Századunk, 1843. január-december (6. évfolyam, 1-104. szám)
1843-05-28 / 42. szám
szám* Hatodik esztendei folyamat 1843. május SZÁZADUNK. megújítása mellett, magunkat cs. kir. Fenségednek magas kegyelmébe továbbra is alázatosan ajánlani. Herczeg Prímásnak beszéde a k. kir. előadásoknak átvételekor. Május 20-án 1843. Császári királyi apostoli Felség, legkegyelmesebb Urunk! Az ország Rendei, kik Felségednek legmagasabb jelenlétét mindenkor mint boldogítót üdvözlik, repeső örömmel járulnak ma Felséged kir. székéhez, hódoló mély tiszteletüket akarattal bemutatandók. Fölötte örvendetes volt a nemzetnek tapasztalni, miképen az utolsó országgyűlésnek Felséged által tett legkegyelmesb összehívása jelszó volt egyszersmind egy boldogabb jövendőt ígérő törvényes rendelkezésekre; s hogy a nemzeti jólétnek gyarapítása és nagyobb tökélyre vitele Felséged kir. gondjainak főbb tárgyai voltak azóta is, e mai fényes ünnepély tanúsítja. Élőnkbe tűzetik most ez üdvös czélra az irány, mellyet valamint egyedül a közjó fölötti legmagasb őrködése s édes hazánkhoz vonzó szeretete sugallott Felségednek atyai szivébe, úgy mi viszont Felséged előtt legforróbb hálánknak adóját örömtelve letesszük. Az óhajtott czélra s a kitűzött irányra szükséges módok és eszközök fárasztják ezentúl az ország Rendeinek gondjait, de a raelylyek tágulni fognak azon földerítő gondolatra, hogy munkáikat magas kegyelmével ápolni cs. kir. Felséged meg nem szűnik. Felemelkedve tehát a minden jónak kútfejéhez, Felséged iránt határt nem ismerő bizodalommal fogunk az előttünk kinyiló pályán haladni, mindenkor és mindenekben kitűnő bizonyságát adandók azon mélységes hódoló tiszteletnek, azon gyengéded hálaadásnak, mellyre magát a hű magyar nemzet, Felségedhez s dicsőül uralkodó Felséges házához örökre lekötöttnek érzi.— Illy érzelmektől egészen áthatva, magunkat mindnyájan cs. kir. Felséged legmagasabb kegyelmébe alázatosan ajánljuk. Országgyűlési szónoklat. Herczeg Prímásnak az első országos ülésben május 18 i. napján mondott beszéde. Fenséges császári királyi Főherczeg országunk Nádora! A kedvet és serénységet, mellyel a méltóságos Főrendek Felséges Urunktól Királyunktól kegyelmesen meghivatva, e jelen országos gyűlésre összegyűltek, megkettőzteté azon megbecsülhetlen szerencsénk, hogy törvényhozói hivatalunkat, cs. k. Fenségednek magas elnöklete, bölcs igazgatása alatt, teljesíthetjük. A mindenkori tapasztalás mutatja, hogy a törvényhozási hivataloskodás gyakran elég tövises, gyakran szövevényes nehézségekkel megrakott, a szerint a mint az ellenkező érdekek egymással szembe szállnak. Illy nehézségek a mi pályánkon sem hiányzanak , s hogy ezeknek legyőzése, kiengyenlítése , a kívánt nemzeti jólétnek utat készítsen, sőt azt magasb fokra emelkedni segítse; ez üdvös munkában főképen cs. k. Fenségednek hasonlithatlan bölcsességű útmutatásától várunk, és reménlünk. Feljogosít erre bennünket cs. kir. Fenségednek édes hazánkhoz buzgó szeretete, annyi viszontagságok közt, olly számos és szerencsés kimenetelre vezérlett országgyűléseken nyilván kitűnő mély belátása, s minden viszonyoknak kiterjedt tágas ismerete. Illy dicső, illy hatalmas istápra számolhatván, viszontag mi bizodalmunkban habozást, hanyatlást ismerni nem fogunk. Ilyetén elemek közt nincs elzárva az óhajtott örvendetes eredményektől reményünk, melly hogy valósodásba menjen, kisérje a Mindenható hathatós segedelmével munkáinkat; vegye utalma alá különösen cs. kir. Fenségedet, hogy a királyi thronnak, s ezzel szorosan összefüggő állományunknak erősségére, országunknak s minden rendű, osztályú lakosinak folytonos boldogítására, sokáig és szerencsésen éljen. I Herczeg Prímásnak beszéde máj. 20kán 1843. a kegyelmes kir. előadások kihirdetése s a Föherczeg Gábornak akkor tartott beszéde után. Fenséges cs. kir. Föherczeg országunk Nádora! Magasztos felszólításából cs. kir. Fenségednek bővebben, mint más akár honnét megértettük Felséges Urunknak, Koronás Királyunknak, nemzetünk iránt újabban bebizonyított atyai gondoskodását. Valóban már magok a kegy. kir. feladások ő Felségének a nemzeti jólét előmozdítására szentelt igyekezetit olly világosan feltüntetik , hogy a legforróbb érzés, a mellyel eltelünk, nem egyéb lehet, mint a szívnek mélyéből ömledező hála, viszont ragaszkodás és bizodalom. Újra erősödhetik mindnyájunkban a remény, hogy cs. kir. Fenségednek mély belátásu bölcs igazgatása alatt, az ország Rendeinek szakadatlan bölcs munkálkodása által, ő Felségének a közboldogságra czélze kegyes feladási óhajtott módon sikerülni fognak. Legyen tehát szabad az országgyűlési tárgyaltatásokhoz mindnyájunknak jó szerencsét kívánni, és cs. kir. Fenséged iránt határtalan bizodalmunknak , szives hálánknak, mély tiszteletünknek Viszon felelet a Századunk 39-40-dik számábani „Feleletére. Hogy gyakran a legjobb szándék, legtisztább akarat félre magyaráztatik, sőt többször gyanusittatik is, bizonyságul szolgálhat a Századunk 39 — 40dik számaiban megjelent „Felelet“ feliratú czikkely, mellyben nagyon szerénytelenül s igen nemtelen fegyverrel támadtatik meg csekély személyünk azért, mivel a jégverés ellen kölcsönösen biztositó magyar egyesület alapszabályaiban némelly fogyatkozásokat felfedezni, némelly kétesekre pedig felvilágosítást kérni elég vakmerők valánk. Távol van azonban tőlünk azérturra neheztelni, sőt inkább épen most érezzük gr. Sz. I. állításának igazságát, miszerint gyakran gyanusitni jó is, szükséges is , mert ime csak igy kényszerittetünk némelly tárgyak bővebb előadására s emberileg lehető legtisztább kifejtésére. Ha mi az egyesület alapszabályaiban föllelt s bizony akárki által is alig tagadható hiányokat ki nem zárjuk, a felelő úr magyarázgató cáfolatot bizonyosan soha sem írand, és ha ő ezt nem cselekszi, mi is az egyesület czélsze-