Századunk, 1845. január-június (8. évfolyam, 1-52. szám)
1845-02-25 / 16. szám
te. szám. Nyolczadik esztendei folyamat 1845. Febrraár 25. SZÁZADUNK. Felszólítás a magyarországi adómentesekhez, kivált a plébánosok s egyéb paptársaimhoz. Tisztelve szeretett hon fiák! Szegény embertársainkon, legyenek akár adózók, akár nemadózók, segíteni, nyomorukat s ínségüket kitelhetőképen enyhitni, mindenkor szent, mindenkor üdvös törekvés volt is lesz is előttem; minélfogva mihelyt némelly nemes urak s birtokosoknak legalább állítólag ugyane czélból történt kiváltságukróli lemondását s a közadó alá önkénytes hajolásukat nyilvános lapokban olvastam, azonnal szívem első felindultában arra, hogy e szép, hatalmasan feldicsért példájukat én is kövessem, határzam magamat. Minthogy azonban ezen urak, mint úgynevezett rögtönzők s vágtatva haladók ismeretesek előttem, én pedig a fontolva előremenők seregéhez tartozom, s mivel: timeo Danaes et dona ferentes, azért a rögtöni felhevülés lecsilapulta után higgadtabb vérrel vizsgálván a dolgot, követésre méltónak találtam, követni is fogom magát az adakozást, de elmellőzendőnek ítéltem, s elmellőzni fogom is a modort; mert 1) Hogy Magyarországban a nemesi ingatlan birtok, vagyis Tótd, alkotmányilag s a birtokos személyétől nem függve van az adómentesség árkaival körülsánczolva, s hogy tehát e körülsánczolat az ország alkotmányának egyik alkatrészét teszi, már csak abból is világos, hogy ugyanezen nemesi föld, habár nemtelen bírja is, az adónak alávetve nincsen. Innen 2) Legyen, nem bánom, mindenkinek a maga hite szerint, de mi engem illet, csekély véleményem az, hogy valamelly országos nemes, mint egyes személy, önuraságára nézve valamint katonának beállhat, szintúgy nemesi kiváltságairól lemondhat és a nemnemesek osztályába átléphet, akár mennyit adakozhatik s az alkotmány fellegvárából kitakarodhatik; de egyebekre nézve az alkotmányilag fölhányt sánczokat bármilly csekély részben lerombolni, azokon bármilly parányi változtatást tenni, gyermekeit, ha vannak, nemesi előjogaiktól megfosztani, vagy azokat az elvesztés veszélyének kitenni, a kiváltságos földet mint ollyant összeiratni s a nem kiváltságosan fekvő terheknek alávethetni jogában s hatalmában nincs. Én, ha nekem az a kilátásom volna, hogy ilyen leromboló holta után, bármilly okból lenne is az, reám fog szállani birtoka, aligha vagy pörbe nem idéztetném, vagy legalább ünnepélyes óvást nem tennék újításai ellen. Minthogy tehát azon föld, mellyet állásomnál fogva én is bírok, hasonlóképen kiváltságos, azt, bár mennyire óhajtok a szegény adózókon könnyíteni s fogok is számukra tehetségem szerint adakozni, a felérintett nemes uraknak már tiszti ügyészek által is törvényelleninek nyilvánitottott példáját követni, a kiváltságos földet a nem kiváltságos sorsára leszorítani, s a törvényhozást megelőzőleg azt közadó alá helyezni, mint tehetségemen túl, úgy akaratom ellen volna. 3) Nyilvános lapokban kürtölni, hogy a nemesek adómentessége által olly embereknek, minek amaz urak, lelkiismeretével meg nem egyeztethető igazságtalanság követtetik el az adózó népen, igénytelen vélekedésem szerint, bármit mondjanak is ők, egy kis tiszteletlenséget bizony csak foglal magában a törvényhozó hatalom ellenében, s némi árnyékot vet az ezt kezelő testületnek többségére, akár átlátta, akár át nem látta e többség ezen állított igazságtalanságot. Urak! ha vármegyéink s egyáltalában egész törvényhozásunk szerkezete hibás, úgy javítsuk; de a vármegyék s egyáltalán az országgyűlés többségében a törvényhozó hatalmat nem helyezni, annak végzéseit s határozatait az igazsággal s lelkiismeretünkkel megegyeztetni nem tudni, olly eredményekre vezethetne, mellyektől mentse meg magyar hazánkat a jó isten. 4) Tegyük fel, hogy azon nemes urak közül, kik adó alá vetették birtokaikat, s például 300 pftot fizetnek, egyikének valamelly nagyobb terjedésű pusztája volna, mellynek ő állásánál fogva csak igen kevés hasznát venné; s ha ezen pusztát benépesítvén örökre s úrbérképen átengedné azon kikötés mellett, hogy fölvállalt adóját az úrbéresek rovják le helyette, s ekképp újra adómentessé válnék, ezt bizony igazságtalannak mondani nem lehetne. De ime, épen ilyen volt, mondjuk, az országos nemesek adómentességének keletkezése. Innen következik .) Hogy a nemességi adómentesség illy módoni keletkezése s természete mellett, csak mint bizonyos szerződés tekintendő, s e szerint távol sem annyira nevetséges és a józan szellemmel szemközt álló dolog, mint a mennyire némelly urak azt azzá tenni s a világgal elhitetni akarják, hanem az az ellenmondás contradictio előttem, arogy királyunk ő Fölsége a legünnepélyesebb eskü erejénél fogva arra van kötelezve, hogy az ország alkotmányát egész épségében mind maga fentartsa, mind másokkal is t. i. egyesekkel vagy egyes törvényhatóságokkal fentartassa, mig egyesek, ezen adózási nyilatkozással tettleg s pedig törvényhatósági utakon azt aláássák. Következik továbbá :) Hogy a nemesség tulajdonképen nem is adómentes, mert az adó előteremtésére az isteni áldáson kívül kettő szükséges, t. i. a föld mint alap, s ennek kellőképi megmunkálása; minthogy pedig a föld legalább eddig kizárólag csak a nemességé volt, ennélfogva némelly részben s mondhatni talán felében, a nemesség is járult s járul az országosan elvállalt adó lerovásához. Ha tehát van itt valami baj, az csak abban lehet, hogy idő jártával változván a körülmények, az adó alapjául átengedett föld és a mostani adómennyiség között talán nincs meg már azon eredeti arány, mellyen mindkét szerződő rész bizton nyugodhatnék meg; s hogy következésképen kötelességében állana a nemességnek, tetszése szerint vagy több földet engedni át a nemnemeseknek, vagy az adónak egy részét vállalni magára, melly bajon segíteni, s az aránytalanságot, ha van, kellőleg kiegyenliteni azonban nem egyesek s nem is egyes törvényhatóságok, hanem az egész ország, vagyis törvényhozás dolga. Ezeknélfogva én a többször említett illető nemes urak cselekvési módját nem egyébnek, mint némi erkölcsi erőszakolásnak, a törvényhozássali indirect daczolásnak, s azon tulemelkedni akarásnak tekintem, mi által csak zavar és rendetlenség, ha in ultima analysi nem czéloztatik is — mint föltenni távol sem akarom — de előbb utóbb minden esetre előidéztetni fog. Reményem, hogy tisztelni fogják e meggyőződésemet. Példájukat tehát helyeslem s nem helyeslem egyszersmind. Nem helyeslem mint országosan meg nem