Századunk, 1844. január-december (7. évfolyam, 1-104. szám)

1844-02-23 / 15. szám

15. szám. Hetedik esztendei folyamat 1844. Február 23. SZAKADUNK. Törvény czíjása ely A királyi városokról. (Folytatás.) bb) Választás. 159. §. A választás vagy összes polgárság által történik együtt és egyszerre, vagy kerületenkint külön, és eh­ez képest különböző előkészületeket és eljárást kivárt. 1. Együtt. 160. §. Olly városokban, hol az összes polgárság száma 1200at meg nem halad, az összes polgárság által együtt és egyszerre tör­ténik a választás. És 161. §. A polgárok együtt a város minden állandó lakosai kö­zül választják képviselőiket. 2. Kerületenkint. 162. §. Olly városokban, hol a polgárság száma 1200at meg­halad, kerületenkint történik a választás. 163. §. Egy választási kerülethez több 1200 polgárnál nem tartozhatik; ott, hol a kerületek helybeli alkalmas felosztása meg­kívánja: e szám kisebb is lehet, de a kerületeknek a polgárok számára nézve — a mennyire megeshetik — egyenlőknek kell lenni. 164. §. A városban ben lakó polgár azon választási kerület­hez tartozik, mellyben lakása van; a városban ben nem lakos pol­gár pedig ahhoz, mellyben ingatlan birtoka fekszik; kinek, ha kü­lönböző kerületekben élő több birtoka volna, a polgári névkönyv igazítása alkalmával köteles kinyilatkoztatni: mellyik birtoka utáni kerületbe kíván soroztatni. 165. §. Minden polgár, bár több kerületben bir, csak egy kerületben szavazhat. 166. §. Képviselőket kerületenkint a polgárok csupán a ma­guk kerületéhez tartozó egyének közül választhatnak. 167. §. Minden kerület annyi képviselőt választ, a­mennyi aránylagosan a választó­polgárok összes számát a választandó kép­viselők számával összetartva, a kerületre esik. 3. Előkészületek. 168. §. A választás előtt a májusi, vagy ha a város kiterje­dése és népessége miatt szükséges lenne, az áprilisi közgyűlésből a polgári névkönyv általvizsgálása végett a szükséges választmá­nyok titkos szavazat útján kirendeltetnek. Ezen választmányok állanak két választott polgárból és egy tanácsbeli tagból, a ki egy­szersmind a választmánynak elnöke. 169. §. Annyi választmány neveztetik, a­hány rendszerinti tanácsbeli vagyon, és mindenik választmány az illető tanácsbeli kerületében működik. 170. §. Működésében segítségül veszi a már egy ízben ezen törvény szerint készült polgári névkönyvet, házról házra, a ház­belieknek megjelenése idejét 24 órával előbb tudtára adván, eljár, és a kétségtelen polgárokat utcza és házszám szerint összeírja. 171. §. Ezen küldöttség előtt személyesen vagy megbízott­jaik által megjelenni, és magukat igazolni tartoznak mindazok, kik eddig polgárok voltak; mindazok, kik ezután akarnak polgá­rok lenni. 172. §. A­ki az ezen törvény szerint készült előbbi polgári névkönyvbe már be van írva, arra nézve a 89. §. a) b) c) d) folytán az utolsó évben történt egyenes adófizetés kétségtelen bi­zonyság. 173. §. Ha a választmánynak, azon egyének polgári képes­ségére nézve, kik a polgári névkönyvbe beírva vannak, kétsége lenne: e kétséget az illetőnek tudtára adni, s­ötét aziránt is — mi­csoda próbákkal tartatik, utasítani köteles, egyszersmind napot, órát és helyet határoz, hogy a választmány előtt megjelenjék s magát igazolja, és ezt a névkönybe is külön rovatba megjegyzi. 174. §. A ki a polgári névkönyvbe eddig beírva nem volt, ha polgári jogot követel, képességét minden tekintetben igazolni tar­tozik. Azokra nézve, kik a 89. §. c) d) pontja alatt foglaltatnak, a szabály fogja elhatározni: a választmány és illetőleg kisgyűlés előtt milly próbák kivántatnak meg. 175. §. A választmány azokat is, kik eddig a polgári névkönyvbe beírva nem voltak, és polgári jogot csak most követelnek: utcza és házszám szerint szinte beírja, igazolásukra időt és helyet ren­del ; azt pedig, hogy igazolás végett idéztettek, egy külön rovatba feljegyzi. 176. §. Az igazolásokra kitűzött határnapon a választmány nyilvános ülésben azon egyének képessége iránt, kiket maga eleibe idézett, határoz, s őket a polgári névkünyvben vagy benhagyja, vagy kitörli. 177. §. A választmányok az összeírást ekkint bevégezvén, azon választmánnyal, melly a polgári névkönyvnek épségben tar­tása végett kirendelve vagyon, mint egy közös választmányban ül­nek össze, és munkálataikat még egyszer által vizsgálván, és az időközben történt változásokkal egybehasonlítván, végképen befe­jezik; és azokra nézve, kik képviselőknek nem választathatnak, ezt külön rovatba kijegyzik. 178. §. Olly városokban, hol a választás kerületenkint törté­nik, ezen összes választmány a városnak kerületenkint leendő mi­kinti felosztása, és aziránt: minden kerület hány képviselőt vá­laszt, — figyelmezve arra, hogy a törtszámok elkerültessenek — javaslatot készít, és a polgárok javaslati névsorát kerületenkint és betűrend szerint választja el. 179. §. A kerületek sorszámmal jelölendők. 180. §. Mind a kerületi választmányok tagjai külön munká­lataikat, mind az öszves választmány tagjai a 177. és 178. §§ban említett közös munkálatot egyenként aláírják. 181. §. Azon munkálatokat, mellyek a 170 — 180. §-ban emlittetnek: az illető választmányok a júniusi közgyűlésig végké­pen befejezni és ezen közgyűlésnek bemutatni tartoznak. 182. §. A júniusi közgyűlés következő határozatokat hoz: a) Kitűzi a választás napját, óráját, mellyben kezdetik, és helyét, a hol végbe megy; b) Ott, hol a választás kerületenkint történik, a szavazatok szedésére biztosságokat nevez; c) Szavazási lapokat nyomat, és ezekből minden polgárnak egy példányt küld; d) A jelen törvény rendelete szerint már választott képviselők névsorát kinyomatni és ezt is a polgároknak megküldetni rendeli. Szavazatszedési biztosságok. 183. §. Ott, hol a választás az összes polgárság által törté­

Next