Századunk, 1840. január-december (3. évfolyam, 1-104. szám)

1840-12-03 / 97. szám

771 pályinkaégetés egy olly ága a’ gazdálkodásnak, melly honunk­ban már régebben divatozik, célirányos kezelés mellett, ked­vező körülmények között jól jövedelmez, ’s kivált a’ mennyiben burgonyát használ, a’föld’jobb művelését, minden esetre pe­dig számosabb marha’tartását és trágya-szaporitás által a’föld’ termékenységét is, előmozdítja. A’ selyemtenyésztés’ czélja selymet állítani elő, melly igen keresett gyártási anyag, és a’ mellyből a’ legkülönfélébb szövetek, részben kényelmi és fény­űzési czikkek, készíttetnek. A’ pályinkafőzés’ czélja pályinkat állítani ki, melly az ipar ’s gyártás sok ágaiban nélkülözhet­­len, mint ital azonban ember által használva, a’ bornál és sör­nél több részegítő erővel bírván, ollyan kényelmi czikk, melly némelly orvosok’ véleménye szerint még legkisebb mértékben is ártalmas , nagyban pedig régi tapasztalás szerint a’ legszomo­­rubb következéseket szüli, minden esetre azonban, hasonlólag ahhoz, mit némelly orvosok a’ kávéról és fűszerekről állítanak, a’ lassú mérgek közzé tartozik. A’ selyemtenyésztést ajánlja egyéb iparágak’ felett az, hogy a’ gazdaság’ egyéb ágai mel­lett és káruk nélkül fenállhat és virágozhatik. Mind ennek mind a’ pályinkának feladata gazdaságilag nem más, mint a’ lehető legnagyobb tartós pénzhasznot hajtani. Már most kérdem, mi­csoda összeköttetésben áll a’ selyem a’ pályinkával, és mit nyer az első a’második’ ostroma által? Nézzük tovább az erkölcsi szempontot, vagyis mit nyer kegyetek’ agitatioja által a’ mértékletesség? Reményük e kegyetek, hogy egy olly tárgyban, melly körül a’ legfelvilágosodottabb törvényhozások eddig csekély si­kerrel fáradoztak ’s melly körül külföldön sok egyesület és em­berbarát, némellyik egész életét ezen ügynek szentelve, izza­­doz, küzd és fáradozásainak gyümölcseit csak lassan látja ér­lelni ; reményük e kegyetek mondom, hogy egy illy tárgyban, egy pár anathema és „mérgező“ czimecske sokat fog lendíteni? A’ mértéklesség azon jó szokás, melly bennünket a’ gond­viselés vagy emberi értelem adta életkellemekkel, Isten, ember­társaink és minmagunk iránti kötelességeinket nem feledve, élni ösztönöz. Ennek ellenkezője bűn, ’s mértékletlenségnek nevez­tetik. Ez utóbbinak egy neme az iszákosság, melly nem egyéb mint azon rész szokás, részegítő italokkal nagyobb mértékben élni, mint azt ön egészségünk, emberi méltóságunk és feleba­rátunk iránti kötelességek megengedik. A’ mértékletlenségnek mint bűnnek fokozatja magasabbul vagy alábbszáll a’ szerint, a­ mint nagyobb vagy kisebb mértékben feledtük az említett kö­telességeket, midőn a’ bűnt elkövettük. Független tehát ez utóbbinak nagysága a’ bűnnek nemétől, és nem ez, de a’ meg­sértett kötelességek feltételezik a’ bűnnek fokozatát. A’ feneb­­bi elvek szerint tehát a’ mértékletlenség’ minden nemes, kisebb vagy nagyobb mértékben, bűnök. De kérem kegyeteket, miért nem jutott egy törvényhozásnak sem eszébe eddig, a’mértéklet­lenség’ minden forrásait bedugni? Szerintem azért, mert ez le­hetetlen, mert törvényhozás’ kötelessége nem lehet erényre kényszeríteni az embereket, mert erényt parancsolni nem lehet, mert annak szabad akaratból kell folyni és nem negativban, de valami positivumban kell állani. Mondják meg nekem kegyetek egész bizonyossággal, a’ mértékletlenség’ különféle nemeiben bűnhödők közül mellyik áll erkölcsileg magasabb vagy alacso­nyabb fokon? Mondják meg nekem, mi az oka, hogy azon pa­zarló, ki fényűzéssel túladva vagyonán, gyermekeit koldus­botra juttatta, szabadon jár; az pedig, kit éjjel a’ kövezeten ré­szegen heverve találtak az őrök, börtönbe vitetik és fenyíttetik ? M Mi az oka, hogy törvényhozások és egyesek a’ bortermesztést előmozdítják és a’ részegeseket büntetik? Mi az oka, hogy az angol parlament, nyomorult egynéhány ezer font sterlinget sza­vaz évenkint a’ nevelés’ előmozdítására, az alatt míg a’ brit kincstár több millió fontokat veszen be e'y részegítő italok utáni adók­ és vámokból ? Mi az oka, hogy az angol törvényhozás othon pártolása alá veszi a’ mérsékleti egyesületeket, de Chi­­nának nem akarja megengedni, hogy a’ pályinkánál sokkal hó­dítóbb ópiumot száműzhesse? Mi az oka, hogy Magyarországban, hol a’nevelés’előmozdítására egy fillért sem, múzeumra, régisé­gekre és színházra pedig szép summákat szavaztunk, filios ante patremakarunk, anathemát kiáltunk a’ pálinkafőzőkre, ’s az el­hanyagolt köznéptől olly erényt kívánunk, mellyel a’jobb neve­­lésüek közül igen sokan nem dicsekedhetnek? Mi az oka, hogy mértékletességet követelünk akkor, midőn csak nem régen min­den jobbágynak módot nyújtottunk tetszése szerint mértéklet­­lenkedni? Íme nehány ellenmondás a’ vélemények és szerkezetek, a’ törvények és szokások között. Telvék i­lyenekkel az emberi dol­gok. Az erkölcsök nem roszalják gyakran, mit a’törvények bün­tetnek, ’s a’ vélemény kárhoztatja gyakran azt, mit a’ törvény nem büntet. Kérem kegyeteket, fejtsék meg nekem ezeket, addig pedig mig az megtörténnék, engedjék hogy mértékletességi és pályinka ügyben adhassak elő nehány észrevételt. Ez ügyek közül több iskola áll szemközt. Az egyik az iszákosságot általányos részegítő italoktól tartózkodás által kí­vánja kiküszöbölni, ’s e’ végből a’ bor-, sör- és pályinkaivókat egyiránt kárhoztatja, ’s minden részegítő italt ki akarna irtani. Ez az egyik iskola. A’ másik elismeri ugyan az elsőnek jó szán­dékát 's nem tagadja, hogy az iszákosság csalhatatlanul meg­szűnnék, ha részegítő nedvek épen nem léteznének, mert akkor lehetetlen volna megrészegedni, azonban miután azok léteznek és azokat kiküszöbölni nem lehet, azt véli, hogy ezt, mint sok más emberi dolgot, szükséges rossznak kell tekinteni, lehető­leg enyhíteni, s ellene annál hatalmasabb erkölcsi fegyverekkel küzdeni, minél inkább szaporodnak csábjai, de azt tartja, hogy ez újabb nevelés, példaadás, nemesebb időtöltéshezi kedv’ ger­jesztéssé, s több effélék által eszközölhető csak és nem ana­­themákkal és tilalmakkal. Emlékezzenek kegyetek arra, mi a’ dohánnyal történt. Ezen iskolához tartozom én,­­s azt bátor vagyok gyakorlatosnak nevezni. Van végre egy harmadik, melly egyéb részegítő italokról hallgat, ’s csupán a’ pályinkat támadja meg, ezt tartja „közmegmérgezés és közlealacsonyítás“ legfőbb eszközének, szóval Pandora’ szelenczéjének, mellyből minden rész, minden „iszonyat“ ezen még a­ig lábadozó hazára ki­röppent. Ehhez látszanak tartozni kegyetek*­ nem kevésbbé feledvén, hogy a’ részegség egyiránt lealacsonyító, az ital’ bár­­melly neméből következzék, és hogy még igen sok más oka is van annak, miért lábadozik ezen szegény haza illy későn; va­lamint feledik azon angol toryk, kik a’ parlamentben a’ legsöté­tebb színekkel festik az izlandi nép’ szegénységét'spályinkaital­­ból származó szomorú állapotját, mikép ez az ő százados balkormányozásuknak következése, gyümölcse üldözéseiknek, mellyek által, rabszolgává, koldussá tették, lealacsonyítják ’s butaságban megtartották a’ népet el annyira, hogy ellapul­­va minden nemesebb élvezet iránt, egyedül azon bódultságban talál gyönyörűséget, mellyet a' pályinka’ bőséges ivása okoz.— Azt tartom, nem hibázok, ha az európai törvényhozásokat mind a’ második iskolához számítom. Mi a’ mérsékleti egyesületeket illeti, tudom, hogy azok tesz­nek külföldön előlépéseket, ott kivált, hol mindinkább javuló és elterjedő népnevelésre támaszkodhatnak, hol a’ társaság’ mű­veltebb osztályai példával mennek elő, vagy hol akad olly férj­­fiú , ki a’ nép’ vallásos érzelmire hatalmasan hatni képes mint p. o. Mathews atya Izlandban. De tartós sikerekhez jobb neve­A’ szerit *) Mac Culloch, Supplem. 334. 1830-ban a’ brit kincstárnak, a’ ré­szegítő italok, ’s a’ mi azzal összeköttetésben van, ugymint sza­lad és komló, vámokban és adókban behozott 15,690,000 font ster­linget, 1831. 14,309,000 fontot, 1832. 15,443,000 fontot, mind a’ mellett, hogy időközben a’söradó, melly 1830. még 2,345,000 fon­tot hozott be , megszűnt. Más országokban is a’ szeszes italok képezik a’ kincstárak’ legnagyobb jövedelmeit. *) In singulari, lehet, de in plurali , helyben nem hagyhatom. 772

Next