Szabolcsi Vízmű, 1986 (13. évfolyam, 1-12. szám)
1986-01-01 / 1. szám
A SZABOLCS-SZATMÁR MEGYEI VÍZ- ÉS CSATORNAMŰ VÁLLALAT DOLGOZÓINAK LAPJA_______ XIII. ÉVFOLYAM, 1. SZÁM • ÁRA: 2,30 FORINT 1986. JANUÁR r December 16-án tanácskozott a vállalati szakszervezeti bizalmi küldöttek és főbizalmiak testülete. Az ülés napirendjén az új vállalati szervezeti és működési szabályzat, a vállalat 1986. évi tervelőterjesztés véleményezése, az üdültetési és a segélyezési szabályzat szerepelt. Az október vége óta már közkézen forgó szervezeti és működési szabályzat tovább növelte az üzemmérnökségek önállóságát, fokozta feladatkörük, hatáskörük és felelősségük egységét. A két új üzemmérnökséggel a vállalat szervezete jobban illeszkedik a megye településszerkezetéhez, városaihoz. Közvetlenebb, jobb kapcsolatok alakíthatók ki a tanácsokkal, a lakossággal. Megszűnt az építési és az üzemelési osztály. Eddigi feladataik legfontosabb részeit a műszaki igazgatóhelyetteshez tartozó főmunkatársak látják majd el. A szervezeti és működési szabályzathoz ketten, Zsíros István nyíregyházi bizalmi küldött és Pék János KISZ-bizottsági titkár szóltak hozzá. A bizalmi néhány munkahelyi problémára irányította rá a figyelmet, melyeket az új szabályzat előírásai szerint rendezni kell. A KISZ- titkár az ifjúsági szervezet egyetértéséről számolt be. Végül a testület egyetértően véleményezte a szabályzatot. A tervelőterjesztés 1986. évre arányos fejlődést irányoz elő. A bruttó termelés 3,5%-os növelése 619 m/Ft-os feladatot jelöl ki. 13 új település belépésére lehet számítani a vízellátásban és kettőre a szennyvíz-elvezetésben. A létszámunk várhatóan 50 fővel növekedik majd. A keresetfejlesztésre a tervelőterjesztés négy változatot tartalmazott. A négy hozzászóló is főként ezzel foglalkozott. Ujj János és Elek Tibor SZB-tagok, Zsíros István bizalmi és Orosz Béla, a pártvezetőség titkára a lehetőségeket és a megoldás feltételeit taglalta. A testület végül az igazgató javaslatára 5,8%-os keresetfejlesztési mértéket határozott meg, amely 4%-os központi lehetőségből és 1,8%-os sajáterős fejlesztésből áll. Egyidejűleg az 1985. évi fejlesztés sajáterős részét 6,5%-ra növelte, ami jó alapot teremt a következő évi keresetszínvonal alakításához. Az üdülési szabályzat vitájában Szigetfalvi József és Fekete Gyula bizalmiak mondtak véleményt a vállalati bérelt üdülőkről, végeredményében a testület elfogadta, hogy a balatonmáriafürdői bérlet helyett ez évtől a SZOT balatonföldvári üdülőjében legyen családos üdültetés. A saját üdülőkben a turnusok hosszát 10 napban határozták meg, hogy több család juthasson üdültetéshez. A segélyezési szabályzat elfogadásával a testület részletesen kidolgozott útmutatót ad a bizalmiak kezébe az egyes segélya fajták odaítéléséhez, az igények, jogosultság mérlegeléséhez. Fontos, hogy minden bizalmi ezt alaposan ismerje és gondosan alkalmazza. Erdélyi Tamás SZB-elnök Vezetői tanácskozás Mátészalkán Évzáró együttes vezetői tanácskozás volt december 28-án a mátészalkai üzemmérnökségen. A vállalati pártszervezet vezetősége, az alapszervezeti párttitkárok, KISZ-titkárok, a KISZ-bizottság és a szakszervezeti bizottság tagjai, valamint az üzemmérnökségek vezetői előtt Jeszenszki István igazgató adott tájékoztatást az elmúlt év eredményeiről és az 1986-os tervekről. Orosz Béla, a pártvezetőség titkára a politikai munka fontosságáról, Pék János, a KISZ-bizottság titkára pedig a fiatalok szerepéről, feladatairól beszélt. Ezek után hosszas, kötetlen formájú vita, beszélgetés folyt, különösen az üzemmérnökségek növekvő önállóságáról, tevékenységük feltételeiről. A házigazda mátészalkaiak kiváló szervező munkával járultak hozzá a tanácskozás sikeréhez. A vezetői együttes ülés elnöksége (fent), Jeszenszki István tájékoztatója. Felszólalt az ülésen Gyebrószki László, a nyíregyházi üzemmérnökség helyettes vezetője (lent). Gazdálkodásunk 1986-ban Az 1986-os év alapvető feladata a VII. ötéves terv céljai megvalósításának megkezdése. A népgazdasági terv a gazdálkodás hatékonyságának jelentős javításával tűzi ki célul a külgazdasági és pénzügyi egyensúly javítását. Ennek érdekében csökkenteni kell az import energia és anyag fajlagos felhasználását, javítani kell a gazdálkodás minőségi jellemzőit, növelni kell a vállalati aktivitást. Az egyensúlyi helyzet mielőbbi helyreállítását és megszilárdítását célozzák a gazdaságirányítási rendszer tervszerűsítését és gazdasági szabályozórendszer továbbfejlesztését szolgáló 1986. évet érintő intézkedések. A vízgazdálkodás 1986. évi fő célkitűzései és feladatai — a népgazdaság egészének fejlődésével összhangban a következők: A a lakosság, az intézmények és a termelő ágazatok reális és indokolt vízszükségletének kielégítése, az ellátatlan települések vízellátásának fejlesztése. Fő cél: a települések lakossága vezetékes ivóvízzel történő ellátásának további javítása. A termelő ágazatok vízszükségleténél — a víztakarékossági intézkedések alapján — csökkenéssel lehet számolni; A a vízminőség fokozott védelmével, a szennyvíz-elvezetés és -tisztítás fejlesztésével csak kiemelt vízminőségvédelmi területeken kell számolni; A a vízgazdálkodás állóeszköz-állományának tervszerű, ütemezett fenntartása, karbantartása, a szükségleteknek megfelelően folytatódjon. A közüzemi vállalatok 1986. évi beruházási tervük készítése során figyelembe kell, hogy vegyék az új, korábbitól eltérő feltételeket: Jh a megváltozott gazdaságirányítási rendszerből adódóan , a helyi tanácsok tervező munkája döntő jelentőségű lett a tanácsi fejlesztésekben, a korábbi megyei tanácsi tervezéshez viszonyítva. A növekszik a tervezés demokratizmusa, a helyi tanácsok gazdálkodásában a lakosság véleményének befolyásoló hatása. A a helyi tanácsoknál az ágazati irányítás közvetett módon érvényesül. A beruházás éves előirányzatának kialakításakor a megkezdett, folyamatban lévő beruházások ütemszerű megvalósulását kell célul kitűzni. Az elszámolt értékcsökkenést növekvő mértékben kell rekonstrukcióra fordítani. Az újonnan induló beruházásoknál a pénzügyi források rendezettségét, megalapozottságát biztosítani kell. Az ágazati, illetve vállalati érdekeket meghaladó igények esetében az érdekeltektől minden esetben arányos hozzájárulást kell kérni. Nagyobb figyelmet kell fordítani a káros vízszennyezés megakadályozására, megszüntetésére. A káros vízszennyezés megszüntetésére irányuló beruházás — vagy ahhoz hozzájárulás — alapot ad a szennyvízbírságok mérséklésére, tehermentesítve a vállalatgazdálkodást. A vállalat 1986. évi termelési értékére általában a szinten tartás jellemző. A termelői víz árának emelése, az egyéb vállalati támogatás mértékének változása növeli meg lényegében az értékét. A termelés tervezésénél számításba kell venni az energiatakarékossági és importgazdálkodási előirányzatokat. A költség- és nyereségtermelésnél alapvető szempont a vállalat célkitűzéseinek megfelelő eredmény és a hozzá kapcsolódó érdekeltségi alap realizálásának biztosítása. Gondoskodni kell rentabilitásának növeléséről, más tevékenységek eredményességével való ellensúlyozásáról. A feladatokat visszafogott, csak indokolt létszámfelhasználással hajtsuk végre. A keresetnövekedés központi — adómentes — mértéke 4%. A keresetnövekedés adóterheinek szigorítása miatt további — maximum — 2% keresetfejlesztésre kerülhet sor. A gazdálkodási egyensúly fenntartásához folytatni kell a készletgazdálkodás racionalizálását. Alapkövetelmény a készletek szinten tartása. Le kell építeni és meg kell szabadulni a felesleges és elfekvő készletektől. A szociális célkitűzések kialakítása során törekedni kell arra, hogy az ellátás színvonala ne csökkenjen. A vállalatnak 1986. évre is olyan intézkedéseket kell hoznia, melyek biztosítják a meglévő tartalékok folyamatos feltárását, az ésszerűen takarékos költséggazdálkodást, az élő- és holtmunka kapacitásának kihasználását, hatékonyságának növelését, a gazdálkodás pénzügyi stabilitását, a bevételek és ráfordítások összhangját, s az ezekhez kapcsolódó anyagi érdekeltséget. Szolnoki Lászlóné gazdasági ig. h.