Szabolcsi Építők, 1991 (26. évfolyam, 1-12. szám)
1991-01-01 / 1. szám
A SZABOLCS MEGYEI ÁLLAMI ÉPÍTŐIPARI VÁLLALAT LAPJA XXVI. ÉVFOLYAM, 1. SZÁM. ÁRA: 2,30 FORINT 1991. JANUÁR '----------------------- Nehéz év Vállalatunk egyik dolgozója az ebben a lapszámban megjelenő, Fehérgyarmaton készült riportban azt nyilatkozza, hogy hosszú ideje ígérgetik: csak ez az egy-két év lesz nehéz. A kabaré szerzői, a humoristák évek óta kérdezgetik: hol az alagút vége? Vagyis mikor lábal ki ez az ország a bajokból. Elmondható, hogy mind az ország, mind a vállalatunk az egyik legnehezebb, vagy talán a legnehezebb év elé néz. Nem sok a biztató jel, annál több a bizonytalanság. A világkiállítás megrendezése munkát adott volna az építőiparnak is. Azért a „volna”, mert már szinte biztos, hogy vagy elmarad a budapesti kiállítás, vagy később rendezik meg. A késedelem is rosszat jelent a megrendelésekre váró építőknek. Külföldön sincs fizetőképes kereslet munkánk iránt. A fizetőképes szót hangsúlyozzuk. A KGST összeomlása, a dollárelszámolásra való áttérés közvetve, sőt közvetlenül minket is érint. A belső nehézségek is érzékenyen érintenek bennünket. A sok-sok áremelést, a költségnövekedést teljes egészében nem passzolhatjuk tovább az amúgy is kis számú megrendelőkre, így is túl drága minden új épület, a lakásokra már alig lesz fizetőképes kereslet, csillagászatiak a lakásárak. A helyzetünk persze nem teljesen kilátástalan. Lesznek építkezések. Mátészalkán nyugati tőkével indul idén a keményítőgyár építése. Az újjáválasztott debreceni vasútigazgató pályázatában, illetve programjában megígérte: mindent elkövet, hogy rövid időn belül elkezdődjön a nyíregyházi vasútállomás átépítése, rekonstrukciója. Csurran-cseppen a munka. A munkanélküliség réme viszont sokakat fenyeget. Sajnos, a képzett, jó munkaerőtől is meg kell válni egyes esetekben. Ám bármennyire fáj, mindenkinek be kell látni: ha csökken a megrendelés, ha kevesebb a fizikai dolgozók létszáma, akkor a szellemi, az adminisztratív dolgozók létszámát is csökkenteni kell. Az is igaz: a személyzeti munka talán sosem volt olyan nehéz, mint napjainkban. A SZAÉV-nél a következő hetekben, hónapokban várható szervezeti változások természetesen a létszámot is érintik. Bízzunk abban, hogy a vállalati tanács tagjai, a vállalat vezetői a legkisebb rosszat választják, s a lehető legjobban döntenek az átszervezést és a leépítést illetően. Mire ezek a sorok megjelennek, már valamivel többet tudhatunk, hiszen a vállalati tanács január közepén állást foglal az átszervezések ügyében. Ne legyünk túlzottan pesszimisták. Tartsunk ki. Biztosan átvészeljük ezt az esztendőt is. N. L. Hírek Észtországból Heves vita robbant ki a rádióban, a televízióban, a sajtóban arról, hogy kapjanak-e kártérítést a sztálini megtorlás áldozatai. Vannak, akik azért ellenzik ezt az akciót, mert a kártérítést túlnyomó részt a hozzátartozók és nem maguk a túlélő áldozatok kapnák. Ellenérv az is, hogy a kártérítést az államkincstár fedezné, vagyis közpénzből, olyan emberek „zsebéből", akiknek semmi közül nincs a megtorlássokhoz. A köztársaság határán magánszemélyek kétszáz rubelnél nagyobb értékű árut nem vihetnek át. Ezen belül például az élelmiszer értéke nem lehet több, mint ötven rubel, italból az egy liter, cigarettából tíz doboz a megengedett mennyiség. Tavaly csökkent az állat- és baromfiállomány. 1989. október 1-jéhez viszonyítva a szarvasmarha-állomány 6, a juhállomány 16, a sertésállomány 9 és a baromfiállomány 8 százalékkal csökkent. A hústermelés 3, a tej- és tojástermelés 4, illetve 8 százalékkal kevesebb a múlt év azonos időszakához viszonyítva. O Észtországnak csaknem kilencven országgal vannak gazdasági kapcsolatai. Kishatármenti megállapodásai vannak Finnországgal és Svédországgal. Az észtországi áruk legnagyobb vásárlója Finnország, részesedése az exportból (14 százalék). Utána következik Kuba (11 százalék), majd Lengyelország (10 százalék). Legszívesebben a finn termékeket vásárolják Észtországban. A közelmúltig csaknem kétszáz közös vállalatot jegyeztek be Észtországban. Ezek közül hatvanhat már működik is. A közös vállalatok 3122 embert foglalkoztatnak, többek között 22 külföldit is. A. N. Októberben kezdődött a segélyezés, 201-en kaptak segélyt. A kuratóriumhoz beérkezett 206 igénylésből 5 nem felelt meg a segélyezési szabályzat szerinti követelményeknek. A segélyezettek területi megoszlása: Nógrád megye 159 fő, Pest megye 14 fő, Borsod megye 10 fő, Tolna megye 5 fő, Komárom megye 3 fő, Hajdú megye 3 fő, Fejér megye 2 fő, Csongrád megye 1 fő, Bács-Kiskun megye 11 fő, Győr-Sopron megye 6 fő, Szabolcs megye 15 fő, Budapest 10 fő. A segélyre jogosultak 85 százaléka a Kőporc két bezárt üzeméből elbocsátott dolgozók köréből tevődik ki. Folyamatban van a nyilvántartás számítógépes feldolgozása, ám lehetővé teszi a munkanélküli szakszervezeti tagok munkához jutásának segítését is. Egymillió-ötvenezer forinttal növeli az alapítványt az Építészeti Múzeum javára befizetett összegek irányítása. A átutalás az Országos Műemléki Felügyelőségnél kezelt számláról a befizetők által adott nyilatkozatok alapján történik. További egymillió forint az az összeg, amelynek átutalásáról ismereteink szerint már döntöttek a vállalatok, szakszervezetek. A befizetésekről folyamatosan számot adnak az Építők lapjában, de erre csak a számlakivonatok beérkezése után van lehetőség. Műsoros előadások szervezéséről történt megállapodás a Színházi Dolgozók Szakszervezetével. Az előadások bevételét a színész és az ÉFÉDOSZSZ munkanélkülieket támogató alapítvány kapja. Az első rendezvény 1990. december 14-én volt az Építők Székházának kongresszusi termében. Tervezik, hogy idén a nyíregyházi Móricz Színházban is tartanak gálaműsort, hasonló céllal. Több építő vállalat adományt jutatott el a központi segélyalapba. Az ÉPTEK és a nyíregyházi KEMÉV például egyaránt 100 ezer forintot, a 26. sz. ÁÉV 50 ezer forintot, a Békéscsabai Téglagyár 15 ezer forintot. A volt SZÁÉV-esek közül lapzártáig hárman igényeltek a segélykiegészítésből. A havi 580 forintos segélykiegészítést a munkanélküliek a szakmai szervezet megyei szervezeténél igényelhetik. Cím: Nyíregyháza, Szabadság tér 11. Alapítvány munkanélküliekért Megyénkben tizenöten kapnak segélyt Átadtuk az OTP székházát Kisvárdán. (E. E. felvétele) Általunk épített szép lakások. A beregszászi és a Kiev környéki munkák miatt — és persze az elképzeléseink miatt is — vállalatunkat is érinti az az intézkedés, amely január elején született Moszkvában. A szovjet fővárosban tartották a KGST Végrehajtó Bizottságának 134. ülésszakát. A magyar küldöttséget Kádár Béla, a nemzetközi kapcsolatok minisztere vezette, aki egyben elnökölt is a moszkvai tanácskozáson. A kétnapos ülésszak elsőrendű feladata volt a nemzetközi gazdasági szervezet jövőjének meghatározása. A megvitatásra kerülő dokumentumok előkészítésén már korábban dolgozott egy különleges munkabizottság, s az okmányokat az ülés végén írták alá. A tagországok képviselői gyökeres változásokat sürgettek. Új gazdasági szervezet felállítása van kilátásban, amely piaci alapokra helyezné az együttműködést. A KGST titkárságának szóvivője az ülésszak megvitatását megelőzően azt nyilatkozta a sajtó képviselőinek, hogy a tagországok kivétel nélkül a szervezet radikális megújulásáért szállnak síkra. A KGST válaszút elé került, hiszen kimerítette tartalékait és lehetőségeit. Az ülésen szó volt a szervezeten kívüli országokkal való kapcsolatok további alakulásáról is, meghatározták az idei ideiglenes költségvetést, lapzártánk után döntenek vagyonjogi kérdésekről, a KGST ingatlanjainak és ingóságainak sorsáról is. Köztudott, hogy januártól a volt szocialista országok áttértek a dollárelszámolásra. Leértékelték 15 százalékkal a magyar forintot. Hamarosan világútlevelet kapnak a szovjet állampolgárok. Ezek miatt nagy a bizonytalanság a SZÁÉV beregszászi építkezésén. Mindenesetre január elején egy kisebb létszámmal folytattuk a munkát Beregszászon — tájékoztatta lapunkat Horváth István építésvezető. Régi KGST nyer Tékesített körülmények közt építjük tovább a beregszászi kórházat. Felvételünk óta az épület másként néz ki.