Századunk, 1844. január-december (7. évfolyam, 1-104. szám)

1844-11-19 / 92. szám

»c. szám. * Hetedik esztendei folyamat 1844. November 19« ■ggMBBBWggggg..................................................... ~ A SZÁZADUNK. Második Szende a t. RRnek a vakok, siketnémák és tébolyodonak intézete iránt. Noha ugyan a KK. és RR. biztosan remélik, hogy az országos pénztár erejével teendő közmunkák igazgatóságának elrendezése iránt nemcsak a két tábla közötti kölcsönös egyetértés el fog érezni, hanem ő Fölségének kegyelmes jóváhagyása is bekövetkezendik , mind e mellett is egész készséggel megegyeznek, hogy a szüksé­ges adatoknak összeszedése s a legközelebbi országgyűlés elibe leendő terjesztése végett ezen intézeteket illetőleg ő cs. kir. Fő­­herczegsége a Nádor keressék meg, valaminthogy részökről ezen­nel ő cs. kir. Főherczegségét az ország Nádorát az említett ada­toknak összeszedése és a legközelebbi országgyűlés eb­be leendő terjesztése végett, egész tisztelettel megkérni semmit nem késnek. Továbbá a­mi a kamatbiztosítást illeti, ezt 100-tól, nem mind az 5, hanem a­z utolsó kamatlábakra kívánják kiterjesztetni, úgy vannak ugyanis meggyőződve, hogy ollyan vállalatnak, melly illyen kamatbiztositás mellett meg nem állhatna,jövendője nincsen, a­mit a kérdéses vonalról mondani nem lehet, miután azon már jelenleg is nem csekély kereskedési mozgalom mutatkozik. Ezeknek folytában pontról pontra tárgyalás alá vétetvén a t. RB. által üzenetük mellett közlött törvényjavaslat, a m.­FBBnek az iránt a fenebbiek nyomán következő észrevételeik vannak: u. m. A 100-tól 5-ös kamatot nem egészen, hanem annak 3 utóbbi lábát kívánnák az ország részéről a vállalkozónak biztosíttatni, és azt a választmánynak adandó utasításban is világosan kitétetni, továbbá a 7-ik §-ban előforduló szállítási bért egy mázsától egy mérföld­re az egész vonalon egy ezüst krban megállapitatni; a 9-ik §. a) pontjában körülírt eltiltást pedig előbbi válaszuk nyomán csak az Aldunára szorittatni kívánnák; végre , mint már fönőbb említve van, azt is világosan kimondan­dónak vélik, hogy, ha a hirdetések után vállalkozó nem találkoznék, a választmány, melly minden esetben kevesebb számú tagokból álló legyen, magát a kormánnyal érintkezésbe tegye, és megbízása s utasítása körében a megállapított feltételek mellett a tervezett vaspályának létrehozása végett azzal egyességre is léphessen, és ha azon esetben, ha a vaspályának megépítése a kijelölt föltételek mellett kormányilag nem eszközöltetnék, tegye a választmány azo­kat, mellyek a törvényjavaslat 5-ik §-ában foglaltatnak. Ezekben határozódván észrevételeik, a t­­RRet szíves bizalom­mal felszólítják, hogy részükről is azokhoz járulni, és a közleti tör­vényjavaslatot, melly a kiküldendő választmánynak utasításul fog szolgálni, azok szerint alkalmazni szíveskedjenek. Válaszszen­ete a m­. FRRnek a vakok, siketnémák és tébolyodonak intézetei iránt. A tébolyodonak és siketnémák intézetei a m. k. Utó-Tanács felü­gyelése, a vakok intézete pedig különösen a cs. kir. Főher­­czegségének az ország Nádorának pártfogása alatt állván, ezen in­tézeteket illető szükséges adatok megszereztetése végett az ország Rendei által ti cs. kir. Főhgsége az ország Nádora kéretnék meg. Mire nézve a m. FRR. a t. RRet, hogy velök egyesüljenek, annál bizodalmasabban szólítják föl, minthogy a pénztár és közmunkák igazgatóságának ezen adatok összeszerzésével megbízatását, melly igazgatóságra nincs még orsz.­állapodás, időelőttinek látják. Második válasza a m. FRAnck Vukovártól a magyar tengerpartig építendő vasút iránt. Hogy a Dunának a magyar tengerparttal szakadatlan közle­kedési eszközzel leendő összeköttetése az országra nézve kívána­tos, azt a bönséges Főherczeg s a m. FRR. előbbi válaszukban ki­jelentették, egyszersmind annak létrehozhatása végett azon módot is ajánlottak, mellyet meggyőződésük szerint legbizonyosabban czélravezetőnek látnak, miután azonban az F­RRnek ez iránt utóbbi izenetükben nyilvánított nézetük különböző, öcs. k.Főherczegsége S a mélt. FRR. figyelmezőleg a jelen országgyűlésének már végső szakára, ezen közérdekű tárgyban az egyesülést lehetőleg elősegí­teni óhajtván, mellőzik a kölcsönös észrevételek feletti további vitatkozást, és a tervezett vasút létrehozása módját illetőleg oda nyilatkoznak, miszerint, valamint előbbi válaszukban, úgy most is hozzájárulnak ahoz, hogy ezen vállalat létesítése egy kevesebb számú tagokból álló, s utasítással ellátott országos választmányra bizassék, mellynek azokon felül, mik a t. RB. által közlött törvény­­javaslatban foglaltatnak, még az is teendői közé tartoznék, hogy, ha előrebocsátandó hirdetések után vállakozók nem találkoznának, magát e kívánt czél elérhetése végett a kormánnyal is érintke­zésbe tegye. Felírási javaslat a középponti vasút iránt. Országos választmányunknak ide csatolt jelentéséből Felsé­ged bővebben általlátni méltóztatik azon föltételeket, a­mellyek alatt a Pestről egy részről Debreczenig, más részről Ausztria szé­léig vezetendő vaspályának építésére vállalkozó társasággal szer­ződést köttetni óhajtunk; ezen föltételekhez sorozandók még egy­némelyek, mellyek az e tárgyban kiküldve volt országos választ­mány előtt a vállalkozókkal folytatott értekezésekből s ország­gyűlési írásainkból kitetszenek. Mi ezen föltételeket mind elfogadtuk, azon egynek kivételé­vel, melly szerint a vállalkozó társaság párvonalu vaspályák ellen bizonyos évekre biztosíttatni kívánt, s erre nézve hivatkozva egyéb­iránt továbbá is azon felírásunkra, mellyet az 1836. 35. t. czik­­kelyre nézve i. é. julius 30—dikáról Felséged elibe terjesztőnk, kijelentjük, hogy vállalkozó társaságnak párvonalú pályák elleni törvény általi biztosításában nem egyeztünk meg. Óhajtottuk volna, hogy a vállalkozó társasággal a szerződés még az országgyűlésnek folyama alatt megköttessék, miután azon­ban ez meg nem történhetett, országos választmányt kívánunk ki­

Next