Századunk, 1844. január-december (7. évfolyam, 1-104. szám)

1844-09-27 / 77. szám

9­9. szám. Hetedik esztendei folyamat 1844. September 29. SZÁZADUNK. második válaszizenete a m. FRRnek a t. Kir. és RRhez a községek elrendezését tárgyazó törvényjavaslat iránt. Azon okok, mellyeknél fogva ő cs. kir. Főherczegsége, és a m. FRR. a községek elrendezésését tárgyazó törvényjavaslatot elfo­gadhatónak nem látták, a t. KK. és Rt. újabb üzenete következté­ben sem enyésztettek el, és miután lesznek olly községek, mellyek­­ben mindamellett, hogy magukat úrbéri tartozásaikra nézve meg­váltották, s az önigazgatásra, és a közdolgokba való befolyásra szükséges megkivántatóságok teljesen hiányzani fognak; ellenben más községek mindezen megkivántatóságokkal nagy mértékben birandanak, a­nélkül, hogy magukat úrbéri tartozásaikra nézve megváltották volna, ezt tekintetbe véve, kérdést nem szenved, hogy a községeknek a tervezett jogokkali felruházására egyedüli alapul a megváltás nem szolgálhat. De más részről nem tanácsos a földesúri hatóságot úgy megszüntetni, hogy helyébe más ne állittassék; már pedig vannak olly községek, mellyekben más hatóságot még most felállítani nem lehet. Egyébiránt a főtekintet, mellynél fogva a m.­FRR, a kérdés alatti törv­javaslatot el nem fogadák, az vala, mert egy olly törvényt, melly a községek elrendezését illetőleg csak annyit mond, hogy az a jász és kunkerületekre megállapított elvek alap­jain történjék, felette határozatlannak tartanak, meglevén győződve, hogy ezen elveknek egyes községeknél leendő alkalmazása, s ezek­nek a jelen törvényjavaslat szerint eszközlendő elrendezése egy részről a legnagyobb nehézségekkel járna, más részről pedig leg­nagyobb önkényre nyitna alkalmat, melly önkény, miután ezen ren­dezési szabályoknak az országgyűlés elibe terjesztése csak végre­hajtásuk után történnék, azáltal felette kevéssé korlátoztatnék. Mint­hogy pedig még a jász és kunkerületek elrendezését illető tör­vényjavaslatra sincs meg a két tábla közötti egyesség, minthogy továbbá a községek elrendezése sokkal nagyobb tekintetű, és bő­vebb megfontolást igénylő tárgy, semhogy az országgyűlésének közelgő vége előtt kimeritőleg elintéztethetnék; ennélfogva bizo­­dalommal szólítják fel ő és kir. Főherczegsége és a m. FRR. a t. Kir. és RRet, hogy ezen törvényjavaslat további szorgalmazásától elállani szíveskedjenek. Hatodik izenete a m­. FRRnek a t. KK. és RRhez a sz. k. városok rendezése tárgyában. Ő cs. kir. Főherczegsége és a m. FRR. a még tanácskozás alatti pontokra nézve eddigi izeneteikben szinte kimerítve látván okaikat, további észrevételeiket csak a következőkben központo­sítják, jelesen az 59. §t illetőleg, hivatkozva már bőven előadott okaikra, továb­bá is azon meggyőződésüket nyilvánítják , miszerint azon rendelet­nek , hogy a törvénytelenség bizonyos időhatár után a kormány által csak egyes törvényhatóság felszólalása esetében szüntethes­sék meg — törvénybeni kimondása a kormányfogalomnak lénye­gével ellenkezik, s annnak törvényes hatósága megsemmisítését foglalná magában, ugyanezen­­, végső szavainak többször sürge­tett kihagyását ez­úttal is szorgalmazzák; a 89-ik­­ra nézve a m. FRR, már előbbi üzeneteikben előadák azon nézetüket, miszerint az egyenes választástól sem idegenek, mihelyt a polgári képességre nézve elegendő biztosítékot nyújtó kellékek állapíttatnak meg; és ezen a m. FRR nézeteihez képest elfogadható kellékek előterjesztését kölcsönös egyezkedés útján a t. RRtől várták. Most azonban, miután a t. RR. utolsó üzenetük szerint e tárgyban a további értekezések folyamát a m. FRR-nek határozott nyilatkozatától függesztik föl, nem késnek a m. FRR. kijelenteni, hogy noha azon képességi kellékeket, mellyeket 3-ik üzenetükben a kettős választás mellett javasoltak, magukban véve teljesen kielégítőknek nem tartják, azokat mindazáltal, hogy az. RR és RR. utolsó izenetében tapasztalt közeledést részükről is vi­szonozzák, az egyenes választás mellett elfogadják, olly föltétel alatt, miszerint az országgyűlési követek választásán kívül, melly kijelen­lés nélkül legyen, minden hivatalra való választások kijelölés mel­lett történjenek, és a kijelölést a főfelügyelő — mint kinek a város­nak mind viszonyait, mind egyéneit jól ismerni, egyszersmind min­den pártok felett állania kell — gyakorolja. A minimum elfogadásához a m.­FRR. továbbá sem járulhatnak, miután ollyanoknak, kik a szükséges kellékekkel nem bírnak, pol­gári jogokkal való fölruházása épen az e tárgyban fölállított ké­­pességi elvvel ellenkeznék. "* Egyébiránt nem látják a m. FRR. fölöslegesnek a polgári képes­ségek iránt részint a 3-ik, részint az abban fölhívott l­o­gzeneiüű­­ben előadott javaslatukat ezúttal a t. KK. és RRkel ismét közölni. Ezen javaslat szerint Pest városára 3000 ft; kisebb városokra pe­dig 300—400; közép városokra 700—900; nagy városokra 1000—1500 ft ére fekvő tulajdon állapíttatnék meg; úgy szinte b) alatt, a beczimzett gyárosoknál, és rendes kereskedőknél meg­­kivántató kereset Pest városában 600, kisvárosokban 120; közép­városokban 240, nagyobb városokban 400 forintokban határoztat­­nék meg. Továbbá ezen javaslat szerint az említetteken kívül pol­gárok lehetnének mindazok, kik a város területében legalább egy évig állandóan laknak, s a városok osztályzatához képest 200—300 — és 400 ezüst ftnyi tiszta, és bizonyos évi jövedelmet kimutatni képesek. A 100, 102, 106 és 108, 111 és 112 továbbá is előbbi né­zeteikhez ragaszkodnak. Nem hárittatván el azon nehézségek, mellyeket a m. FRR. utolsó üzenetükben az eddigi nevezetek megváltoztatása iránt fel­hoztak , azoknál fogva a t. KR. és RR. e részbeni kivonatát most sem fogadhatják el. A 144 és 145 -ra nézve kijelentik a m. FRR., hogy az általuk is elfogadott egyenes választás elvénél fogva a képviselők testülete tisztán tanácskozóvá vállván, a tanácskozó, és választó képviselők közötti különbség, s ez által a „megbízottak“ eszméje is megszűnik, ennek következtében már most a képviselőkre nézve a m.­FRR. azon arányt vélik megállapítandónak, miszerint minden szavazattal bíró városi tisztviselőre 3 képviselő választassék. A 146. §-ra sokszor előadott okaikhoz ezúttal is ragaszkodnak; a 153 és 157. §-kat az iránt, milly arányban kívánják a kép­viselők számát megállapíttatni, fölőbb előadván észrevételüket, a m. FRR. szinte el nem fogadhatják..

Next