Századunk, 1841. január-december (4. évfolyam, 1-104. szám)

1841-04-22 / 32. szám

minden hazafi keblét legtisztább örömre gyulasztó rendekte szerint édes honi nyelvünk, drága nemzetiségünk égési mél­drágáb«» fog felvirágzani — szóval ez egyetem ollyan, ’s ezentúl még inkább oly­­lyan leszen, mellyre édes megelégedéssel tekinthet nemzetünk. ’S nem lehetne e képes e’ nagyszerű intézet honunk protestáns fiainak a’ szükséges nevelési eleményt megadni ? Mi ha hinnők, hogy ez egyetem a’ ref. vallás’, hazánk’, nyelvünk’, nemzetségünk kárára lehetne, magunk emelnénk ellene rosszaté szózatot, de mi hisszük, hogy olly intézkedések’ megtétele után, mellyeknek helybenhagyása Ő Felsége kegyelmétől méltán remélhető, a’ szükséges hitbeli tanító­­székek’ felállításával ’s a netalán létező hiányok’ kiegyenlítésével a’ nevelés’ óhajtott gyümölcsét egyetemünktől biztosan várhatjuk, ’s e’ gyümölcs legédesbike leszen azon boldogság, miszerint vallási fele­kezet’ kőfalai helyett hazafias szeretet, szív ’s lelki rokonság fog kö­zöttünk diszleni, ’s megmutathatjuk a’ világnak, hogy nemzetünk nem csak utánozni tudja a’ külhon’ példáit, hanem eredeti is tud lenni azokban, miket a’ haladás’ szelleme igényel. Ne késedelmezzünk te­hát egymásnak minden jóban ’s különösen a’ nevelési pályán barát­ságos kezet nyújtani. ’S ebből áll, mit mondani kívántunk; ítéljenek, kikhez a’ dolog tartozik. Fejérvár, apr. 10. 1841. Sz. P. 243 Sziszek-triesti összeköttetése a’ legtermészetesb kereskedőül magyar termékek’ kivitelére. Sokszor és sokat beszéltek ’s írtak már a’ magyar kiviteli ke­reskedés’ lehető kiterjesztéséről, de e’ tárgy illőleg soha sem mél­­tányoltatott, különben bizonyára hathatósabb eszközök alkalmaztattak 's nagyobb áldozatok létettek volna e’ czél’ elérése végett, melly az országban annyi hasznos változásokat ’s az ausztriai tengeri városok’ és tengeri kereskedés’ virágzását vonná maga után. Annak meg­mutatására , hogy e’ kereskedés’ előmozdításában rész irány vétetett, legyen szabad egy tapasztalt kereskedőnek Magyarország’ jövendő jólétéérti jámbor óhajtásait szinte nyilványítani. Az ország’ termékenysége közmondássá vált és a’ föld’ termé­kei olcsóbbak mint bárhol Európában, ’s mégis csak kis része mű­­veltetik. Magyarország minden irányban nagy, hajózható folyókkal bír, ’s minden termék a’ Duna’, Tisza’, Száva’, Dráva’, Maros’ és Ferencz-csatorna’ vidékeiről igen csekély költséggel nagy folyamha­jókon Sziszekig, 25 mérföldnyire az Adria-tengertől, szálliltathatik. Oly elemekkel az ország’ kiviteli kereskedésének irigylendő tökéletes­ségűnek kellene lennie; ’s mégis azt látjuk, hogy a’ folyami vidékek­ről és bánságból sem szállittatik az ausztriai révekbe mindig annyi gabona, mennyi Oroszország’ déli részéből, úgy hogy a’ gabona­­szállitmányok’ legnagyobb része rendszerint Triesten át a’ Fekete­tengerről érkezik. E’különös tünemény’oka csak az lehet, hogy a’ szállítás Sziszekből az ausztriai révekig nehezen történik. Lássuk e’ nehézséget ’s találjunk módot elhárítására. Magyarország’ kivételi kereskedésére nézve a’ Dunán a’ Fekete­tengerbe vivő ut vétetett mindig szóba ’s nagy reménység tápláltatott annak lehető dús eredményei iránt; azonban kétséget nem szenved ’s könnyen megmutatható, hogy ez ut soha sem szolgálhat egyébre mint a’ termékek’ és áruk’ fekete-tenger igleni szállítására. Meglehet ugyan, hogy az úgynevezett vaskapu, mellyen át most csak lapos és csekély­­lelkű hajók mehetnek, idővel úgy kihányatandik, miszerint nagyobb hajóknak is átjárható lészen; de a’ Duna eddigi sebes folyását mindig m­egtartandja, ’s a’ Zimonyból Galaczba menő folyamhajók, mint ed­dig is, vissza nem jöhetendnek, azért ott mindig szétszedendők ’s tűzifa gyanánt eladandók lesznek, mint ez a’ Regensburgból Bécsbe menő hajókkal is történik, csakhogy az ezekből nyert tűzifának itt nagy, Galaczban pedig majd semmi értéke. Tekintsük még a’ parti utak’ hiányát ’s ezeknek a’ mocsáros partokon olly nehéz készittetne­ző télét, végi© •’ Veszteglőhelyeket ’s a’ hajósok’ visszautazását, látni fogjuk okát .amiért kell a’ magyar termékek’ ez etáni Galaczba szál­lításának olly sokba kerülnie, hogy a’ tovább szállítás az Adria-tenger’ ausztriai réveibe mindenkorig nem történhetett ’s ezután sem történt­hetendik. E’ mellett azt sem kell feledni, hogy a’ galaczi és brailai révekbe csak kis hajók járhatnak, mellyeknek, hacsak kissé mélyeb­ben mennek is 10 lábnyinál, mind Braila alatt mind Sulinán innen le kell terhűkből rakniok, hogy a’ sekély zátonyokon át oda juthassa­nak; maga a’ hajózás alkalmatlan, sőt veszélyes, kivált ősszel, midőn a’ legtöbb gabonaszállitások történnek azért a’hajódij Galacztól Tries­­tig ritkán kevesebb 1 frtnál mázsájától ’s ősszel 1 frt. 30 kr. is szo­kott lenni; ehhez tudva a’ kármentesítést, idő- ’s egyéb veszteséget, a’ szállítás Galacztól Triestig már annyiba kerül mint Sziszektől Tries­­tig az eddigi tökéletlen út mellett is. E’ körülmények nem változhat­nak, azért a’ Fekete-tenger felé vivő Duna-út soha sem fog a’ ma­gyar termékeknek az Adria- és Közép-tenger’ réveibe szállítására utal használtatni. A’ magyar termékeknek az Adria- és Közép-tengerig szállító második útja ama’ sziszeki, Károlyvároson ’s Fiumén vagy Zenggen át. A’ szállítás elégséges viz’ létekor a’ Száván történik Sziszekig, in­nen Károlyvárosig a’ Kulpán, innen pedig a’ Lujza-úton Fiuméba vagy a’ Karolina-uton Zenggbe, de ez utóbbiak közül sem egyik sem másik nem felelt meg a’ magyar kiviteli kereskedés’ reményeinek, mert mindegyik uton a’ Triestbe szállítandó termékek és áruk annyi­­szori le- és felrakást kívánnak, mert csak tengerig szállíttatnak, ’s e’ szállítások annál többe kerülnek, minthogy a’ hajók üresen jőnek vissza; végre mert azon révek, hová a’ mondott utak szolgálnak, ré­szint nem biztosak, részint alkalmatlanok ’s mindenesetre abbeli rö­vidséget is szenvednek, hogy belőlök szinte csak kivitelek történnek ’s a’ hajóknak üresen kell visszajőniök. E’ körülmények miatt a’ szál­lítási költségek is igen bizonytalan mennyiségűek, ’s az alábbi jegy­zékből láthatjuk, hogy a’ Magyarországból Triestbe szállított gabona’ költsége egy-egy mérőtől 1 fr. 43 krtól 2 fr. 52 krig változhat, u.m. Költség legkevesb. legtöbb. Folyamhajó Magyarországból .... 14 kr. 20 kr. Szállítás-gondnoki és mérési dij Sziszekben 2 ,2 Könnyebb hajóra átrakatása és Sziszekből Károlyvárosba szállítása .... 5 ,18 Károlyvárosban raktár (mert a’ kocsik soha sincsenek azonnal készen), mérés, hor­dási , forgatási és gondnoki díj mind­össze ................................................... 5 „5 Károlyvárosból Fiuméba vagy Buccariba szállítás az utcámmal együtt . . . 40 „ 70 Kivitelvám, helybeli kiadás és gondnoki díj 4 „4 Mázsájától 1 fr. 10 kr. 1 fr. 59 kr. vagy Star CIV3 mérő­ szerint 1 fr. 33 kr. 2 fr. 36 kr. Fiuméból Triestig szállítás 5 „ 8 „ Folyamon ’s tengeren biztosítás . . . 5 „ 8 „ Egész költség Triestig 1 fr. 43 kr. 2 fr. 52 kr. Ebből világos, hogy valamelly magyarországi vállalat’, például buza-kereskedés’ sükere nem csupán a’ bevásárlástól függ, hanem főleg a’ később rákövetkező nagyobb vagy kisebb szállitásköltségek­­től; miért is a’ triesti kereskedő, a’ gabona’ magasb ára mellett is, inkább Odessában teszi megrendeléseit, hol előre pontosan kiszámít­hatja, mennyibe kerülend áruja, valamint alkalmasint azt is, mikorra megérkezendik. Tehát nemcsak a’ költségeknek, hanem a’ szállítás’ idejének bi­zonytalansága is forog fen a’ magyarországi vállalatoknál. Aratás’ ide­

Next