Katolikus gimnázium, Szakolca, 1879
Könnyű belátni, miért adott Platon az utóbbinak elsőbbséget: ő maga nyújtja neki a módot Sokratesz épen azon pillanatokban, melyekben a bölcs legjobban megmutathatja, hogy nála a szó és a tett megegyeznek, nemcsak beszélve, hanem cselekedve is bemutatni s úgy a haldokló bölcsnek szép és teljes képét, amint az jelen párbeszédben történik, kitárni. Phaedon, egy előkelő család ivadéka, született Elisben. Miután szülővárosa a peloponnesosi háború utolsó idejében Athenaevel szövetkezett, a spártaiak azt a háború befejezése után megtámadták s elpusztították, mely alkalommal a tizenhét éves Phaedont is elfogták s Athenaebe egy rabszolga kereskedőnek, ki egy rút keresetre használta őt fel, eladták. Ezen ocsmány helyzetből őt nemsokára Sokrates közvetítésére Alcibiades vagy Kriton kiváltotta, s ezen időtől fogva a nagy bölcs buzgó tanítványa és tisztelője lett. Sokrates halála után a bölcsészetben Kebes oktatta őt, későbben hazájába visszatérvén, ott az eleai iskola alapítójává lön. Mint író is ismeretes vala több sokratesi párbeszéd szerkeztése által, melyek azonban elvesztek '). Hogy Platon Sokrates összes tanítványai közt tanítója utolsó beszédjeinek előadójául őt választotta, arra mutat, hogy ő nemcsak Sokrates kedvence volak), de hogy közöttük benső barátságos viszony is uralkodott, Diogenes Laertius a kitűnőbb sokratikusok közé számítja őt3). A legújabb magyarázók, Wyttenbach és Heindorf után indulva, K. Fr. Hermannal4) és Asztal5) együtt Echekrates alatt Diogenes6) és Jamblichus7) által említett Pythagoras egyik követőjét értik. Platon valódi irataiban csak itt fordul elő. Cicero szerint ő volt Pythagoras tanaiban Platon tanítója). Ámbár hiteles bizonyítékaink nincsenek arra nézve, hogy Echekrates okvetlenül Pythagoras követője volt, mégis több körülmény támogatja ezen valószínűséget. Mindenek előtt igen feltűnő, hogy az egész beszéd egy pythagoreusnak beszéltetik el, mert ez által bizonyos tekintetben a pythagoreusoknak méltatás végett ajánltatik, kiket bölcsészeti nézeteiknél fogva a párbeszéd tartalma érdekelhetett, kik továbbá a rokon nézetek következtében legkönnyebben érthették meg s benne saját nézeteik javítását és terjedését találhatták. Ehhez járul még az is, hogy abban pythagoreusi nézetek érintetnek és megcáfoltatnak. De már magában véve azon körülmény is, hogy Phlius Pythagoras családjának bölcsője vala,honnan nagyatyja, Hippasius, Samosba Pythagoras szülővárosába kivándorolt, s hogy ennél fogva későbben a pythagoreusok ott gyülekeztek s maga Pythagoras is hosszabb ideig ott tartózkodott, arra mutat, hogy a fentnevezett Echekrates pythagoreus vala. Phliusból név 1) Gellius N. Att. II. 18.; Diog. Laert, II. 31. 2) Phaed. 39—91. 3) II. 47. 4) Geschichte und System der plat. Philosophie. I. Th. 5) Platons Lehen und Schriften, ö) VIII. 47. 7) Vita Pythag. 250. 8) De fin. V. 29.