Református Kún-Kollégium, Szászváros, 1884
«$.) GYMNASIUM. .. Az IGAZGATÓ TANÁR ÉVZÁRÓ BESZÉDE. Mélyen tisztelt hallgatók, nemes ifjúság! Algyógyon, gróf Kuun Kocsárd főgondnok ur kertjében egy hatalmas kőrisfa mellett egy szánalomra méltó gyertyánfa görbedez. Valaha, midőn még mind kettő csemete volt, jól megfértek egymás mellett, s békében élvezve a természet áldásait, mindkettő akadálytalan fejlődött. De amint nőttek, ágaik és gyökér szálaik egymás közelébe érve, élet halál harcra keltek egymás ellen az éltető levegőért, a fényért és a földért. A kőrisfa növése erőteljesebb volt, ágai és levelei, lassanként a gyertyánfa gályái fölé emelkedtek, és elvették ezektől a levegőt és villogságot. A több levegő és több fény a gyökérzet fejlődését is erőteljesebbé tette, ennek következtében a föld alatti küzdelem is a kőrisfa javára dőlt el. A nehéz küzdelemmel kivívott diadal után a győző gyorsan emelkedett, lombkoronáját szélesen kiterjesztette, versenytársát teljesen beárnyalva. A szegény gyertyánfa, mintegy térdre borulva és kegyelemért esedezve, ott görbedez ma is, de ágai már száradnak, hajtásai satnyulnak, s hátra levő élete előre láthatólag nem egyéb,mint hőszuszas vívódás, lassú kimúlás. A természeti erők kegyelmet nem ismernek. Ugyanezen kertben van egy almafa is. Az almafa növése