városi Ta­nács 15,8 millió forinttal támo­gatja az építkezést. A beruhá­zás tehát kis híján 300 millió forintba kerül. Az épületsor ter­vezője az Út- és Vasúttervező Vállalat. A felvételi épületsor generálkivitelezője a SZÁÉV. A régi kispostát és a restit, vagyis a Szatmár éttermet le­bontják. Megmarad viszont mos­tani állapotában a vasútállomás felvételi épülete, a forgalmi iro­da is marad a jelenlegi helyén. A régi vasúti épület közelében lesz az új kisposta, mellette iro­dák épülnek a vasúti csomópont és a Szabolcs Volán dolgozói­nak, a tervezők az irodák után képzelték el a tágas, „félkör te­tős” várócsarnokot, és e mellé épül az új vasúti étterem. Emlí­tést érdemel, hogy a várócsar­nokban külön hely lesz a nem dohányzóknak és a diákoknak. S a vágányhálózat átépítése után jobban kiépített lesz a peron, megkönnyítik ezzel az utasok le- és felszállását. A SZÁÉV a 105 millió forin­tos munkáját a nyáron kezdi. Ilyen sem a szálkás váróterem Szállítás és egészségü­gy Vállalatunk szakszervezeti bi­zottsága december végén ülést tartott. Napirendre került a gép- és járműgazdálkodási főüzem tevékenysége és jelentés hang­zott el az üzemegészségügyről is. Főüzemünk szervezésében kül­ső fuvarozók közúton 8100 m3 bányakavicsot szállítottak le, főleg Újváros területére. A ka­vicsszállítással megtakarítottuk a depóból Újvárosba történő szállítás költségét, de a 460—500 Ft/m3-es depóárral szemben csak 312 Ft/m3 díj merült fel. Ez vállalati szinten 2268 e Ft megtakarítást jelentett, ami nem jelentkezik főüzemünk eredményében. A betonozó és földgépüzem 1987. november 30- ig saját vállalkozásban 3718 eFt értékű építési (földmunka) mun­kát végzett. A szállítási tevékenységre a minimális eredményesség a jel­lemző, mivel a profiltisztításból eredően (teher, személy) a darus és földgépes teljesítmény más területen jelentkezett. A kedve­zőtlen eredményre a gazdaság­­talanabb (rövidebb) szállítási távolság, a krónikus rakodói létszám, valamint a tarifarend­szer hibája van hatással. A te­hergépkocsik árbevétele a szál­lított tömeg, és a megtett kilo­méter alapján képződik. Ha a szállítási feladat időigényes, a felmerült költségeket nem fedezi a díjtétel. A személyszállításból sem eredmény, sem veszteség nem származik főüzemünknek (számviteli rend miatt), ennek ellenére az autóbuszok külső fu­vardíjbevétele 9—10 százalékkal emelkedett. A szabad kapacitás kihelyezésével az autóbuszok után több mint 45 esetben nem kellett fizetnünk gépjárműjáru­­lékot 270 000 Ft értékben. Az igénybe vett autóbuszállomány azonos volt a tavalyi bázisidő­szakkal. Autódaruk kihasználtsága 68 százalék, mobildaruké 74 száza­lék, míg az EGV-daruké 96 szá­zalék. A munkahelyek igénye a korábbi időszakhoz viszonyítva csökkent, több külső vállalást kellett teljesíteni, hogy folyama­tosan üzemeljenek az autóda­ruk. Külső, bérelt autódaruk csak esetenként voltak a válla­lat területén. Az igénybevétel csökkenésében a cölöpalapozó gépláncok több hónapos leállása is közrejátszott. Egyéb építőipari gépek esetében a kihasználtsá­­gi mutató (54,6 százalék) csak a bérleti idő figyelembevételével van kimutatva, de ez nem ta­karja a munkahelyen a tényle­ges kihasználtságot. Gépgazdál­kodási területen a nyilvántartá­si érték szerinti használhatósági fok 20 százalék. E területen az eredmény elsősorban a megnö­vekedett külső gépbérletekből származott, mivel a belső gép­bérleti díjak 25—30 százalékkal csökkentek, tehát ez negatív ha­tást jelentett gazdálkodásunk­ban. Különösen a lakosság kö­rében lett népszerű a főüzem ál­lományába tartozó gépek bérle­te. A fenntartási feladatok ellá­tását lényegesen befolyásolta a gépek és járművek jelenlegi műszaki állapota, az alkatrész­­ellátás, annak árhatása, vala­mint a javító létszám hiánya. A bázisidőszakhoz viszonyítva több mint 800 eFt-tal csökkent az alkatrészfelhasználás. A kül­ső javítások összege több mint 1 mFt-tal csökkent. Az idegenek részére végzett javítások össze­ge meghaladta a 700 eFt-ot. A javítóbázis raktárkészlete a tervezett szinten maradt. Gon­dot jelent a javítóbázis területén a szerelőhelyek hiánya. Az üzemegészségügy általá­nos helyzete vállalatunknál jó színvonalú, működésének mind személyi, mind tárgyi feltételei adottak. A gyógyító-megelőző feladatok magas színvonalú el­látásához a személyi feltételek biztosítottak. (Két üzemorvos, valamint fogszakorvos, belgyó­gyász szakorvos, sebész szakor­vos, szemész szakorvos és nő­gyógyász szakorvos áll rendel­kezésre.) Az üzemegészségügy munka­helyi feltételeinek javítása ér­dekében 1987-ben 20 db öltöző­konténert beszereztünk, amely 160 dolgozó felvonulási, munka­helyi körülményeit javítja. To­vább javítottuk a munkahelyi elsősegélynyújtás felszereltségét. Felújítottuk az üzemegészség­ügyi szolgálat helységeit. A vál­lalat üzemegészségügyi helyzete a vállalat nehezebb gazdálkodá­si feltételei között változatlanul kielégíti az igényeket és a le­hetőségekhez képest tovább fej­lődik. E munka része a dolgo­zók számára biztosított jogorvos­lati lehetőség megteremtése, amely a társadalombiztosítási tanács tevékenységén keresztül valósul meg. A TT az üdülés, segélyezés, kifizetőhely ellenőrzése, táp­­pénzigény elbírálása méltányos­­sági alapon, táppénzkifizetés so­ronkívüliségének elbírálásán túl a dolgozók jogorvoslati lehető­ségét és a dolgozók egyéb mél­tányossági ügyeit is intézni. A táppénzfegyelem javítását a TT is segítették. Ellenőrzést tartott az első fél évben Paszab, Kótaj, Nyírtelek, Beszterec, Ib­­rány, Nagyhalász, Nyírszőlős, Levelek és Nyíregyháza helysé­gekben. A táppénz-ellenőrzés vállalati feladat, amelyet a mun­kaügyi osztály normaellenőrei végeznek rendszeresen. A kiesett táppénzes napok száma tíz hó­nap alatt 43 166 nap. Az emiatt kiesett termelési ér­ték is indokolja, hogy a táppén­zes helyzet alakulását folyama­tosan figyelemmel kísérjük, hogy a táppénzt csak a valóban indokolt esetben vegyék igénybe dolgozóink. Az Aj év elején is sokan költéstek új lakásba OrSkSsfSldta

Next