Katolikus gimnázium, Szakolca, 1876

I. A nyilvános iskolák viszonya a családhoz és az államhoz.*) Minden, a­mi a földön él, és létezik, utalva van bizonyos elemre, melyben mozognia és erejét fejlesztenie kell, hogy rendeltetésének célját elérje. A­mint a madárnak a légkörre és a halnak a vízre van szüksége, hogy azzá lehessenek, mire a természettől alkotva vannak, úgy a szel­lemi élet terén is minden erőnk, ha működnie kell, bizonyos kedvező elemet szükséges, és minden emberi intézmény, mely hivatva van valamely irányban működni, hasonlít a növényhez,­mely csak akkor fog tenyészni, virágozni és gyümölcsözni, ha jó földbe van ültetve, s oly levegővel és vízzel van körülvéve, melyek fejlődéséhez okvetlenül szükségesek. Ha a történelemben számtalan sok példára akadunk, melyekből ki­tetszik, hogy nagyszerű emberi intézmények bizonyos időben virágoztak, későbben pedig tengődésbe átmentek míg végtére elenyésztek, azt találjuk, hogy végenyészetöknek fő oka másban nem keresendő, mint azon válto­zásokban, melyeket az éltető elem szenvedett, melytől az intézmények életerőt és tápot nyertek. Az előre bocsátottakból kiderül, miszerint minden emberi intéz­ményre nézve, ha virágzásra szert tenni akar, nem elegendő, hogy csak belső életfeltételei pontosan teljesíttessenek, hanem szükséges, hogy az intézményen kívül fekvő tényezők is hozzá kedvező viszonyba és közre­működésbe lépjenek. A nyilvános iskolák is tartoznak a legfontosabb és legbefolyásosabb, de egyszersmind sok külső és belső feltételtől függő em­beri intézmények közé; virágzásukhoz és gyümölcsöző működésökhöz nekik is szükségök van oly külső, kedvező életelemre, melyből összes szerveikkel mindig új életerőt meríthetnek. *) Dr. K. A. Schniid „Encyklopüdie des gesammten Erziehungs- und Unterrichts­wesens“ Gotha 1870. — Dr. W. Schräder „Erziehungs- und Unterrichtslehru“. — Fr. Körner „Die Aufgabe der Schule, Berlin, 1872.

Next