Századunk, 1844. január-december (7. évfolyam, 1-104. szám)

1844-03-26 / 24. szám

44. szám. Hetedik esztendei folyamat 1844. Martins ... ...... ......... INIMWHI—­ SZÁZADUNK. Törvényjavaslat. A megyei választások és köztanácskozások szabályozásáról. (Vég­es 40. §. Tisztujitás érdemébeni értekezés végett bár mikor s bár kinél összegyülekezni, az alkotmányos szabadság alkotó része. Ellenben botrányos dorbézolás, megvesztegetés vagy fenyegetés által bár­ki részére szavazatokat vásárolni, vásároltatni vagy eladni egyáltalán tiltatik. Illy becstelen tett bizonyodása esetére mind a megvesztegető, fenyegető vagy segédei, mind a megvesztegetett, a legközelebbi három év beteltéig minden közszavazási jogaik­tól fosztassanak meg, sőt a megvesztegetés által nyert hivata­lokat is veszítsék el. Ezenkívül ismétlés esetére az illy meg­vesztegetést elkövető egy évig terjedhető fogsággal büntettessék; mindazon kihágásokra nézve pedig, mellyek tette következésében elkövettetnek, a büntető törv.könyvnek a felbujtásról és bűnszer­­zésről szóló rendelete szerint fog büntettetni. Illyésre más által netalán tett megbízatás semmi mentségül senkinek nem szolgálhat. Az, ki magát megvesztegettetni engedte, a kapott ajándékot a me­gye házi pénztárába kétszeresen befizetni köteleztetik; ezenkívül fél évig terjedhető fogsággal is büntetendő. Ezen esetekre vádló mindenki lehet, de panaszát egy hónapon túl többé nem teheti. 41. §: Tisztújítás alkalmával bepanasztott vesztegetésekre, úgy a tisztválasztásra vonatkozólag, és az alatt elkövetett bűnté­nyekre s kicsapongásokra nézve perbefogó bíróságul az őrszék rendeltetik, melly előtt panaszt tehet minden, ki olly tett által meg­sértetik; s ez esetben az őrszék a csendtisztek által nyomban vizs­gálatot eszközöl; ha pedig illyetén bűntett vagy kicsapongás a csendtisztek valamelyikének esik tudtára, az tüszint az őrszék­nek bejelenti, s az őrszék a rendzavarót, vagy máskép vétkest, közerővel is maga elébe állíttatja, s a vád alapossága esetére per­­befogatását, sőt alább előszámlált esetekben nyombani letartóztatá­sát határozza el.­­ Az őrszék ebeli hatósága csak a tisztújítás ide­jére terjed, az előtt és az után ezen eljárás a megye perbefogó bíróságot illeti; az ítélethozás mindenesetre a megyei büntető bí­róságokhoz tartozván. 42. §. Tisztujitási kicsapongásoknak esetei s büntetései a köv­etkezők: a) Választóknak a tiszt­újításra, s jelesen annak helyéül szolgáló városba szavazókat bevitetni, nemkülönben oda fölfegy­verkezve bemenni tilalmas; s a ki ezeket elköveti, a 39-ik §-ban kitett büntetés alá vonassák. b) A­ki a tisztújítási gyűlésben más személyen bűntettnek nem vehető tettleges sértést követ el, a sza­vazás helyéről nyombani bezárással távolittatik el, s egy hétig ter­jedhető fogság a büntetése. A sértett magános keresetjoga, s a széksértés ezen kívül fenmarad. c) Ha valaki tisztujitási gyűlésen akárminő fegyverrel — a kardot kivéve — vagy bármelly sértő eszközzel jelen meg, azonnal letartóztatik, s büntetése egy hó­napig terjedhető fogság leend, melly büntetés, ha a vádlott fegy­verrel, vagy más sértő eszközzel valakit fenyegetett, meg­­kettőztethetik. Ha pedig a cselekvény tettleges megtámadásba megy által, a megtámadó a széksértési büntetésen felül a büntető törvénykönyv illető rendelete szerint fog fenyíttetni. d) A tisztújí­tás peremében, vagy e végre rendelt tanácskozási helyen részegen megjelenő nyomban eltávolittatik, s azon nap szavazatra nem bo­­csáttatik. e) A ki zenével vagy zászlóval menne be a tisztujitási terembe, vagy az arra szolgáló helyre, s a csendtiszt megintésére tüszint el nem távoznék, azonnal eltávolítandó, s büntetése a szék­sértés birságán kívül egy hónapig terjedhető fogság leend. f) Vá­lasztás közben a kijelöltek emelgetése széksértésnek tekintetik s a szerint büntettetik. g) A ki mást abban gátol, hogy szavazatát a szavazat­szedő választmány előtt adhassa, a mennyiben tette a büntető t. könyv I. R. 17—ik fejezetének súlya alá nem esik, két hétig terjedhető fogságra ítéltethetik, s e büntetés azon esetben, ha többen követték el együtt a kihágást, minden tettesre nézve megkettőztethetik. h) Az előlülő főispánnak, vagy a 16—ik §. szerint választott elnöknek, őrszék tagjainak s a hivatalban fog­lalatoskodó csendtisztnek bármi csekély, de szándékos tettleges megsértése azonnali letartóztatással, s a vétkes helyzetére való minden tekintet nélkül, egy évig terjedhető fogsággal büntettetik. 43. §. Minden tisztújitás előtti tanácskozmány megyénkint meghatározott elégséges számmal olly csendtiszteket (constable) nevezzen, kik a bizodalmát minden tekintetben megérdemlik. Ezek ismertető jelül nemzeti színű szalagos pálczácskával láttatván el, a 21. §-ban megállapított hitet leteszik. A­ki közülük hivatalával visszaélne, a büntető törvénykönyvben a hivatalbeli visszaélésekre nézve szabott büntetések alá esik. Másnak olly szalagos pálczát, mint a csendtiszté, a tisztújítási helyre vinni széksértés büntetése alatt tilalmas. 44. §. A csendtiszt rendreszólításának engedelmeskedni min­denki köteles. Ha a törvény nevében ünnepélyesen tett felszólítás­nak bárki nem hódolna, illyésnek közerővel az őrszék elébe állí­tására a csendtiszt feljogosíttatik. 45. §. Ha a közbejött rendbontás fékezésére a megyei rendes közerő nem elegendő: az őrszék köréhez tartozik a tisztujitás megszüntetését, és igy a gyűlés eloszlatását meghatározni. Ha en­nek közhírré tétele után a népség csendesen szét nem oszlanék, sőt tettleges rendbontásra, vagy épen bűntettre vetemednék, avagy ugyanazon zavarok a tisztujítási szék­helyén szakadatlan folytattat­­nának: a büntető törvénykönyv XLVI. fejezetében érdeklett lá­zadás esete lövén elő, az ott rendelt eljárásnak s büntetésnek le­end helye. 47. §. Tisztujitás alkalmával rendkívüli fegyveres erő csupán csak az őrszék határozatából, csak a tisztújítási gyűlés eloszlatása után, a megyei rendes kezerő elégtelensége esetében, csupán ha a fellázadt népség a csendtiszti intésnek nemcsak nem engedelmes­kedik, de tettleges rendbontásra, vagy épen bűntettre vetemedik, s egyedül a rendetlenség fékezésére, s a rend helyreállítására — használtathatik. Ennek használata mellett folytatott tisztujitás ér­vénytelen. 47. §. A fegyveres erő vezérlete és alkalmazása annak joga és kötelessége, kit az őrszék azzal megbíz. Ez rendeléseit a hely­színen megtenni, s a népséget a csendtiszt által, az alább következő lázadási törvény felolvastatása, s ennek jeléül egy fekete táblának, mellyre „Lázadási törvény“ szavak irvák, felemeltetése s mutatása után, békés szétoszlásra még egyszer felszólíttatni tartozik. Ez is

Next