Századunk, 1839. január-december (2. évfolyam, 1-104. szám)

1839-07-15 / 56. szám

Futó pillfutattok a’ többnyire már fenálló ’s némelly tervezett vasuta­k­r­a. (Töredék egy e’ tárgyról szóló nagyobb munkából, Herts Leonról.) A’ ki ezelőtt h­am­in­cz évvel azt mondotta volna, hogy egy sor kocsit, melly több száz személlyel és ugyanannyi mázsa jó­szággal van megterhelve, vonómarha nélkül egy óra alatt 30 — 40 angol mérföldnyire elszállítand, azt bizonyosan mindenki bo­londnak tartotta volna. Valóban csak harmincz éve még, hogy az első vasutat felta­lálták. — Valamint minden, vagy legalább a’ legtöbb találmányok’ al­kalmával, úgy itt is a’ szükség adá az első ösztönt. Tudnillik a’ kőszénnek (egy angol grófságban) a’ kiásás’ helyéről a’ csatorna’ partjáig szállításában tapasztalt nehézség vezete az első vasút’ feltalálására. 180 edisc évben s­róba tétetett egy gőzgépelynek mint mozga­tó erőnek a’ vasútra alkalmazása végett, ’s e’ próba a’ legkedve­zőbb eredményt nyujtá. Csak azután két évvel jöttek létre a’ lo­­comotiv-gépelyek, ’s 1810 óta a’ vasutak a’ kereskedés’, a’ mű­ipar’ ’s az ezek körül foglalkozó szegényebb munkás-osztály’ nagy hasznára rendkívül megszaporodtak. Mivel az elsőség ezen óriási találmányban az angolokat illeti, legelőször is az An­gli­ában fenálló vasutakral­­eszek említést. — A’ legérdekesbek’ egyike a’ London és­ Greenvich kö­zötti vasút. Ezt egy a’ föld’ színe felett 21 lábnyi magasan me­nő pálya képezi, melly ezer boltíven nyugszik, mellyek a’ londo­ni hídtól a’ Greenvichben levő Berley-Placeig tartanak. E vasút’ költségei, csak 33/4 mérföldnyi koszaság mellett, 437,000 font sterlingre (10,925,000 frankra) mennek. (Egy másik szinte igen szép készítletű vasút a’ Londontól Birminghamig vonuló.) A’ Manchestertől Liverpoolig menő vasút, tunneléért, melly 123 lábnyi mélységben a’ föld alatt több mint 11­ 4 mérföld­nyire nyúlik, alkalmasint a’ legcsodálatraméltóbb Angliában, sőt egész Európában is. Ezen óriási munka csak a’ legnagyobb erö­­ködéssel és tömérdek költséggel végeztethetett be egy év alatt. A’ legnagyobb nehézség abban állott, hogy a’ tunnel’ szükséges iránya el ne hibáztassék keresztülásatásakor, melly végre a föld gyomrában mágnestűt kelle használni. E’ pályán naponkint tiz locomotiv jár, mellyeknek közép gyor­sasága a’ személyeket szállító kocsikra nézve óránkint 20 angol mérföldre, az áruczikkelyekkel terhelt kocsikra nézve pedig órán­­kint 15 angol mérföldre megy.— A’ tunnel alatt mindazáltal csak 7 mérföldre megy óránkint a’ gyorsaság. — Szándék azonban, a’ gyorsaságot óránkint 20 — 30 angol mérföldre nevelni. (A gépelyek’ ára 1200 font sterling, a’kocsiké pedig 40 —50 ft. sz.) Az angol vaspályák minden drágaságuk mellett mégis jól jö­vedelmeznek , ’s a’ vállalkozóknak nagy nyereséget adnak. (A’ Liverpool és Manchester közötti vasút’ összes jövedelme évenkint az első három évben —1831 juhitól 1834 jun. végéig —egyre­másra 1.685,390 ezüst forintra, az összes kiadások pedig ez idő alatt egyremásra 890,504 e. ftra mentek. — Következésképen e’ vasút’ tiszta jövedelme évenkint 794 886 e. fr., a’ legutolsó félév­ben pedig 46,000 font sterling volt.) De, tekintve e’ tömérdek hasznokat, a­ minden műipari válla­latot előmozdító angol kormány is siet, a’ vasúti vállalatokat ere­jéhez képest gyám­olitani ’s mindenha újakra serkenteni, így Nagy­britanniában ismét nem kevesebb mint 14 vasút mondatik részint munkában részint tervben lenni, mellyek közül 9 Anglia’, 3 Skóczia’ ’s 2 Izland’ számára szánvák. — A’ sokoldalú, tömérdek hasznok, mellyeket a’ speculativ és serény vállalkozó Anglia vasutak’ építése által nyert, sokkal szem­­beszökőbbek voltak, mintsem hogy e’ nemzetgazdasági törekvésben tüszint ne talált volna követőkre; és az amerikaiak valának az elsők. Az igazság­’ becsületére legyen mondva, hogy Amerikában jobban értették, mint bármelly más statusban, mindjárt első pilla­natra azon tömérdek hasznokat megfogni, mellyek a’ legnagyobb idő- és erőkiméletet czélozó új közlekedésrendszerből keletkeznek. — így történt, hogy Éjszakamerika 1812dik év óta, a’ szó’ leg­szorosabb értelmében, vasutak’ hálójával van, az egyesület’leg­fontosabb pontjai felé, bevonva. Csak a’ legjelesbeket szándékozom azok közül futólag említeni. A’ Boston és Providence közötti, 17 franczia mérföld­nyi hoszú vasút Angliából szállított locomotivokkal 2 óra alatt já­­ratik meg. Egy másik vaspálya megy Providenceból Stonngtonba (fa­lu Connecticutban), honnan egész Új-Yorkig mondatik megho­­szabbítanlónak. Ha e’ pálya be lesz végezve, hosza 334,373 mé­tert (mintegy 83 fr. mérf.) teend, mellyek közül 9 vizen gőzha­jóval fog megtétetni. Uj-Verseyben Amboy és Camden közt 24 1/2 fr. mérf. hoszú, kettősen menő vasút létezik, melly 3,109.090 ezüst forintba került.— E’ pályán az Uj-York és Philadelphia közötti tér 5­/2 óra alatt járatik meg. Egyegy személy 15 frankot és 90 cen­timet fizet az első ’s 10 frankot és 60 centimet a’ második helyért. Továbbá Uj-York és Bruns­wick közt 12 fr. mérf. hoszú vasút létezik, mellyet meg 10 fr. merf. meghoszabbitás által a s’rentonból Philadelphiába vivő 11 fr. mérf. hoszú pályával szándék összekapcsolni. A’ Philadelphia ’s Columbia közötti vasút 82 angol mérf. hoszú, a’ Baltimore és Philadelphia közötti pedig 41 fr. mérf. hoszúsággal bir, melly 10 l/­1 óra alatt járatik meg. Ezeken kívül még következő részint épülőfélben levő részint tervezett vasutak vannak: a) Baltimore és Washington közt, 60,751 méternyi ho­­szaságban, melly 2­2 óra alatt fog megjáralni. b) Potomac-Ancktól (hol a’ Washingtonból jövő gőzhajók kötnek ki) Friedericksburgi­g 11 k­ilométernyi ho­­­szaságban, és c) Friedericksburgtól Richmondig 97, 101 méternyi hosza­­ságban.—

Next