Századunk, 1844. január-december (7. évfolyam, 1-104. szám)

1844-10-25 / 85. szám

677 678 88. §ra, ámbár ugyan a hitelintézet hitellevelei tulajdonosai­nak, ha ezek kötelezettégüket teljesítik, a tőkét fel nem mondhatja, arra mindazonáltal mindig joga van, hogy rendes határidőn kívűl eszközlendő sorshúzások által is e kifizetést, és ekképen hitelle­veleinek viszaváltását siettesse, s ebben határozódván, az mit a t.­RR. a 88 §ban javasolnak, ő cs. k. Főhg. s a m. FRR. annak vilá­gosan is leendő megemlítésében megegyeznek; a 89—91. §ig észrevétel nincs; a 92. §ra a hitelintézeteknek fő érdekében áll, hogy hitelleve­leiknek becse emelkedjék, mi annál inkább reménylhet, minél tága­sabb azok forgásának köre, s minél nagyobb a vevők száma, avagy csak föltételesen is törvényes intézkedés által előre mintegy meg­szorítani, annyit tenne, mint a hitellevelek becse növekedésének akadályt tenni. Ezen tekintetek a mi körülményeink közt annál nagyobb figyelmet érdemelnek, mennél bizonyosabb az, hogy ho­nunkban más országokhoz képest a pénz kevés, a kamatláb pedig nagyobb, a­honnan magában következik, hogyha a létesíttetni óhaj­tott intézet hitelleveleinek kellő­s tartós hitelt és becset kívánunk szerezni, minél előbb a külföldiekkel kell azokat megismertetnünk, olly országokkal t. i. hol a pénz több s a kamatláb kisebb mint nálunk, mert csak igy lehet biztosan remélni, hogy a hitelintézet czélszerű működésére megkivántató készpénzt nyerhessen. Ezen okoknál fogva ő cs. kir. Felgsége­s a m. FRR. a t. Kir. és RR. által a 92. §. elején tett azon javaslatot, miszerint a hitel­­intézet köteles lenne igyekezetét oda fordítani, hogy hitel­leveleit mindenekelőtt ben a honban honi tőkepénztulajdonosok­nak adhassa el, mint nézetük szerint olly intézkedést, melly a hi­telintézet leveleinek hitelét és becsét csökkentené, s azok iránti bizalmat a külországiaknál gyengítené, kihagyandónak és az orsz. választmány javaslatát megtartandónak vélné; annál is inkább, mivel sokszor állhatnak elő olly körülmények, mellyek közt az intézet érdeke sürgetőleg kívánja, hogy hitelleveleit mielőtt készpénzre fordítsa; ezt pedig a javaslott és magában némi egyedárusság esz­méjét foglaló intézkedés mellett az igazgatóság egész bátorsággal alig fogja tehetni. A 93—100. §ig észrevétel nincsen; 101. §ra, ámbár ugyan a fenséges Főhig s a m. FRR. a hitel­­intézet létrehozásának kívánatos voltát megismerik, mindazonáltal arra nézve, hogy a hitelintézet tartalékalappénztára megalapítá­sára fordíttatni kívánt 200.000 port mi módon smilly kivetési kulcs szerint legyen előállítandó, fenforgó észrevételeiket akkorra vilá­gosan is fentartják , midőn az ország közszükséges miképen leendő fedezhetése tárgyában munkálkodott országos választmány jelenté­sének illető része tanácskozás alá fog kerülni. A 102. és 103. §ra nincs észrevétel. A 104re­s cs. kir. Fehgsége­s a m. FRR. előrebocsátják azt, hogy nézetük szerint az orsz. választmány ezen más szerkezetében az ausztriai statuspapirokat csak például említi meg, és nem kíván kirekesztől­eg egyedül azokra szorítkozni; egyébiránt arra kíván­ják a t­­RRet figyelmeztetni, miszerint a tartalékpénztár­­segítségére a hitelintézetnek o­lyan esetben van szüksége, midőn máshonnan pénzt nem kaphat, i­lyenkor pedig a tartalékpénztárban levő tu­lajdon hitelleveleivel magán nem segíthet. A 105. §ra észrevétel nem lévén, 106. §, a 29. §. megállapításától függ. A 107—134 §ig észrevétel nincsen. A 13a. §. b) pontjának szerkezete, amennyiben a lódik §ban javaslatba hozott hitelintézeti ügynökökre s a közhatósági tisztvise­lőkre vonatkozik, a lódik nemkülönben a 47—64. §-ig terjedő §hoz lesz alkalmazandó. A 136—142. §ig nincs észrevétel. A 143. §­ függőben marad, míg az abban érintett törvényjavas­lat tárgyalás alá nem kerülend. A 144. §nak a tisztviselőkre s ügynökökre vonatkozó szerke­zete a 10. §hoz alkalmazandó lévén, a 145. §ra észrevétel nincsen. Ezekben határozódnak a cs. kir. Fehgségének s a m. FRRnek észrevételei, mellyeknek kellő figyelembe vételére és azokhoz való járulásra a t. RRet szives bizodalommal, s azon őszinte nyil­vánítással szólítják fel, hogyha ezen észrevételek után is nézeteik s javaslataik mellett megmaradnak, ő cs. kir. Főhgsége , s a mélt. FRR., figyelmezőleg a k. kir. előadásoknak ezen tárgyra vonatkozó részére, s az országgyűlésének már közelgető végére, a t.czikkely­­nek a javaslat szerint leendő felterjesztéséhez is hozzájárulnak. Végre a mi a t. Kir. és RRnek izenete végén jelentett azon izenetüket illeti, miszerint a törvényhozás köréhez tartozónak lenni nem vélik aziránt intézkedni, hogy ő Felsége felírás útján keres­sék meg, miszerint a magyar hitelintézet hitelleveleinek a bécsi pénzcsarnokokbani eladhatását megengedni, egyszersmind azoknak az ausztriai örökös tartományokban létező valamelly nyilvános in­tézet általi folytonos és biztos beszámítását kegyesen kieszközölni méltóztassék. A cs. kir. Fhgsége­s a m. FRR. a hitelintézet létre­hozását a haza közérdekében szívesen óhajtván, szükségesnek tart­ják mindazon lépéseknek is megtételét, mellyek a kívánt czélra ve­zetnek, már­pedig az orsz. választmány véleményében erre nézve felhozott okoknál fogva úgy vannak meggyőződve, hogy az említett tényezők múlhatatlanul szükségesek a hitelintézetnek biztos siker­­reli életbeléptetésére. Ugyanis a tartalékalappénztár megalapítására fordítandó summával az intézet működését elkezdeni nem lehet, az csak arra való, hogy szükség esetében a kiadások előlegesen fedeztethesse­nek , de a kölcsönvevőknek adandó pénzösszeget máshonnan kell megszerezni. Ha hitelintézetünk szilárd állásra jutand, s hitelleve­leinknek kellő hitelük leend, akkor bizonyosan számolhatunk arra, hogy azokat másoknak is el lehet adni, de erre idő kívántatik, s addig szükséges, hogy valamelly nyilvános intézet ő Felsége köz­bejárása által győződjék meg a felől, miszerint hitelleveleinket biztosan elfogadhatja. Továbbá hitelleveleinknek a bécsi pénzcsarnokban nyilvános eladása iránt leendő kitehetése iránt biztosító legfelsőbb engede­­lem azért szükséges, mert különben hitelintézetünknek legalább a külföld irányában biztos alapja nem lesz ; a nélkül pedig szűk körre szorított hitelleveinknek kellő becset és kelendőséget ígérni épen nem lehet. Ezen tekintetekből ő cs. kir. Főherczegsége, s a m. FRR. bi­­zodalmasan szólítják fel a t.­RRet, miszerint ahhoz, hogy az érin­tett kedvezések megnyerhetése végett ő Felsége felírás útján meg­keressék, megegyezésükkel hozzájárulni, egyszersmind pedig fon­tolóra vévén azt, hogy a hitelintézet életbeléptetése több előzmé­nyek által föltételeztetik, figyelmeiket azon határidő iránti intéz­kedésre is kiterjeszteni szíveskedjenek, mellyben annak működése elkezdendő lenne. Üzenete a t. KK. és RRnek a m. FRRhez Vukovártól a magyar tenger­partig építendő vasútvonal iránt. Hogy az ország külkereskedésének a nemzet jólétére múlha­tatlanul szükséges előmozdítására a Duna, s a magyar tengerpart között egyenes, gyors s biztos közlekedést minél előbb létesíteni kell, általános meggyőződése lévén a nemzetnek. a KK. és RR-

Next