Szabolcsi Építők, 1991 (26. évfolyam, 1-12. szám)
1991-01-01 / 1. szám
A Gazdasági Kamara munkájáról Az 1990-es év számos mélyreható változást hozott a magyar gazdaság helyzetében. Ez a körülmény sok vonatkozásban negatívan érintette megyénk gazdálkodóit, vállalkozóit. Bizonytalansági tényezők helyenként és területenként elbizonytalanodást eredményeztek, átmenetileg a működőképesség fenntartása is veszélybe került. A gondokat tovább fokozta a megye sajátos helyzete. Ez az alapvetően megváltozott feltételrendszer jelentős hatással volt a Magyar Gazdasági Kamara tevékenységére és a minőségi megújulás, sok vonatkozásban nehezítette. Ezen objektív akadályok miatt nem sikerült olyan eredményeket elérni a „regionalitás" megvalósításában, amely a területi kamarai tevékenység megvalósítását tűzte ki célul. A hagyományos kamarai munkán túl alapvető cél volt az, hogy a gazdálkodók és a vállalkozók felé egy demokratikusabb, közvetlenebb és dinamikusabb érdekképviseleti háttér jöjjön létre. Így 1990. évben sikerült a megyei szintű kamarai munkavégzés kereteit megteremteni, amely szerves részét képezi az Észak-alföldi Regionális Gazdasági Kamara tevékenységének. Ezzel az alapfunkciók ellátása mellett a megyei kamarai tagok igényeinek mind jobban megfelelő érdekközvetítésre, érdekképviseletre és különösen érdekegyeztetésre törekvő kamarai munkavégzés irányába történt elmozdulás. A kamarai munka regionális irányába való továbblépés igénye elsősorban a kamarai tagvállalatok részéről fogalmazódott meg, amely új tartalmi követelményeket is magában foglalt. Ez jelenti elsősorban a területi munkában a gazdasági érdekegyeztetés előtérbe kerülését, a kapcsolatrendszerek új alapokra való helyezését, a differenciált információáramoltatás megszervezését, a kamara szolgáltatási tevékenységének minőségi javítását. A Magyar Gazdasági Kamara IX. közgyűlése 1990. december 15-én deklarálta, hogy a továbbiakban szövetségi rendszerként működik tovább. Ez azt jelenti, hogy tagjai önálló jogi személyiséggel rendelkező társadalmi szervezetek, amelyek elkülönülten folytatják gazdálkodásukat. Ezek lehetnek regionális gazdasági kamarák, szakmai szövetségek, ágazatok, egyesülések. Ez azt jelenti, hogy a gazdálkodók és a vállalkozók gyakorlatilag a területi kamarák, szakmai szövetségeken keresztül válnak a Magyar Gazdasági Kamara tagjává. Az elmúlt évben a régióban, de megyénkben is több — kamarai rendszerhez tartozó — belföldi és külföldi partner, üzletember, kereskedelmi képviselet, szövetség kapcsolódott tevékenységünkhöz. Ennek keretében dél-koreai, japán, osztrák, thaiföldi üzletemberek érdeklődtek a térség gazdálkodói, vállalkozói iránt. Erősödött a kapcsolat a tagvállalatokkal, — a SZÁÉV-vel is — mely elsősorban az információáramoltatás felgyorsításának az eredménye. Törekedtünk a potenciális tagokkal való kapcsolatfelvételre. Megyénkben a helyi önkormányzati, társadalmi szervekkel, területi érdekképviseletekkel az együttműködés felvételére törekedtünk, mely a jövőben az érdekegyeztetés alapjául kell, hogy szolgáljon. A szolgáltatások bővítése, minőségének javítása, a külföldi piaci kapcsolatok szélesítése, és itt elsősorban az üzletközvetítés és a partnerkeresés kezdetét vette. 1991-től az exporttevékenységekhez kapcsolódó okmányhitelesítés megyei szinten megvalósul, január közepétől az exportőrök közvetlenül helyben vehetik igénybe. A gazdaságirányításban bekövetkezett változásokhoz igazodva törekedtünk tagjaink véleményének a megismerésére és azt eljuttattuk az érdekeltek felé. Bekapcsolódtunk a közgazdasági előkészítő, véleményező munkába, információt adtunk a megye gazdaságát érintő fontos kérdésekben, mint például a dollárelszámolásra való áttérés, privatizáció stb. A kamara elnöksége és ügyvezetősége rendszeresen ülésezett, foglalkozott azokkal a kérdéskörökkel, amelyek a gazdasági rendszerváltásból adódó gazdálkodó és vállalkozói feladatokat érintették. A kapcsolatépítésben meghatározónak tartottuk a tagvállalatokkal való folyamatos kapcsolattartást és a kölcsönös érdekeknek megfelelő közvetlen vagy közvetett információcserét. Erősödött a kapcsolat a központi kamarai szövetség funkcionális és ágazati területeivel, szakmai szövetségekkel viszont csak részben valósult meg. A regionális kamarai munkavégzés feltételei megfelelő színvonalon adottak, a munkakapcsolat kialakítása meghozta a várt kezdeti eredményeket. Ebben nagy szerepet játszottak a kamarai tagvállalatok vezetői, az elnökség tagjai, akik véleményükkel, sokszor aggódásukkal járultak hozzá a kamarai munkvégzés fejlesztéséhez a megváltozott helyzetben. Az apparátuson belüli munkakapcsolat kiépítésében nagy szerepet töltött be Seres Antal, a SZÁÉV igazgatója, aki a regionális gazdasági kamara társelnöke. A jövő kamarai munkavégzésében csak akkor tudunk előrelépni, ha még jobban szolgáljuk a tagok érdekeit, hangsúlyosabban kezeljük problémáikat, nagyobb hangot adunk azoknak a helyi gondoknak és nehézségeknek, amelyek nehezítik a gazdasági célok megvalósítását. Ebből adódóan a kamarai szövetségi rendszeren belül még komplexebb munkakapcsolat-építésre kell törekedni, ezzel együtt biztosítani kell a kamarai munkavégzés jobb összehangoltságát, az együttműködések dinamikusabb kihasználását. Milyen területeken szükséges az erőteljesebb továbblépés? Egyik fontos kérdés a kamarai szolgáltatások körének és minőségének javítása, amely részben hatékonyabb érdeképviseletet és üzleti partneri szolgáltatást biztosít. Megyénkben szükséges jobban kihasználni a gazdasági kamara nemzetközi kapcsolatrendszerét, és piac-, tőkeközvetítés lehetőségeinek bemutatását. Ennek érdekében szükséges erősíteni a más országok kamarai képviseleteivel való együttműködést, a külföldi delegációk és üzletembertalálkozók lehetőségeinek jobb kihasználását. Fontos feladat a vállalkozások kibontakozásának segítése, a kis- és a középméretű vállalkozók tevékenységének előmozdítása. A helyi problémákhoz kapcsolódóan figyelemmel kell kísérni a megye, város gazdasági fejlődését és részt kell vennünk az akadályozó körülmények feltárásában, és kezdeményezni a hatékony megoldást. A megyei vállalkozási érdekek hatékonyabb képviselete érdekében a Magyar Gazdasági Kamara, a külképviseletek, pénzügyi alapokat kezelő szervek kapcsolatrendszerét kell erősíteni. A megyében megválasztott képviselőkkel, alapítványokkal, érdekképviseleti szervekkel meg kell teremteni a hatékony együttműködés feltételeit. Úgy összegezhető, hogy a kamrai munkában beindult szervezeti és tartalmi változás jó kiindulóponttal szolgál a hatékonyabb munkavégzéshez, ahhoz, hogy megfeleljünk a tagvállalati elvárásoknak, lépést tudjunk tartani a gazdasági élet változásaival. Ehhez szükséges, hogy a kamarai munkavégzés minőségi jegyei tovább javuljanak, a tagsági elvárásoknak megfelelően. dr. Jakab Imre Feladatok A korábbi műszaki-gazdasági értekezleteken újabb feladatokat határoztak meg vezetőink. Ezekből ismertetünk. Felül kell vizsgálni a betonpróbakocka-sablonok állapotát, mérethelyességét. Ezzel egyidőben ellenőrizendő, hogy a munkahelyekről minden sablon beszállításra került-e. Különös gondot kell fordítani az árbevétel behajtására. A központi telepen felül kell vizsgálni a közlekedési táblák állapotát, pótolni kell a hiányosságokat. A telepen a belépési engedélyeket felül kell vizsgálni, ahol lehet, csökkenteni az engedélyek számát. A dolgozók egészségügyi vizsgálata sok esetben elmaradt. Meg kell tartani az összevont vizsgálatokat. A vállalati készletek csökkentése érdekében a munkahelyeken felül kell vizsgálni a meglévő készleteket, s intézkedni kell az elfekvő, csak jóval később felhasználásra kerülő készletek mobilizálásáról. (Eladás). A munkahelyekről az anyagok raktárba történő visszaszállítását megtagadó gépkocsivezetőkről jelentést kell adni a műszaki igazgatóhelyettesnek. A készpénzes vásárláshoz a szükséges pénzeszközök biztosítása érdekében az esedékesség előtt öt nappal tájékoztatást kell adni a pénzügyi osztálynak. A vállalati munka- és tűzvédelmi ellenőrzés programja elkészült. A programot az érdekeltek megkapták. Az ellenőrzést acképes igazolvánnyal ellátott személyek fogják végezni, azok munkáját segíteni szükséges. A termelési ütemtervek egyeztetése és pontos megtartása is szükséges — hangsúlyozták az egyik értekezleten. Bankot építünk Fehérgyarmaton. (N. L. felv.) -----------------------------------------------1 Búcsú Molnár Lászlótól Nagy veszteség érte megyénk építőiparát. Gyógyíthatatlan betegség következtében meghalt Molnár László, a SZAÉV leányvállalatának igazgatója. Nem látjuk többé robusztus termetét, nem halljuk többé mély hangját. Nem hallhatjuk a soron következő értekezleteken szenvedélyes hozzászólásait, érveléseit. Nem szoríthatjuk már a barátilag felénk nyújtott jobbját. Elég volna, ha csak annyit mondanánk róla, hogy végigépítette a megyét, s hogy a megye minden pontján volt ismerőse, vagy barátja. Pesten, Debrecenben, Kárpátalján és a távoli Kievben is ismerték és tisztelték. Vállalatunk volt az első és utolsó munkahelye. Az építőipari technikum elvégzése után, 1954-ben jött vállalatunkhoz. Letette névjegyét az iparosodó megye valamennyi fontosabb építkezésén. Az almatároló, a konzervgyár, a színészház, hogy csak a legfontosabbakat említsük. Nyírbátorban középiskolát, Kemecsén szülőotthont épített. Ungváron szállodát... Sok évig építésvezető volt. Jó építésvezető. Vadász volt. Jó vadász. Halász volt. Jó halász. Barát volt. Jó barát. Ember volt. Jó ember. Szerette a természetet, az embereket. Mindenkivel könnyen teremtett kapcsolatot. A munka hevében néha megharagudott, vagy éppen magára haragította az embereket. De könnyen békült és könnyen békített. Az üzemi lap szerkesztőjéhez is közel állt. Közel van a házunk, Sóstóhegyen telekszomszédok voltunk. Az üzemi lap rendszeres olvasója és kritikusa volt. Sokan mondhattuk barátunknak. Az építtetők is tisztelték. Temetésén a sok gyászoló nevében Seres Antal igazgató mondott búcsúbeszédet. Laci sajnos elment. Az örök vadászmezőkre. vy Pihenni mentek Vállalatunk 1990 végén tíz dolgozót korengedményes nyugdíjba küldött. (Általában 56— 59 éves dolgozókról van szó, akiknek vállalatunk fizet az öregségi nyugdíj eléréséig.) A korengedményesek névsora: Vályogos István ács segédmunkás, Molnár Antal asztalos, Lechner Ferenc kubikos, Boros János villanyszerelő, Boros Sándor csőszerelő, Márton Ferenc kőműves, Havacs János büfés, Demcsák Miklós osztályvezető, Tarr László osztályvezető-helyettes, Katona Dezső csoportvezető. A felsoroltak közül hárman különösen hosszú ideig dolgoztak a SZÁÉV-nél, közismertek voltak, társadalmi megbízatásokat is teljesítettek. Az alábbiakban közöljük hármójuk rövid életútját. Katona Dezső egyik legrégibb dolgozója, alapítója volt vállalatunknak. A vállalatunk (illetve jogelődjének) 40 éves múltját bemutató filmnek is egyik főszereplője volt, elmondta színes visszaemlékezését. A tervosztályról csoportvezetőként vonult a korengedményes nyugdíjba. 1949. augusztus 25-én jött dolgozni jogelődünkhöz. Volt adminisztrátor, teljesítmény-elszámoló. Az utóbbi beosztással járó munka bizony nem volt valami népszerű, de annál inkább szükségszerűnek mondták akkor. Katona Dezső közgazdasági szakközépiskolát végzett és különböző szaktanfolyamokon is bővítette ismereteit. Megkapta a vállalati Kiváló Dolgozó, a Kiváló Népi Ellenőr kitüntetést és természetesen a 40 éves törzsgárdajelvényt is. Népi ellenőrként vigyázott a bizonylati fegyelemre. Tarr László mérnök kis híján három évtizedig dolgozott vállalatunknál. Több beosztásban szervezte, irányította a termelő munkát ez idő alatt. Jól ismerte vállalatunkat, gazdag szakmai és élettapasztalatokkal rendelkezett. Termelési osztályvezető-helyettesként vonult korengedményes nyugdíjba. Ám hosszú ideig főépítés-vezetőként dolgozott. Munkája elismeréseként kétszer is kapott miniszteri kitüntetést. Szenvedélyes szerencsevadász, nagy totózó volt. Nyugdíjasként is szerencsés totózást kívánunk neki! Demcsák Miklós 1964 végén jött dolgozni vállalatunkhoz. Közgazdasági érettségije mellé felsőfokú politikai végzettséget szerzett, megszerezte a mérlegképes könyvelő címet, elvégezte a belső ellenőri tanfolyamot is. Volt ügyvitelvezető, főrevizor, végül ellenőrzési és üzemrendészeti osztályvezetőként ment korengedményes nyugdíjba. Szerteágazó munkája és társadalmi munkája elismeréseként többek közt miniszteri kitüntetés kapott. Hétvégeken szívesen kertészkedik a telkén. Bő termést kívánunk neki a következő évekre! Kajás Lajos betöltötte a 60. életévét, öregségi nyugdíjba ment. (Noha még nem látszik öregnek.) 1951-ben, nehéz időkben jött vállalatunkhoz gépészeti vezetőnek. Később energetikus, majd energiagazdálkodási csoportvezető lett. Gépipari technikusi oklevelet szerzett, majd a felsőfokú energiagazdálkodási tanfolyamot is elvégezte. Megkapta a Munka Érdemrend ezüst fokozatát és a Szakszervezeti Munkáért kitüntetés arany fokozatát is. Jellegzetessége volt, hogy kismotorral járt — természetesen az energiatakarékosság jegyében. Tisztelettel búcsúztak el munkatársai Képes Józsefnétől is, aki személyzeti előadóként vonult nyugdíjba. Alapozunk Nyíregyháza belvárosában