Századunk, 1844. január-december (7. évfolyam, 1-104. szám)
1844-10-25 / 85. szám
677 678 88. §ra, ámbár ugyan a hitelintézet hitellevelei tulajdonosainak, ha ezek kötelezettégüket teljesítik, a tőkét fel nem mondhatja, arra mindazonáltal mindig joga van, hogy rendes határidőn kívűl eszközlendő sorshúzások által is e kifizetést, és ekképen hitelleveleinek viszaváltását siettesse, s ebben határozódván, az mit a t.RR. a 88 §ban javasolnak, ő cs. k. Főhg. s a m. FRR. annak világosan is leendő megemlítésében megegyeznek; a 89—91. §ig észrevétel nincs; a 92. §ra a hitelintézeteknek fő érdekében áll, hogy hitelleveleiknek becse emelkedjék, mi annál inkább reménylhet, minél tágasabb azok forgásának köre, s minél nagyobb a vevők száma, avagy csak föltételesen is törvényes intézkedés által előre mintegy megszorítani, annyit tenne, mint a hitellevelek becse növekedésének akadályt tenni. Ezen tekintetek a mi körülményeink közt annál nagyobb figyelmet érdemelnek, mennél bizonyosabb az, hogy honunkban más országokhoz képest a pénz kevés, a kamatláb pedig nagyobb, ahonnan magában következik, hogyha a létesíttetni óhajtott intézet hitelleveleinek kellős tartós hitelt és becset kívánunk szerezni, minél előbb a külföldiekkel kell azokat megismertetnünk, olly országokkal t. i. hol a pénz több s a kamatláb kisebb mint nálunk, mert csak igy lehet biztosan remélni, hogy a hitelintézet czélszerű működésére megkivántató készpénzt nyerhessen. Ezen okoknál fogva ő cs. kir. Felgséges a m. FRR. a t. Kir. és RR. által a 92. §. elején tett azon javaslatot, miszerint a hitelintézet köteles lenne igyekezetét oda fordítani, hogy hitelleveleit mindenekelőtt ben a honban honi tőkepénztulajdonosoknak adhassa el, mint nézetük szerint olly intézkedést, melly a hitelintézet leveleinek hitelét és becsét csökkentené, s azok iránti bizalmat a külországiaknál gyengítené, kihagyandónak és az orsz. választmány javaslatát megtartandónak vélné; annál is inkább, mivel sokszor állhatnak elő olly körülmények, mellyek közt az intézet érdeke sürgetőleg kívánja, hogy hitelleveleit mielőtt készpénzre fordítsa; ezt pedig a javaslott és magában némi egyedárusság eszméjét foglaló intézkedés mellett az igazgatóság egész bátorsággal alig fogja tehetni. A 93—100. §ig észrevétel nincsen; 101. §ra, ámbár ugyan a fenséges Főhig s a m. FRR. a hitelintézet létrehozásának kívánatos voltát megismerik, mindazonáltal arra nézve, hogy a hitelintézet tartalékalappénztára megalapítására fordíttatni kívánt 200.000 port mi módon smilly kivetési kulcs szerint legyen előállítandó, fenforgó észrevételeiket akkorra világosan is fentartják , midőn az ország közszükséges miképen leendő fedezhetése tárgyában munkálkodott országos választmány jelentésének illető része tanácskozás alá fog kerülni. A 102. és 103. §ra nincs észrevétel. A 104res cs. kir. Fehgséges a m. FRR. előrebocsátják azt, hogy nézetük szerint az orsz. választmány ezen más szerkezetében az ausztriai statuspapirokat csak például említi meg, és nem kíván kirekesztőleg egyedül azokra szorítkozni; egyébiránt arra kívánják a tRRet figyelmeztetni, miszerint a tartalékpénztársegítségére a hitelintézetnek olyan esetben van szüksége, midőn máshonnan pénzt nem kaphat, ilyenkor pedig a tartalékpénztárban levő tulajdon hitelleveleivel magán nem segíthet. A 105. §ra észrevétel nem lévén, 106. §, a 29. §. megállapításától függ. A 107—134 §ig észrevétel nincsen. A 13a. §. b) pontjának szerkezete, amennyiben a lódik §ban javaslatba hozott hitelintézeti ügynökökre s a közhatósági tisztviselőkre vonatkozik, a lódik nemkülönben a 47—64. §-ig terjedő §hoz lesz alkalmazandó. A 136—142. §ig nincs észrevétel. A 143. § függőben marad, míg az abban érintett törvényjavaslat tárgyalás alá nem kerülend. A 144. §nak a tisztviselőkre s ügynökökre vonatkozó szerkezete a 10. §hoz alkalmazandó lévén, a 145. §ra észrevétel nincsen. Ezekben határozódnak a cs. kir. Fehgségének s a m. FRRnek észrevételei, mellyeknek kellő figyelembe vételére és azokhoz való járulásra a t. RRet szives bizodalommal, s azon őszinte nyilvánítással szólítják fel, hogyha ezen észrevételek után is nézeteik s javaslataik mellett megmaradnak, ő cs. kir. Főhgsége , s a mélt. FRR., figyelmezőleg a k. kir. előadásoknak ezen tárgyra vonatkozó részére, s az országgyűlésének már közelgető végére, a t.czikkelynek a javaslat szerint leendő felterjesztéséhez is hozzájárulnak. Végre a mi a t. Kir. és RRnek izenete végén jelentett azon izenetüket illeti, miszerint a törvényhozás köréhez tartozónak lenni nem vélik aziránt intézkedni, hogy ő Felsége felírás útján keressék meg, miszerint a magyar hitelintézet hitelleveleinek a bécsi pénzcsarnokokbani eladhatását megengedni, egyszersmind azoknak az ausztriai örökös tartományokban létező valamelly nyilvános intézet általi folytonos és biztos beszámítását kegyesen kieszközölni méltóztassék. A cs. kir. Fhgséges a m. FRR. a hitelintézet létrehozását a haza közérdekében szívesen óhajtván, szükségesnek tartják mindazon lépéseknek is megtételét, mellyek a kívánt czélra vezetnek, márpedig az orsz. választmány véleményében erre nézve felhozott okoknál fogva úgy vannak meggyőződve, hogy az említett tényezők múlhatatlanul szükségesek a hitelintézetnek biztos sikerreli életbeléptetésére. Ugyanis a tartalékalappénztár megalapítására fordítandó summával az intézet működését elkezdeni nem lehet, az csak arra való, hogy szükség esetében a kiadások előlegesen fedeztethessenek , de a kölcsönvevőknek adandó pénzösszeget máshonnan kell megszerezni. Ha hitelintézetünk szilárd állásra jutand, s hitelleveleinknek kellő hitelük leend, akkor bizonyosan számolhatunk arra, hogy azokat másoknak is el lehet adni, de erre idő kívántatik, s addig szükséges, hogy valamelly nyilvános intézet ő Felsége közbejárása által győződjék meg a felől, miszerint hitelleveleinket biztosan elfogadhatja. Továbbá hitelleveleinknek a bécsi pénzcsarnokban nyilvános eladása iránt leendő kitehetése iránt biztosító legfelsőbb engedelem azért szükséges, mert különben hitelintézetünknek legalább a külföld irányában biztos alapja nem lesz ; a nélkül pedig szűk körre szorított hitelleveinknek kellő becset és kelendőséget ígérni épen nem lehet. Ezen tekintetekből ő cs. kir. Főherczegsége, s a m. FRR. bizodalmasan szólítják fel a t.RRet, miszerint ahhoz, hogy az érintett kedvezések megnyerhetése végett ő Felsége felírás útján megkeressék, megegyezésükkel hozzájárulni, egyszersmind pedig fontolóra vévén azt, hogy a hitelintézet életbeléptetése több előzmények által föltételeztetik, figyelmeiket azon határidő iránti intézkedésre is kiterjeszteni szíveskedjenek, mellyben annak működése elkezdendő lenne. Üzenete a t. KK. és RRnek a m. FRRhez Vukovártól a magyar tengerpartig építendő vasútvonal iránt. Hogy az ország külkereskedésének a nemzet jólétére múlhatatlanul szükséges előmozdítására a Duna, s a magyar tengerpart között egyenes, gyors s biztos közlekedést minél előbb létesíteni kell, általános meggyőződése lévén a nemzetnek. a KK. és RR-