Századunk, 1839. január-december (2. évfolyam, 1-104. szám)
1839-07-15 / 56. szám
Futó pillfutattok a’ többnyire már fenálló ’s némelly tervezett vasutakra. (Töredék egy e’ tárgyról szóló nagyobb munkából, Herts Leonról.) A’ ki ezelőtt hamincz évvel azt mondotta volna, hogy egy sor kocsit, melly több száz személlyel és ugyanannyi mázsa jószággal van megterhelve, vonómarha nélkül egy óra alatt 30 — 40 angol mérföldnyire elszállítand, azt bizonyosan mindenki bolondnak tartotta volna. Valóban csak harmincz éve még, hogy az első vasutat feltalálták. — Valamint minden, vagy legalább a’ legtöbb találmányok’ alkalmával, úgy itt is a’ szükség adá az első ösztönt. Tudnillik a’ kőszénnek (egy angol grófságban) a’ kiásás’ helyéről a’ csatorna’ partjáig szállításában tapasztalt nehézség vezete az első vasút’ feltalálására. 180 edisc évben sróba tétetett egy gőzgépelynek mint mozgató erőnek a’ vasútra alkalmazása végett, ’s e’ próba a’ legkedvezőbb eredményt nyujtá. Csak azután két évvel jöttek létre a’ locomotiv-gépelyek, ’s 1810 óta a’ vasutak a’ kereskedés’, a’ műipar’ ’s az ezek körül foglalkozó szegényebb munkás-osztály’ nagy hasznára rendkívül megszaporodtak. Mivel az elsőség ezen óriási találmányban az angolokat illeti, legelőször is az Angliában fenálló vasutakraleszek említést. — A’ legérdekesbek’ egyike a’ London és Greenvich közötti vasút. Ezt egy a’ föld’ színe felett 21 lábnyi magasan menő pálya képezi, melly ezer boltíven nyugszik, mellyek a’ londoni hídtól a’ Greenvichben levő Berley-Placeig tartanak. E vasút’ költségei, csak 33/4 mérföldnyi koszaság mellett, 437,000 font sterlingre (10,925,000 frankra) mennek. (Egy másik szinte igen szép készítletű vasút a’ Londontól Birminghamig vonuló.) A’ Manchestertől Liverpoolig menő vasút, tunneléért, melly 123 lábnyi mélységben a’ föld alatt több mint 11 4 mérföldnyire nyúlik, alkalmasint a’ legcsodálatraméltóbb Angliában, sőt egész Európában is. Ezen óriási munka csak a’ legnagyobb eröködéssel és tömérdek költséggel végeztethetett be egy év alatt. A’ legnagyobb nehézség abban állott, hogy a’ tunnel’ szükséges iránya el ne hibáztassék keresztülásatásakor, melly végre a föld gyomrában mágnestűt kelle használni. E’ pályán naponkint tiz locomotiv jár, mellyeknek közép gyorsasága a’ személyeket szállító kocsikra nézve óránkint 20 angol mérföldre, az áruczikkelyekkel terhelt kocsikra nézve pedig óránkint 15 angol mérföldre megy.— A’ tunnel alatt mindazáltal csak 7 mérföldre megy óránkint a’ gyorsaság. — Szándék azonban, a’ gyorsaságot óránkint 20 — 30 angol mérföldre nevelni. (A gépelyek’ ára 1200 font sterling, a’kocsiké pedig 40 —50 ft. sz.) Az angol vaspályák minden drágaságuk mellett mégis jól jövedelmeznek , ’s a’ vállalkozóknak nagy nyereséget adnak. (A’ Liverpool és Manchester közötti vasút’ összes jövedelme évenkint az első három évben —1831 juhitól 1834 jun. végéig —egyremásra 1.685,390 ezüst forintra, az összes kiadások pedig ez idő alatt egyremásra 890,504 e. ftra mentek. — Következésképen e’ vasút’ tiszta jövedelme évenkint 794 886 e. fr., a’ legutolsó félévben pedig 46,000 font sterling volt.) De, tekintve e’ tömérdek hasznokat, a minden műipari vállalatot előmozdító angol kormány is siet, a’ vasúti vállalatokat erejéhez képest gyámolitani ’s mindenha újakra serkenteni, így Nagybritanniában ismét nem kevesebb mint 14 vasút mondatik részint munkában részint tervben lenni, mellyek közül 9 Anglia’, 3 Skóczia’ ’s 2 Izland’ számára szánvák. — A’ sokoldalú, tömérdek hasznok, mellyeket a’ speculativ és serény vállalkozó Anglia vasutak’ építése által nyert, sokkal szembeszökőbbek voltak, mintsem hogy e’ nemzetgazdasági törekvésben tüszint ne talált volna követőkre; és az amerikaiak valának az elsők. Az igazság’ becsületére legyen mondva, hogy Amerikában jobban értették, mint bármelly más statusban, mindjárt első pillanatra azon tömérdek hasznokat megfogni, mellyek a’ legnagyobb idő- és erőkiméletet czélozó új közlekedésrendszerből keletkeznek. — így történt, hogy Éjszakamerika 1812dik év óta, a’ szó’ legszorosabb értelmében, vasutak’ hálójával van, az egyesület’legfontosabb pontjai felé, bevonva. Csak a’ legjelesbeket szándékozom azok közül futólag említeni. A’ Boston és Providence közötti, 17 franczia mérföldnyi hoszú vasút Angliából szállított locomotivokkal 2 óra alatt járatik meg. Egy másik vaspálya megy Providenceból Stonngtonba (falu Connecticutban), honnan egész Új-Yorkig mondatik meghoszabbítanlónak. Ha e’ pálya be lesz végezve, hosza 334,373 métert (mintegy 83 fr. mérf.) teend, mellyek közül 9 vizen gőzhajóval fog megtétetni. Uj-Verseyben Amboy és Camden közt 24 1/2 fr. mérf. hoszú, kettősen menő vasút létezik, melly 3,109.090 ezüst forintba került.— E’ pályán az Uj-York és Philadelphia közötti tér 5/2 óra alatt járatik meg. Egyegy személy 15 frankot és 90 centimet fizet az első ’s 10 frankot és 60 centimet a’ második helyért. Továbbá Uj-York és Brunswick közt 12 fr. mérf. hoszú vasút létezik, mellyet meg 10 fr. merf. meghoszabbitás által a s’rentonból Philadelphiába vivő 11 fr. mérf. hoszú pályával szándék összekapcsolni. A’ Philadelphia ’s Columbia közötti vasút 82 angol mérf. hoszú, a’ Baltimore és Philadelphia közötti pedig 41 fr. mérf. hoszúsággal bir, melly 10 l/1 óra alatt járatik meg. Ezeken kívül még következő részint épülőfélben levő részint tervezett vasutak vannak: a) Baltimore és Washington közt, 60,751 méternyi hoszaságban, melly 22 óra alatt fog megjáralni. b) Potomac-Ancktól (hol a’ Washingtonból jövő gőzhajók kötnek ki) Friedericksburgig 11 kilométernyi hoszaságban, és c) Friedericksburgtól Richmondig 97, 101 méternyi hoszaságban.—