Katolikus gimnázium, Szakolca, 1877

6 neves tudósnak abbeli magyarázata, miszerint az emberi lélek csak az egyszerű számokban gyönyörködhetik, soká volt annak egyedüli megfej­tése , de ez inkább metaphysikai magyarázat volt. „Mind szám és összhangzat a természetben“ gondolták a Pythagoras követői s abban lettek szellemi megnyugtatást; hitték, miszerint a zöngeléptékben levő hét zöngének megfelelő számai közti viszony kifejezi a bolygóknak távol­ságát a központban levő tűztől, azért meséltek a világtestek táncáról és sphárák zenéjéről, melyet a halandók közöl csak Pythagoras láthatott és hallhatott. Euler így analizálja a gyönyörködés okát. „Gyönyörködünk a renden, s igen kellemes reánk nézve, a kitűzött cél eléréséhez szolgáló eszközök és utak megfigyelése. De ezen rend felfedezéséhez kívánó igye­kezetnek nem szabad túlzott nagynak, fárasztónak lennie. Ha azon viszonyok, melyeket fel kell bolygatnunk, igen bonyoló­­dottak, láthatjuk a rendet, de nem gyönyörködhetünk rajta. Minél egysze­rűbb a törvénynek kifejezése, annál nagyob élvezetet nyújt, s innen azon következtetés, hogy az egyszerűbb zenészeti viszonyok a bonyolódottaknál nagyobb elsőbbséget érdemelnek“. Euler magyarázata nem elégítette ki az észt, napjainkban Helmholtz német tudósnak igen éles s mélyenható kutatások után sikerült az összhangzat és széthangzat természettani okát kielégítőleg megfejteni. Az összhangzat és széthangzat fogalmából kiindulva állapítsuk meg először a hárm­aszengzet fogalmát, minthogy az az egész zöngeépület alapköve, s vizsgáljuk meg, mikép keletkeztek a fokozatos és feles zönge léptéknek egyes zöngéi, s mikép jutottak a hármaszengzetekbe. II. Összh­anzat-széth­angzat. (Consonanz-Dissonanz.) Mikép az egyszerűség s részarányosság a természet egyik fő jelle­mét képezi, melyet minden törvényében észlelhetünk s mely szépségének majdnem egyedüli oka, úgy ezen jelleme azon hatásban is nyilatkozik, melyet a zenehangok az emberi lelkületre gyakorolnak. Ha több zönge egyidejűleg zeng, csak akkor szül kellemes érzetet, ha a rezgési számok egyszerű, azaz a természetes számsor első tagjai által kifejezett viszonyban állanak egymással. Két összhangzó zönge képezi a ketteszengzetet. (Zweiklang). Az összhangzat és széthangzat természetes oka abban rejlik, hogy az össz­hangzó zöngéknél a rezgések összeesése rövidebb idő alatt ismétlődik, mint a széthangzóknál. A fül az összeeső lökések szakaszos visszatérését az elsőknél könnyebben megkülönböztetheti, de a nem összeeső lökéseknél

Next