Református Kún-Kollégium, Szászváros, 1903

A) GimnáziaiT). I. Három rendes tanár beköszöntő értekezése. (Felolvastattak az 1904. évi május hó 5-ikén tartott beköszöntő ünnepélyen.) a) Seneca erkölcsi levelei. Senecának, a legnagyobb római filozófusnak számos bölcseleti műve között bizonyára legértékesebbek erkölcsi levelei, a nagy római gondolkozó és író utolsó nagy alkotása. Egy kiváló szellem mélyre­ható gondolatai, gazdag élettapasztalatokból leszűrődött tanulságok, világrendítő események lezajlása közben megfigyelt életigazságok, egy fényes politikai és irodalmi életpálya méltó epilógusa. Minden kor, minden nemzedék tanúságot merített a nagy római szellem gondolatkincstárából; az emberiség számos nagy alakja Seneca tanul­mányozása közben lett kiválóvá. Más nemzet ifjúsága klasszikas tanul­mányai között Senecával is behatóan foglalkozik, életpályáját rész­ben a nagy római bölcselő karján kezdi meg. Nálunk jelenleg ke­vésbé van elterjedve, mivel a klasszikus érzék hanyatlásával mind­azon írók, kikre az iskola — idejének korlátolt volta miatt — nem terjesztheti ki pártfogó gondját, mindinkább háttérbe szorulnak a nemzeti művelődés nagy kárára. Pedig Seneca művei, különösen pedig erkölcsi levelei megérdemelnék, hogy minél többen olvas­gassák, hogy a gyakorlati életbölcsesség e kincstáraiból erőt és vigaszt mentsenek az életküzdelemre. Jelen igénytelen soraimnak is az lesz a legméltóbb sikere, ha ifjúságunk figyelmét sikerül rá­terelnem e méltatlanul mellőzött szellemre, amidőn egyik legkiválóbb alkotásáról, erkölcsi leveleiről szándékozom röviden beszélni. * Seneca erkölcsi levelei, melyekről ez alkalommal szólani aka­runk, húsz könyvet töltenek meg. Valamennyit a filozófus Lucilius nevű barátjához, Sicilia helytartójához intézte. Azonban a gyűjte­mény, amint Gellius idézetéből következtethetjük, eredetileg legalább

Next