Századunk, 1838. január-december (1. évfolyam, 1-104. szám)
1838-11-19 / 93. szám
1 03. szám. Első esztendei folyamat. 1838. ( r Észrevételek Sismondinak statisticai kivonatából hozott némelly következtetésekre és czélzásokra. Különféle elmefuttatások közül, mellyek a’ magyar literatura’ mezején szemem’ elébe kerültek, némellyek mint lelkem’ táplálékai gyönyörrel törték el szívemet, midőn mások érzésimben rokon érzelemre nem akadtak , noha úgy kell hinnem, hogy illyenek’ terjesztése szinte jó végből ’s helyesnek látszó okból indulhatott ki. Ez utóbbiakhoz tartozókra nézve vélekedésemet kimondani kötelességemnek ismerem, hogy az, ki mind a’kettőt megbirálásra érdemesíti, ítélje meg, kinek van igaza. Századunk’ szerkesztősége a’ sik számban egy thesist vet az olvasó közönség’ elébe, mint talán Paris’ almáját, vagy bajnoki keztyüt, melly abból áll, ha valljon a’ népfelség’ theoriája mostani statusainkban gyakorlatilag valósulható el e’ kérdésnek megfejtése, úgy mond, Francziaországra alkalmazva kijött Sysmondi-ról. Milly szerencsével vívá ki Sismondi e’ thesisnek kivihetetlenségét, arról hallgat; úgy kellene ugyan gondolnom, hogy a’ szerkesztő úr ezt hazánkra illeszteni nem akará, különben Késmárky úrnak constitutiónk’ lelkével ellenkező állításait nem mérsékelte volna annyira, hogy szegény kénytelennek látá magát írva előterjesztett állításait tagadásba venni, de minthogy itt is, ott is, amott is, az a’ gyanúsítás lappang, mintha hazánkban erre nézve valami súrlódások forrnának; bátor már a Igorunk írója, és ,,a’ Hírnöknek egy figyelmes olvasója,' ez agyrémnek hiúságát megmutaták, de minthogy későbben mások ismét ezen nyargalnak, ’s constitutiónk’ systestiája*) majd innen, majd onnan faggattatik, őszinte észrevételeimet előterjeszteni kötelességemnek ismerem. — Ha ez alatt az uralkodás formáját érti, röviden csak azt kell reá megjegyeznem, hogy mi csak egy felséget ismerünk törvényesen koronázott királyunkban, kinek mint a’ törvény’ ’s igazság’ személyesített majestasának hódolunk, ki ezen jogokat nem önkény, hanem az 1790iki 12ik czikkely’ határai közt gyakorolja; ha pedig ez alatt a törvényhozási rendszert érti, ezt is abban és a következő czikkelyben föllelheti, következésképen kár illy thesissel nálunk bíbelődni, minek megváltozásáról semmi józan eszű ember sem álmodozik, mert mi constitutiónkban, mellynek ez a szüleménye, olly kincset birunk, mellyet nagyra becsülünk, mellynek aegise alatt magunkat boldogoknak érezzük, törvényeinket ugyan, a mennyire azokban hiányt, vagy idő’jártával becsúszott hibákat orvosiani szükségeseknek látandunk, a’ kor szelleméhez képest javítgatni akarunk, de alkotmányunkat olly ijesztgető agyrémnek, mint a’ népfelsőség, melly semkormányunk formájával, sem constitutione systemájával, sem végre a’ nemzet szellemével meg nem egyez, föláldozni nem fogjuk.w) Efsy okot hoz azonban a franczia forradalomra irányzólag fel, mint legyőző okot, mellyre nézve vele kezet nem foghatok, t. i. egy statisticai kiszámítást közöl Sismonditól, miszerint Párisi Francziaország’ legnépesb városát vévén föl mintául, nyolcz évből készült középszámításból azt húzta ki, hogy tanéziaországnak leggazdagabb és legtöbb értelmességgel bíró városában tíz személy közt legalább 9, sőt 20 közt 19 kénytelen, élte fentartásáról azáltal gondoskodni, hogy létének értelmi részét parlagon hagyja, ’s ezen erejét lelke’ rovására fejti ki; innen azt az ítéletet mondván ki: nagy ostobaság volna a’ közügyek igazgatását e kezekbe adni, ’s nem ez az, mivel a' phtilosophusoknak kell foglalatoskodni. Ezt Századunk’ szerkesztősége hazánkra illesztve, azzal a’megjegyzéssel pótolja, hogy nálunk még azon létalapos különbségre akadunk, hogy más alkotmányos országban a’ népnek közigazgatása csak abban áll, hogy törvényhozókat választ, kik ön elme tehetségekre hagyatván, a’ választók’ tudatlanságát tulajdon ismereteikkel pótolják , honunkban ellenben minden nemes ember, bármi mesterséget űzzön is, és ha még írni, olvasni sem tud, nem csak a’ választásokban, hanem kivétel nélkül minden köztanácskozásokban és az országgyűlési követek’ utasításaiban közvetlen részt vehet, vagy legalább szavazattal bir, a’ mi némelly esetekben talán még nagyobb kárt szül, mintha véleményét okokkal támogatni kellett volna, azzal fejezvén be e’ czikkelyt: „de ezen és más hasonló tárgyakról majd kimeritőleg értekezendünk.“ Erre vártam én ek korig *), de mivel imez eszmélkedésének folytatása ’s bővebb kifejtése nem következett, ne gondolja azt, hogy erre való hallgatás észrevételeinek helyeslését jelentené, abban a’ bizodalomban, hogy ellenészrevételeimet szinte, olly egyenességgel fölveszi lapjaiba, mint a’ maga nézeteit, ime röviden előadom; ’s minthogy Századunk’ 84ik számában Csaplovics urnak is némelly megjegyzéseit az én észrevételeimre, mellyekkel a’ természet’ szent jogait védtem, közli, noha sem az én megjegyzésemre egyenes feleletet, sem valamelly remeket bennük nem látok: ezeket is, valamint a' 70 és 73ik számok alatti okoskodásokat, mellyek mind egy bordában szőve lenni látszanak**), felelet nélkül nem hagyandom. Sismondinak statisticai kiszámítására nincs más ellenvetni valóm , mint hogy az én vélekedésem szerint ez csupa materialismuson van alapulva, a’ szegényebb embert csak olly tekintetre méltatván, mint oktalan állatot (?), mellyet mázsával mérve, vagy csak darabszám szerint kellene becsülni ***), holott Franczianem erről (a’ népfelségről), hanem csak azon képestágról vala szó, mellyel a’ köz igazgatásra egyes személyek vagy néposztályok inkább vagy kevésbbé bírnak. A’ Nem volt czélunk ezekről nyomban értekezni; hamm tudván, hogy e’ tárgyaknak országgyűlési tanácskozás alá velele elrendeltetett, azoknak szőnyegre kerülése előtt volt ’» van imndékmik felölök értekezni. A '*írk* Ezen épen nem gyöngéd ’s egy mindenütt pártot és alattomos ezélzásokat fürkészet bélyegző kifejezés arra látszik mutatni, hogy az értekező ur itt nem annyira pártatlan bíró, mint inkább maga is valamelly párthoz tartozó. * **'r*’ i*v Mikép lehessen Sismondinak állításából, ki csak az értelemeséget kívánja a közigazgatásban alkalmaztatni, a’ tudatlanságot Talán csak e’ systemának hiányai, mellyeket mind maga az ország , mind annak vizsgáló kiküldöttsége reles halmosan elemért. Vagy az értekező ur minden hiány nélkül valóknak i den javításon felülállóknak tartja alkotmányunk minden pontjait. **) Mindezt magunk is tartjuk ’s velünk mindazok, kikek , tionkról tiszta fogalmuk van; de a’ kérdésbe vett értekezésben