Katolikus gimnázium, Szakolca, 1876
I. A nyilvános iskolák viszonya a családhoz és az államhoz.*) Minden, ami a földön él, és létezik, utalva van bizonyos elemre, melyben mozognia és erejét fejlesztenie kell, hogy rendeltetésének célját elérje. Amint a madárnak a légkörre és a halnak a vízre van szüksége, hogy azzá lehessenek, mire a természettől alkotva vannak, úgy a szellemi élet terén is minden erőnk, ha működnie kell, bizonyos kedvező elemet szükséges, és minden emberi intézmény, mely hivatva van valamely irányban működni, hasonlít a növényhez,mely csak akkor fog tenyészni, virágozni és gyümölcsözni, ha jó földbe van ültetve, s oly levegővel és vízzel van körülvéve, melyek fejlődéséhez okvetlenül szükségesek. Ha a történelemben számtalan sok példára akadunk, melyekből kitetszik, hogy nagyszerű emberi intézmények bizonyos időben virágoztak, későbben pedig tengődésbe átmentek míg végtére elenyésztek, azt találjuk, hogy végenyészetöknek fő oka másban nem keresendő, mint azon változásokban, melyeket az éltető elem szenvedett, melytől az intézmények életerőt és tápot nyertek. Az előre bocsátottakból kiderül, miszerint minden emberi intézményre nézve, ha virágzásra szert tenni akar, nem elegendő, hogy csak belső életfeltételei pontosan teljesíttessenek, hanem szükséges, hogy az intézményen kívül fekvő tényezők is hozzá kedvező viszonyba és közreműködésbe lépjenek. A nyilvános iskolák is tartoznak a legfontosabb és legbefolyásosabb, de egyszersmind sok külső és belső feltételtől függő emberi intézmények közé; virágzásukhoz és gyümölcsöző működésökhöz nekik is szükségök van oly külső, kedvező életelemre, melyből összes szerveikkel mindig új életerőt meríthetnek. *) Dr. K. A. Schniid „Encyklopüdie des gesammten Erziehungs- und Unterrichtswesens“ Gotha 1870. — Dr. W. Schräder „Erziehungs- und Unterrichtslehru“. — Fr. Körner „Die Aufgabe der Schule, Berlin, 1872.